Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-20 / 91. (2904.) szám

T^<M:MAGfcAR-HlKLXR 1932 április 29, szerda­A szenátus szerdán kezdi meg a banktörvény tárgyalását A szociálpolitikai bizottság követelései a Tatra fejlesztésére Sforiby kormányzó ez évben sem veszi fői tisztelet' hagyott Berzoviczyaok és két társának kézé­iben. A káirlyacsatá'k vesztesei az utóbbi idő­ben sűrűn jelentkeznek panaszaikkal a klu­bok elnökeinél. Két esztendő óta, tehát pon­tosan attól kezdve, mióta a bárói trió össze­dolgozott, sok panasz* kapott a bécsi klubok elnöksége. Az utóbbi belekben már arról is beszéltek, hogy be fogják tiltani a hazárdjá­tékokat, ha ezek a folyton sokasodó panaszok nem ■ szűnnek meg. Gelsej Guttmann bájrónak és Menasse bá­rónak már 1931. júniusában megmondták, hogy jó lész idejében kilépniük a Wiener Klubból, különben kigolyózás vár reájuk, ők azonban nem sokat hedera tettek a felszó­lításra, abban bíztak, hogy a vádakat amúgy sem sikerül bebizonyítani. Csak jóval utóbb, amikor már széltében-hosszában hangzottak a gyanúsítások, határozta el a két báró. hogy önként kilépnek a Wiener Klubból. Berz‘3- viczy nem volt tagja a klubnak, csupán ven­dégként szerepelt. Becs, április 19. Ma délelőtt a kártyacsaták tizenegy résztvevőjét hall­gatta ki a rendőrség, köztük ^az osztrák arisztokrácia több ismert tagját, valamint a klub néhány áldandó vendégéi, akik cseh­szlovákiai és jugoszláviai otthonukból utaz­tak minden hónapban kétszer-háromszor Becsbe, hogy részt vegyenek a hirhedt kár­tyaütközetekben. Egyelőre nem tudni, hogy a rendőrségre be­idézett egyének közül kinek milyen szerepe van az afférban. Eimsrsd az országos kers?zlénif- szoeaíssía osrS április 25-ére egybehívott végrefraiié- bizoiistgi ülést Pozsony, április 18. SziillŐ Géza dr. az or­szágos kerctsztényszocialástüi pánt elnöke az április 25-reo ZsolmVn egybehívott országos végről) ajtó bizottsági ülést közbejött akadá­lyok miatt pünkösd utánra haiaszioáíia, ami­kor az egybehivás külön meghívók utján íog történni. Vavre&a Bácsi csehszlovák kőv£t távozik állásából! Pozsony, április 19. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A bécsi Telegraph című laip ma reggeli száma közli, hogy Va- vrecka dr. bécsi csehszlovák kőivel megvá­lik a diplomáciai pályától. Vavreöka, aki egyébként gépészmérnök, állítólag egy cseh­szlovák nagyvállalatihoz lép be fő tisztviselő­nek. Egyes verziók szerint a Baía-gyárban vállalna vezető pozíciót, más verziók szerint a csehszlovák államvasutak szolgálatába lép. A hirt fen tartással közöljük. I szeiziavaslaiok i képvistíl* híi stiezőiaidasÉsi Bizottsága sült Prága, április 19. A kiéípvisolőház mező- gazdasági biizoétaágia ma délelőtt befejezte a szeszfcirvényjavaslatok feletti általános vi­tát. Vlasálk pénzügyminisztériumi osztályfő­nök kifejtette azokat az okokat, amelyek a minisztériumot e javaslatok benyújtására késztették. Reméli, hogy azok a módosítások, amelyeket a bizottság a javaslatokon eszkö­zölni fog, nem fogják érinteni a javaslatok kitűzött céljának elérését. Zadln agrárpárti képviselő, a két javaslat előadója utalt arra, hogy a javaslatok elifogdá-ára azért van szük­ség, hogy a pénznek külföldre való áramlását korlátozzák, a mezőgazdaságot kissé életre keltsék és ezzel növeljék a munkaalkalmak számát is- Az általános vitát a két javaslat felett holnap délelőtt 9 órakor fogják meg­kezdeni. A képviselő'ház költségvetési bizottsága ma nem ülésezett, mivel a bizottság a forgalmi adó emeléséről szóló törvénjavaslat vitáját már tegnap befejezte, a szavazást azonban el­halasztotta addig, amíg a koalíciós pártok a módosításokban megegyeznek. A koalíciós pártok hetes bizottsága ma egész nap foglal­kozik a módosítás okkal. Egy helyen agad, más helyen árad a Tisza Szeged, április /19. A Tisza szombaton 924 om-es vízállással kulminált. Azóta állan­dóan apad. Az eddigi apadás 22 om- A fo- lyamimérnökség szeirint további jelentékeny apadás várható. Vezseny környéke viz alatt álll. A vasút csak Jászkar a jenőig köaleiked- het, amelynek szélét szintén elérte a Tisza. Alisójászkarajenő viz alá került. Okécske községnél 14 cirn-rel nőtt a Tisza vízállása. A veszedelmet a jövő hétre várják, amikor a Tátráiban és a Már marosiban megkezdődik az olvadás. Prága, április 19. A szenátus ma délután foly­tatta a sztrájk-vitát. Scukup elnök az ütés elejém bemutatta a szenátusnak Huta újonnan kinevezett vasaifügyi miniséiért. A szenátus ezután második olvasásiban elfogadta a Németországgal kötött pól- agyezm-ényt. A színák-vitában rósztvettek Stastny, Nedved kommunista, Koukar cseh szociáldemok­rata, Jaromiir német szociáldemokrata szenátorok. A szenátus legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt tiz órakor tartja, amelyben megkezdi a banktörvény'avaslat tárgyalását. A törvényjavaslat vitája a szenátusiban csütörtök esilig fog tairtarai. Prága, április 19. A szenátus szociálpolitikai bizottságának mad ülésén Joihands elnök jelentést Kassa, április 19. (Kassai szerkesztősé­günktől.) A PMH pénteki számában kimerí­tően foglalkoztunk azzal a milliós hiteltulíé- pés határán mozgó üggyel, amely a kassai He r nád -szakái y o z á s i munkaiatokkal kapcso­latban pattant ki s amely veszedelmesen kozd hasonlítani az éppen most likvidálj ominózus tűzoltólaktanya-építkezéshez, ahol a város szintén másfél millió koronával fizette túl az előirányzott összeget. Pénteki cikkünk a kí­nos szenzáció erejével hatott Kassán, egy­részt: mert más lapokkal ellentétben a valóságnak megfelelően számoltunk be a HeiHíád-srabi- lyozási munkálatok jellemző pikantériájá­ról, másrészt: mert a közvélemény joggal elvár­hatta volna, hogy a város illetékes vezetői okulnak végre a tűzoltólaktanya ügyéből és a jövőben jobban gazdálkodnak az adófizető polgárság pénzével. Kern ez történt, ügy lát­szik, egyes városházi uraknak a tűzoltólakta­nya ügye sem volt elég iskola a rendszere­sebb gazdálkodásra s alig simultak el nagy- nehezen a tűzoltólaktanya ügyének esztendők óta örvénylő hullámai, máris itt van az újabb kinos „szenzáció". Talán szerencse, hogy ez az újabb ügy még idejében kerül a nyilvános­ság ellenőrző lencséje alá és van még mód reparálni ezt a könnyelmű pénzpoesékolást, melynek előterében mint aktív szereplő ép­pen az a Guzmann Miksa nyugalmazott ezredes áll, aki takarékosság jelszavával Városi pártot alakított és most azokra szeretné ráfogni a könnyelmű gazdálkodás vádját, akik mindig élesen ellene voltak a pénzpoosékolásnak. Mint megírtuk ugyanis, éppen Guzmann Mik­sa volt az, aki a háromtagú becslöbizottság elnökeként a földárakat sokszorosan túllépve 5 millió koronára becsülte fel a kisajátításra kerülő földek árát s köztük olyan földek kisajátítását is java­solta, melyeknek kisajátítására semmi szük­ség nincsen, vagy legalábbis nem Kassa vá­ros pénzéből* A jólsikerült" becslés után pe­dig olyan horribilis költségszámlát nyújtot­tak be Guzmannék, hogy azt a világ egyetlen birósága sem Ítélné meg számukra, mert pontosan 100.000 koronát tesz ki ez a „sze­rény" költségszámla, melyből a 20 százalé­kos költségrészesedés alapján 20.000 koro­na terhelné a várost. . Mindennél jellemzőbb példája ez annak, hogy Guzmann Miksa és nagy hü-hóvai alakított Városi pártja hogyan értelmezi a takarékos­ságot, melyet minden esetben szegre akaszt, ha saját zsebének érdekeiről van szó. Ugyancsak példátlanul áll a közmunkák történetében az a mód is, ahogy Kabos Hugó, a szabályozási munkálatok vállalkozó-mérnö­ke szeretné kihasználni a várost a maga ja­vára. A tavalyi tavaszi áradások idején a sza­bályozási munkálatok már javában folytak, amikor a kiöntött ITernád tönkretette az ad­digi munkálatok eredményét és kétségkívül jelentős kárt okozott. Ezt a kárt Kabos Hugó kerek 800.000 koronára becsülte s ennek a megfizetését követeli az államtól és a város­tól, holott az ellenőrző állami mérnöki kirendeltség vezetője ugyanezt a kárt csak 400.000 koro­nában, tehát a Kabos becslésének pont a felében állapította meg s ennek a kifizetését javasolta. Sokat lehelne beszélni arról, vájjon a tavaszi áradások előtt célszerű volt-e megindítani a szabályozási munkálatokat, de ha már elindították, ki volt az oka annak, hogy a megduzzadt Hernád az első napon átszakitóttá a gáta­tet’t a szociálpolitikai bizottság álltait kiküldött ed- biaottság tanulmányuljárói, ez aíbi®o‘-teágnaik a szlovenszkói állami fürdőikben és gyógyhelyeken nyeri tapasztalatairól. A jelentés alapján a bizottság határozata javaslatot fogadott el, amelyben követeli, hogy a Tátralomnic és Csorbató között szállítsák le a villamosvasiit személytarifáját, építsék ki a forgalmat Tátralomnic cs Madárháza között. A határozati javssraitcfcait egyhangúikig fogadták el. Végűit a bizottság elhatározta, ho'gy felhívja az egészségügyi mi'njgTz'ér ürmöt, hogy négy héten belül nyújtsa be a közegészségügyről ©zóló törvényjavas­latot. kai, betöri a frissen ásott uj mederbe, el- herdoti jelentős parkrészeket az iparvágá­nyokkal együtt és tönkretette az addigi rí t a nkálato k eredményét? A város semmi-esetre sem, csak a vállalkozó, akinek számolnia kellett volna a tavaszi ára­dással é3 úgy vezetni a munkálatokat, hogy azokban ne történhessék kár, Kabos Iíugó egyébként a zsidópárt képvi­selőtestületi tagja volt a végétért ciklusban s úgy látszik, ő is egyéni szempontjai szerint értelmezte a takarékosságot. Talán nem vé­letlen. hogy a Városi párt és a zsidópárt kapcsolták a listáikat a küszöbön álló választásokra, hogy majd együttesen „takarékoskodjanak". Egymásra találtak, jobban sem csinálhatták volna. Most, hogy még idejében kipattant a Her- nádszabályozási botrány, egyedül a magyarság pártjai voltak azok, akik erő­teljesen követelték az ügy gyökeres repa­rálását, amíg még nem késő! Wirfch Gyula (keresztényszocialista) a tanács­ban követelte a vizsgálat azonnali megindí­tását: kit terhel a felelősség azért, hogy a tavalyi áradás hatalmas károkat okozhatott a sza­bályozási munkálatokban és azért is, hogy a képviselőtestület által kiküldött kár meg­ái lepi íó bizottságot egyszer sem hívták össze? Ez igen jellemző a városi adminisztráció ha­nyagságára. És a magyarság pártjai el vannak tökéivé arra, hogy minden eszközzel keresz- tülviiisz-ik ennek az újabb hitel túllépési bot­ránynak gyökeres reparálását, mert ezt igy követeli a város őslakos-polgárságának ér- kede. A jövőben pedig gondosan fognak őr­ködni azon, hogy Guzmann—Kabosék horri­bilis túlbecsülésekkel ne „takarékoskodhas­sanak" a város kárára. A kincs affér fejleményei oda tendálnak, hogy a kisajátításra kerülő földékeit újból fel- becsiilíefik és vizsgálatot indítanak a tavalyi tavaszi áradás pusztítása ügyében. A magunk részéről már eleve tiltakozunk az eben, hogy a Guzmann-féle „szakbizottságnak" egyetlen fillért is kifizessenek a „becslési munkála­tok" költségszámlája fejében és tiltakozunk az ellen is, hogy alapos vizsgálat nélkül lik­vidálják Kabos mérnök javára a tavalyi ta­vaszi áradás okozta károkat. Ezt követeli a város adófizető polgárságának eminens ér­deke s az az igazi takarékosság, melynek har­cos képviselői a város képviselőtestületében mindenkor a magyar pártok voltak. Megkezdődött Bános János volt magyar képviselő csalási bűnpőrének tárgyalása Budapest, április 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A budapesti tör­vényszék ma nagyarányú csalási és sikkasz­tási bünper fő tárgyalását kezdte meg. A vád­lottak padiján Bartos János volt képviselő és főispán ül, aki óvek hosszú során át magas összeköttetéseire való hivatkozással taxienge­délyek, kéményseprő kerületek megszerzését, kormányfőtanácsosi kinevezés elintézését ígér­te, ezekért nagyobb összegeket vett fel, a pénzt pedig/ saját céljaira fordította. Tizen- kétrendbeli csalás és ölrendbeli sikkasztás vádját emelte ellene az ügyész. Bartos a tár­gyaláson azzal védekezik, hogy kölcsönkép- pen vette föl a különböző összegeket, ame­lyeknek nagy részét a károsult feleknek már visszafizette. ítélet előreláthatólag holnap lesz. díjának teljes összegét Budapest, április 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Az uj költségve­tés a magyar kormányzó tiszteletűi jaként évi 120.090 pengőt irányzott elő. Illetékes helyen kijelentették, hogy a kormányzó már előre közölte azt a szándékát, hogy, miként a múltban, úgy az idén sem veszi fel tiszteletdijának teljes összegét Milliókkal ciSk^smeSfék a magyar kiEfsésvetést Budapest, április 19. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Ma osztották szét a kép- visetőházban az állami költségvetés két füzetét, amely a miniszterelnökség és a külügyminisz­térium költségvetését tartalmazza. Ebből kide­rül, hogy 26.850 pengővel csökkentették a ka^ binetiroda személyi járandóságait. Az ország­gyűlés kiadásainak összege 789.630 pengő csök­kenést mutat. Az állami adósságok tételénél 9.482.000 pengős emelkedés állott be. A leg­főbb állami számszék kiadásait a múlt évi elő­irányzattal ezemben 126.000 pengővel csökken­tették. A közigazgatási bíróságnál 216.000 pen­gő megtakarítást értek el. A miniszterelnökségi tárca kiadásai, beleértve a központi statisztikái hivatal költségét is, 1.038.000 pengős csökke­nést mutatnak. A külügyminisztérium költség- vetésében a központi igazgatás és a külföldi szolgálat költségeinek végösszege 1,338.000 pengővel kevesebb a múlt évi kiadásoknál. A külügyminisztérium költségvetésének indoko­lása rámutat arra, hogy a megtakarítás annak tulajdonítható, hogy úgy a belföldi, mint a kül­földi illetményeket leszállították és a személyi járandóságokon kívül a tárca más tételeinél ■ is mindenütt csökkentést vittek keresztül. Meg­szüntették a berni, stockholmi követségeket, a madridi és brüsszeli követségek élére pedig kö­vetek helyett ügyvivőket, állítottak. A sztam- huli követség február elsején Ankarába költö­zött, Sztambulban pedig csak konzuli alosztá'v maardt. A miniszterelnöki tárca rendelkezési alapját 70.000 pengővel, sajtóalap iát pedig 40.000 pengővel csökkentették. A magyaror­szági kisebbségek és az idegenben é’ö magyar állampolgárok gondozására megállapított össze­get 86.500 pengővel csökkentették. I IspisplÉ tevőt tank a gazdasági krízis áMozsia isit Zágráb, április 19. Az Első Horvát Taka­rékpénztár tegnap megszüntette kifizetéséit. A volt monarchiának egyik legnagyobb bank­ja volt ez az Intézet, amelynek részvénytő­kéje 75 millió dinárt tett ki. Az elnöki tisztet KuLmer Miroslav gróf töltötte be. A takarék- pénztárnál levő betétek 1930. végén kerek kétmilliárd dinárra rúgtak. A takarékpénztár számos ipari vállalatban, különösen a Slovo- nia-fánál, a jugoszláv vagon, gép- és hídépítő részvénytársaságnál, a jugoszláv EHnnél, né­hány hajósíársaságuál és több malomnál volt érdekelve. — A törvénytár hivatalos magyar fordításának az 1932. évi S. füzete most jelent meg a következő tartailomimal: 21. Ilkdelmény, amellyel a Grehealo- vák Nemzeti Banknak — a csehszlovák valutának és a törvényes fizetési eszikötzök forgtimának vé­delméről szóló, 1923. évi december hó 14.-én kelt, a T. és R. Gy.-bem 1924. évi 7. se. a. kihirdetett törvény 2. §-ánaik 2. és 3. pontjában foglalt rendel­kezéseket végrehajtó, az 1932. évi január hó 18.-án keit, a T. és R. Gy.-ben 7. sz. a. kihirdetett .(VII.) kormányrendelet 1. és 3. §-ad érteimében a fizetési eszközök kiutalásának engedélyezése és tanúsít­vány kiállítása céljaiból szükséges kérvények be­adása tárgyában tett — intézkedése közzé tétetik. — 22. Hirdetmény a szegényekről való gondos­kodás és a védelemre szoruló ifjúságról való gon­doskodás statisztikájáról. — A 9. füzet tartalma: 23. Törvény a bizonyos kert elért vagy' hivatali és .szolgálati kötelességeik teljesítésére képtelen had­bírók nyugállományba való helyezéséről és azoknak a büntető eljárás terén való szoJgátaitiétel alóli fel­mentéséről. — 24. Rendelet a csehszlovák valutá­nak és a törvényes fizetési eszközök forgalmának védelméről szóló, az 1923. évi december hő 14.-én keit, a T. és R. Gy.-ben 1924 évi 7. sz. a. kihirde­tett törvény 2. §-ának 2. és 3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket végrehajtó, az 1.932. évi január hó 18-án kelt, a T. és R. Gy.-ben 7. sz. a. kihirdetett (VII.) koianányrendelet módostlásáról. — A cseh­szlovák állam törvényei és rendeleted gyűjteményé­nek évi előfizetési ára 120 Kö, az egyes füzeteké pedig levelenikánit 20 filllór. A régebbi 1922.—1930. évfolyamok terjedelmük szerint 120—180 Ke árban kaphatók. Az összes megrendeléseik egyszerű leve­lezőlapon az „Államnyomda, Kosioe" címére kül­dendőik. A pénz előzetes beküldése mellőzendő. — Hét ház égett le egy sárosmegyei község­ben. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A sá- roemegyei Siroka községben ma éjszaka nagy tűz pusztított. A tűz elhamvasztott hét lakó­házat, hat csűrt és egyéb gazdasági épületet. A kár többszázezer koronát halad meg, amely azonban biztosítás révén megtérül. Az eddigi nyomozás adatai szerint a tüzet gyújtogatás okozta. .....' Sü lit dasatfuaig a lássál Bfernáti­szabályozis liirili hiteStullépési . kísérlet hullámai IljSéi felscsSlteti a „szakértők" állal horrlbfssn tétértékéit földeket Slssvaa „lakarékasMY1 gúzsára Misa a salát zseke lazára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents