Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-13 / 85. (2898.) szám

1332 április 13, raerda. n 5 A Tisza hullámai utolsó ostromra indulnak a védőgátak ellen Az áradás ma éri el hulminációs pontját? — Csongrád­inegyében — Keleíszlovenszhóról apadást jelentenek törte a gátat, úgy hegy a község határának nagy része viz alatt áll és az országutat is métermagas viz borítja, a Jaluvégi vigány- negyed házai egytöl-egyig összeomlotak s ezeken kivül öt lakóházat döntött romba az áradás. A veszedelem ezen a vidéken nem csökeknt, sőt óráról-órára növekedőiben van. Vaján köz­ség lakéi kétségbeesetten néznek a jövő elé­be, amely a legrosszabb a kát Ígéri. A legtöbb házban a padló süllyedni kezd és a kályhák összeomlottak. Szeged, április 12. A Tisza áradása hétfőn este még nem érte el kuliul nációját. A vízállás 980 centiméter. Az állandó áradás messzemenő elővigyázatot igényel. A töltésekre katonaság, csend őrs ég ügyel. A vizszaibályozé mérnökök segítségé­ivé folytatják a veszélyes pontokon a gátak tnegerősi lését. A Maros vize egy centiméter­rel apadt. Szentesi jelentés szerint egész Csongrád megyében kihirdették az árvizk és zen létet. rA helyzet különösen Mindszenten veszélyes. Alsóborsódi riadó l Szolnok, április 12. A Zagyva áradásának halottja is van. Sinka Mihály 19 éves asztalos tegnap a megáradt Zagyva io yón csónakkal akart keresztülmenni, hogy a leventegyakorlaton résztvegyen. A csónakot az erős hullámve­rés felborította és Sinka belefult a vizbe. Miskolc, április 12 Az alsóborsodi nyiit érterületen ma délutánra várják az áradás kulminációját. A vízállás az egész Tisza men­tén állandóan emelkedik. A veszélyeztetett kö#séges lakossága az egész éjszakát a szabadban töltötte. A gátakat veszélyeztelik a széltől felkorbá­csolt hullámok. Tisza dorogon egy csendőrjárőr csónakon akart átkelni a folyón, a hullámok ketté­törték a csónakot s a csendőröknek csak nagynehezen sikerült megmeueküluiök. Tengerré duzzadt a Tisza Tokaj, április 12. A Tisza vízállása Tokaj­nál 15 centiméterrel apadt, a város nagy ré­szét azonban még mindig viz borítja. Ma reggelig 110 ház omlott össze és nyolc­száz lakó vált hajléktalanná. Kisebb községekből érkezett jelentések sze­rint hasonlóképpen sok ház omlott össze. Szeged, április 12. A Tisza ma reggel Sze­geden 911 centiméterre emelkedett, amely túlhaladja az 1919-iki legmagasabb víz­állást. Komoly aggodalomra azonban nincs ok, mert a vízmagasságnál másfél méterrel magasab­bak a gátak. Szolnoknál az árterület kiöntött vize egybefolyt a folyó medervizével és a megáradt Tisza valóságos tengert alkot. Kecskemét határában kétezer hold van viz alatt. Bukarest, április 12. Az árvizveszedelem tegnap az egész ország területén csökkent. Megkezdték az árvizokozta kár felbecsülését. Megállapítható, hogy a beszarábiai megyék szenvedték a legtöbb kárt. Tighina megyében kétezer, Lapusza megyében 1800 ház omlott össze. Tegnap az ország legtöbb helyén helyreállott a vasúti közlekedés. Aradnál a helyzet már teljesen megnyugtató. A Maros vízállása teg­nap 476 centiméterre szállott alá. Az árterü­letekről a víztömegek lassan visszahúzódnak a Maros medrébe. A Visztula dulása Varsó, április 12. A Visztula kiöntött vize tegnap elborította Kulm és Schwetz között a lapén védi Wellington Koot Mandzsúriában London, április 12. A népszövetség Welling­ton Koo kinai delegátust a népszövetségi bi­zottsággal egütt Madzsuriába küldte az otta­ni állapotok felülviszálására. A mandzsuriai íkormány nem engedte be a kínai delegátust az uj köztársaságba, ami a népszövetség brüszkirozását jelentette. A japán kormány most közli, hogy a jövőben gondoskodni fog Wellington Koot épségéről s magára veszi a felelősséget, hogy a kinai delegátusnak Mandzsúriában semmi baja sem történik* A japán delegáció máris kieszközölte Mukdén­ben, hogy Wellington Koot beengedjék. A nagyhatalmak panasza Litvánia ellen Eága, április 12. Nagybritánia, Franciaor­szág, Olaszország és Japán kormányai ma délelőtt hágai követségeik révén panaszt emeltek a litván kormány ellen a memeli konfliktus miatt. Az 1924. május, 8-iki garan­ciaszerződés 17- pontjára hivatkozva azt kérik a bíróságtól, hogy hozzon döntést a kényes ügyben és állapítsa meg, vájjon Litvánia megsértette-e az érvényben lévő memeli szer­ződést vagy sem. mélyebben fekvő területeket. Több községből kilakoltatták a lakosságot Bár a katonaság a legnagyobb erőfeszítéseket teszi a védőgátak megerősítésére, néhol az áradat áttörte a védőgátakat. A Visztula tovább emelkedik és valószínűleg csak csütörtökön éri el kulmináciés pontját. Válságos napok a Bodrogközben Királyhelmec, április 12- A bodrogközi ár­víz helyenként nagy pusztítást és rombolást vitt végihez. A Laboré folyó Vaján község közelében át­Keleten a helyzet javul Kassa, április 12. (Kassai szerkesztősé­günk elefonjelentése.) A mai jelentések sze­rint a keletszlovenszkói áradásban mindenütt enyhülés állott be. Valamennyi folyó vízállása erősen leapadt. A Tisza nívója ma éjszaka szintén esett. 3£a§§a-(Róma-fóudape§t Félszázad a magyar közélei szolgálatában A nyugalomba vonuló Csiszárik Jánosnál Budapest, április hó. Fönit a Bethlen-udvar ötödik emeletén, a tabáni fronton lakik. Amikor reggel bokopogunk, 6 maga nyit ajtót. Szívélyesen betessékel dolgozó szobájá­ba, ahol patinás, gyönyörű itáliai bútorokon elbe­szélgetünk. Süt a nap. Először ülök Csiszárik Já­nossal szemben. Csak az életrajzi adatait ismerem. Egy nagyszerű papikarrier mérföldköveit és most ellőttem a vándor, aki az utolsó ötven esztendőt ritka közelségekből élhette. Megkérem, hogy em­lékeiből mondjon el egyetmást. Hosszasan maga elé néz, azután hirtelen, két­kedve, mintha önmagát biztatná ... — Én beszéljek? — Persze sok mindenről le­hetne, de inkább máskor... Nem szabad nekem meséket mondogatnom; azután meg nem is való minden az újságba. — Jóságos türelemmel N.. Az én életem következetes volt és jobb, ha majdan magam állítom össze — feljegyzéseimet — szepes- eégi testvéreimnek Írva, azok nem értenek majd félre... Valami kimondatlan keserűséget érzek a bet- venkétéves főpapban- Szlovenszkóra terelődik érdeklődésem. „Ott mások voltak az emberek."... Megtudom, hogy a családot valaha Csiszárnak hívták. Rákóczi kaeztellánje — Zuiboron — az egyik őse. Reformátusok voltak és csak a ikurue világ múlásával lesznek görögkatolik usokká. Andrejován van a szerény családi birtok, ahol nyolcvan éven keresztül Csiszérikofe a görög szertartásu papok. A csiszár szó császárt jelent szlovákul és e szépapámnak fiát, ki görőgkátolikus pap lett, ne­vezték az ottani ruszinok „császárkának" — cedszáriknak. Innen a név. Szóbafceriilmek az igló—bécsi tanulmányi eszten­dők ... A sárosmegyei Kisszeben, melynek „né­met a kultúrája, szlovák a lakossága és magyar a szive" — így hangsúlyozza a hajdani r. kát. 'káplán, aki majd a bécsi Augusrtinumből csak­hamar Kassára kerül, mint teológiai tanár. Kassa 1885. A teológia doktora. Kezdődik a Bánffy-éra, az egyházpolitikai harc, amidőn Kassa Nemzeti Pártjában vezető szerepet tölt be Csiszárik János. Ma is megérzik beszédjén, hogy Kassán érezte magát legjobban. Otthon volt és ragyogó adomá­kat hallgathattam a kassai életről. A Rákóczi- tradiciók, Kossuth, 67-ee, Függetlenségi, Nép és Nemzeti pártok kaiejdoszkopikus politikai zavará­ban a katolikus ellenzék vezére Csiszárik János, aki tanít, a leányintézetek pasztoráoióját végzi, agitál, ha kell, a városi bizottság tagja, de minde­nek fölött melegszívű ember, aki a külvárosban — Hosbad-ban — élő szegény híveiről sohasem feled­kezik meg és akit „az ő 450 vöksa" mindenüvé híven követett. „Ez a 450 szavazat rám hallgatott — mondja rezignáltén — ezért voltam én fontos." A hangban öntudatos szerénység és mély emberis­meret rezeg. Előkerülnek a szlovák kortesversek, a begön­gyölt választási zászlók, az 50 forintért szavazókat vásárló főjegyző, a duplafejü tréfa, Apponyi „fe­kete serege" és a liberalizmust maró gyiflkoserejü kiszól ások. A Csermely-patak pisztrángjai, melye­ket Csiszáriktól féltettek legjobban a városatyák; meg Probalia András, a „tisztelendő uir" legendás inasa. Ma is melegen beszél még róka — a kegyel­mes ur. — Az egyik szép napon éliébem állott András, hogy el akar menni tőlem. Nem tudtam mire vél­ni, hiszen szivarjaimat együtt szívtuk; boraimat meg úgy kezelte, hogy öt üveg szamorodniból négy ez övé volt, egy meg nekem maradt. No András, mi szállott beléd? — hát itt akarsz hagy­ni... kérdeztem osodálikodva. De az inasomnak más a véleménye ... „Hát én csak maradnék a tisztelendő urnái, ha kanonokká lehetne, de ellenzéki emberből so­hasem les* az... igy más állá9 után kell néz­nem*, hogy öreg napjaimra is teljék belőle." — Mert szókimondó, derék ember volt ám András, nagyon szerettem. Sokait lehetne róla följegyezni. Egyszer Szemere grófja került be hozzám; nem ismerte a járást,, botorkált a folyosókon. Zivataros idő volt, letette botját és tartott befelé. András nem látta még Adolf grófot és útjában rá is szólt: _ a kalapot is tessék kínt hagyni, bent urak vannak... ez a mondása azután rajt is maradt a grófon. So­kat eitrófálgattunk ezen. — Bizony gyönyörű volt az ez élet. Nagyon szerettem Kassát, amikor 1926-ban.,." Rómába kerül a kassai teológia tanára, aki a 80 éves Monti preliá/tusnak titkára, később utódja volt. A hajtott korú Monti, az osztrák-magyar szentszéki követség kánonjogi tanácsosa nagyon ridegen kezelte a fiatal magyar papot, aki 1907-ben pápai kamarás lett. Csiszárik J-ánoet Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök küldötte Rómába, olyan állásba, amelyet politikai fedhetetlens éghez kötöttek ... — Szorongó érzelmekkel telitek az első római heteik, mert Kassán huszonkettőd magammal alá­irtunk egy okmányt, amelyben kijelentettük, hogy a Fehérváry-kormánytól kinevezett, , .huszárt 5- emberrel az együttműködést erkölcsi lehetetlen­ségnek tartj'uk." A főispán, aki a bölcseleti norne- nolaturában kevésbé jártas volt, félnemagya rázta ezt a kitétel és beperelte a nyilatkozat aláíróit. A vádat a napokban elhunyt Nyékhegyi Lothár kép­viselte és a nagyszebeni esküdtszéket delegálták az ügyben... „Ez volt az én politikai ledlietőségem", ormi befejezhette volna római tartózkodásom; de nem igy történt. Rómát azonban csak nehezen szoktam meg. Elszakadtam a népiélektől és na- gyon-nagyon egyedül éreztem magam az idegen környezetben. Az itteni élményeimről naplókat vezettem..." » É« beletekinthetek a sűrű sorokkal szántott vastag füzetekbe, amelyek még fontos kortörténeti okmányok lesznek egykoron, ha kézihez kapja a kutatás. Az Írójuk nagyon őrzi őket és nem sza­bad belőlük semmit sem feljegyeznem. Csak az egyik fedőlapra mutat, melynek belső oldalán lap­számok állnak kiírva: „A* én rajongásig szeretett Prohászka püspök uramra vonatkoznak" — jegyzi meg bizalmas haragon a kánorajog volt tanácsosa. Majd kedves emlékeket emleget. 1908 április 23- án fogadja elsőbben magánkihallgatáson X. Plusz, akihez most jut el közvetlenül a magyar püspökök Péter földére. — Egy ízben éppen 25 éves papi évfordulómon, egyik magyar püspök Pétertfililóreit vittem őszent- ségéhez. Az adományt őszentsége a püspöknek, klérusának és híveinek 6zóló köszönet ée áldás mellett átvette, majd kegyességével hozzám inté­zett nehány szót. Atyailag kérdezősködött hogy- létemről. — Egy alázatos kérésem volna — mon­dottam nekibátorodva. — Szent Atyám, ma van 25 esztendeje, hogy első szentmisémet mutattam be a Mindenhatónak. Kérem Szent Atyámnak apostoli áldását magamra és mindazokra, akikkel papi éle­tem összehozott és teljes búcsút azoknak, akik már ■nincsenek, ő Szentsége kegyesen teljesítette kéré­semet, azután pedig jóságosán hozzáfűzte: — Gra­tulálok neked 1 ée kívánom, hogy 25 év múlva megint gratulálhassanak. — Amikor reggel egyet­len magyar kispap miinistrálása mellett mondottam el ezüst misémet, nem tagadom, kissé nehezemre esett, hogy ezen a nekem oly szent napon senki sem emlékezett meg rólam, — de azt se gondol­hattam, hogy mégis csak lesz egy gnatutánsom — a gialamibszivü X. Plusz. — Vájjon a világ is igy ismeri-e X. Piust? kérdem. — ö jóságos volt, — hangoztatja Csiszárik, majd 'kezével int, — ah, a világ... „A világ" — ez a szó gyakran érdes Csiszárik János ajkán. Bizonyos visszatérő keserűséggel hangjában. Hirtelen igy szól: — Nem lehet mindent megmondaná a világnak. Lássa, amikor az öreg Leirer ... Ugy-e csodálko­zik, de (közbe v előleg) jó az a példa. Nos, amikor a szerencsétlen embert meggyóniattam a cellában, volt újságíró, aki mint „az öreg Leirer" régi barát­járól emlékezett meg rólam. Pedig engemet csak arra szólítottak föl, hogy „küldjék papot". Nem vagyok püspök, nem küldhettem senkit: elmentem magam. És nem tiltok óztam a „baráti" jelzőért som,] mert pap vagyok, akinek hallgatni sokszor köteles­sége, hanem lenyeltem magamban a „hirt", mert árthattam volna „reputációm" finnyáskodásával. így tud sok mindent a „világ"... De nem baj. Rámnéz Csiszárik János és tovább folytatódik élete. Mennyi minden hallgathat itt körülöttem? „itt állok, mint a megszedett iá" 1910-ben átvette az elhunyt, Monti örökét, II. oszt. követségi tanácsosi rangban Magyarország szentszéki ügyvivöségének kánonjogi tanácsadója lett. 1911-ben pápai prelátus, majd magának X. Piusz pápának óhajára veszprémi kanonok. Sok mindenféle nagy horderejű magyar vonat­kozású ügy fordult meg ez alatt a római kúrián (Ne temere ..vegyes házasság, a Prohászba-ügy, magyar görög'kaitoli'kus püspökség, magyar litur­gia, stb.) — aminek az akkori prelátus (néha erről mélységesen hallgat) bizonmyára nem volt passzív szemlélője. Közbeesik az eperjesi püspökség története, amely egyházfejedelmi állásra hiába kapacitálják Csiezárikot. Nem fogadja el a magas 'kitüntetést, mert egyrészt hívei előtt nem alkar oportunista színben feltűnni, másrészt azonban Galíciában nagyon terjed a shizma, amikor is ha ő lenne az eperjesi püspök, könnyen renegátat fedezhetnének fel benne az Egyház ellenségei. Rómában maradt állomáshelyén, ahol egészen a háború kitöréséig időzik. Az Alkotmány 1915 junlus elsejei vezércikkében megírja, hogy miért hagyta ei Magyarország szent­szék! követsége Rómát. Ekkor -a Ballbausplatz egyik íróasztalánál telepedik le Csiszárik János, aki 1917-ben almissai választott püspök lesz. Közben több diplomáciai kiküldetés éri. Lengyel- országba küldik, hogy az akkori cs. és kiír. Armee- oberkommando és lengyel püspökök viszályát rendezze. Ez sikerült is ... 1916-ban Törökország­ba megy, hogy a különböző kapitulációk utón be­következő egyházi helyzetet tanulmányozza. 1918- bán a németekkel tárgyal az elfoglalt területek egyházi viszonyairól. A bécsi tartózkodásáról csak ennyit mond: — Elgyötörve csináltam az aktákat és szomorúan tettem föl olykor magamban a kérdést, hogy mit fog a történelem Írni tevékenységünkről? Az összeomlás után Budapestre kerül. A kilenc nyelven beszélő Csiszárik Jánost 1921-ben Hollan­diába küldi a magyar hercegprímás, hogy a ma­gyar katolikus Egyházat ért veszteségekről tájé­koztassa a holland, francia és angol, francia és angol katolikusokat. Nagy értékű cikkeket hoz elekor a hollandi katolikus sajtó. — 1923-ban Varsóban egy kongresszuson képviseli a magyar katolikusokat, amikor lengyel nyelvű üdvözlő be­szédéhez maga Pillsudszki elnök gratulált. 1924-ben pápai protonotárius lett. A magyar külügyminisz­tériumban nyer beosztást, ahol mint I. oszt. köv. tanácsos (1926) teljesített szolgálatot. 1929-ben a magyar kormány és a hercegprímás képviseleté­ben résztvett a newyorki Sz. István-templom fel­szentelésénél és 43 amerikai magyar plébánián misézett. Ezután lett rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, amikor megkapja a II, oszt,, polgári érdemkeresztet is a csillagokkal. Csiszárik János dr. az utolsó esztendőkben pá­ratlan tevékenységet fejtett ki a budapesti rendőr­ség paszboráoiója terén és előttünk is a leg­melegebben nyilatkozott a magyar főváros kitűnő rendőrségéről. „Isten az első rendőr, — mondom mindig a derék legénységünknek. — A lélek békéjére a pap vigyáz, de a világi békére a rendőr" — fűzi hozzá kiengeszteltem Most, hogy a szlovenszkói Vörösklastrombau. 1860 november 16-án szülétek Csiszárik János dr c. püspök, rendkívüli követ és meghal a1 mázolt miniszter nyugalomba vonul. Magyarország kor­mányzója legfelsőbb elismerésével tüntette ki az illusztris, nagytudományu pap diploma tát. Egy érdemes ember válik most halkabbá, hogy az em­lékek fényében napvilágra jusson érdekes élete. i * (k—« )

Next

/
Thumbnails
Contents