Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-17 / 89. (2902.) szám

10

1932 április 17, vasárnap.

Páris-Newyork: íiz óra

A sztratoszférarepülés jövője — Belga tudósokkal és pilótákkal indul nyáron az uj sztratoszféra léghajó Irta: PICCARD professzor

Sefeaor kérdieziik tőtam, hogy miiért nem temaiét- lem meg a sztraitosEÍérarepülést. Azt hiszem, hogy egy olyan élmény, minit amelyben Ki.pferrel e múlt évben volt részünk, elegendő egy egész életre. — Azonkívül a feleségem, akit minden egyes repülésem valósággal beteggé tett, ígéretet csikart ki tőlem, hogy a kísérletet nem ismétlem meg. Mindezek ellenére nem adtam föl terveimet. Erősen dolgozom egy újabb sztratoszférarepülés előkészítésén, amelyet jövő nyárra tervezek. A tudományos munkában és a léghajó építésének előkészítésében aktív részt fogok venni. A léghajó, amely nagyobb méretű lesz a legutóbbinál, kizárólag belga legénységgel fog fölemelkedni a sztratoszférába. A tudományos személyzet már össze van válogatva, a pilóták személyben még nem állapodtunk meg. Fokozott gonddal építjük meg a páncélozott lég- haj Ókalbint. Hogy milyen körültekintéssel kell eljárnunk az ilyen munkánál, ahhoz elegendő annak megemlítése, hogy a múlt esztendei fölszállásunk- toor majdnem az életünkbe került az, hogy elakadt a gázszelep kötele. A szelephez nem tudtunk hozzá férkőzni. E alkalommal olyan biztonsági berendezésekkel látjuk ed a szelepet, amely teljesen kizárta teszi annak elromlását. Személyesen fogok a ballon repülésére felügyelni.

A sztratoszférarepülőgép

A sztraszférautazás óriási jövő előtt áll'. Előbb azonban még ki kel kutatni bizonyos technikai feltételeket. A léghajóépités tudománya máris gazdagodott legutóbbi utunk néhány tapasztalásával. Tizenhatezer méter magasságban egész másfajta léghajóformát kell építeni, mint az alacsonyabb Jégrétegek számára. Itt nem zavar már sem köd, sem felhő és ha sikerül megépíteni az első sztratoszféra-repülőgépet, az a ritka Jégrétegekben fantasztikus sebességgel repülhet. A sztratoszféra- repülőgép belsejének hermetikusan keli elzárva lennie a külső .levegőtől. A repülőgép belsejében normális légnyomás uralkodhaitik csak, mert másképp utasai elpusztuilnának. Gondoskodni kell a ritka levegőben rohanó gép kiegyensúlyozásáról, valamint a gép helsej'ének fűtéséről is.

Mindezeket a technikai feltételeket figyeiem- bevéve, a etratoszféralégihajé után sikerült megcsinálni a sztratoszféra-repülőgép terveit is. A Junkers és Fanman repülőgépgyárak foglalkoznak jelenleg a kérdés technikai megoldásával. — A Junkers-repülőgépnek nemcsak a szárnyai és az utaskabin vannak -légmentes duraluminiuim páncélzattal ellátva, hanem a megfigyelő kabin dupla- falu építése biztosítja a kabin abszolút. légmentes elzárását a külvilágtól. A nagylóerő 6zámu motort nagyteljesítményű sűrített levegő berendezés látja ed levegővel. A motorprobléma egyike volt a leg- bonyoluitabbnak. A ritka levegőben üzembiztossá kellett tenni a hajtéerömüvet és ezt csak sűrített levegőtáplálással lehetett megoldani. Ugyancsak kompresszorok látják el a kabinokat a megfelelő levegőmennyiséggel. A Farman-repülagép berendezése nagyjában hasonló aJLapelvekem nyugszik, a repülőgép éppen úgy, mint aiz én léghajókabinom, ajtónyitásokkal és kerek ablakkivágásokkal van ellátva, amelyek légmentesen zárhatók. Ezeket, az ablafcnyitásofcat azokban a magasságokban, amely erre alkalmas, a pilóta kinyithatja.

HATSZÁZ KILOMÉTERES SEBESSÉG TIZENKÉT KILOMÉTER MAGASSÁGBAN

Hozzávetőleges számítások szerint a repülőgép sebessége öt-hatezer méter magasságban körülbelül háromszáz kilométer lesz óránfcint. Tizenkétezer méter magasságban, tehát a sztratoszférában, hatszáz kilométeres sebességgel repülhet a sztratoszféra-repülőgép. A legnehezebb probléma volt a repülőgép szerkesztésiénél, a légzáró kabinok megtervezése. Ezeknél ügyelni kellett arra is, hogy a motor rázása ne Okozzon rést a kabinfalon, mert ennek katasztrofális következményei lehetnek s ez utasok, ha a levegő kiáraimlik a kabinból, megfulladnának az óriási magasságban.

Mindezeknek a nehézségeknek ellenére egész bizonyosan hiszem azt, hogy a szír a toszf é r ar épülés nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlatban is meg fog valósulni a legközelebbi jövőben. — K-ipferrol együtt úttörők voltunk. Ha visszagondolok a tizenhatórás repülésre, akkor meg kell állapítanom, hogy az utazás a rendkívüli körülmények között is kellemes volt. A kabin belsejében normális légnyomás uralkodott. Egyáltalában nem éreztük, hogy a normálienál kilencezerbe ritkább levegőben úszik a gondola és azt hiszem, hogy a jövő sztratoszféra-repülőgépének hat-hétszáz kilométeres sebessége nem fogja befolyásolni az utas közérzetét. A sztratoszférában háromszor olyan sebességet lehet könnyűszerrel elérni, mint az alacsonyabb légrétegekben. A repülőgép üzemanyag- szükséglete k ilóim éter emkint nem fog vált ozni az alacsony repülés fogyasztásához képest, csak órán- kint háromszor olyan nagyra növekedik, mint a régi repülőgépnél. Erős építésű repülőgépnél a sebességi kilátások szinte kiszámithatatlanök. Léghajónál a léghajó teste bizonyos határokat e-zab meg. Tizenöt és tizenhat kilométernél nagyobb magasság, nem hiszem, hogy elérhető.

Nemcsak a nagyközönség, hanem szakemberek részéről is nagyarányú szkepszis fogadta eleinte terveimet, A technikai föltételek megoldhatók és én erősen hiszem, hogy megvalósul a szíratoezféra- repülés és rövid id'ön belül a páris-newyorki távolságot tíz óra alatt be lehet majd repülni.

Nemcsak technikai fontossága van a sztratoszférarepülésnek. Én nem politizálok, de szivem mélyén béke-barát vagyok. A közlekedés sebessége szorosabbá teszi a világ népeinek kötelékeit. — Minél nagyobb gyorsaságot tudunk elérni, annál közelebb van az óhajtott béke, annál jobban elmosódnak a határok és a gép meg fogja valósítani azt a harmóniát, amelyre oly régen vágyódik az emberiség.

Vállalkoznám

magyar gyorsírás, gépírás, levelezés, könyvelés vagy pénztár- kezelésre. Szives megkereséseket AKŰCS ÉVA, ÁGOV p. p, MálaS címre kérek.

rHlREK^y

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, , Lörinckapu-ucca 17„ IL (Central-passage.) Ilyen atleveíek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská ul. 12n III. em. eszközli.

*

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Automatatelefon 3529. Fő-ucca 69., I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Káptalan-ucca 25. — Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Váralja-ucca 7/2.

JÁTÉK

Vannak szép szavaim.

De én játszom velük; fel-feldobom őket, majd újra elkapom, mint színes labdákat.

Az egyik fehér s ráírva: Jóság.

A másik lila,

mint szép tavaszi esték:

ez a Vágy.

S van szürke és ezüst és kék,

mint messze-hawai nők finompuha bőre.

De én játszom velük; fel-feldobom őket; repülnek, forognak, az irás elmosódik...

A legszebb: söíétbibor felszökött, leesett, messzire gurult,

szépkezü asszony csendben felemelte, s én csak játszom, egyre játszom tovább...

(Prága) Kováts Béla.

1 5— Elmiana-tlt miniszteri fogadónapok. Vils- Ikovistziky niemzeKtod-elimi jniimisziteir -szárdán, 20-án nem fogad látogató sokai. Cz-ech népjóléti mdmsztóir, Meisner dr. igaz/ságüigyimi- nisztor, vailani'inJt Matonsék dr. kereskedői mii' miniszter kedden neim fogadnak.

— A komáromi k eres zténys z ocialis ta párt gyü-lése. Komáromi tudósi'tánik jelenti: Az

országos keresztényszociialiisita párt komáromi hely i szervezetének párt vezetősége népes gyűlést tartott, melyen a pártvezetöségi -tagok teljes számmal vettek részt. Az ülésen Dosztói Jakab pártelnök meleg szavakkal üdvözölte a megjelent Maijer Imre dr. prelátus-apátipJlébánoist magas egyházi kitüntetése alkalmából és a párt igaz naigyra- beosiülliöséiről -és szerenosekivánat-aiiról biztosította. A pártvezetőség tanácskozásának első tárgya a lezajlott községi választás volt, melyhez elsőnek Lestár István dr. szemináriumi igazgató szólalt fel, akinek kérdéseire KofMnyd Miklós nyug. főjegyző és Horváth István vendéglős, a párt alelnöke adta meg a felviláe-osiitlás-okat. A vitát Alapy Gyula dr. körzeti elnök felszólalása zárta be, aki jelentést tett a lefolytatott, parlamenti képviselők közíbenijlöttévél megtartott vizsgálatról és a pártvezetőséget arra hívta fél, hogy am- -naik eredményét türelemmel várja be. A párt vezetőség napirendre tért a helyi párt vezetői élllen kormánylapokban élhelyezett utszé'li és alantas támadás ok felett és kimondta, hogy vezetőivel szemben teljes bizalommal viseltetik és azok fáradságos munkájáért köszönetét mondott. Zeohmei- ster Sándor városi tanácstag fekzőlalása a város 1932. évi költségvetésével kapcsolatban nagy érdeklődésit keltett és a pártveze- t)őség kimondta, hogy képviseleti tagjai a költségvetés ellen szavazzanak, nemcsak a város vezetősége iránit érzett bizalmatlanság miatt, de azért is, mivel a város zárószáma- dósainak létáirgyalása évről-évre késik. Alapy dr. a pártvezetőséget figyelmezteti az összefogás nagy erejére, mélyen megtörik mindén támadás hulláma. A gyűlés lelkes hangulatiban a-z elnökök éltetésével ért véget.

Zöldszotia-nccal bútorcsarnok!

Elsőrendű modern bútorokat nagy választékban, kényelmes feltételek mellett a

Bútorkereskedelmi r. t.-náD,

Pozsony, Zöldszoba utca 5. vásárolhat.

— Halálozás. Szmethanovics Józsefné szül. Galántiha Irma, Körmöcbánya volt polgár- mesterének felesége 54 éves korában csütörtökön Rimaszombatban súlyos műtét után hirtelen elhunyt. A. megboldogult uriasszony holttestét Rákosbányára szállították s ott az evangélikus egyház szertartása szerint szombaton óriási részvét, mellett helyezték örök nyugalomra. Elhuny Iái előkelő, kiterjedt rokonság gyászolja, \*L.

KOLLEGA A LÁTHATÁRON

Irta: NYIRESI-TICHY KÁLMÁN (Rozsnyó)

A nevezetes esemény a Premontrei Rendház kapuja előtt játszódott le, amely kapu fölött rendi sigiüumok, pajzsok és emblémák helyett a „Berny Urad“ cimerpajzsa ékeskedik. Nem jó tájék ez. Főként pályakezdésre nem. Légióként pedig piktori pálya első állomásának nem. Mégis itt jött rám szemközt Lelkem Nenő és fia Édes Ecsém, aki itt akarta megkezdeni művészi pályafutását. Úgy jöttem nekik, mint a jó szerencse, mert köröskörül sehol egy élő lélek, akihez kérdéssel fordulhattak volna, engem meg amint megszólítottak, tüstént kiderült, hogy éppen én vagyok az, akit keresnek.

Mert ezt mondta Lelkem Nenő:

— Jó napot kívánok. Ugyan tessen mán mondani, merre lakik itten az a művész ur?

— A festőművészt gondolják, néném?

— Azt, igen, azt.

— No, az éppen én vagyok. Mi jóban járnak?

— A fiamat hoztam, hogyha fel tetszene őt venni.

— Minek? Hova?

— Hát a festőművészeibe.

Minden esetre az is elég furcsa elképzelés, hogy a múzsa valakit egy óvatlan pillanatban homlokon csókol és az illető áldozat ezzel Dyomban el van jegyezve valamelyik művészettel. De Lelkem Nenő elgondolása sem utolsó, hogy behozza a fiát a városba, felvéteti a művész urval és a dolog kész.

Személyemnek ilyen gondviselés-szerű kiválasztása annyira váratlanul ért, hogy kissé a részletek után kezdtem érdeklődni.

— Hogy képzeli azt, néni?

— Hát úgy, hogy fel tetszene őt venni, mert igen jól fog az esze a fiúnak a festészetbe.

— Dohát mire vegyem én fel? Mit csináljak vele?

— Hát akár mit, majd meg tetszik látni, milyen ügyes az a fin, a tanító ur is mondta, hogy ritkaság az, ennek a. fiúnak, hogy fog az esze!

Már t. i. a festészetbe!

Boldog idők, mikor a reneszánsz mesterek tanítványokat fogadtak maguk mellé, megtanítván

őket a mesterség minden esinja-binjára a festéktöréstől az eosetszörválogatásig s a tanítvány addig siindörgött a mester körül, mig egy szép napon valamelyik kép mellékalakján az egyik redő bal csücskét is megpróbálhatta kidolgozni mestere helyett s ezzel megtette az első lépést a Parnassus felé. Valahogy igy képzelte Lelkem Nenő is, hogy a festőművész, aki egyebet sem csinál, mint fest reggeltől estig, maga mellé fogad valakit inasnak, az szépen kitanul, felszabadul és maga is művész lesz.

Kicsit megbolygattam ezt a szép elképzelést.

— Lelkem néni, nem tudok én a fiával mit csinálni. Hiszen nekem magamnak is alig van munkám, hát mi dolgot adjak neki?

— Akármit, kérem szépen, majd meg tetszik látni, hogy milyen ügyes.

— Akármit, akármit, de mi legyen au az akármi? Aztán mondok még valamit: nagyon rossz mesterség ám ez a miénk nem lehet abból megélni. Jobb lenne más után nézni. Otthon ugy-e vau földjük, az az igazi, az biztos! Kár azt otthagyni.

— Hiszen igaz, kérem szépen, de mikor csak erre vágyakozik a fiam, egyebet nemi csinál az egész nap, mint csak rajzói meg festegél.

— A’ biz elég baj! Milyen idős a fiú?

— Tizenöt éves.

Nézem a szép szál gyereket. Arányos, erős, jó- vágásu legényke, szép, egészséges, barnapiros arc, lelkes, derűs szemekkel. Kicsit szégyenlősen pis- logat, elmosolyodik, ahogy nézegetem. Hullott-hó- fehér ing van a fekete posztó ruhája alatt, elől a nyakon apró fehér porcellán gombok zárják az inget, ahogy a rendes módi kívánja városba- menetelre, ünnepkor.

Nézem a magyar falu szép fiatal sarját. Ki tudja, mi lakik, benne? Meglehet, hogy Nenő szülei szive nem csal s a fiúban egy felfedezésre váró falusi zseni lakik. Sárarany, ötvösremeknek való. De ebben a gyilkos, nincstelen, kifosztott életben nem jobb-e felfedezetlenül maradni, otthon, az ősi rögön, az őszinte, hálás, igaz barázdák barna mellén függve, semmint lidércfónyü jövő, fellobbanó sikerek, hírnév után futva, melyek felé annyi kiábrándulás, csalódás, hasztalan ellobogtatott ifjúi tűz hamvain vezet az ut? Nem jobb, ha Csipkerózsa tovább alszik, semhogy egy rideg világra ébredjen?

Bárhogy van is, most valami okosat kellene kitalálni. Hova is lehetne elhelyezni a kollega-jelöltet? Hopp, egy gondolat;

i—. Kinevezték Ungvár uj rendőrigazgatóját,

A belügyminiszter Herr Károly rendőrfötanás esőst kinevezte Ungvár rendőrigazgatójának.; Herr Károly hosszú ideig a sz'lovenszkói tel ja hatalmú minisztériumban teljesített szolgálatot, majd a rendőrséghez osztották ibe és legutóbb a prágai rendőrigazgatóság elnöki osztályának, volt a vezetője. Herr ismeri a szlovenszkói és ruszinszfcói viszonyokat és igen jó közigazgatási szakembernek ismerik.

— Pozsony más részébe akarják áthelyezni a Dunavásárt? Pozsonyi ezerikesztőségünk telefonálja: A pozsonyi Zuökermajndil végéin a város kiiífeneszáz méter hosszúságban s száz méter szélességben feil- töl'tett a Dimaipartot .Az ágy nyert területet a Pozsonyban nemrég alakult Állandó Kióilűiiitási Társaság szeretné a maiga részére megszerezni. Hogyha a társaság ezt a területet megkapja, úgy a Duma- vásár területét a kdkötiőparamosmioikságnaik adják át, az ottani vásárépületeket lebontanák és az uj kiállítási területen állítanák fed.

— Uj remekművű ókori sirt találtak a gizehi piramisoknál. Londonból jelentik: Selim Hassam dr. egyiptomi régész Gizeh közelében érdekes i&irt fedezett föl az ötödik dinasztia korából. A sirban a hieroglif fölirat szerint a fáraó a.rany- és ezüstkincstárának őre s a királyi műhelyek fölügyelője pihen. A múmia remekművű ala- bástromszarkofágban feküdt, feje szokatlan alakú alabástrompárnán nyugodott. Jóllehet a sirkamra nem mutatta a betörés nyomait, csak egy remekművű karperec volt az egyetlen aranytárgy, amelyet a sirban találtak. Ebből arra következtetnek, hogy a halott kincseskamráját még a temetés alkalmával fosztották ki az őskori halottrablók.

— Háromezer csirke elevenen megsült. A London melletti Wrentham Hallban kigyulladt egy majorság. Számtalan gazdasági épület elpusztult. Az egyik épületben, ahol csirketenyésztéssel foglalkoztak, több, mint háromezer csibe esett a tűzvész áldozatául.

ANATOLE FRANCÉNÁL. — Beszélhetnék a mesterrel?

— Milyen ügyben?

— Az egyik nagy bizí'osiiltótársaság megbízottja vagyok, életbiztosítási ajánlatot szeretnék neki tenni.

— Semmi értelme sincs. A mester hallhatatlan.

*

— Igazán nem hallottál semmit a viharból, mely éjszaka dühöngött?

I — Nem én, a féleségemmel besizédgettünk.

*

— Manna, miről ismerni meg, ha valaki vérszegény?

— Az sápadtabb, mint a többi ember.

— És ha az illető néger?

*

— Professzor ur, tegnap egy márkával kevesebb bet méltóztatott adni.

— Nem baj, tartsa meg csak nyugodtan.

*

— Biztos ur kérem, tessék segíteni rajtam.

— Mi baj?

— Egy ember állandóan megpofoz engem ha lát.

— Ki az a fickó?

— A fatterom.

— Mondja, néném, voltak-e a templomfestő urnái? ő több segéddel dolgozik, ott felvehetnék tán a fiát.

— Voltunk, kérem szépen, de ő nem vállalja a fiút, meg oszt tetszik tudni, a fiú nem is olyanra vágyakozik, hanem az igazi festészetre, amilyen a tekintetes ur.

A megkülönböztetés érdekes. Lelkem Nenő és Édes Ecsém már distingválnak templomfestő és festőművész között. Pedig bizonyosan nem tanította őket rá senki, csak valami ősi ösztönből fakadó helyes érzék igazította őket útba. Kegyes csalásuk azonban túlságosan, megmosolyogtatóan átlátszó, mert ha kizárólag csak hozzám akartak volna jönni, bizony nem érdeklődtek volna előbb amott is.

Sebaj. Nem veszek róla tudomást. Valami mást gondolok:

— Van-e itt valami a fin munkáiból?

— Itt velőnk most nincsen, de elhozhassuk a szekérről. Mikor hozzuk el, tekintetes művész ur?

— Hm, mikor? Ma már bajos. Bejöhetnének-e holnap?

— Még itt Is vágyónk holnap, itt maradónk, mert holnap van az a fájdalmas péntek s még arra elmenőnk a nattemiplomba.

— No derék. Akkor holnap délután kettőkor jöjjenek el hozzzám. Tud,ja, mit csinálunk, néni? Megnézem a rajzokat., elmond nekem mindent, kikérdezem a fiút is, aztán megírok róla mindent az újságba, azt sok ezer ember olvassa, hátha valaki akad közte, akinek szüksége volna ityen ügyes legényre?

Édes Ecsém pirosat mosolyodik, Lelkem Nenő boldog, hálálkodik, örül s nagy barátságban megyünk együtt egy darabon a nagytemplom felé, ahová ők aztán betértek szép keresztvetéssel, miután illendően elköszöntek s megígérték, hogy másnap pontosan eljönnek.

Nem jöttek.

Talán mégis felvette a fint a templomfestő ur.

Talán szöget ütöttem a fejükbe azzal, hogy nem jó mesterség ám a festőművészet.

Talán megcsapta a tavaszi szél a legényke orrát, az az édes, bolonditó föld szag, amely ki csalogatja a föld fiát a barázdák közé s feledtet vele minden mást.

Talán, — sok talán van itt.

De mindegy. Fő az, hogy a Hu nem állt be kol« Iegának.

A fiú megvan mentve.