Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-20 / 91. (2904.) szám

1532 Április 20 szerda.. ~ ^ V4U.JU' HŰ# Grandiózus nagygyűlés keretében tartott választási seregszemlét Kassán az országos keresztényszocialista párt Szüliő Géza dr. pártvezér nagyszabású beszédben adott politikai helyzetképet - Grosuhmid szenátor, Test alpolgármester, Féder képviselő, Fieischmann tartomínygyülési képviselő gyujtóhatásu beszédet mondott — A keresztény munkásság ragaszkodása a párthoz - A pártvacsorán Szüliő és Szeni-lvány a magyarság közös harci frontja mellett manifesztált Kassa, április 18. (Kassai szerkesztősé- günik jelentése-) Április 24-iéaa választja meg Kassa uj képviselő1 testületét. Ennek a'vá­lasztásnak a jelentősége messze kimagaslik közéleti eseményeink sarából s a kisebbségi magyarság szempontjából országos vonatko­zásokban iis sorsdöntő jelentőségei van. En­nek a választásnak kell eldöntenie azt a nagy kérdést, hogy Kassa város magyarsá­ga meg tudja-e tartani vezető pozieióját a város politikai és közigazgatási életében, vagy pedig aduim arad abban a küzdelem­ben, amelyben a türelmetlen sovinizmus pártjai minden lehetetlen eszközt és fortélyt ■igénybe vettek ellene. Ennek a választásnak keli bebizonyítania azt, hogy az ősi kuruc város magyar jellege élő valóságé még. Az Vasárnap délelőtt 11 órakor a kát. le­gényegylet hatalmas termét zsúfolásig meg­töltötték a keresztényezocialista párt kassai hívei- Ott láttuk a közönség soraiban Kassa keresztény társadalmának szine-javát nem­zeti és társadalmi különbség nélkül. Az el­nöki asztalnál helyet foglalt Sziillő Géza dr. országos pártelnök, Grosschmid Géza dr. szenátor, a kassai pártszervezet elnöke, Test Barna prelátus-kanonok, helyettes pol­gármester, Dobránszky János képviselő, or­szágos alelnök, Böhm Rudolf szenátor, Fo­dor Miklós és Hokky Károly nemzetgyűlési (képviselő. A terem első soraiban foglaltak helyet a testvérpárt illusztris képviselői, elsősorban Törköly József dr- képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, Holo- ta János dr. képviselő, Fiissy Kálmán sze­nátor, Giller János dr. tartománygyülósi képviselő, Várnay Ernő országos pártigaz­gat ő és mások. A közönség Szüliő Géza dr.-f és törvény­hozó társait lelkes éljenzéssel fogadta- Az éljenzés csillapultával a nagygyűlést GroS- sehmid Géza dr. szenátor, a helyi pártszer­vezet elnöke nyitotta meg. Grosschmid szenátor megnyitó beszéde A szenátor röviden rámutatott ujira arra, hogy e város belső életében a jelen válasz­tás különös hordereje abban rejlik, hogy az őslakos pártok választási eredményétől függ, hogy ,n magunk sorsát — a fennálló törvények szűk keretein belül — de mégis Kincsen nép — kezdette beszédét a pártve­zér —, amelyben annyi lelkesedés lenne, mint mibenniink és nincsen nép, amely hamarabb demoralizálódna és elveszítené önmagát, mint a mi népünk, ha bárhol és bármiben vereség éri. Meg tud halni, ha kell, dalolva, megy neki a veszedelemnek — és néha meghökken egy zörejtől is. Ez a szélsőséges természet a mi ke­leti származásunknak a bizonyítéka és most a választások előtt, amikor látszólag nehézségek merülnek föl, jövök én ide Önök közé, hogy visszaadjam az elvesztett önbizalmukat, hogy megerősítsem önöket, mert hiszen se csügge- désre, se elkeseredésre, se az önbizalmunk el­vesztésére nincsen ok! Választás előtt állunk, és meg akarnak ben­nünket bontani, ittlévő őslakókat, ezerféle hun­cutsággal. Kitalálnak jelszavakat, amelyekkel megtévesztik az ártatlanokat és megcsillogtat­ják az üveggyöngyöket, amelyekkel tévedésbe ejtenek sokakat, akik igazgyöngynek vélik az üveggyöngyöt. Ezzel az ezerféle huncutsággal szemben ne­künk nem kell semmi egyebet tennünk, csgk szembehelyezni az Igazságnak a fegyverét és az Igazságnak az acéljától összetörik ez a méltatlan korteskedés, nekünk kell fölvilágosítani azokat, akik nem látnak és nekünk szembe kell helyezkednünk azokkal, akik bennünket megtéveszteni akar­nak. Olyan könnyű a mi igazságainkat leszö­gezni és olyan nehéz a mi ^panaszainkat és jo­gos vádjainkat megcáfolni. A mi igazságunk az, hogy mi követeljük eb­ben az országban és ebben az államban azt, hogy az őslakosság a saját maga sorsát a maga szellemében, a maga emberei által in­eÜkövetikeziő vasárnap jelentősége tudatának jegyében zajlott le április 17-ike, a választá­si agitáció utolsó vasárnapja. Szövetkezett ellenzéki pártjaink, az or­szágos keresatényszooiaíiista párt és a ma­gyar nemzeti párt teljes vezérkarával felvo­nult erre a napra Rákóczi városába, hogy hitet és erőt öntsön az őslakosság soraiba. Az országos kérészitényszocialiista párt nagy­szabású választási nagygyűlést és pártvacso­rát rendezett, a magyar nemzeti pártnak ugyancsak nagyszabású seregiszemléje volt a vasárnap esti pártívácséra s egyúttal a párt országos elnöki tanácsa is fontos értekezle­tet tartott. A nap eseményeiről részletesen az alábbiak­ban számolunk be: magunk intézhessük, hogy a törhetetlen magyar érzésnek megvédésében mindig ki­tartó híres kuruc város megmarad-e tovább­ra is annak, ami évszázadokon át volt, a magyar érzés mindenfajta fáradtság és nyo­morúság Idején sem kiapadó forrásának, a magyar szellem és kultúra szilárd, bevehe­tetlen várának." Ez a tény és ezéirt az ellenünk való ádáz támadás! Politikai ellenfeleink azt hiszik, hogy ennek a várnak a bástyái roskadoz­nak! A másfél évtizedes kisebbségi sorsban is perzselő világválságban országszerte el­vérzett és le gyöngült társadalom ellenálló erejét itt is meggyöngültnek vélik és elér­kezettnek látják az időt a magyarság ezen erőssége elleni koncentrikus támadásra. Ebben a nehéz harcunkban azonban ve­lünk van az ország egész magyarságai En­nek bizonyság-tétele, hogy e választásnak a helyi kereteken túlmenő jelentőségét felis­merve, ma együtt van itt a szlovenszkői ma­gyar pártok vezetősége s nemcsak bízó, re­mélő és biztató hangjukat hozták el hoz­zánk, hanem megjelenésükkel igazolták, hogy együttéreznek velünk, hogy átérzik e nehéz harcnak a helyi kereteken túl is ér­vényesülő és nemcsak e város, de az or­szágrész jövőjére is kiható nagy jelentősé­gét és megjelenésük tényével megacélozzák ellenálló erőnket. Grosschmid dr. szenátor lelkes helyesléssel fogadott beszéde után viharos ováció közben Szüliő Géza dr. emelkedett szólásra s a lelkes helyeslés gyakori kitörése mellett mondotta el a következő nagyjelentőségű beszédet: tézze s hogy megkapja ebből a célból az autonómiáját. A mi jogos vádunk pedig az, hogy ebben az államban egy túlzó soviniszta cseh politikai irányzat van, amely bennünket csehesiteni, amalgamizálni és nemzeti erőn­ket meggyöngiteni akarja. Ezzel az irányzat­tal szemben nincsen más mód, csak az ellen­zéki álláspont, a legélesebb fegyverekkel való ellenzéki küzdelem, nem pedig a beké­rt olás. Nem a politika kikapcsolása, az úgynevezett politikamentesség, hanem igenis a politikai fegy­verek teljes arzenáljának a fölhasználása az, amely sikert nyújt nekünk. Ne felejtsék azt el, hogy megpróbálta a Hlin- ka-párt, hogy megkapja a fajtájának a jogait, de nem kapta meg, mert a politikában nem a méltányosság érvénye­sül, de az erős akarat, amely tudja, hogy mit akar és meg nem alku­szik és el nem adja magát. És ez a mi politi­kánk ! A közpolitikái kGCyzet bizonytalansága Ebben az órában Önöket a gazdasági válsá­gon túl az érdekli leginkább, hogy mi van a külpolitikában? Önök leginkább erről szeretnék fölvilágositásaimat hallani, azonban erről én nem beszélhetek. De egyet mondhatok' Önök­nek, hogy ha az őslakosság bízik önmagában, akkor bízik benne minden tényező, ha az ősla­kosság nem bízik önmagában, megalkuszik, gyáván eldobja atyáinak örökségét, hát akkor né csodálkozzék, ha benne sem bízik senki. Eb­ben a világban, amelyben ma élünk, mától-hol- napig van minden kormány hatalma, senki nem tud precíz számadást ejteni, nem tud fölállítani egy helyes egyenletet, mert minden tényező, amellyel számolná lehetne, tulajdonképpen bi­zonytalan. A mai világ olyan, mint egy fejetetejére állí­tott piramis, amely ma véletlenül áll, de hogy mikor fog jönni egy erős légáramlat, amely földönti, azt nem tudja megmondani senki. Ennek a bizonytalanságnak az az oka, hogy a békeszerződések, amelyek az alapját képezik a mai helyzetnek, ugy jöttek létre, hogy két tényezővel nem számoltak, amely két tényezőt pedig számba kell venni. Az egyik az, hogy van Oroszország és van Németor­szág, a másik az, hogy lehetetlenség igazsá­got alkotni akkor, ha nem raérne-k mindenki­nek egyforma mértékkel. Ma vannak népek, amelyeknek államuk van és vannak népek, amelyeknek nincsen államuk. Vannak államok, amelyeknek fegyvere van és vannak államok, amelyeknek nincsen fegyvere. Vannak népek, amelyeket fölszabadított a há­— Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégéénél, vértódulásnál, fejfájásnál, ál­matlanságnál, általános rosezullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“-keserüvizet A belorvosi klini­kákon szerzett tapasztalatok szerint a „Ferenc József“-viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesíti magár bán. A „Ferenc József “-keserű víz gyógyszertá­rakban, drogériákban és füszerüzletekben kap­ható. horu utáni helyzet, vannak, népek, amelyeket szolgaságba döntött a háború, de egyenlőség nincs és ameddig az egyen­lőség egy nevezőre való hozása a* emberi alakulatoknak nem történik meg, addig nem lehet a gyógyítást elkezdeni. A betegségnek az alapokát kell keresni a vi­lágban, de most már ha ezen betegség elter­jedt mindenkire, kezdik keresni a betegség kórokozóját. ITT A CENZÚRA 20 SORT TÖRÖLT A válás peliíc&ája Ezt a kételyt nekünk soha elfelejtetnünk nem szabad és es az oka annak, hogy nem lehetünk és nem támogathatjuk a kormányt, amelynek egész politikája abban merül ki, hogy ezt a törekvést lerontsa. Olyan egysze­rű az a kérdés, hogyha valami rosszul van megcsinálva, hogy azt jóvá kell tenni, hogy erről az egyszerű kérdésről nem is lehet más­hol beszélni, csak a politikában, ahol igye­keznek az igazságot mindig elnyomni s igye­keznek az egyszerű, világos megoldási alapo­kat, hacsak lehet elhomályosítani. Nekünk itt újból rá kell mutatnunk arra, hogy az a gazdasági politika és az a nemzetiségi politika, amelyet velünk szemben és a Ma­gyarországgal szemben a csehszlovák állam kormányzata követ, téves, káros 8 azt nem támogatással, de ellcnzékiességgel kell meggyengiteni. Hiszen nézzük azt, hogy az a helyzet, hogy egyenlőtlenség van Európában, ez az oka an­nak, hogy a gazdasági vérkeringés megállóit a középdunai államokban és ennek a nehéz­ségét mi éppen ugy érezzük, mint érzik azt a többi dunai államok, mert határozottan nem igaz az, amit Benes mi­niszter ur hirdet, hogy „Csehszlovákiának mindeg>r, Csehszlovákia tud várni!“ ITT A CENZÚRA 11 SORT TÖRÖLT A gazdasági mérlegnek a megbillené­se, amely a legutolsó adatok szerint azt mutatja, hogy míg 1932. év március hó­napban a külkereskedelmi mérleg összege 1272 milliót tett ki, ugyanez a kereskedelmi mérleg ezelőtt két évvel 2833 milliót tett ki. A kivitel 1932 márciusában 675 milliónak fe­lelt meg, 1930-ban a kivitel 1-182 milliót telt ki. A behozatal 1932-ben 597 milliót tett ki, 1930-ban 1348 milliót. „PoHtskamentesen Bem tefoet sze7X@4H&5e!tQ$ csinál" Ez a respublika munkanélküli segélyre ha­vonként 200 milliót költ és ez a respublika, ható. A kereszfénpszodalisfa párt választási nagygyűlése Szüli Üli beszéde Keletszlovenszlovenszkó járási székhelyén, németlakia terüle­ten, most épülő vasútvonal men­tén, 35 éve fennálló, jólbevezetett BWWWAW’asmasanaaEmBgG vaskereskedés ▼ haláleset miatt átadó. Közvetitök díjazva. Megkereséseket a ki- adóhivatal továbbit „Legjob tő­kebefektetés" jelige alatt. az angol vámpolitika következtében körülbe­lül 1500 milliónyi kárt szenvedett. Ez a res­publika sem várhat, ennek a respublikának is meg kell keres­nie az európai együttműködésnek a lehető­ségét, de nem azzal a cseh politikát jellemző szűk­markúsággal, hogy ő mindent meg akar men­teni és a másiktól el akar venni mindent. A Tardieu-terv, amelyről annyit olvastak, meg­bukott, mert annak az alapoka gyakorlatilag nem volt megvalósítható, mert nem lehet politikai gondolat nélkül politi­kai szerződéseket csinálni, aki ezt állítja, az gimpliket akar fogni, de ma már a gimplifogásnak az ideje elmúlt. A respublika kormányzatának rá kell eszmélni, hogy az a szegénység, amely itt dúl mindenfelé, a kivitelnek a megcsappanása, az iparnak a lerongyolódása, az agrártermékeknek az elértéktelenedése, az eladósodás, ez intőjel arra, hogy más politikát kell követni, de intő jel arra is nekünk, ittlevőknek, hogy nekünk pedig nem a kormányt szabad tá­mogatni, nem beállni a kormány csatlósá­nak és a politikamentességnek az álruhájá­ba öltözködve, magunkat nemzetinek mondva, nemzeti erőnk lerongyolására dol­gozni. Megtámogatni azt, akinek az erős­sége, föltétlenül a mi gyengeségünk, ez bűn. Én nagyon jól tudom azt, hogy csak a gaz­daságilag erős és anyagilag jól helyezettek tudnak igazán ellenállást kifejteni, és nagyon jól tudom azt, hogy a legjobb nemzetiségi po­litika az, amely gazdasági alapigazsággal küzd. Nem igaz az, amit rám fognak, hogy én érzé­ketlen vagyok a gazdasági törekvések iránt, és engem nem hajt más, csak a nemzeti érzés. InMbh maradok szegény és betsGSetes, mint meggazűsgodett és hecsfeSen Én csak azt akarom, hogy mi idevalók ne akkor kapjunk valamit, Iha behódolunk a kor­mánynak, hanem követelem azt, hogy mink behódolás nélkül megkapjuk mindazt, ami ne­künk dukál, mint állampolgároknak. Én csak azt mondom, hogyha választani kell aközött, hogy valaki maradjon meg tisztességesnek és szegénynek, vagy pedig adja föl a tisztességét és legyen gazdag, hát én az erkölcsi utón ál­lok és inkább maradok szegény és becsületes, mint meggazdagodott, de becstelen! Aki pedig föladja fajának jogait, föladja nem­zetiségének elvét, föladja és elfelejti mindazt, ami múlt volt, csak azért, hogy anyagi jólétót megtalálja: hát az nem becsületes ember! Rólunk azt mondják gúnyosan, hogy a ma­gyarok a jogászok és a, kanászok nemzete! Hát ez lehet-, hogy igaz. Mi jogáeznemzet vagyunk és így keressük a jogcímet és a jogot, és ka­nászok vagyunk — mert vigyáznunk kel a — disznókra. Nekünk ebben a respublikában össze kell tartanunk és össze kell fognunk őslakosok­nak azért, hogy azt a földet, amit atyáinktól örököltünk, a magunk szellemi világában tartsuk meg, egymást támogassuk, szlová­kok, magyarok és németek, ruszinok és ne veszítsük el nemzetiségünket. Ne hánytorgaseuk a múltat, ne higyjünk azok­nak akik éket akarnak közénk dobni és hirde­tik azt, hogy a magyarok elnyomták a szlor vakokat. Tartsuk fönn régi lelkünket, ne hódoljunk be a centralista pártok törekvéseinek. A régiek nem hódoltak be, mert ha behódoltak volna, akkor lettünk volna törökök, tatárok, vagy osztrákok, de nem lett belőlünk török, ta­tár és osztrák, most se hódoljunk be, de ma­radjunk azok, akik voltunk: magyarok, szlo­vákok, németek és ruszinok. A mostani választásnál maradjunk meg an­nak. ami volt Kassa, legyen ez a kurucok városa, ne a labbancok fészke. Abban a városban, ahol ott nyugszik Rákóczi Ferenc, abban a városban, amelyben ott lakik a magyar lélek, maradjon meg a lélek, marad­jon meg ez a tradíció és tartsák meg azt a lo­bogót-, amely ennek a gondolatnak a jelképe, tartsák meg a keresztényszocialista pártnak a lobogóját! Szüliő Géza utolsó szavai után lelkes tetszés­zajtól visszhangoztak a terem falai s a közön­ség a ragaszkodás és a bizalom meleg kifejezé­sével sokáig melegen ünnepelt-e a pártvezért TssS alpolgármester pragramkeszÉde Ezután Tost Barna prelátus-kanonok, h. al­polgármester, mondott lendületes erejű, lelke­sítő beszédet. — Ha valamikor, ugy most van szükség az

Next

/
Thumbnails
Contents