Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-17 / 89. (2902.) szám

„SZLOVENSZKÓ, MIRE VÁRSZ MEG!“ pia: DZURÁNYI LÁSZLÓ • Árunál a diriáimiaii M^mrdhiivtáisná!!, amit a dunai mcdeinioe s&qpszis&ell íenyeigieltő sebed­nek nyílt fölltáráisávial Veniaedos rendezett tegnap Genifbem, talán még erősebben, mwt közelebbiről markovija meg szivünkéit az a föijaijidnJlás, aimelyeit egy tisztes mniltu négy­oldalas kis szUcxválk újság, a Národnte No- viny hozott ma szerkeszíiíőséigüníkiba A romlatlan szlovák Mkiiiisimeret hangja a kétségbeesés foirtisisziimóijáig csap föl eb­ben a becsületes iirásbiain, amely elvetve a politika cifra irongyait, de fáikétalkaritva egy nemzet gyermekkor árnak soviniszta tévely­géseit és önámifásait is, pőiréin mutatja meg a sziováikság gondgyö) törte lelkét. A Jere­miások siralmai születhettek igy. — „Mirte várunk még, emberek, hiszen visz bennünket az ár, ver a nyomorúság e mindnyájan panaszkodunk- Miért nyugtat­gatjuk magunkat hamisan és nem-őszintén azzal, hogy hiszen az államiordudát óta so­kat végeztünk. Szlovenszkó ínsége, Podkar- pialszká Rusz Ínsége és Ínsége — mégha kb- seíbfb is, de egyaránt Ínsége — a Mór vád túli országoknak nem nyitja föl senki szemét? Valamikor lega'láJbh annyi lellkiismeret talá- lédoitt, hogy Podkarpaisziká Ruszbia a viszo­nyok kivizsgálására kiküldöttek bizonyos Egáin urait és vajj-on ma nem kellene-e el Szlovenszkóm is ilyen Egán? Az Ínség, er­nyedtség, nélkülözés, összehúzódás idejét éljük és sohasem tudjuk, mit hoz a reggel, vájjon a következő napon lesz-e még darab kenyerünk. Minden eddigi' cselekedet és munka, amelynek általános jobbulóst kellett volna hoznia, csak egyeseknek vagy szü- kebb csoportoknak gazdagodását hozó ak­ciókká fajult az összesség rovására. > Az általános erkölcsi mérleget a nemzet- gazdasági részlet-eredimlények követik, ame­lynek leplezetlenül elárulják a földreform .passzívumát: ■ — „Végrehajtottuk a földreformot, hogy hát a földet kapják meg azok, akik megmű­velik, S mi lett belőle? Megsemmisítettük a régi birtokos-osztályt, amely legalább olyan- amilyen kötelezettségeket érzett a múlttal és saját környékével szemben éis (gyártot­tunk más, úgynevezett miaradékbiirioko'&okab, akik többségének gazdálkodása meghozta a föld kiszipolyozását, akik elsajátították á régi feudálisok minden rossz tulajdonságát es akik a mezőigazdasági termelést ad aJb- .surdum vitték. Arról, hogy mi hasznia van a nemzetnek ezekből az uj birtokosokból, kár szót vesztegetni. Kiis föld-d araboknak igazságtalan és irracionális osztogatásával a (koldusok ezreit gyártottuk, akik most szí­vesen hagynák el a nekik kiosztott tagokat, ha akadna valaki, aki egyúttal átvenné foj­togató terheiket tik." Az iagjár poM tikja kiáltó eredményei után az egyéb nemzetgazdasági politika követ­kezményeit a következőkben foglalja össze: — „Az ipar pusztul, a kereskedelem ha­nyatlik, a vállalkozási kedv eltűnt, a gyárak leállanak és a munkanélküliség a-z egész köztársaságot fojtogatja. Ezek a mi eddigi' politikánk eredményei és mieg kell monda­nunk, hogy ezek olyan tünetek, amelyék á jövőre nézve sem Ígérnek semmi jó't. Csak a ,cinikus haladhat el e viszonyok mellett, csak a hazaáruíló hallgathat tovább és bólogathat elégedetten." A cikkíró megállapítja,, hogy az egész köz­társaság javáról van sző s a védelmi munka' súlypontját Szlovenszkó ra helyezi. A kép már igy is teljes s igy a további részleteik élh'agyáisával csak a javallatot ismertetjük: — A politikai pántoktól nem várhatjuk a helyzet megjavítását. Saját tanácstalansá­gukban és tehetetlenségükben. fuldokolnak. Nem futotta erejükből, hogy átéljék az ifjú­kort és máris aggkarukat élik- Legrosszabb az időelőtt elaggott ember, tele keserűség­gel és gyűlölettel minden iránit, ami élet­kedvet árui el és ami élni akar. Amely pár­tok esetleg segíteni is akarnának, nem ké­pesek, mer t vagy elveszítették a bizalmat, és ha megvan, akkor más pártok gátolják és elgáncsolják őket. Szlovákok, nem kel, hogy sokan legyetek, csak néhány tisztessé­ges jó ember, jöjjetek és üljetek össze, ta­nácskozzatok meg a dolgokat és lássatok munkához. Hívjátok össze azokat az embe­reket, akik nem kitűnni akarnak, nem cifra rongyokat rázni-, de tisztességesen dolgozni a nemzeti és keresztény szolidar ittás alap­ján. Nem kell félni', akadnak még köztünk emberek, akik alkarnak és tudnak dolgozni, csak meg kel kezdem. Vannak még embe­rek, akiknek nem közömbös, hogy a későb­bi nemzedék áldani vagy Atkozni' fogja-e őket." Amennyire erőteljesnek és bátornak mu­tatkozik a turócszenrtmártoni cikkíró, ami­kor szembenéz az igazsággal és Szlovenszkó súlyos helyzetének föltárása melléft beöis­Páris, április 16. Jelentettük, hogy Stíluson amerikai államtitkár tegnap reggel Párásba érkezett és este folytatta útját Genfbe. Ame­rika külügyminisztere párisi tartózkodását arra használta fel, hogy Tardieuvel tárgyal­jon az aktuális politikai kérdésekről. Az ame­rikai látogatásnak európaiszerte nagy jelentő­séget tulajdonitanak, mert régóta ez az első eset, hogy Amerika vezető politikusa hivata­los minőségben Európába jön és Genfbe is ellátogat, hogy résztvegyen a legégetőbb vi­lágproblémák megoldásának nehéz munkájá­ban. Stimson este tízkor utazott Genfbe. Bu- csuzásánál megköszönte azt a szívélyes fo­gadtatást, amelyben Le Bavre-ban és Páris- bain részesült. Tardieu francia miniszterelnök még tegnap este kommünikét adott a sajtónak a többek között a következőket mondotta: „Stíluson és én kölcsönösen szerencsét kívántunk egymás­nak, hogy több mint húsz éves politikai ba­rátságunk után ismét együtt dolgozhatunk a világ súlyos problémáinak megoldásán. A tel­jes barátság szellemében vizsgáltuk meg az összes aktuális kérdéseket, különösen azokat, amelyek kapcsolatban állnak a genfi lefegy­verzési konferenciával". Az optimista kommüniké ellenére Stimson és Tardieu találkozása nem járt praktikus eredménnyel, vagy eredményei legalább is nem kézzelfoghatóak. A francia lapok érzik meri a szlovák politika teljes csődjét, éppen annyira gyöngének mutatkozik akikor, ami­kor Szlovenszkó gyógyulására javallattal kel szolgálni. Mert az a recept, hogy gyűlje­nek ösisize a jótelkiáismeretü és önzetlensé­gükben még megineanirontoftit szlovákok, hogy kimódoljanak valami remiédiumot, ez alig több az oblomovizmusnát, A szlovákok eddig iis ölsisze-öisszegyüKek, olykor zárt ajtóik mögött velünk, magyarok­kal is e kétségtelen bizonyságát adták an­nak, hogy tisztán látják Szlovenszkó hátrá­nyos gazdasági helyzetét, a dlisizipiairilást és mindazt a kártevést, amit a centralista poli­tika SzloVenszikó értékállományáb-an oko­zott. De sohasem jutottak el a cselekedetig. Sohaisem tettek .róla bizonyságot, hogy az egészséges kritikai szellemen túl meglenne ben nők a cselekvő vitalitás is, amellyel megtalálnák egy korszerű ■szloveniszlkói poli­tikának az Ultiját. A pártok elsfikilottak. A centralista kere­tekből kihullott a szlovák nemzeti tartalom s Mamimon kerekei alatt sok, ellemtállóbbnak hitt szlovák gerinc roppant-' meg. Hlinka programjából dáramlott a harco's, elmen élet s ami megmaradt, csak üresen, zizzenő papin, a tnrócszentmáfntoni tradíciók egyet­len nemzeti követe, Rázna Márton pedig hasztalan vergődik és hasztalan pensvadeál, sorra érik a csalódások drágában. Halálo­kán találó, amit a Cikkíró a szlovák politika korai elaggulásáről mond. És fájdalmas az, hogy ennek a korán elaggott organizmusnak a födÉdssiitésére vérátömlesztést sem lehet reméünl, mert a szlovák ifjúság már alig kapcsolódik a jelen politikai mozgalmaihoz, teljesen idegenül néz rájuk és egyre jobban balifeiló sodródik. Hiszen éppen a Národnie 'Noviny ugyanezen .számában olvassuk, hogy a ezt s miai komimé ntáraik rendkívül hűvös hangnak. A jobboldali lapok egyenesen ba­rátságtalanul nyilatkoznak Stimson párisi tar­tózkodásáról. A megbeszélések legfőképpen a genfi le­fegyverzési konferencia körül forogtak. Stim- son szemmelláthatóan óvatos tartózkodással nyilatkozott s azzal érvelve, hogy mindenek­előtt a genfi amerikai lefegyverzési bizottság­gal kell érintkezésbe lépnie, nem ado tt pozitív választ Tardieu kérdéseire. Amerika nem hajlandó megkötni a kezét és nem hajlandó visszavonni genfi javaslatait. A lefegyverzési kérdésnél is negatívabb eredménnyel végző­dött a szövetségközi adósságok és a jóvátéte­lek vitája. Az államférfiak itt mindössze az általánosságokat érintették, mivel az Egye­sült Államok politikai helyzete jelenleg nem engedi meg a szélesebb kombinációk elfoga­dását. Tardieu igyekezett meggyőzni Stim- sont, hogy Amerika nem zárkózhat el teljesen a lausannei konferencia elől. Az európai krí­zis oly nagy, hogy a jóvátételek és az adóssá­gok nagyrészét likvidálni kell s mivel arról szó snm lehet, hogy a jóvátételi kérdést ren­dezzék az adóssági kérdés rendezése nélkül, Amerika kénytelen lesz engedni intranzigen- ciájából. Amerikának választania kell köve­teléseinek behajtása, vagy az ipar és a me­zőgazdaság teljes összeomlása között. Az adóssági kérdéssel kapcsolatban Tardieu szlovák diákszövetség közgyűlésén moszkvai kirándulásra készül. Súlyos jetleoség, mély ■mintha valaimiképen Dóriam Gray arcképére emlékeztetne: ha az öregék eddig űzött po­litikájuk hatásait és eredményeit hü tükör­képben akarják fölmérni, nézzenek ennek a fiatalságnak a leikébe, mert, hogy idáig ju­tott, az nem utolsósorban az ő bűnük. A szlovák politika evolúciójának már ré­gen el kellett volna indulnia, ha adva lettek volna a belső egészség, fejlődésképesség és regenerálódás előíföiltételei. Meg kelllett volna indulnia a pártokban és meg kelllett volna indulnia a sajtóban. Talán még ma sem késő. De .akkor nem szabad általános jámbor óhajtások kerítései' között tapogatózni. Le kell számolni az ezer­nyi hibáival, az alapvétő tévedésekkel, a túl­hajtott ön.ző nacionalizmussal, amely vég­eredményében szintén peim hozott profitot. És uj fogalmazását kell megadni a korszerű szLovemszkói politikának, a közös lét- ée ke­nyérvédelem alapján becsületesen lerakni az alapjait a szlovenszkói népek összefogásá­nak, komcesszáókait tenni a kisebb,ségi népek jogo;suilt törekvései javára s olyan uj szlovák' nacionalizmust teremteni, amely nem ellen­séges, hanem testvéri álláspontra helyezke­dik a többi szlovenszkói nemzet kultúráival szemben, fölösmervte végre azt az igazságot,' hogy az egészséges nemzeti lélek és arány- zat nem boa constrdctor, hanem egy kiegyen­súlyozó és megtartó erkölcsi erő, amely hax- mómikus érvényesülésre törekszik s a kul­túra értékeit becsesnek barija a maga föld­jén még akkor ás, ha azok más nyelven szól­nak, de sok rétükhén közös léleknek, közös géniusznak a lélekzetvételei és alkotásiái. A szlovákság megtanulhatta máir azt, hogy önzéisével és izolálódásával nem ért el eredményeket. De hogy a szlovenszkói erők megcáfolta azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy Franciaország a dollár aláak- názására törekszik. A megbeszélések végét a japán—kínai kérdés alkotta. Stimson ezen a téren állítólag uj álláspontot képviselt, amennyiben kijelentette, hogy Amerika sem­mi olyan szerződést nem fogad el, amely erő­szakos alapokon keletkezett. A párisi lapok összefoglalásképpen megái- lapítják, hogy a lefegyverzési konferencia uj fázisa, amely most kezdődik Genfben 8 mely­nek munkálataiban résztvesz Stimson, Mac- Donald, Brüuing, Grandi, Litvinov és Tar­dieu, nem sok reménnyel kecsegteti Francia- országot. TyrreJ lord párisi angol nagykövet állítólag tegnap uj javaslatot tett Franciaor­szág és Olaszország, tengerészeti problémái­nak kiegyensúlyozására, de Franciaország el­utasította az angol kompromisszumos javas­latot. Ilyenformán az uj kísérlet Franciaor­szág és Olaszország kibékitésére csődöt mon­dott 8 a harag ma Róma és Páris között ak­kora, hogy az államférfiak kölcsönösen nem keresik fel egymást s elképzelhetetlen volna például, hogy Tardieu Rómába utazzék, vagy Grandi hivatalosan Parisba jöjjön, mint ahogy az olasz diplomácia tavaly is meg tudta akadályozni Laval és Briand római utazását, mig Berlint meglátogatták. Stimson eredménytelenül tárgyalt Párisban Tardieu nyilatkozata - Az amerikai külügyminiszter Genfben A lefegyverzési konferencia döntő ülésszaka gpgr Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "Uü MAI SZÁMUNK A KÉPES Hím ÍR fllMl Üra a k©roita 89. (2902) szám ■ Vasárnap ■ 1932 április 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* A ^lmpn^hní P* mszin*zíni plJpJlTpkl TJÍirtok Szerkesztőség: Prága !U Panská trfice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ** SZtOVeTlSZKOl eS raSZlnSZKOt eUenZeKl panOK. ü. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Ifit” íü™? ” 5 Kozmoszra politikai napilapja p‘,2- “• B képe* melléklettel havonként Z30 K£-vol több _ ^^ _ i eieron. miö4. Egjtm sxám ára 1.20 K«, vasárnap 2,-Kt. T)ZÜRÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA SÜRGÖHYC1M: HÍRLAP, PRAHA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents