Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-12 / 84. (2897.) szám

1932 április 1?, !r«yUL dBÚBEK^ KASSA! szerkesztőség és kiadóhivatal: Aotomatalelefon 3529. Fö-ucca 69., I. eta* NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Kápialan-ucca 25- — Method-té? 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ueea 7/2. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-acea 17. (Centralspassage) VÍZUMOT Magyarországba. Romániába, Lengyelor szagba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap4* pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ucca 17- II. 'Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL» Panská ul. 12, Hl. em. eszközli —- Borieky dr. vezető pozsonyi állam- ügy őszt nevezik ki ka<ssai föállamiiigy ősszé. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Mint is­meretes, Gregor József kassai főállaniügyészt nevezték ki a kassai felsőbíróság elnökévé. Értesülésünk szerint az ő helyébe a kassai íöáilamügyészség élére Boricky dr. pozsonyi vezető államügyész kerül, aki állását nemso­kára el foglalja. Értesülésünk szerint Marti­nok dr. kassai vezető államügyészt, az ung­vári kerületi bíróság elnökévé nevezik ki Hadzsega dr. helyébe, aki viszont a kassai felsőbírósághoz kerül alelnöki minőségben. — Agyvérzésben meghalt egy kassai vá­rosi tanácstag. Kassai szerkesztőségünk tele­fonálja: Krpalek József, városi tanácstag ma éjszaka agyvérzésben hirtelen meghalt. Kr­palek egy cikluson át volt szociáldemokrata programmal képviselőtestületi tagja Kassa városának és mint városi tanácstag két év óta helyettes kulturreferensként is működött. Nem tartozott a soviniszták közé, a magyar Iskolákkal szemben mindig objektivitást és jóakaratot mutatott s ezért halála nagy rész­vétet keltett a városban. Krpalek Józsefet, aki mindössze 37 éves volt, felesége és kél gyermeke gyászolja. — A ruszinszkói diákság ragaszkodik a ru­szin himnusz hivatalos elismeréséhez. Mun­kácsi tudósítónk jelenti: „Tisztelet az öreg­kornak" jelige alatt Munkácson is hivatalos ünnepséget rendeztek, melyet a vároháza nagytermében ünnepi előadás vezetett be. Az előadást a ka tón a zenekar kezdte a cseh és szlovák himnuszok eljátszásával. A közönség annak elhangzása után már Leültben volt, mi­kor az ünnepségen jelen volt ruszin tanuló™ ifjúság a Duchnovics-féle ruszin himnusz éneklésébe kezdett s azt énekelte el nem egé­szen demonstrációs jelleg nélkül amiatt, mert az állami s hivatalos ünnepségeken a cseh és szlovák himnuszok után az utóbbi idők­ben elhagyják az addig harmadik himnusz­ként előadott ruszin himnuszt, — Halálozás. Gyurisa Alajos, a komáromi kerületi bíróság államügyésze hosszas szen­vedés után életének 51-ik évében elhunyt. A megboldogult az államfordulat után került Komáromba s mint államügyész tizenhárom évig működött itt. özvegye és két leánya gyászolja. xs A magas koncentrációja ChHorodont- szájvisnek nagyszerű frissítő fodormenta ize van- úgy, mint a Ch 1 crodont-fogkrémnek. Egy üveg 8 korona. Kísérlet meggyőz. — Marisokká bécsi színigazgató fivére, egy ismert bécsi gyáros világi tógázzal niegmér- gezto magát. Becsből jelentik: Marisohka Ferenc kereskedelmi tanácsos, Hubert Ma- rischkának, a Thealer an dér Wien igazgató­jának fivére, tegnap éjszaka idegrohamában öngyilkosságot követett el, világi tógázzal megmérgezte magát s mire ráakadtak, már nem volt benne élet. A rendőrség megállapí­tása szerint az öngyilkosság motívuma egye­dül és kizárólag a gyáros idegbetegségében található meg. — Két érdekfeszitő rádió-efJöadás a Buda­pesti Nemzetközi Vásárról. Budapestről jelen­tik: Szerdán este Budapest I. és Budapest II. szaunái rádióállomása azonos műsort ad, mert ezen a két napon tartja meg a budapesti Stú­dió a május 7-én megnyíló Budapesti Nem­zetközi Vásárról szóló előadássorozatot. Az első előadást a nemzetközi vásár ügyvezető alalnöke Vértes Emil tartja német nyelven. Címe „Die Rolle dér Budapester Interna­tiona len Messe in dér wirtscbaftlichen Zu- sammenarbelt dér Donaulander". A rendkívül aktuális előadás kellő megvilágításba helye­zi azt a fontos szerepet, amely Magyarország­ra és egyetlen nemzetközi vásár-intézményére az öt szomszédos állam gazdasági együttmű­ködése során vár. A budapesti Stúdió vásár- sorozatának második előadását a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Éber Antal dr. országgyűlési képviselő tartja „A nemzetközi árumintavásár közgazdasági je­lentősége" cimímel A messze az ország ha­tárain túl ismert közgazda előadása rendkí­vül érdekes gazdasági tanulmánynak Ígérke­zik, mely uj megvilágításba állítja nemcsak az árumintavásárok, hanem általaiban a nagy­arányú gazdasági propagaodaesemények je­len tőségét. Ajánlja a „Nagyasszonyt" nőismerősei iW közti i Tiltott devizaüzletek miatt fogházba került négy berlini bankár Nagy eréllyet lo*yik a harc a devizasiberek ellen — Egy üzletem­bernél negyedmillió márkát fogtattak le a jövedéki hivatal közegei Berlin, április 11. Az 1931. augusztus else­jén életbeléptéiéit, a devizaforgalmai korláto­zó szükség rendelet végrehajtásának és ellen­őrzésének módosítása nagy izgalmat váltott ki a német pénzügyi körökben. ___ A jövedéki havatál az utóbbi időbm a Ivg- crélyesebben kutat a devizarendelet meg­szegői után » akit tetten ér, azt irgalmaiba nul börtönbe veti, a spekulációk céljaira felhalmozott pénzt pedig azonnal lefogyja- Az utóbbi napokban több esetben léptek köz­be a jövedéki hivatal ellenőrei, szenzációs le­tartóztatásokat foganatosítottak, igy többek között p őrizetbe vették a Bergmann-féle elektro- mosmiivek külföldi osztályának igazgatóját, AuguH Hasslert és tőzsdeügynökét, Arnhei- mot, akiket nagyarányú devizáéiból ássaj vá­dolnak, Hassler igazgató egyik aacheni üzletfelénél a berlini jövedéki tisztviselők 2Ő0 ezer márkát lefoglaltak, mert ez a pénz állítólag tiltott de­vizaüzletek jövedelme. Szombaton a jövedéki hivatal egy másik, nem kevésbé nagystílű üzletet leplezett le és négy berlini banKárt letartóztatott. A bankárok neveit a további nyomozás ered­ményessége érdekében egyelőre nem hozzák nyilvánosságra és csak azt közük, hogy mind a négy gyanúsítottat a rendőrségen tartják őrizetben. Az a vád ellenük, hogy nagyobb összegeket, melyeket belföldi cé­gek külföldi árutartozásaiJc rendezésére kí­vántak fordítani, különböző tranzuKciók ut­ján az 1931■ augusztus 31-én kelt deViza- szükségrendelet rendelkezéseiben ütköző módon „élsibóltak“. A jövedéki hivatal nagyobb pénzösszegeket lefoglalt s ezenkívül más biztosítékokat is szerzett- A nyomozás hétfőn folytatják s an­nak befejezése után a letartóztatott bankáro­kat & vizsgálóbíró elé vezetik. Berlin, április 11. A Bergmann elektromos müvek letartóztatott igazgatóját, August Hass­lert és Arnbeim tőzsdeügynököt védőik előter­jesztésére kibocsátották a vizsgálati fogságból, a lefoglalt negyedmillió márkát azonban to­vábbra is visszatartják s az eljárást folytatják. Á fehér ember tragédiája a színesek között Germámts professzor érdekes beszámolója indiai tapasztó áfáiról indiát át hell élni, hogy megérthessük Budapest, április. Éveikkel ezelőtt utazott ed Germánus Gyula a budapesti Keleti Intézet tanára Rabbidra nath Ta- gore elnöklete alatt álló sentemcEíetani egyetem meghíváséra Indiába, ahol izlám történelmi elő­adásokat tartott. A magyar lapok altkor beszámol­tak elutazásáról s később nagy érdeklődést váltot­tak ki Germánus Gyulának Budapestre küldött érdekes cikkei, amelyekben beszámolt Körösi Csorna Sándor sírjánál és a Himalája fantasztikus vidékén tett látogatásairól. I AHOL KEVESET LEHET DOLGOZNI Most, hogy Gerrmánus Gyula hazajött, ezeket mondotta az egyik budapesti napilap munkatársá­nak mindarról, amit India földjén tapasztalt: — Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy ma­gánegyetemen tanítottam. amelyet a haideraboti fejedelem tartott fönn. 1929 március elején indul­tam el, de azóta megtartottam az összeköttetést az itthoni eseményekkel, hiszen a magyar sajtó elju­tott hozzám is. Most, hogy tizenhét napos hajóút után visszaérkeztem, mindenről tudok, ami itthon történt.. — Mindenekelőtt azt állapítom meg, hogy ahhoz, hegy valaki Indiáit megértse, történelmi fejlődését, elsősorban a klimatikus viszonyokat kell, hogy tekintetbe vegye. Indáéról nem tanulni kell, ha­nem át kell élni Indiát, — más kifejezést nem használhatok. Jogosan vetik fel a problémát, mi lehet az oka annak bog}' ez u 350 miilhó lakóéból állító félsziget nem tudott hatailme6 politikai egy­séggé tömörülni, amikor lakosságának száma ve­tekszik Európa népességével? Egyszerű a megol­dás. • India története nem áll másból, minthogy Északnyugatról beözönlöttek népek, amelyek ész­revették, hogy kevés munkával megélhetnek, hi­szen a föld mindennel ellátta őket.. Ez az energiát lassanként annyira lecsökkentette, hogy tunyák, passzívak lettek. Később a népvándorlás folyamán újabb népek jöttek be hódító szándélckal, de ezek sem tudtak fejlődni, mert a klimatikus viszonyok folytén szintén passzivitásba es'.ek. Dolgozni ugyanis lényegesen kevesebbet lehet Indiában, mint. Európában. — Mennyit dolgozott professzor ur Budaipesten? — Napi kilenc órát. « — És Indiában? — Eleinte napi kilenc órát ott is. Mondották ugyan tanártársaim, hogy nem fogom bírni, én azonban eleinte nem törődtem ezzel. Két-károun hónap múlva azonban észrevettem, hogy a memó­riám gyöngül, csökkent a szemem látása is és mire bizony munkám mennyisége és értéke egy harma­dára csőikként. Elgondolkozik. — Hogy fogalma tegyen az ottani klimatikus viszonyokról, elég, ha annyit mondok, hogy én minden nyáron lesüiltom Magyarországon. Egyedül Indiában a forró íiap hazájában nem volt erre módom. — Miiért? — Egyszerűen azért, mert ott nem lehet fésülni: a nap ott öl Hogy a klimatikus viszonyoknak mi­lyen óriási szerepe vau az indiai kérdésnél, elég, ha arra hivatkozom, hogy ezt az angolok is felis­merték. mert az angolok nem telepednek le Indiá­ban, az az elvük, hogy cserélgetni kell az euvbore- ket., hogy mindig friss energiák érvényesüljenek, mert különben úgy járnának ők is, mint a ben- szülötteilc. —» Tudományos működése? — Én voltam az eilső, aki ez ottani egyetemen a mohamedán tanszéken tanitotlam. Tudományos működésem elsősorban a tudományos világot ér­dekelheti, earevenatkozóan a nagyközönség számá­ra keveset beszélhetlek. Egyetlen megállapításom az, amit elmondhatok, hogy aki történelmi szem­pontiból csak Európát nézi, az nem láthatja a koz­mikus összefüggéseket, amelyek egyes földrészek történelme között fennállanak. Téved..ez az euró­pai poKti'kus, aki az uj Miét Keletből várja. Kelet az ernyedtség, a pusztulás világa, ahol aligha talál­hatunk építő gondolatot. Az elfáradt Európa kul­túrájával még mindig több, innen keli tehát ki­indulnia az újjászületésnek. INDIA ÉS ALBÁNIA Az indiai politikai mozgalmaik? — Nem szívesen beszélek politikáról, hiszen engem a tudományos kérdések érdekeltek, ame­lyeket most könyvben fogok feldolgozná. De annyit 'talán mondhatok, hogy Gandi jól ismerte a hindu népet, amikor tudta, hogy ez az óriási tömeg sem­miféle aktivitásra nem használható fed, csak a passzív ellenállás formájában lehet belőlük fórra- daj’márokat nevelni. Érdekes, hogy szociális kér­dések csak a legutóbbi időben merültek fel, ak­kor, amikor külföldet járt hindu egyetemi ha'iil- gatók visszatérlek hazájukba és hirdették a kül­földön hallott tanokat. Arra., hegy a maharadzsák sok-sok máililijóvul, a középkori vámnak életét élik. nem sok ügyet vetettek a hinduk milliói, nekik csak egy problémájuk volt: szembeszállni a fehér emberrel. Hogy egy példát mondjak, Indiában a modem eszmék beszivárgása hasonlít Albánia ese­téhez. Hogy némi túlzással szóljunk, Albánia ugyanis, fejlődésében kihagyta az országutat és vasutat és mindjárt repülőgépre tért át, amikor önállóságra jutott. így van Indiában is. A kül­földön járt ifjak mindjárt a boleevizmust hozták magukkal, ugv, hogy azok a politikai állomások, amelyek más államokban megvannak, mint pl pol­gári demokrácia, szocializmus, ott teljesen kima­radtak. Érdekes még az is, hogy az angolok, akik na önrendelkezési jogot annyira forszírozták a há­ború után az európai államok ügyénél, most Indiában kellemetlenül érteti őket éppen az ön­rendelkezési jog. Súlyos taktikán hiba volt, hogy színes katonákat vittek a világháborulxi. A színes katonák rájöttek arra, hogy a fehér embert foglyul lehet ejteni, sőt meg is lehet gyilkolni, holott azelőtt a városokban is úgy volt, hogy a gyerekek sírni kezdtek, a benszülöttek pedig kiborultak a fehér ember láttára, annyira. nagy* vett. e tekinté­lyük, ez most városi viszonylíbíilxin teljesen meg­szűnt, csupán falun találkozhatunk ilyen jelenetek­kel. Rájöttek orra, hogy a fehér ember nem le­győzhetetlen többé. És ez a hit segíti azokat a moz­galmakat, amelyek az angolok és a fehérek ellen általában irányúinak. Germamus Gyula nem bánta meg, hogy három éven át. kint élt a sentenitkelani egyetem telepén. Tele van tervekkel, uj meglátásait rövidesen könyv­alakban látjuk. xx A gyomorfájás, gyomornyoimás, bél sár- pangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fe­liér nyelv, kálbultság, .fülzúgás, halvány arc- szín, ' kedvetlenség a természetes „Ferenc József4 keserütvia használatú által sok eset­ben elmúlik. GRETA GARBÓ takarékos háziasszony, rossz szakácsnő, szereti az esőt és az állatokat Grefa Garbó, a titokzatos, egyike azoknak, akiknek a magánélete egyre jobban érdekli a kö­zönséget- A kiváncsiak számára, akik tudni sze­retnék, hogyan ól Greta Garbó olyankor, amikor nem szerepel a vásznon, kiváló forrásmunka lesz az a könyv, amely éppen most jelent meg Angliá­ban „Greta Garbó magánélete'* címmel, Riá’.a Page Panborg toliláböL Az írónő információit Nolin Siegfriedtől és Gusztávtól kapta, aMk tíz hónapon át vezették a díva háztartását. Mindenekelőtt megerősititk azt a gyakran felmerült állítást, hogy’ Greta Garbó megelégelte a filmezést és szerelne hazájába visszatérni. Szerződése a jövő évben le­jár és igy lehet, hogy megvalósítja tervét. Az említett két inasnak — nagy elképedésükre — észre kellett vennie, hogy a nagy Greta rend­kívül takarékos. Abban az időben, amikor heten- kánt ötezer dollárt keresett, azt kívánta, hogy egész háztartásának költségei ne haladják meg a heti huszonöt dollárt.. Az egyik" inasnak kétszer hetenkint be kellett mennie a 12 kilométernyire levő los angelesi piacra, csak azért, mert ott ol­csóbbak az élelmiszerek. így sikerült a háztartási kiadásokat havonkint 85 dollárra leszorítani. De a művésznő még igy sem volt megelégedve. Inasai azt tailálták, hogy a Garbónak sejtelme sincs arról, mennyibe kerül voltaképpen a háztartás. Elvből haragudott minden kiadásért, mert mindenről az volt a véleménye, hogy drága. Majdnem sohasem eszik házon kívül. Aznap, amikor cselédeinek ki­menője van, ő maga főz magának, de olyan rosezm, hogy cselédei részvéttel vannak iránta. — Szegény, még azt sem tudja, hogyan kei krumplit főzni — mesélik alkalmazottai. — így hát főtt krumplit szelete'tönk neki egy serpenyőbe és melléje teszünk egy cédulát, amelyen figyeiroez- tejtük, hogy amikor a tűz fölé teszi a serpenyőt, gyakran keverje meg az ételt, mert különbéit odaég. Greta Garbó nagyon szereti a kávét, de este sohasem iszik, mert különben nem tud aludni. Ilyenkor inkább tejet iszik. Ha nem filmezik, ak­kor felkel reggel öt órakor és megfürdik úszó­medencéjében, s azután a nap hátralevő részére visszafekszik az ágyba. Ezt néha három-négy7 na­pon át megcsinálja. Azután jön egy7 időszak, ami­kor megint egész napját a szabadban tölti, lóhá­ton, vagy gyralog. Ha esik az eső, akkor nem lehet otthen tartani. Úgy találja, hogy a zuhogó zápor a legkedvezőbb idő a sétára. Ilyenkor felveszi impregnált köpenyét és sietve kimegy7. Csak nagy- eotkára kérői megint - haza. teljesen átázva; letus- soíja magát és ágyba fekszik. Sokáig tartó, száraz­ság idején, naponta kimegy a kertibe és kinyitva íiz összes vízcsapokat, magára irányítja a fecsken­dőket. Néha fürdőruhában sétál ebben a müzápor- ban, néha azonban teljesen felöltözve. Ilyenkor mindig újra panaszkodik arról, hogy nem bírja kiállni a szárazságot; ha nem esőik az eső, megő­rül. Néha oly sokáig rohan fel s alá ebben a mester­séges esőben, emig e kertet elönti a víz. Greta Garbó nagyon szereti az ágatokat. Van egy kutyája, amelyet Jannfogs kislányától kapott ajándékba, továbbá két fekete macskája és egy7 popagája, amelyet PoMynaik hívnak. PoHy a ked­vence. Ha úrnője a szobába lép, a papagáj „halló, Gréta!" kiáltással üdvözli. Greta kacag s a papa­gáj visszhangként ismétli kacagását. Sétái alkal­mává! gyakran talál gazdátlan kutyákat; ezeket hazaviszi magával, jóllakatja és azután megint elengedi. — Egy magyar arisztokrata milliós rurnmy- vesztoségei Becsben. BécsbőH jelentik: Az egyik hétfői lap közlése szerint a becsi Jookey-Club egyik kártyaszobája az elmúlt napokban nagy kár­tyacsata színhelye vo'U Egy fiatal magyar ariszto­krata, nagyobb hítbizomány ura, három nap lefor­gása alatt úgyszólván szakadatlan játékban félmillió seMlIfoget veszített rummiyn. A magyar mágnás bonmokkal fizette ki veszteségét, amelyeket a leg­rövidebb időn belül be fog váltani. A játék eleinte csak kicsibe ment, később annyira tűzbe jöttek, hogy a potetjét száz scblütegre emelték fel. A sze­rencsés nyerő nevét, épp úgy mint e kártyaceata •kárvallottjának nevét is titokban tartják a klub­tagok. NEMES VERSENY. — Detroilban olyan gyorsan megy az autógyártás, hogy a kezdéstől számított öt perc múlva, az autó már el is hagyja a gyárat. — Ez mind semmi. Csihágóban sokkal nagyobb a gyorsaság, öt perccel az autó elkészülte után már he is szállítják a körházba, akiket elgázolt, ♦ Rutbidó odassól szolgájának: János, menj le és hozzál egy fél üveg bort. — De, miért csak föl üveget — kérdi meglep el­ten János. — Azért, te csirkefogó, mert- a uútak felét úgyis mindig megúszod. (S-tüssL) — Megfojtotta gyermekét és a megáradt Nyitráha hajította. Nagytapolesányi tudósí­tónk jelenti: A nagytapolesányi csendÖrség letartóztatta Peciar Magda asszonyt, aki egy év óta külön vállán él a fér jótól. Közben más­állapotba került, de gyermekét senki sem látta. A gyanú egyre inkább szövődött körü­lötte, mire a csendőr ség letartóztatta s az. asszony beismerte bűnét. Azzal mentegető­zött, hogy alkalmazását akarta megtartani s ezért fojtotta meg gyermekét, akinek holttes­tét Práznócn£l a megáradt Nyiíróba dobta.

Next

/
Thumbnails
Contents