Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-12 / 84. (2897.) szám

I A MÁSODIK NÉMET LÁZMÉRÉS Irtai SZVATKO PÁL cír. Prága, április 11. Mérik a német 'birodalom lázát, a nagy beteg hörög és vonaglik a szűk, szomorú ágyon, ahová belökték a háború után, ki tudja, kibirja-o ennek a tavasznak krízisét a dohos szobában, — tegnap másodszor vizs­gálták meg az orvosok, de pozitívumot tegnap sem állapíthattak meg. A nagybeteg robusztus szervezete csodálatos szívóssággal küzd a nya­valya ellen, de végleges diagnózis csak április 24-e után mondható, amikor a porosz, bajor, würtenbergi, hamíbuirgi tartományi választá­sok végleg döntenek a követendő politika irá- na felől. Március 13, április 10 és április 24, a birodalom három nagy lázmérési napja, három konzílium, természetes, hogy az orvosok csak az utolsó után nyiltakozhatnak s addig min­den függőben marad. Az első kettő mindössze azt bizonyítja, hogy a beteg nem halt meg- Hogy csodálatos energiával küzd. Sőt szinte azt ‘látszik igazolni, hogy a betegség nem ha­lálos, csak valami ocsmány fertőzés, amelyet lebirhat a szervezet a kritikus időszak eltel­te után. Később a nyoma sem marad meg. A két első konzíliumnak máris van eredmé­nye. Nem várt és meglepő eredménye. Tör­vényszerűségnek látszik, hogy a bajok soha­sem lépnek föl egyedül & a birodalom is egy­szerre többféle nyavalyával küzdött eddig- A bal és a jobb tüdőt egyszerre megtámadta a kór. Nos, az egyik nagy daganat nem fejlődik tovább, sőt visszamegy. Az orvosok e tényből bizalmat merítenek. Hat héttel ezelőtt még úgy látszott, hogy hatodairól és jobboldalról egyforma ve­szedelem fenyegeti Hindenburg rendszerét: a kommunizmus és a nemzeti szocializmus, de a baloldaliról, a kommunizmusról a két láz­mérésnél kitűnt, hogy nem veszedelmes. Már­cius 13-a a kommunista szavazatok feltűnő stagnálását mutatta az elmúlt évekkel, különö­sen az 1931-ben lefolyt helyi választásokkal szemben, most pedig huszonöt százalékkal visszaesett Thaelmann szavazóinak száma. Egyelőre- A tény magában véve nem meg­nyugtató — a kommunisták nem a legális ha- talomrakerülés hívei, mint Hitler s sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy az orosz szovjetet ötvenezer bolsevista teremtette meg, a magyart ötszáz, — de annak bizonyítéka, hogy a polgári Európa legerősebb kommunis­ta pártja a soha vissza nem térően kedvező feltételek ellenére sem tudott befészkelődni a leghajlamosabb nép mentalitásába — a né­met népnek alig tíz százaléka szavazott rá — ami annyit jelent, hogy a bolsevizmust leg­feljebb erőszakkal rákényszeríteni és azután stabilizálni lehet Európában, de nem elterjesz­teni a nép között, amely hiába ismeri meg el­veit és hiába nyomorog, mégsem kell neki a moszkvai forma s inkább ugyanannyira radi­kális és felforgató, de más, a talajba gyöke- rezettebb, otthonosabb, kevésbé idegen for­mát választ szenvedélyeinek lecsapolására, a meglévő rendszer eltiprására és a boldog lét eljövetele reményének táplálására. Ez az első ideiglenes tanulság a tegnapi láz­mérésből. A másik az, hogy Hindenburg sze­mélyének varázsa megtörhetetlen, azaz a tra­díció ereje még a jobboldallal szemben is diadalmaskodni tudott. Hindenburg tegnap abszolút többséget kapott, holott erre nem volt szüksége s a relatív többség elegendő lett volna. A mögötte álló pártok a lakosság 54 százalékát képviselik, azaz a tegnapi népsza­vazás Brüningne.k a parlamentben is biztosí­totta volna a szükséges kormánytöbbséget. E tény rendkívül megnyugtatóan és biztositóan hathat a fáradhatatlan energiájú kancellára s az az észrevétel sem ronthatja le a hatást, amely szerint e többség divergens, véletlen- szerű & csak „Hindenburg nevének varázsa” tudta összehozni. Nem egészen igy van. Hitler nevének varázsa legalább annyira döntő té­nyező a másik oldalon, mint Hindenburg Brüningiéknél. Hitler virulens, dinamikus erő, akinek letűnése az egész mozgalmat tönkre­tenné, Hindenburg dekórum, legfeljebb sta­tikai erő, amelyben a pártok ökonomikus szempontból megegyeztek, (látszik a szociál­demokratáknál, akik előtt Hindenburg neve valóban nem „varázs”) s szükség esetén Brü- ning neve, vagy Eokeneré, Thomas Manné, vagy egy más tiszta és tisztelt nagyságé ugyanannyi vadőrrel játszani tudná a „captatio benevodentiae” szerepét, mint az ősz és pasz- sziv tábornagy játszotta. Az sem felel meg a tényeknek, hogy Hindenburg neve mögött divergens tömeg áll. A szociáldemokrata kis­polgárt és munkást (a szélsőségesek Thael­mann táborában maradtak) érdek és mentali­tás aiig választja el a katolikus vagy keresz­tényszocialista vagy a politikátlan Wirtschafts- partei kispolgárától és munkásától- A kilenc­millió szociáldemokrata, hatmillió katolikus é& négymillió politizálni nem óhajtó kisember sokkal egységesebb massza, mint a Hitler mögött álló szélsőségek, a „harzburgi front”, amely égy év alatt háromszor felbomlott, mig a weimari koalíció tizenhárom év óta minden * 83 vészben és 'bajban szilárdan állt. Ne feledkez- gyengült,' sőt egy hónap alatt tizenhat száza ­zünk meg arról, hogy a Hitler mögött álló pár­tok összetétele ellentétesebb, mint Hinden­burg pártjaié: ott találjuk a leszakadt nagy- polgárságot, a nagyipart (Thyssen adott pénzt, talán Vilmos exosászár is), Steresemann nép­pártját, a nemzeti pártot, az agrárokat, a fia­tal forrófejű rajongókat, a kapitalizmus ha­lálos ellenségeit, a militaristákat és az álmo­dozókat, az elkeseredett munkanélkülieket, a féikommunistákait, az iparmágnásokat. Ezt a sokszínű konglomerátumot egyedül a negáció, az elégedetlenség tartja össze. De mi Lesz, ha programot kell adni? Ha az antikapitalisták megtudják, hogy Hitler nem végezhet a „ki­zsákmányoló” Thyssenned, vagy ha a kapita­listák megtudják, hogy a párt kisajátít és na- cionalizál? Vagy ha „Hitler nevének varázsa" meggyengül? Nem fut akkor szét a mestersé­gesen csak Hitler ügyes szavaival összetartott tömeg? Kérdések, amire a második lázmérés nem adott feletetet. A harmadik azonban valószí­nűleg feleletet fog adni. Hindenburgot a nyu- gott kisemberek egységes és többséges front­ja megválasztotta- De nem biztos, hogy a kü­lönböző árnyalatú német kispolgárság a po­rosz választásokon többséget kap. Mi lesz ak­kor? A birodalom etappról etappra készül: most április 24-én jön a legnehezebb, a vég­ső felelet. Az előjeleik szerint a kommunisták és a nemzeti szocialisták megtörik Ottó Braun 'poroszországi hatalmát, mert a nemzeti szocia­lizmus mozgalma a Hindenburg-pártok számí­tása ellenére és nyomasztó csalódására nem lékkai nőtt (ámbár parlamenti szemmel néz­ve a nácik két milliós gyarapodását csaknem lerontja a kommunisták ötnegyed milliós gyengülése) s igy biztos, hogy Hitler pártja jövőben a legerősebb, ha nem is abszolút erős párt lesz a berlini országgyűlésen. Ottó Brau­non egyedül az segít, ha a kommunisták to­vább gyengülnek, amire állítólag kilátás van. De ha ez nem következik be, Poroszországban hivatalnok, vagy kisebbségi kormány kényte­len alakulni, amely lavírozni igyekszik majd a szélsőségek között s bizonyára érteni fogja a módját, hogy a Hitlerről ismét levált nagy­polgári és a nemzeti szocializmustól máris rettegő Dingeldeyéket és Húgén kergéket ma­gához édesgesse. Ebben az esetben Poroszor­szág élére Bracht doktor, Essen nagyszerűen bevált, energikus, ügyes és mindenkitől elis­mert polgármestere kerülne — ismét egy ka­tolikus áilamférfiu, aki csaknem ugyanolyan sikeres és tüneményes pályát futott be, mint példaképe, Brüning kancellár. A porosz problémáról és a harmadik láz­mérésről még alkalmunk lesz szólni. Egyelő­re Hindenburg győzelmével kapcsolatban hár­mat állapithatunk meg: a kommunisták gyen­gülésének tényét, a Hindenburg mögött álló front egységességét és Hitler újabb erősödé­se alapján azt, hogy csabamar elérkezik az idő, amikor a nemzeti szocialisták bemutathat­ják, miként tudnak áttérni a negáció egysé­géből az aktivitás egységébe. A feleletet e kér­désre a harmadik lázmérés utáni események adják meg. A nagy harc beiejeződött Hindenburg győzefii a német elnökválasztáson Abszolút győzelem a második menetben — Az illik maoifesztuma — Hitler ifjabb szenzációs eiitirési A kommunista párt feltűnő visszaesése Berlin, április 11. A német elnökválasztás második menetének ideiglenesen hivata­los eredménye a következő: A leadott szavazatok száma 36,491-694 (március 13-án 37,889.626). Hindenburg 19,359.642 (18.650.730) BitleT 13,417.460 (11,339.285) Thaelmann 3,706.388 (4,983 197) Düsterberg — (2,588.813) Szétforgácsolódott 8.204 (358.824) Ezzel Paul von Beneckendorf und von Hin denburgot, aki október 2-án tölte be 85. évét további hét évre a német köztársaság elnökévé választották. Az ideiglenes hivatalos jelentések alap­ján Hindenburgra a leadott szavazatok 53 százaléka esett (az első választási menet­ben 49.6 százalék), Hitlerre 36.8 (30.1 szá­zalék (Thaelmannra 10.2 százalék (13.2 százalék). Az esti hivatalos jelentésből kitűnt, hogy ez alkalommal a választásra jogosultaknak 83 százaléka szavazott le, mig az első me­netben 88.2 százalék .A második menetben Hindenburg 1,108.555 szavazattal kapott többet, mint amennyi az abszolút többség volt s 708.000 szavazattal kapott többet, mint az első választási menetben, Hitlerre 2,078.000-rel esett több szavazat, mig a kommunisták 1,278-000-rel kevesebbet kap­tak. A döntő választás csaknem mindenütt nyugodtan folyt le. Egy-két helyen a ha­gyományossá váló kommunista és nemzeti szocialista összeütközésekre újból sor ke­rült s Berlinben az összeütközések alkal­mával egy kommunistát és egy nemzeti szocialistát agyonlőttek. Hamburgban egy nemzeti szocialistát lőttek agyon. A válasz­tásokból kitűnt, hogy Hindenburg többsége stabil, de nagy meglepetést keltett, hogy a nemzeti szocialisták ismét két millióval megerősödtek. Ennek elsősorban a nem­zeti szocialisták páratlan agitációja volt az oka, amely egyáltalán nem csökkent az el­ső választási menet óta- Ugyanilyen meg­lepetés a kommunisták feltűnő veresége. A kommunisták egy része tartózkodott a sza­vazástól vagy Hitlerre szavazott. A tegnapi választások után a német po­litikai tevékenység nem szűnik meg s azonnal megkezdődik a porosz, bajor és württembergi tartományi választások elő­készítése. A jelölő listákból kitűnik, hogy a Hitler mögött álló tömeg Poroszországban és a tartományokban isméi elemeire bom­lik, amennyiben Húgénbergék, a német néppárt, az agrárok és 9zámos helyi párt önálló listával indul a küzdelembe. A Hin­denburg mögött álló pártok mindössze há­rom nagy táborra bomlanak: a szociál­demokratákra, a katolikusokra és az állam- pártra. Valószínűnek vehető, hogy a porosz választásokon a legerősebb párt a nemzeti szocialista párt lesz s igy a köztársasági elnök kénytelen lesz a nemzeti szocialistá­kat megbízni az uj kormányalakítással, ami azonban aligha fog eredményr© vezetni. Ha a tegnapi választásokon az uj biro­dalmi gyűlést választották volna meg, ak­kor Hitler a mostani 107 mandátum helyett Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A ^JrynPnSzkni PS HlSzinSzkÓi pllpUZPld nártok Szerkesztőség: Prágán. Panslcá ulice I* évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ^ SZLOVeHSZKOl GS rUSZlTlSZKVl eUZTlZCKl pUTlUK. n, emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt politikai napilapja ~,rj?r/K c7PRKES7T0 P r á 9a ,L* Panská u,ice 12 111 emeiet­H képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több FŐSZERKESZTŐ r "TV FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyen szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2,-Kfc. VZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCE GÉZA CÜRGŐNYCIM: HÍRLAP, PRflHR

Next

/
Thumbnails
Contents