Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-21 / 92. (2905.) szám

2 'íKrt.tiAi-i ’ lA-vítajtiriiKiiÁi? 1982 április 21, csütörtök. Lázas tevékenység a genfi lefegyverzési konferencián Sir Simon hatalmas bestédében Grandi és Gibson pártiéra állt — Nadolny Simon mellett — Francia ellenakció Genf, április 20. A genfi lefegyverzési konfe­rencián lázas tevékenység uralkodik. Amióta Csehszlovákia megtette határozati javaslatát, amelyben annak tómondását kérte, hogy a le­fegyverzés csak etapponkint következhetik be, a különböző pártok igyekeznek érvényt szerezni saját felfogásuknak. Csehszlovákia javaslatát, amely az első pozitívum a genfi konferencián, a főbizottság elfogadta, de a francia delegáció csakhamar ellentámadásba ment át és követelte, hogy a bizottság egy másik határozatot fogadjon el, amely kimondja, hogy a lefegyverzés csak oly mértékben következhetik be, amennyiben ezt az egyes államok biztonsága és a szerződések tiszteletbentartásának biztosítása megengedi. A francia javaslatot, amelyet természetesen Cseh­szlovákia Is támogat, Tltulescu terjesztette elő. Csakhamar heves vita támadt körülötte és Na­dolny felszólalása után Grandi olasz fődelegátus tegnap délután ellenjavaslatot tett és Litvinov hevesen megtámadta a francia felfogást, de a főbizottság szerkesztő bizottsága végül olyan kompromisszumos határozati javaslatot szöve- gezett meg, amely lényegében magáévá tette a francia javaslatot és kifejezte, hogy a lefegyver­zési konvenciónak tekintettel kell lennie az egyes nemzetek biztonságára. A főbizottság plénuma ma délelőtt elfogadta a tegnap este megszövegezett kompromisszumos határozatot. Ellene egyedül Oroszország sza­vazott. A mai ülés A lefegyverzési konferencia főbizottságának ma délelőtti ülésén Sir John Simon angol kül­ügyminiszter nagy beszédet mondott, amelyben határozottatn Grandi és Gibson oldalára szegő­dött és a nehéz támadó fegyverek megszünteté­sét kérte, Kijelentette, hogy a konferencia köte­lessége megállapítani azokat a fegyverkategóriá­kat, amelyek támadásra szolgálnak. Legelőször ezt a kérdést kell tisztázni, csak azután kerülhet sor az internacionalizálás kérdésére, valamint a többi javaslatokra. Nadolny német nagykövet örömmel üdvözölte Simon javaslatát, ámbár nyomban kijelentette, hogy a német indítványok sokkal messzebb mennek, mint Amerika, de alapnak az angol-amerikai-oíasz javaslat elfoga­dása is elégséges. Elsősorban a légi fegyvernem megszüntetéséről van szó. Beszéde végén kije­lentette, hogy az angol határozati javaslat elfo- gatása mellett tör lándzsát. A nehéz ágyuk, a tankok, a bombavető repülőgépek lefegyverzése kezdetet jelent és a világ közvéleménye hono­rálni fogja a konferencia igyekezetét. Sir John Simon javaslata egyébként a követ­kezőképpen hangzik: „Anélkül, hogy a konferen­cia háttérbe kívánná szorítani a többi javasla­tot, amelyet a napirend során a jövőben meg fognak vitatni, már most kijelenti, hogy egyetért a kvalitatív lefegyverzés alapelvével, azaz meg­állapítja azoknak a fegyvernemeknek és fegy- vertipusoknak kategóriáit, amelyeknek használa­tát a nemzetközi szerződés be fogja tiltani^. Apponyi a leszerelésről Genf, április 20. Az úgynevezett lelki le­szerelési bizottsági)au Apponyi Albert gróf legutóbb beszédeit mondott. Kifejtette, hogy a lelki leszerelést ő is nagyon fontosnak tart­ja, mert tartós békéit csak ezzel lehet bizto­sítani. A • való'ságos lelki béke azonban oly állapotok megteremtésétől függ, amelyekbe minden nemzet belenyugodhat. Míg ehhez az alapvető kérdésihez nem nyúlunk, a többi mind csaik palLiativ munka; ez nem jelenti az't, hogy nem kell elvégezni. Apponyi ezután részletesen fejtegette, hogy milyen ajánlásokat kellene elfogadnia a le­szerelési értekezletnek, abból a célból, hogy a sajtó és az iskolák utján terjesztett gyűlö­let csökkenjen és az értelmiségek közti érint­kezés, valamint az ellentétek szabad megvi­tatása lehetővé váljék. Az államoknak meg kellene vizsgáiniok, hogy a támadó háborúra való izgatást 1 ebet-e bűncselekménnyé minő­síteni, ha igen, miként. Japánban étében i mm az az amely békés mtmi mbotfa a keíetázsiai kérdési meíoídani A keíetázsiai archipelagus földterületein lehetne elhelyezni Japán emberlölösíegét — A sárga íaj nagy létproblémája április 20. Aiz 1931. és 1982. esz­tendőnek világtörténelmi szempontból leg­nagyobb fontosságú probtámáijájvá a Távoli’ Kelet fejlődött A Kma és Japán között megindult ellenségeskedések egy hosszú történelmi folyamatot vezetnek be, amelyet a múlt évszázad történetbölcselői előre megjósoltak, amikor azt mondották, hogy a huszadik század derekán a világtörténet színpada az Atlanti óceán partvidékeiről a Csendes óceánra helyeződik át s az emberi­ség legfontosabb kérdései itt fognak eldőlni. ’Azok a harcok, amelyek Kína és Japán kö­zött megindultak s amelyekben most relatív nyugalmi állapot következett be, mint min­den más küzdelem és egyenetlenség az em­beriség történetében, tulajdonképpen gazda­sági háttérrel bírnak. Amikor ez a küzde­lem kitört, egészen természetszerűen áriról volt meggyőződve a világ közvéleménye, hogy a támadó léi, ebben az esetben tehát Japán a hibás a vérengzések előidézésében, és Kína, a gyengébbik, a megtámadott fél, általános szimpátiának örvendett & ezek a szimpátiák világszerte megnyilatkoztak. Ja­pánt úgy Mlitották a közvélemény elé. mint harcias és hatalomra törekvő imperialista államot, amely minden ok nélkül tör a bel­ső pártküzdelemben végzetesein legyöngült Kínára. A japán háborús pártokat és a ja­pán hatalom birtokosait heves támadások érték a világ minden sarkából. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a japán nép, amely munkabíró és munkaaka­ró embereknek sok-sok millióiból áll és két­ségtelenül nem kívánja a háborút, a kitört konfliktusban mégis nagy szerepet játszott és játszik. A japánok mindig számosabbak lesznek, a rendelkezésre álló t'ér pedig mindig kisebb és így fejlődött az utolsó évtizedekben Ja­Emsűem Amerikába utazik London, április 20- Einstein Albert tanár az Egyesült Államokba akar költözni. ÁLMtóíag elfogadja a délkaMforniaá egyetem meghívá­sát és a feíkináit amerikai katedrát. Eltekint­ve attól, hogy Amerikában nagyobb anyagi eszközök állnak rendelkezőére kutatásaihoz, Einstein tanár azt reméli, hogy átköltözésével megszabadul a német nemzeti szocialisták és antiszemiták vádaskodásaiból és üldözéseitől. pán legsúlyosabb szociális problémájává a tár kérdése, amelyre csupán egyetlenegy kielégítő megoldás mutatkozott, a kiván­dorlás. Japán sziget ország, amelyet minden oldal­ról a tenger fog kőiül és ezért minden olyan törekvés, aimeillyel Japán a szárazföl­dön kívánja megvetni a lábát, tulajdonkép­pen természeti szükségszerűség, amely azonban ellenállást vált ki, ha ezt ágyuk tá­mogatásával! akarják elérni. Japánban a legnagyobb fontosságú szo­ciális probléma az embeirfölösleg elhelye­zése. És ezért olyan időiben, amikor katonai pár­tok vannak uraimon, amelyek az időt hadi- tervek megvalósítására kedvezőnek vélik, az erős kivándorlási törekvések könnyű szerrel válthatják ki a háborús bonyodal­makat. A legsftrü&ben fakót! ország Japánnak Korea, Fonmoza éls Sadhaiin nélküli 65 millió lakosa vau, tehát egy mil­lióval több, miint Németországnak. A tulajdonképpeni Japán területén a né­pesség sűrűsége négvaethiloniéteircnként 170, mig Németországiban ez váz arányszám 135, Olaszországban 133, Csehszlovákiában pe­dig 93. Miután a. japán szigetországban igen sok magas hegyvidék vain, amelyek egyike- másika 3800 méter magasságig iis felér és ezek a , hegy vidékek települési szemponthói alig jönnek számításba, az ország egyre sza­porodó népessége aránylag szűk lakóterület­re van összezsúfolva. Ez a kis terület mező- gazdasági kuli túrával neon tudja eltartani a sok-sok milllilót és így Japán fokozatosan kényszerült az indusztriailizáció útjára­A japán induszfrializmus A régóta kifejlett háziipar, mint selyem- szövés, csipkékószitós, porcellánipar, bronz- és rézedénykészités, lakkáruk készítése stb. Japánban igen magasfoku és magas értékű müiparrá alakult, ezenkívül azonban roha­mosan fejlődött a modern nagyipar, a mecha­nikus fextilipr, a porcelláoáruk tömeges gyár­tása, faáruigyártás, bőr- és cipőipar, vas- és fémipar, gépgyártás, egyszóval Japán tulaj­donképpen mindazon iparágat felölelte és ki­fejlesztette, amit Európában és Északameri- kában gépi utón kul láváinak. Amint azonban egy ország kapitalizmusának kialakulási pe­riódusában a tömegáruk kvalitása még uem eeész töéletes, sőt csekélyebb mértékű, Ja­pán iparának cikkei sem állják ki a ver­senyt a magas fejlettségű európai és ameri­kai ipari cikkekkel. Minőségben nem versenyezhetnek az ame­rikai és európai indusztrializmus termé­keivel, versenyeznek azonban árban, amennyiben Japánban nevetségesen olcsó a munkaerő és igy hihetetlenül alacsony árban tud Japán termelni. Ezekkel az olcsó, de sekélyebb minőségű ipari cikkekkel nem mehet olyan piacokra, amelyek ismerik az amerikai és európai ipar gyártmányainak minőségi fölényét, kénytelen tehát olyan piacokat felkeresni, amelyeknek primitív lakossága az áru mi­nőségét még nem tudja értékelni s ahol az áru olcsósága játszik döntő szerepet. Ezért a japán iparnak hosszú időn keresztül egyetlen terjeszkedési lehetősége Keiet- ázsiában mutatkozik, Kínában és Mandzsú­riában, továbbá délkeleti Ázsiának maláji néptörzsei között. Kína és Mandzsúria jelentik a legnagyobb piacot, mert ennek a földterületnek a lakos­sága becslés szerint 490—500 millió között lehet. De Afrikának, valamint déli és közép­ső Amerikának alacsonyabb igényű országai­ban és néptörzsei között is megjelenik a ja­pán ipar a maga olcsó tömegáruival és kel­lemetlen konkurrenciát jelent az északame­rikai és európai ipar számára. Az olcsó munkaerő Japánban tulajdonképpen alig van szocia­lista mozgalom és annak ellenére, hogy liz év óta a moszkvai propagandaközpont az ügy­nököknek egész hadseregével árasztotta el a szigetországot, a szocialista törekvéseket alig lehetett megindítani, olyan erős ellenha­tás mutatkozik velük szemben. Itt tehát nin­csen semmiféle munkásvédelem és nincs szo­ciális törvényalkotás sem, amely a termelést megdrágítaná. Japánban az úgynevezett szociális dumiping legkifejlettebb alakjával találkozunk. A szülők már 10—12 éves korban levő gyer­mekeiket is hat-tizenhat évre valóságos rab­szolgaként adják el a gyáraknak s ha ezek a szerződésileg eladott gyermekek a rossz bá­násmód következtében munkaadójukat el­hagyják. akkor rendőrök viszik őket vissza gazdájukhoz. Védelem a sárga veszedelem ellen A japán faj vitalitása rendkívüli erős, a nép igen szapora. Ennek következtében Japánban már korán megindult a kivándorlási mozgalom. A japán munkás igénytelensége a magasabb életigé nyekk el föllépő fehér munkásoknak nar gyón nem kívánatos szociális elemet jelentett, amennyiben a sárga munkással a bért le lehet szorítani. Azonban nemcsak a szervezett mun­kások, hanem a kisiparosok és a kereskedők is védekeznek a japán és kínai bevándorlással szemben. Az angol dominionok, az Egyesült Álr lamok és egyes középeurópai és délamerikai országok végül ia a legerősebb védelmi fegy­verhez voltak kénytelenek nyúlni, törvényhozár eilag akadályozták meg újabb színes tömegek beözönlését. Mit tegyen tehát Japán egyre szaporodó népességével? Először véres háborúban legyőzte a szomszé­dos Koreát. Azonban Korea is elég sűrűn la­kott, kilométerenként 96 ember él ott, és az ég­hajlat, meg a talajviszonyok a szubtrópikps tengeri kiimához szokott japánok számára még kevésbé nyújtanak kedvező életi ölté telek t, mint Saohalin szigete. Ez még inkább vonatkozik Mandzsúriára, amelynek kimondottan kontinen­tális klímája van és éppen úgy a hosszú és hi­deg telek uralkodnak rajta, mint Szibériában. Formoza, amelyet Kínától elfoglalt és annek- tált, a japán településre klimatikus szempont­ból alkalmas volna, azonban kevés teret nyújt. Japán tehát most uj imperialista politikához kezdett, fegyveres erővel akarja Kínát kény­szeríteni, hogy a japán ipar gyártmányait vásárolja és megengedje, hogy mindenütt, ahol akar, gyárakat állíthasson föl, te­hát japán tőkével és japán munkaerő­vel penetrálhassa Kínát. Kina ilyen módon valóságos japán gyarmattá válnék s miután a nemzeti érzés és bizonyos mértékű öntudat már Kínában is kifejlődött, termé­szetesen erősen védekezik az ilyen törekvé­sekkel szemben. Erre egy veszélyes fegyver van a kezében, a. japán áruk bojkottja, amely mintegy két esz­tendővel ezelőtt már szervezett formában je­lentkezett. A megoldás A relatív nyugalom tehát nem mutatja azt. mintha a japán—kínai konfliktus véglegesen megoldódott volna. Komolyan kell gondolkodni azon, hogy Japánnak megfelelő kiterjeszbedési lehetősége legyen emberfölöslegének elhelyezé­sére. Ezért elsősorban azok a területek jönnek tekintetbe, amelyek közelében feküsznek és ritkán lakottak. Uj-Guineánnk 30 ezer négyzetkilométerrel na­gyobb lakóterülete van, mint. a japán szigetor­szágnak, ezzel szemben összlakossága csupán 200.000 ember, úgyhogy csupán két és fél négy­zetkilométernyire jut egy lakos. Borneo terü­lete 150.000 négyzetkilométerrel nagyobb, mint Japán és itt is csupán 1.63 millió lakos* van, vagyis vannak itt még fölösleges települési te­rületek, amelyek a fehér ember települése szem­pontjából nem jönnek számításba, azonban a japán emberfőiöslegek elhelyezésének problé­máját egy csapásra megoldanák. Komoly poli­tikusok, közgazdászok és tudósok ebben az irányban keresik a sárga faj tulszapotodásának problémáját megoldani. A fölgyülemlett energiáknak békés utón való levezetése volna ez az akció, amely a távoli keletet legalább száz esztendőre mentesítené a háborús konfliktusoktól. Természetesen ez a telepítési akció is szoros összefüggésben van a lefegyverzési problémá­val, mert egy harcias és imperializmusra beren­dezkedett Janán a délkeleti Ázsiában kitexje6z- kedve, előbb-utóbb veszélyeztetné Angliának ausztráliai dominionját és Indiát is. Japánban is érik az az irányzat, amely a ke- letázsiai kérdést ilyen békés utón kívánja meg­oldani. Nagyarányú tűz egy bukaresti csokoládégyárban Bukarest, április 20. Tegnap este tűz ütött ki a Zamiirésen-féle csokoládé- és cukorka­gyár kakaoőirlős malmában. 5-600 munkás a tűz kitörésékor még a gyártelepen dolgo­zott, akik nagy sietséggel láttak hozzá a tűz oltásához, de kiderült, hogy az egész tele­pen csak egyetlenegy tűzcsap volt, nagy tá­volságra a kakao'őrlő maiamtól. Ennek kö- vetke®tébeu a tűz rohamosan terjedt és mi­re a tűzoltók odaérkeztek, három paivillőn állott lángokban, amelyek teljesen leégtek- Csak hajnalban sikerült a tüzet lokalizálni. A rendőrprefektus a királyt is értesítette az igen veszedelmesnek mutatkozó tűzesetről, mire a király megjelent a helyszínen és a tűz eloltásáig ellenőrizte a tűzoltóság mun­káját. Még nem sikerült megállapítani, hegy- kinek a hibájából keletkezett a tűz, de már­is megállapították, hogy tüzsendészeti szem­pontból súlyos mulasztás történt. Nagy sze­rencse, hogy a tűz keletkezésekor szélcsend uralkodott, mert különben a környező háza­kat sem lehetett volna megmenteni. — Titkos rulettklubot lepleztek te Budapes­ten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A detektívek ma éjszaka a Váci-ttcca 63. számú házban, egy nyugalmazott alezredes lakásában titkos rulettklubot lepleztek le. Előkelő urakat és hölgyeket értek játék közben tetten, akiket a rendőrségre előállítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents