Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-19 / 90. (2903.) szám

1932 április 19, kedd, ______________________________________________ In terpelláció a népjóléti miniszter úrhoz az úgynevezett feles dohánykertészek szociális biztositási kötelezettsége tárgyában Beadják Ffissy Kálmán szenátor és társai A saftavenszikói járási betegeegélyző ée munikás baleset 'biztosító pénztárak az utóbbi hónapokban ■egyre-imáéra kézbesítik kd a dohánytermelő gaz­dáiknak a biztosítási diijkiveté-eeket az úgynevezett feles dohán ykertiéezek után. Jellemzi, hogy a feles dohánykéntéezefk mór az áfflarmifordulat előtt is mű­ködtek s akikor is voltak már betegbiztosítási tör­vények, elemiben a csehszlovákiai munk'ásbeteg- seg’élyző pénztáraknak csak most jut eszükbe a feles dohányiloertészek biztosátása, amiikor ezek a pénztárak közfcudomás szerint a pénzügyi válság­gal! küzdenek, ed vannak adósodva s igy önként adódik a feltevés, hogy a betegbónztárak ügybuz- galima csak azzal magyarázható, hogy újabb be­vételi forrásokra akarnak szert tenni, még ha az a törvénnyel ellenkező módon is történik. A szociális biztosítás kérdéseit rendező, 1924. évi 221. számú törvény 2. paragrafusa ugyanis ld- tmondijia, hogy biztositási kötelezettség alá esik az, aki a Csehszlovák köztársaság területén szerződé­ses munka, szolgálati vagy tanoncviszony alapján munkát vagy szolgálatot végez s ezt a munkát nem végzi mellék vagy alkalmi foglalkozásként. Az ugynevezetett feles dohánykertész nem alkal­mazottja a dohánytermelő gazdának, hanem társa e az Siető nem munka, vagy nem szolgálati szer­ződés alapján végzi a diohányfölöek-em a munkát, hanem vállalkozód társas szerződés alapján. Emellett teljesen közömbös, hogy ez a ddhónyter- melési társas szerződés szóbeli, avagy a felek azt árában is lefektették. Úgy gondoljuk, hogy nincs szükség különösen nagy jogi tudományra, hogy a feles dohánykerté­szek esetében megállapíthassuk, hogy nem alkal­mazotti, hanem vállalkozói társas szerződésről van szó. A szolgálati szerződés jellemzője ugyanis, hogy a munkavállaló a végzett munkájáért meg­határozott, természetbeni vagy készpénzjárandó- ságot kap, amelyet, bizonyos időszakokra, napokra, hetekre, hónapokra vagy évre állapítanak meg. A szolgálati szerződés bármikor felbontható fel­mondás által. A feles dohánykertész nem kap napi, heti, vagy hónapra szóló munkabért, hanem a földtulajdonos földijén termeit dohányra ennyiség- nek beszolgáltatása után megkapja a dohány be­váltási árának a felét. A dohánytermelés állami monopólium tárgya s a gazda — amennyiben feles kertésszel termeli a dohányt ezt a körül-1 iményt a feles dohánykertész nevével együtt be­jelenteni tartozik a dohánytermelésd engedély iránt benyújtott jelentkezési lapon 6 igy a megadott dohánytermelésd engedély is tulajdon­képpen ily esetekben a két vállalkozó társ: a föld­tulajdonos és a felles kertész nevére szól. A feles dohánykertész társas viszonya nem szüntethető meg felmondással a földtulajdonos részéről, csak abban az esetben, ha a kertész a dohánymionopo- lium érdkei ellen vétene s akkor is nem a föld- tulliaj'domos szünteti meg a társas viszonyt, mert az illető rendesen nem is ügyel a dohánytermelésre, hanem a jövedéki ellenőrző hivatal, amely ki­fogásolja a dohánytermelésben érdekelt másik társnak, a kertésznek a munkáját. Az önállóan dolgozó feles dohányfcertésznek a társa, a föld­tulajdonos, nem ad irtásit ásókat, hogy mit, mikor, hogyan végezzen, az illető a legjobb tudása, képes­sége szerint maga cselekszik a lehető legnagyobb hozam érdekében, míg az alkalmazottnak teljesen közöniböa, hogy a termés Jó-e vagy gyenge. Úgy véljük, hogy annyi is teljesen elég annak megvilágítására, hogy a feles doh ányker teszek esetében szó sem lehet munka, vagy szolgálati szerződésről, hanem a gazda 6 kertésze között igenis vállalkozói társas szerződés van. Az előadottak alapján kérdezzük a népjóléti miniszter urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy a sdovenszkói muükásbetegbiztosiitó pénztáraik és a munkás balesetbiztosító a vállalkozói társas viszonyban dolgozó feles dohány-kertészeket alkalmazottaknak minősítik s a földtulajdonosokat betegbiztosítási dijakkal terhelik meg? 2. Hajlandó-e a kérdést nyomban megvizsgálni a szükség esetén kormányrendelettel megmagya­rázni a betegbiztosító p'énztárak urainak, hogy a feles dohánykertész nem alkalmazott, hanem társas vállalkozó s igy biztositási kötelezettség alá nem esik? 3. A hosszadalmas íelebbezésii közigazgatási bíró­sági panaszolásá eljárás elkerülése érdekében haj­landó-e a miniszter ur az illetékes kormány­rend ellet kiadásáig is utasítani a betegbiztosító pénztárakat, hogy a feles dohán ykert.észekkel dolgozó gazdák zaklatását nyomban hagyják abba? Prága, 1932. április lő. (Aláírások.) A Prágád Vas iámét kioi'Jtja égy ük kohóját. Bár a vasért ék estté® márciusban némileg ja­vult, a raktári készletek ennek ellenére oly nagyok, hogy több hónapra elegendők. Ez a helyzet a Prágai Vas r. t. igazgatóságát arra készteti, hogy a társaság egyiik kohóját a leg­közelebbi időben kioltsa. A gabonabehozatal uj szabályozása. A kö- zépeiurópal államok gazdasági együttműkö­désére irányuló nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatban az utóbbi időben ismételten föl­merült a giaibonabekozatal uj 'szabályozásá­nak a terve. 4 mértékadó kormánytényezők nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy a gazda­sági élet vezetői a gabonabehozatal't enge­délyező bizottságinál szilárdabb intézményre gondolnak Keresik a formát, amely a beho­zatal biztos kézbentartását lehetőié tenné s amely egyúttal a belföldi gabonapiacokra is megfelelő áraJakitó hatást gyakorolni képes ■volna, emellett a kifelé nem kedvelt mono­pólium jellegét nem volna szabad öltenie. A ■megegyezést lehetővé tette az, hogy az agrár- érdefcettségiü Keoperativa, a szociáldemok­rata Velkonáfcupna s végül a Csehszlovák Gabonakereskedelmii Társaság között az ér­dekeket megelégedésre szétosztani sikerül. Miután az utóbbi időben a molnárok is 'külön szervezkednek s valószínűleg szövetkezetben tömörülnek érdekeik védelmére, i'gy meg­lesz a mód a négy megszervezett érdekcso­port közös, központi intézményének a meg­szervezésére is. Ez a központi társaság a sa­ját számlájára nem importálna gabonát, csu­pán a benne megszervezett intézményeik ga- bcnabehozatalát szabályozná. Ezek a tervek természetesen még csak nagyon kezdetleges állapotban vannak s egyelőre nagyon bizony­talan, hogy egy ily központi társaság milyen befolyást gyakorolhatna a belföldi piacon. Szó van arról, hogy az importbuzát külön pótlékkal sújtanák s ebből alapot létesítené­nek a belföldi gabonaárak támogatására. Az uj társaság julius Irén kezdené meg műkö­dését. A gabonapiacok hírei. A Federa! Farm Board elnökének európai tanulmányútja során az újság­írók előtt tett optimista nyilatkozatai ellenére Né­metországgal nem sikerült eddig nagyobb buza- szállitást lekötni, mert Németország 50 százalékos hitelt igényel, a Federal Farm Board pedig leg­feljebb a vételár 25 százalékát hajlandó hitelezni. Ilyenformán az amerikai piacokon a kedvező je­lentésekkor kifejlődött hossz után a múlt héten az árfolyamok ismét estek. Az európai tőzsdék azon­ban nem követték az amerikaiakat s igy a hely­zet egy fokkal ismét homályosabbá vált, amellett egyáltalán nem javult. — Jugoszláviában a „prjvi- legizált“ társaság április 1-én befejezte dicsőséges­nek, éppen nem mondható tevékenységét; a vállalat egyetlen „pozitív*4 eredménye: 600 millió dinár ráfiizetée, ami egymagában is elé*- hogy a kötött gazdálkodási rendszerek barátait meggyőzze a monopólium helytelenségéről, — A múlt hót jellem­ző tünete, hogy az árpa eltűnt a kereskedelemből, illetve a nemzetközi piacokon azt nem jegyezték. Ennek oka az, hogy árpa helyett mindenütt más takarmányt használnak, elsősorban tengerit. Rá­jöttek, hogy az árpa drága takarmány, ezért min­denütt kevesebbet vetnek belőle. Esetleg még SzovjetoroszoTSzág jöhet szóba, mint a nemzetközi piacok árpa-szállítója. — A csehszlovákiai gabona- tőzsdéken a forgalom a múlt héten is minimális volt. Az általános válság és az elhibázott külke­reskedelmi politika csak előmozdítja a gabonaüz­letek összezsugorodását. Emellett érdeklődésben nem volna hiány s az üzlet is élénkebbó válhatna, ha az illetékes körök csak egy kis belátással vol­nának s felhagynának az agrár és szociáldemokra­ta szövetkezeti érdekek favorizálásával. A legfőbb ideje volna, hogy a kereskedelmet ismét szabaddá tegyék, ehelyett azonban egyre újabb és újabb rendelkezésekkel korlátozzák. — Egyébként vala­mennyi csehszlovákiai tőzsde hangulata a múlt héten általában nagyon gyenge volt. Túszai búzá­ból néhány uszály érkezett Pozsonyba s azt 84—85 koronán tartották. A Manitoba-buzát minőség sze­rint 98—107 koronával jegyezték. — Rozsban cseknem teljesen megszűnt az üzlet, ami különösen külföldi árura vonatkozik. Belföldi rozs helven- kint 2 koronával javult. — Árpában az olcsóbb faj­tákat kereeték kivitelre, az árak jól tartottak. A zab 3 koronával esett. Tengeri csekély üzlet mellett változatlan volt A marva takarékpénztáraík nem válitozitait- ják a kárnál).lábat. A morviaországti tafca rók­pénzt ár a'k képviselői Brünnben a múlt na­pokban ér-telkezilieftiet tartottak a kamatláb Leszálliiásá/uiak kérdéséről. A jelenlevők egy­hangúlag ama nézetűiknek adtak kifejezést, hogy a pénzintézetek csakis a hited kamatláb jelentős leszállításával járulhatnak a válság enyhítéséhez. Az értekezlet végül elhatároz­ta, hogy a morvaországi takarékpénztárak sem a betéti, sem a hitel kamatlábat ez al­kalommal nem fogják változtatni. A prágai baromfipiac árai. Vágott olasz liba 26 —28, hájliba 14—18, libazsír 18—20, kakas vagy kappan 15—30, csirke 20—28, poulard 26—35, tyuk 15—30, galamb párja 13—22, fenyőmadár darabja 2.20, libamáj 8-—12, libamáj pástótomnak való 45—50 kg-kint. A prágai nagybani zöldségpiac árai. Celler 3.50 —4.00, hagyma 2.40—2.70, fokhagyma 3.60—4.20, paradicsom 13—18, kelkáposzta 60 drb. 60—120, karfiol 18 drb. 100—115, kalarábé 1—1.50, torma 6 —10, sárgarépa 2—3.50, uj ugorka 7—11 darabja; petrezselyem 1.20—1.50, retek nagy tucat-köt eg 25 —35, cékla 0.50, fejes saláta 60 drb. 30—80, spenót 1.20—2.80, fejes káposzta métermázsa 120—130, vörös káposzta 100—150, kapor 2—2.50 kor. — Szárított urigomba 40 kor. — Friss gyümölcs: Bel­földi alma l—4, külföldi alma 6—lö, citrom 0.20— 0.25, narancs 4.80—7.50 korona. —Hm———■—Timni ÉRTÉKTŐZSDE Újabb baisse a prágai értéktőzsdén Prága, április 18- Az uj hót kezdetén a leg­utóbbi nemzetközi események és a belföldi gazdasági életről érkezett kinemelégitő jelen­tések hatása alatt uja'bb érzékeny árfolyam- esés következett be. Már tőzsde előtt élénk kínálat mutatkozott, ami az árfolyamokat mé­lyen a szombati mivé alá nyomta. A hivatalos megnyitáskor némi fedezési szükséglet mu­tatkozott, úgyhogy az árfolyamok szórványo­san a tőzsde előtti nivó fölé emelkedtek, de a szombati jegyzésekhez képest általában érzé­keny veszteségeket szenvedtek. Később is tar­tott még a fedezési szükséglet, úgyhogy az árfolyamok inkább könnyebben javultak. Zárlat felé azonban a Skodában és Königshofi- ban történt újabb árfolyamtegyöngülésből ki­folyólag uj leadásokat eszközöltek, úgyhogy záróárfolyamok többnyire a nyitási nivó alá estek. Ennek következményei az egész vona­lon előállott uijahb érzékeny esések voltak. Tőzsde után is tartott a lanyha irányzat. Sko­da 290-nel nyitott, azután 296-ra emelkedett és 281-en zárt, tehát már lényegesen a 320 koronás névérték alatt. Hasonló volt az ár­folyamalakulás Königshofiiban, amelyet tőzsde előtt 740-en kínáltak, a hivatalos nyitáskor 785-on. Azután a papír 765-re emelkedett, de 752-ön zárt- A Bánya és Kohó 660-on zárt. Az ipari értékek piacán bekövetkezett uj bai&se hatása alatt a bankpapírok is erősen estek a ma,gánfirgalomban. A Zivnót 205—210-en, a Cseh Uniót és Cseh Eszkontot 160—170-en értékelték. A beruházási piacon nem változott a helyzet, csekély felvevőképesség mellett gyengülések voltak túlsúlyban. — Az ipari részvények piacán esett: Csehmorva 80, Észa­ki Vasút 50, Königshoifi 38, Cseh Cukor 35, Skoda 31, eNstomltzi 13. Prágai Vas 12„ Ans- slgi Vegyi, Sellíer 10, Olleschaui 8, Solo. Kri- zsi'k 7p Bánya és Kohó, Rézmüvék 5, Poldi 4, Schöller 3 koronával. — A Nemzeti Bank 10 koronával esett- — Tejipar 5 koronával emel­kedett. Prága, április 18. Valuták; Holland 1360, jugo­szláv 54 80. német 800, belga 469. magyar 446.50, román 19.85, svájci 655.50, dián 673, angol 127.75, spanyol 265.50. olasz 178.40, észa'kaimerikái 33.57H, norvég 618, francia 132.82Vi, bolgár 17.90, svéd 598, lengyel 376.75, osztrák 399.50. +. A prágai devizapiacon London 0.125, Ale­xandria 0.25, Brüsszel Ö.875, Kopenhága 4.75, Lisz- szabon 0.3275, Madrid 2.70, Oszló 6.25 ponttal emelkedett, Berlin 0.25, Zürich 0.605, Kowno 1.5, Stockholm 4 egységgel esett. + A bécsi értéktőzsdén a nyitás ösztönzések és megnyitások hiányában kedvtelen volt. Kulisszban gyengülések voltak túlsúlyban. Korlátban a leg­több forgalomba került érték gyengült, csak Észa­ki Vasút emelkedett tovább. Prágai fedezésekre Dinamitds nagyobb nyereségekre tett szert. Ring- hoffer és Aussiigi Vegyi szilárdult.-f- A berlini értéktőzsdén az irányzat kez­detiben gyengült volt, a spekuláció tartózko­dott az üzlettől. Később a hangulat javult, de egységes irányzat nem tudott kialakulni a részvéin ypiaoou. Árutőzsde; + A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyersáru prompt Aliséig loko 53.75—54.50.-j- A prágai álliatviájsárra ma felhajtottak '977 szarvasmarháit, ebből 483 törtéinelmior- 'szágbeli és 494 szloveuszkói volt. Eladási árak: tört-émelmiországbeli ökör: 27 dia rab (8.20—3.90, 42 darab 4—4.80, bika: 58 darab 6— 3.90, 66 darab 4—4.50 korona, tehén: 32 daralb 2.10—2.90, 77 darab 3—3.90, 40 darab 4—4.90 korona, üsző: 19 darab 3—3.75, 93 Idiarab 4—4.90, 11 darab 5—5.50 korona; szlo- (ventstzkói ökör: 16 darab 3—3.90, 81 darab 14-4.90, 102 darab 5—5.90, 42 darab 6—6.60, 18 darab 7—7.50 korona, bika: 40 darab 3— 13.90, 17 diarab 4—4.50 korona^ tehén: 5 da­rab 3.10—3.75, 2 darab 4 korona, üsző: 15 darab 2.50—2.70, 69 darab 3—3.80, 33 darab 4—4.80, 2 darab 5.10 korona. E] nem adtak: 117 törtémelmionszágiboli, 32 szlovenszkői szar­vasmarhát. A vásár lefolyása közepes volt, •az árak 1 kg élősúlyra, fogyasztási adó nél­kül értendők.-\- A prágiai sertéspiacra felhajtottak 2845 isertést és pedig: 2261 hízót, 159 nehéz ser- 'tést, 425 ántányt. Ebből: történelmiországbeli ■volt 937 hízó, szlovén,szkói: 1324 hízó, len­gyelországi: 62 nehéz sertés, jugoszláviai: 202 ártány, romániai: 97 nehéz sertés, 108 ártány, magyarországi: 115 ártány. Eladási árak: tör­ténelmiországbeli hízó: 5 darab 5.75, 473 da­rab 6.15—6.90, 398 darab 7—7.10 korona, szlovonszkói hízó: 31 darab 5.50—5.75, 970 'darab 6—6,50 kOToma; romániai nehéz sertés 69 darab 6.20—6.50 korona; lengyelországi nehéz sertés: 62 daralb 6.10—6.60 korona; 'jugoszláviai ártány: 124 darab 6—6.85, 14 da- ■rab 7 korona; romániai ártány: 11 darab 6.40 —6.60, 50 darab 7 korona; magyaror­szági ártány 25 darab 6.10—6.90, 53 darab 7— 7.20 korona. El nem adtak 384 hízót, 28 nehéz sertést, 148 ártányt. A vásár lefolyása lanyha volt. Az árak 1 kg élősúlyig fogyasz­tási adó nélkül értendőik. 1A + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolyamokat jegyez­ték: tiszavidéki búza 13.25—14.10, fekőtiszal, jászsági 13.05—13.20, fehérmegyei, dunántúli, pestvidéki 13.15—1330, bűcskai 13.25—13.45, rozs 14.85—15, tengeri 16.50—16.60 pengő. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 263— 265, rozs 198—200, sörárpa 190—195, zab 164—169, búzaliszt 31.75—35.25, rozsliszt 26.25—27.75, buza- korpa 11.60—11.85. rozskorpa 10.40—10.70, Vikto- ria-borsó 18—24, kis étkezési borsó 21—24, takar­mányborsó 15—17, peluska 16.50—18.50, lóbab 15— 17, bükköny 16—18.50, lenpogácsa 11 márka, Pozsony! terménytőzsde 1932 április 18-án: K.ló K-i­Buta 78—80 kg .......................................... 1^4 - 146 Ró za....................»«*(«••(••* 137 — 169 Ar p* export ................................................................If5 — 108 .. príma . . ■ , ■ , « •...........................95— 97 „ merkantil '•taattfviat 91 — 6 3 őszi árpa — — Zab ............................. . . I ...... 126 - 127 re nsreri izéméi 78— 80 .. ex aszály Pozsony ••«•••• 58— 59 Viktória borsó ......................... i • i ■ ■ • lftG — 16(1 Feh ér bab . 115 _ 190 ravasz! bükköny 120 — 3 35 őszi bükköny — — — Rf'Poe • t .•• > 120 — 125 Mik.............................. • • , 500 - 52C Vö rösboré oatnr • t i » ( , , • ■ • , 1000 — 1100 „ plombátv* *iiiit«i. — — — Lucerna natúr . E50 — 750- plombkzva 1000 — 1100 Étkezést rózsa burgonya >••■«•••< — — —- tárca burgonya 30— 32 Ipari burgonya .*,(i,ii,«,i 2L— 22 Búzadara ....•••.«•■■. 236 — 240 OGQ búzaliszt • •■iiiiiiii. 225 — 230 Rozsliszt 210 — 2lo Korpa • • i t i • i • i i • i i < 64 — 65 Takarmányliszt 59— 60 Szárított répaszelet ............................. • 62 — 64 Amerikai disznózsír ab Pozsony • « » > , _ — _________ Ma gyar ,. ab határ . • » — — _ Am erikai tzalonna *b Pozsony •••»•« — — — Magyar .. ab batár •••■■■» — — — Széna félédes, laza ........................ — — — préselt .................................................. _ Zs úp szalma .....*«•»«((> — — —. Takarmány tzalma. laza .••••»•« — — — m t. préselt salaiét — — — Alom szalma laza - ..,ississ — — — „ „ Préselt . ,«sstti, — — — Irányzat: Árpa baráttfágosabb. Meri forgalma gyengébb. & sírásai Srtéhífizsde árfolyamai: pénz áru pénz áru ma tegnap Nyereménykölcsön .... 90.75 91-25 91.75 92.25 6%-os beruházási kölcsön . —.— —.— —.— —.— 6%-os beruházási kölcsön 1923 ——.— —[— — Lisztkölcsön...............................88Í55 89.05 — 6%­os konvertálható kölcsön 91.25 91.75 — 6%-os ív. államkölcsön . . —.— — 5%-os államkölcsön 1928 . , —.— ——.— 4%-os Kassa-oderbergi . , ——j— 454%-o» pótjiradék . ,« • —,— —.— — 4.2%-os pótjáradék .... 68.25 63.75 64.25 64.75 4%-os pótjáradék . * • . — 8.50%-oa pótjiradék , .* . —.— —64.45 54.65 Hadikölosönkirtalanltáu . . —49.— 49.05 5%-os morva orizáeos kölcsön —88.— 84.— 3%-os bábom előtti adósság . — 6%-os cseh jelzálog bank . 102.75 108.75 102.75 108.75 6%-os morva jelzálog és országos bank . . . < . ——.— —.— —.— 4%-os Kassa-oderbergi 1889 . —69.50 70.— Cseh Agrár Bank .... — Lander Bank ...... —.— —.— —.— —.— Cseh Dnio . ...... ——.— —,— —.— Cseh Eszkomt ..... —.— —.— —.— — Cseh Iparbank ..... —.— —.— ——.— Szlovák Baak ...... ——.— —.— —.— Zivnostenská ...... —.— —.— —.— —,— Osztrák Hitel ...... —.— —.— —,— —.— Wiener Bankverein .... —.— —.— —.— —.— Jugoszláv Bank....................—.— —.— —.— — Nord babn .............................. 2960.- 2980,- 3000.- 3020.— Nord bahn Bonnok .... —.— —,— 480.— —.— Cseb Cukoripar ..... 190.— —192.— 200.— Schöller................................... 500.— 505.— 515.— 520.— Horvát Cukor ...... 82.— 85.— —.— 85.— Aussiger Finomító .... ——.— —.— —.— Krizik ................................... 385.- 390.- 425.- 433.­Prága i Malmok.................... 740.- 750.- 740.- 750.­Ko lini Műtrágya.................... 155.- 160.- 164.- 166.— Kolini Kávé......................... 74.- 77.- 74.— 77.— Ko lini Szesz ...... —880.— — Tejipar 615.- 625.- 630.- 640.­AusBigi Vegyi ..... 308.— 312.— 318.— 322.— Budweissi Sör .................... 1780.— —1780.— 1820.— Königshofer Ce ment . . . 750.— 755.— 825.— 830.— Cseh-Morva Kolben-Danek . 1190,- 1210.- 1310.— 1330.— Brünni Gépek.........................—.— ——.— —.— Ringbo ffer ....... 425.— 428.— 425.— 435.— Nvugatcseb Szén .... 246.— 250.— 252.— 254.— ÁÍpine..................... * • 38.— 39.— 41.— 42.— Berg és Hütten ..... 655.— 665.— 675.— 685.— Poldi.......................... . • 201.- 203.- 210.- 212.­Prágat Vas . . . 4 . . 545.— 550.— 560.— 570.— Skoda.................................. . 279.- 383.- 318.- 322.— Poz sonyi Kábel....................—.— —.— —.— —.— Inwald ........................ 70.— 80.- —80.— Olleschau i Papir • « • » • 364.— 366.— 371.— 375.— A prágai tőzsde devizajegyzései: á.pr. 18 ápr, 16 Hiv.. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam 1367.25 1371.25 1367.25 1371.25 3 Berlin . * 802.75 205.25 803.— 805.50 5l/i Zürich . . 655.875 657.875 656.50 658.50 2 O5I0 ... 645.— 648.— 638.75 641.75 5 Kopenh. . 696.50 699 50 691.75 694.75 5 Danzig ■ . 658.50 661.50 658.50 661.50* 6 lockholm 62S.— 629.— 630.— 633.— 5 dailand • 173.85 174.65 173.85 174.65 6 aris. . . 132.95 133.35 132.95 133.35 2pa í.ondon . 127.30 127.90 127.175 127.775 31/, New York 33.71375 33.81375 33.71375 33.81375 3 Brüssel. . 471.65 472.85 471.275 472.475 3»/a Madrid . . 263.— 265.— 260.25 262.25 gv, Belgrad . 52.375 52.625 52.375 52.6251 57, Sofia. . . 24.40 24.50 24.40 24.60' 97, Wien . . 680.25 381.75 380.25 381.75' 7 Warschau 377.875 379.875 377.875 379.875 TH, í-.'elsingf. . 58.30 53.70 58 30 58.70' l‘ vlexandria 130.475 131.275 130.225 131.025' 7 Athén . . 32.35 32.65 32.35 32.65' Bukarest . 20.175 20.375 20.175 20.375 7 Kowno . . 331.50 333.50 333.— 335.-1 77, Lissabon . 115.725 116.525 115.35 116.15' 7 Montreal . 30.315 30.435 30.315 30.435' 87, PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrzőnk meg é*. nem adunk viasza. — Ruezinszkó: szerke ztő Rác/ Pál. — Irodalmi főmunkatársi Sziklay Per « a- i/,...... fider-u 9. — Budíinnstl szerkeftztő: Zólyomi Dezső. L, Döb- rentel-tér 9. Telefon: Aut. 559—49.

Next

/
Thumbnails
Contents