Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-19 / 90. (2903.) szám
1932 április 19, kedd, ______________________________________________ In terpelláció a népjóléti miniszter úrhoz az úgynevezett feles dohánykertészek szociális biztositási kötelezettsége tárgyában Beadják Ffissy Kálmán szenátor és társai A saftavenszikói járási betegeegélyző ée munikás baleset 'biztosító pénztárak az utóbbi hónapokban ■egyre-imáéra kézbesítik kd a dohánytermelő gazdáiknak a biztosítási diijkiveté-eeket az úgynevezett feles dohán ykertiéezek után. Jellemzi, hogy a feles dohánykéntéezefk mór az áfflarmifordulat előtt is működtek s akikor is voltak már betegbiztosítási törvények, elemiben a csehszlovákiai munk'ásbeteg- seg’élyző pénztáraknak csak most jut eszükbe a feles dohányiloertészek biztosátása, amiikor ezek a pénztárak közfcudomás szerint a pénzügyi válsággal! küzdenek, ed vannak adósodva s igy önként adódik a feltevés, hogy a betegbónztárak ügybuz- galima csak azzal magyarázható, hogy újabb bevételi forrásokra akarnak szert tenni, még ha az a törvénnyel ellenkező módon is történik. A szociális biztosítás kérdéseit rendező, 1924. évi 221. számú törvény 2. paragrafusa ugyanis ld- tmondijia, hogy biztositási kötelezettség alá esik az, aki a Csehszlovák köztársaság területén szerződéses munka, szolgálati vagy tanoncviszony alapján munkát vagy szolgálatot végez s ezt a munkát nem végzi mellék vagy alkalmi foglalkozásként. Az ugynevezetett feles dohánykertész nem alkalmazottja a dohánytermelő gazdának, hanem társa e az Siető nem munka, vagy nem szolgálati szerződés alapján végzi a diohányfölöek-em a munkát, hanem vállalkozód társas szerződés alapján. Emellett teljesen közömbös, hogy ez a ddhónyter- melési társas szerződés szóbeli, avagy a felek azt árában is lefektették. Úgy gondoljuk, hogy nincs szükség különösen nagy jogi tudományra, hogy a feles dohánykertészek esetében megállapíthassuk, hogy nem alkalmazotti, hanem vállalkozói társas szerződésről van szó. A szolgálati szerződés jellemzője ugyanis, hogy a munkavállaló a végzett munkájáért meghatározott, természetbeni vagy készpénzjárandó- ságot kap, amelyet, bizonyos időszakokra, napokra, hetekre, hónapokra vagy évre állapítanak meg. A szolgálati szerződés bármikor felbontható felmondás által. A feles dohánykertész nem kap napi, heti, vagy hónapra szóló munkabért, hanem a földtulajdonos földijén termeit dohányra ennyiség- nek beszolgáltatása után megkapja a dohány beváltási árának a felét. A dohánytermelés állami monopólium tárgya s a gazda — amennyiben feles kertésszel termeli a dohányt ezt a körül-1 iményt a feles dohánykertész nevével együtt bejelenteni tartozik a dohánytermelésd engedély iránt benyújtott jelentkezési lapon 6 igy a megadott dohánytermelésd engedély is tulajdonképpen ily esetekben a két vállalkozó társ: a földtulajdonos és a felles kertész nevére szól. A feles dohánykertész társas viszonya nem szüntethető meg felmondással a földtulajdonos részéről, csak abban az esetben, ha a kertész a dohánymionopo- lium érdkei ellen vétene s akkor is nem a föld- tulliaj'domos szünteti meg a társas viszonyt, mert az illető rendesen nem is ügyel a dohánytermelésre, hanem a jövedéki ellenőrző hivatal, amely kifogásolja a dohánytermelésben érdekelt másik társnak, a kertésznek a munkáját. Az önállóan dolgozó feles dohányfcertésznek a társa, a földtulajdonos, nem ad irtásit ásókat, hogy mit, mikor, hogyan végezzen, az illető a legjobb tudása, képessége szerint maga cselekszik a lehető legnagyobb hozam érdekében, míg az alkalmazottnak teljesen közöniböa, hogy a termés Jó-e vagy gyenge. Úgy véljük, hogy annyi is teljesen elég annak megvilágítására, hogy a feles doh ányker teszek esetében szó sem lehet munka, vagy szolgálati szerződésről, hanem a gazda 6 kertésze között igenis vállalkozói társas szerződés van. Az előadottak alapján kérdezzük a népjóléti miniszter urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy a sdovenszkói muükásbetegbiztosiitó pénztáraik és a munkás balesetbiztosító a vállalkozói társas viszonyban dolgozó feles dohány-kertészeket alkalmazottaknak minősítik s a földtulajdonosokat betegbiztosítási dijakkal terhelik meg? 2. Hajlandó-e a kérdést nyomban megvizsgálni a szükség esetén kormányrendelettel megmagyarázni a betegbiztosító p'énztárak urainak, hogy a feles dohánykertész nem alkalmazott, hanem társas vállalkozó s igy biztositási kötelezettség alá nem esik? 3. A hosszadalmas íelebbezésii közigazgatási bírósági panaszolásá eljárás elkerülése érdekében hajlandó-e a miniszter ur az illetékes kormányrend ellet kiadásáig is utasítani a betegbiztosító pénztárakat, hogy a feles dohán ykert.észekkel dolgozó gazdák zaklatását nyomban hagyják abba? Prága, 1932. április lő. (Aláírások.) A Prágád Vas iámét kioi'Jtja égy ük kohóját. Bár a vasért ék estté® márciusban némileg javult, a raktári készletek ennek ellenére oly nagyok, hogy több hónapra elegendők. Ez a helyzet a Prágai Vas r. t. igazgatóságát arra készteti, hogy a társaság egyiik kohóját a legközelebbi időben kioltsa. A gabonabehozatal uj szabályozása. A kö- zépeiurópal államok gazdasági együttműködésére irányuló nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatban az utóbbi időben ismételten fölmerült a giaibonabekozatal uj 'szabályozásának a terve. 4 mértékadó kormánytényezők nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy a gazdasági élet vezetői a gabonabehozatal't engedélyező bizottságinál szilárdabb intézményre gondolnak Keresik a formát, amely a behozatal biztos kézbentartását lehetőié tenné s amely egyúttal a belföldi gabonapiacokra is megfelelő áraJakitó hatást gyakorolni képes ■volna, emellett a kifelé nem kedvelt monopólium jellegét nem volna szabad öltenie. A ■megegyezést lehetővé tette az, hogy az agrár- érdefcettségiü Keoperativa, a szociáldemokrata Velkonáfcupna s végül a Csehszlovák Gabonakereskedelmii Társaság között az érdekeket megelégedésre szétosztani sikerül. Miután az utóbbi időben a molnárok is 'külön szervezkednek s valószínűleg szövetkezetben tömörülnek érdekeik védelmére, i'gy meglesz a mód a négy megszervezett érdekcsoport közös, központi intézményének a megszervezésére is. Ez a központi társaság a saját számlájára nem importálna gabonát, csupán a benne megszervezett intézményeik ga- bcnabehozatalát szabályozná. Ezek a tervek természetesen még csak nagyon kezdetleges állapotban vannak s egyelőre nagyon bizonytalan, hogy egy ily központi társaság milyen befolyást gyakorolhatna a belföldi piacon. Szó van arról, hogy az importbuzát külön pótlékkal sújtanák s ebből alapot létesítenének a belföldi gabonaárak támogatására. Az uj társaság julius Irén kezdené meg működését. A gabonapiacok hírei. A Federa! Farm Board elnökének európai tanulmányútja során az újságírók előtt tett optimista nyilatkozatai ellenére Németországgal nem sikerült eddig nagyobb buza- szállitást lekötni, mert Németország 50 százalékos hitelt igényel, a Federal Farm Board pedig legfeljebb a vételár 25 százalékát hajlandó hitelezni. Ilyenformán az amerikai piacokon a kedvező jelentésekkor kifejlődött hossz után a múlt héten az árfolyamok ismét estek. Az európai tőzsdék azonban nem követték az amerikaiakat s igy a helyzet egy fokkal ismét homályosabbá vált, amellett egyáltalán nem javult. — Jugoszláviában a „prjvi- legizált“ társaság április 1-én befejezte dicsőségesnek, éppen nem mondható tevékenységét; a vállalat egyetlen „pozitív*4 eredménye: 600 millió dinár ráfiizetée, ami egymagában is elé*- hogy a kötött gazdálkodási rendszerek barátait meggyőzze a monopólium helytelenségéről, — A múlt hót jellemző tünete, hogy az árpa eltűnt a kereskedelemből, illetve a nemzetközi piacokon azt nem jegyezték. Ennek oka az, hogy árpa helyett mindenütt más takarmányt használnak, elsősorban tengerit. Rájöttek, hogy az árpa drága takarmány, ezért mindenütt kevesebbet vetnek belőle. Esetleg még SzovjetoroszoTSzág jöhet szóba, mint a nemzetközi piacok árpa-szállítója. — A csehszlovákiai gabona- tőzsdéken a forgalom a múlt héten is minimális volt. Az általános válság és az elhibázott külkereskedelmi politika csak előmozdítja a gabonaüzletek összezsugorodását. Emellett érdeklődésben nem volna hiány s az üzlet is élénkebbó válhatna, ha az illetékes körök csak egy kis belátással volnának s felhagynának az agrár és szociáldemokrata szövetkezeti érdekek favorizálásával. A legfőbb ideje volna, hogy a kereskedelmet ismét szabaddá tegyék, ehelyett azonban egyre újabb és újabb rendelkezésekkel korlátozzák. — Egyébként valamennyi csehszlovákiai tőzsde hangulata a múlt héten általában nagyon gyenge volt. Túszai búzából néhány uszály érkezett Pozsonyba s azt 84—85 koronán tartották. A Manitoba-buzát minőség szerint 98—107 koronával jegyezték. — Rozsban cseknem teljesen megszűnt az üzlet, ami különösen külföldi árura vonatkozik. Belföldi rozs helven- kint 2 koronával javult. — Árpában az olcsóbb fajtákat kereeték kivitelre, az árak jól tartottak. A zab 3 koronával esett. Tengeri csekély üzlet mellett változatlan volt A marva takarékpénztáraík nem válitozitait- ják a kárnál).lábat. A morviaországti tafca rókpénzt ár a'k képviselői Brünnben a múlt napokban ér-telkezilieftiet tartottak a kamatláb Leszálliiásá/uiak kérdéséről. A jelenlevők egyhangúlag ama nézetűiknek adtak kifejezést, hogy a pénzintézetek csakis a hited kamatláb jelentős leszállításával járulhatnak a válság enyhítéséhez. Az értekezlet végül elhatározta, hogy a morvaországi takarékpénztárak sem a betéti, sem a hitel kamatlábat ez alkalommal nem fogják változtatni. A prágai baromfipiac árai. Vágott olasz liba 26 —28, hájliba 14—18, libazsír 18—20, kakas vagy kappan 15—30, csirke 20—28, poulard 26—35, tyuk 15—30, galamb párja 13—22, fenyőmadár darabja 2.20, libamáj 8-—12, libamáj pástótomnak való 45—50 kg-kint. A prágai nagybani zöldségpiac árai. Celler 3.50 —4.00, hagyma 2.40—2.70, fokhagyma 3.60—4.20, paradicsom 13—18, kelkáposzta 60 drb. 60—120, karfiol 18 drb. 100—115, kalarábé 1—1.50, torma 6 —10, sárgarépa 2—3.50, uj ugorka 7—11 darabja; petrezselyem 1.20—1.50, retek nagy tucat-köt eg 25 —35, cékla 0.50, fejes saláta 60 drb. 30—80, spenót 1.20—2.80, fejes káposzta métermázsa 120—130, vörös káposzta 100—150, kapor 2—2.50 kor. — Szárított urigomba 40 kor. — Friss gyümölcs: Belföldi alma l—4, külföldi alma 6—lö, citrom 0.20— 0.25, narancs 4.80—7.50 korona. —Hm———■—Timni ÉRTÉKTŐZSDE Újabb baisse a prágai értéktőzsdén Prága, április 18- Az uj hót kezdetén a legutóbbi nemzetközi események és a belföldi gazdasági életről érkezett kinemelégitő jelentések hatása alatt uja'bb érzékeny árfolyam- esés következett be. Már tőzsde előtt élénk kínálat mutatkozott, ami az árfolyamokat mélyen a szombati mivé alá nyomta. A hivatalos megnyitáskor némi fedezési szükséglet mutatkozott, úgyhogy az árfolyamok szórványosan a tőzsde előtti nivó fölé emelkedtek, de a szombati jegyzésekhez képest általában érzékeny veszteségeket szenvedtek. Később is tartott még a fedezési szükséglet, úgyhogy az árfolyamok inkább könnyebben javultak. Zárlat felé azonban a Skodában és Königshofi- ban történt újabb árfolyamtegyöngülésből kifolyólag uj leadásokat eszközöltek, úgyhogy záróárfolyamok többnyire a nyitási nivó alá estek. Ennek következményei az egész vonalon előállott uijahb érzékeny esések voltak. Tőzsde után is tartott a lanyha irányzat. Skoda 290-nel nyitott, azután 296-ra emelkedett és 281-en zárt, tehát már lényegesen a 320 koronás névérték alatt. Hasonló volt az árfolyamalakulás Königshofiiban, amelyet tőzsde előtt 740-en kínáltak, a hivatalos nyitáskor 785-on. Azután a papír 765-re emelkedett, de 752-ön zárt- A Bánya és Kohó 660-on zárt. Az ipari értékek piacán bekövetkezett uj bai&se hatása alatt a bankpapírok is erősen estek a ma,gánfirgalomban. A Zivnót 205—210-en, a Cseh Uniót és Cseh Eszkontot 160—170-en értékelték. A beruházási piacon nem változott a helyzet, csekély felvevőképesség mellett gyengülések voltak túlsúlyban. — Az ipari részvények piacán esett: Csehmorva 80, Északi Vasút 50, Königshoifi 38, Cseh Cukor 35, Skoda 31, eNstomltzi 13. Prágai Vas 12„ Ans- slgi Vegyi, Sellíer 10, Olleschaui 8, Solo. Kri- zsi'k 7p Bánya és Kohó, Rézmüvék 5, Poldi 4, Schöller 3 koronával. — A Nemzeti Bank 10 koronával esett- — Tejipar 5 koronával emelkedett. Prága, április 18. Valuták; Holland 1360, jugoszláv 54 80. német 800, belga 469. magyar 446.50, román 19.85, svájci 655.50, dián 673, angol 127.75, spanyol 265.50. olasz 178.40, észa'kaimerikái 33.57H, norvég 618, francia 132.82Vi, bolgár 17.90, svéd 598, lengyel 376.75, osztrák 399.50. +. A prágai devizapiacon London 0.125, Alexandria 0.25, Brüsszel Ö.875, Kopenhága 4.75, Lisz- szabon 0.3275, Madrid 2.70, Oszló 6.25 ponttal emelkedett, Berlin 0.25, Zürich 0.605, Kowno 1.5, Stockholm 4 egységgel esett. + A bécsi értéktőzsdén a nyitás ösztönzések és megnyitások hiányában kedvtelen volt. Kulisszban gyengülések voltak túlsúlyban. Korlátban a legtöbb forgalomba került érték gyengült, csak Északi Vasút emelkedett tovább. Prágai fedezésekre Dinamitds nagyobb nyereségekre tett szert. Ring- hoffer és Aussiigi Vegyi szilárdult.-f- A berlini értéktőzsdén az irányzat kezdetiben gyengült volt, a spekuláció tartózkodott az üzlettől. Később a hangulat javult, de egységes irányzat nem tudott kialakulni a részvéin ypiaoou. Árutőzsde; + A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyersáru prompt Aliséig loko 53.75—54.50.-j- A prágai álliatviájsárra ma felhajtottak '977 szarvasmarháit, ebből 483 törtéinelmior- 'szágbeli és 494 szloveuszkói volt. Eladási árak: tört-émelmiországbeli ökör: 27 dia rab (8.20—3.90, 42 darab 4—4.80, bika: 58 darab 6— 3.90, 66 darab 4—4.50 korona, tehén: 32 daralb 2.10—2.90, 77 darab 3—3.90, 40 darab 4—4.90 korona, üsző: 19 darab 3—3.75, 93 Idiarab 4—4.90, 11 darab 5—5.50 korona; szlo- (ventstzkói ökör: 16 darab 3—3.90, 81 darab 14-4.90, 102 darab 5—5.90, 42 darab 6—6.60, 18 darab 7—7.50 korona, bika: 40 darab 3— 13.90, 17 diarab 4—4.50 korona^ tehén: 5 darab 3.10—3.75, 2 darab 4 korona, üsző: 15 darab 2.50—2.70, 69 darab 3—3.80, 33 darab 4—4.80, 2 darab 5.10 korona. E] nem adtak: 117 törtémelmionszágiboli, 32 szlovenszkői szarvasmarhát. A vásár lefolyása közepes volt, •az árak 1 kg élősúlyra, fogyasztási adó nélkül értendők.-\- A prágiai sertéspiacra felhajtottak 2845 isertést és pedig: 2261 hízót, 159 nehéz ser- 'tést, 425 ántányt. Ebből: történelmiországbeli ■volt 937 hízó, szlovén,szkói: 1324 hízó, lengyelországi: 62 nehéz sertés, jugoszláviai: 202 ártány, romániai: 97 nehéz sertés, 108 ártány, magyarországi: 115 ártány. Eladási árak: történelmiországbeli hízó: 5 darab 5.75, 473 darab 6.15—6.90, 398 darab 7—7.10 korona, szlovonszkói hízó: 31 darab 5.50—5.75, 970 'darab 6—6,50 kOToma; romániai nehéz sertés 69 darab 6.20—6.50 korona; lengyelországi nehéz sertés: 62 daralb 6.10—6.60 korona; 'jugoszláviai ártány: 124 darab 6—6.85, 14 da- ■rab 7 korona; romániai ártány: 11 darab 6.40 —6.60, 50 darab 7 korona; magyarországi ártány 25 darab 6.10—6.90, 53 darab 7— 7.20 korona. El nem adtak 384 hízót, 28 nehéz sertést, 148 ártányt. A vásár lefolyása lanyha volt. Az árak 1 kg élősúlyig fogyasztási adó nélkül értendőik. 1A + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 13.25—14.10, fekőtiszal, jászsági 13.05—13.20, fehérmegyei, dunántúli, pestvidéki 13.15—1330, bűcskai 13.25—13.45, rozs 14.85—15, tengeri 16.50—16.60 pengő. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 263— 265, rozs 198—200, sörárpa 190—195, zab 164—169, búzaliszt 31.75—35.25, rozsliszt 26.25—27.75, buza- korpa 11.60—11.85. rozskorpa 10.40—10.70, Vikto- ria-borsó 18—24, kis étkezési borsó 21—24, takarmányborsó 15—17, peluska 16.50—18.50, lóbab 15— 17, bükköny 16—18.50, lenpogácsa 11 márka, Pozsony! terménytőzsde 1932 április 18-án: K.ló K-iButa 78—80 kg .......................................... 1^4 - 146 Ró za....................»«*(«••(••* 137 — 169 Ar p* export ................................................................If5 — 108 .. príma . . ■ , ■ , « •...........................95— 97 „ merkantil '•taattfviat 91 — 6 3 őszi árpa — — Zab ............................. . . I ...... 126 - 127 re nsreri izéméi 78— 80 .. ex aszály Pozsony ••«•••• 58— 59 Viktória borsó ......................... i • i ■ ■ • lftG — 16(1 Feh ér bab . 115 _ 190 ravasz! bükköny 120 — 3 35 őszi bükköny — — — Rf'Poe • t .•• > 120 — 125 Mik.............................. • • , 500 - 52C Vö rösboré oatnr • t i » ( , , • ■ • , 1000 — 1100 „ plombátv* *iiiit«i. — — — Lucerna natúr . E50 — 750- plombkzva 1000 — 1100 Étkezést rózsa burgonya >••■«•••< — — —- tárca burgonya 30— 32 Ipari burgonya .*,(i,ii,«,i 2L— 22 Búzadara ....•••.«•■■. 236 — 240 OGQ búzaliszt • •■iiiiiiii. 225 — 230 Rozsliszt 210 — 2lo Korpa • • i t i • i • i i • i i < 64 — 65 Takarmányliszt 59— 60 Szárított répaszelet ............................. • 62 — 64 Amerikai disznózsír ab Pozsony • « » > , _ — _________ Ma gyar ,. ab határ . • » — — _ Am erikai tzalonna *b Pozsony •••»•« — — — Magyar .. ab batár •••■■■» — — — Széna félédes, laza ........................ — — — préselt .................................................. _ Zs úp szalma .....*«•»«((> — — —. Takarmány tzalma. laza .••••»•« — — — m t. préselt salaiét — — — Alom szalma laza - ..,ississ — — — „ „ Préselt . ,«sstti, — — — Irányzat: Árpa baráttfágosabb. Meri forgalma gyengébb. & sírásai Srtéhífizsde árfolyamai: pénz áru pénz áru ma tegnap Nyereménykölcsön .... 90.75 91-25 91.75 92.25 6%-os beruházási kölcsön . —.— —.— —.— —.— 6%-os beruházási kölcsön 1923 ——.— —[— — Lisztkölcsön...............................88Í55 89.05 — 6%os konvertálható kölcsön 91.25 91.75 — 6%-os ív. államkölcsön . . —.— — 5%-os államkölcsön 1928 . , —.— ——.— 4%-os Kassa-oderbergi . , ——j— 454%-o» pótjiradék . ,« • —,— —.— — 4.2%-os pótjáradék .... 68.25 63.75 64.25 64.75 4%-os pótjáradék . * • . — 8.50%-oa pótjiradék , .* . —.— —64.45 54.65 Hadikölosönkirtalanltáu . . —49.— 49.05 5%-os morva orizáeos kölcsön —88.— 84.— 3%-os bábom előtti adósság . — 6%-os cseh jelzálog bank . 102.75 108.75 102.75 108.75 6%-os morva jelzálog és országos bank . . . < . ——.— —.— —.— 4%-os Kassa-oderbergi 1889 . —69.50 70.— Cseh Agrár Bank .... — Lander Bank ...... —.— —.— —.— —.— Cseh Dnio . ...... ——.— —,— —.— Cseh Eszkomt ..... —.— —.— —.— — Cseh Iparbank ..... —.— —.— ——.— Szlovák Baak ...... ——.— —.— —.— Zivnostenská ...... —.— —.— —.— —,— Osztrák Hitel ...... —.— —.— —,— —.— Wiener Bankverein .... —.— —.— —.— —.— Jugoszláv Bank....................—.— —.— —.— — Nord babn .............................. 2960.- 2980,- 3000.- 3020.— Nord bahn Bonnok .... —.— —,— 480.— —.— Cseb Cukoripar ..... 190.— —192.— 200.— Schöller................................... 500.— 505.— 515.— 520.— Horvát Cukor ...... 82.— 85.— —.— 85.— Aussiger Finomító .... ——.— —.— —.— Krizik ................................... 385.- 390.- 425.- 433.Prága i Malmok.................... 740.- 750.- 740.- 750.Ko lini Műtrágya.................... 155.- 160.- 164.- 166.— Kolini Kávé......................... 74.- 77.- 74.— 77.— Ko lini Szesz ...... —880.— — Tejipar 615.- 625.- 630.- 640.AusBigi Vegyi ..... 308.— 312.— 318.— 322.— Budweissi Sör .................... 1780.— —1780.— 1820.— Königshofer Ce ment . . . 750.— 755.— 825.— 830.— Cseh-Morva Kolben-Danek . 1190,- 1210.- 1310.— 1330.— Brünni Gépek.........................—.— ——.— —.— Ringbo ffer ....... 425.— 428.— 425.— 435.— Nvugatcseb Szén .... 246.— 250.— 252.— 254.— ÁÍpine..................... * • 38.— 39.— 41.— 42.— Berg és Hütten ..... 655.— 665.— 675.— 685.— Poldi.......................... . • 201.- 203.- 210.- 212.Prágat Vas . . . 4 . . 545.— 550.— 560.— 570.— Skoda.................................. . 279.- 383.- 318.- 322.— Poz sonyi Kábel....................—.— —.— —.— —.— Inwald ........................ 70.— 80.- —80.— Olleschau i Papir • « • » • 364.— 366.— 371.— 375.— A prágai tőzsde devizajegyzései: á.pr. 18 ápr, 16 Hiv.. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam 1367.25 1371.25 1367.25 1371.25 3 Berlin . * 802.75 205.25 803.— 805.50 5l/i Zürich . . 655.875 657.875 656.50 658.50 2 O5I0 ... 645.— 648.— 638.75 641.75 5 Kopenh. . 696.50 699 50 691.75 694.75 5 Danzig ■ . 658.50 661.50 658.50 661.50* 6 lockholm 62S.— 629.— 630.— 633.— 5 dailand • 173.85 174.65 173.85 174.65 6 aris. . . 132.95 133.35 132.95 133.35 2pa í.ondon . 127.30 127.90 127.175 127.775 31/, New York 33.71375 33.81375 33.71375 33.81375 3 Brüssel. . 471.65 472.85 471.275 472.475 3»/a Madrid . . 263.— 265.— 260.25 262.25 gv, Belgrad . 52.375 52.625 52.375 52.6251 57, Sofia. . . 24.40 24.50 24.40 24.60' 97, Wien . . 680.25 381.75 380.25 381.75' 7 Warschau 377.875 379.875 377.875 379.875 TH, í-.'elsingf. . 58.30 53.70 58 30 58.70' l‘ vlexandria 130.475 131.275 130.225 131.025' 7 Athén . . 32.35 32.65 32.35 32.65' Bukarest . 20.175 20.375 20.175 20.375 7 Kowno . . 331.50 333.50 333.— 335.-1 77, Lissabon . 115.725 116.525 115.35 116.15' 7 Montreal . 30.315 30.435 30.315 30.435' 87, PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrzőnk meg é*. nem adunk viasza. — Ruezinszkó: szerke ztő Rác/ Pál. — Irodalmi főmunkatársi Sziklay Per « a- i/,...... fider-u 9. — Budíinnstl szerkeftztő: Zólyomi Dezső. L, Döb- rentel-tér 9. Telefon: Aut. 559—49.