Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-01 / 75. (2888.) szám

lardiiit is Madtónald vasárnapi londoni találkozója az év eiyik legfóntotabb diplomáciai konferenciája lesz

Hámok Franciaországban Tardieu dunai terve élen — A párisi kormány „nagyvezérkara* teljes létszámban Londonba utazik — A Daily Héráid folytatja támadásait Tard eu politikája ellen

Páris, március 31. Tardieu francia miniszterelnök tegnap újból fogadta Lord Tyrell párisi angol nagykövetet. Tardieu és Flandin londoni útprogramját az utolsó pillanatban újra megváltoztatták, mivel az angol miniszterelnök ma értesítette francia kollégáját, hogy már vasárnap délután visszaérkezik Londonba Chequersből. A francia miniszterek igy hát már szombaton délelőtt Londonba utaznak, néhány órával előbb, mint eredetileg tervezték. Tardieu a pályaudvarról azonnal MacDonaklhoz megy. Este a francia nagykövet Londonban bankettet rendez. A hétfői programot nem változtatják meg. Tizenegy órakor tanácskozás lesz, majd reggeli MacDonaldnál, délután folytatják a megbeszéléseket, este Lord Londonrerry lég- hajózásügyi miniszter dinert ad a vendégek tiszteletére.

A tanácskozások programja lényegesen kibővült. A hétvégi londoni megbeszélés iJykép- pen fontos világpolitikai, akcióvá nőtt, amelyen a dunai kérdésen kiviil a kontinens valamennyi fontosabb problémája szóba kerül. A francia minisztereket a külügyminisztérium igazgatója, Moysset is elkíséri, továbbá Massiglydefegyver- zési delegátus, Coulondre, a kereskedelmi szerződések intézője és az a két pénzügyi szakértő, aki a nagy nemzetközi tárgyalásokon Francia- országot képviselni szokta. A Matin úgy értesül, hogy angol részről MacDonaldon és Sir Simonon kivül Chamberlain pénzügyi kancellár és Runciman kereskedelemügyi miniszter ugyancsak részt vesz a tanácskozásokon. A Petit Journal valószínűnek tartja, hogy a szakértői tárgyalások Tardieu és Flandin hétfő éjjeli visszautazása után folytatódni fognak és néhány napig eltartanak.

A nagyarányú diplomáciai készülődés ellenére a hangulat nem javult lényegesen annál inkább, mert Franciaországban egyre nagyobb a tiltakozási kedv Tardieu taktikája ellen. A Populaire szocialista lap ironikusan szerencsét kíván Tardieunek legújabb „győzelméhez", mert tényleg megvalósította tervét és előbb tárgyal Angliával, mint Németország és Olaszország. Ez a „győzelem" gyöngíti Franciaország angliai rokonszenveít, izolálja a francia politikát és Franciaországot intrikusi szinben tünteti föl. A dunai terv a világ közvéleményében egyre inkább olyan formát ölt, mintha „Németország elleni fegyver volna és pusztán a csatlakozás megakadályozására szolgálna". London józan és logikus terve az volt, hogy mindenekelőtt a négy nagyhatalom konferenciáját hívja össze, hogy Páris, London, Róma és Berlin megegyezzék a dunai államokkal szemben kö- vettndő egységes politika kérdésében. Tardieu azonban helyesebbnek tartotta, ha harsona- hangok kíséretében újabb személyes győzelmet arat Nfmetország és Olaszország fölött.

Herriot az Ere Nouvelleben ennél is élesebben kritizálja Tardieu magatartását. „Szükséges volt újabb nehézségeket teremteni a dunai kérdésben, amikor a francia tervnek amugyis rossz sajtója van már és a világ a dunai államok pénzügyi szerencsétlenségéért Franciaországot teszi felelőssé? Anglia szemmelláthatóan nem akarja támogatni jóvátéíeli politikánkat. Mit akarunk tulajdonképpen? Aktív népszövetséget? Hathatós európai föderációt? Olyan rendszerű regionális szerződéseket, amilyenek megkötését Németországnak megtiltottuk? Az ember ebben az általános káoszban elveszti fejét. A legveszedelmesebb azonban az, hogy azt a látszatot keltjük, mintha állandóan csak improvizálnánk. Veszedelmes dolog, hogy Anglia ma Briantí formulájának védelmezőjévé csapott föl velünk szemben. A nagyhatalmak mozgósítása fölösleges volt. Belgrádból úgyis furcsa elutasító hangok jönnek már és Lengyelország éppen most kötött kereskedelmi szerződést Németországgal, ami a francia tervvel való elégedetlenségnek a jj:le. A dunai affér rendkívül idegesíti a francia radikálisokat. Ez a kaland Franciaország külpolitikáját rendkívül kedvezőtlen szinben tünteti föl. Könnyen előfordulhat, hogy Franciaország egy szép napon teljesen elszigetelve maiad az európai népek társaságában."

HénteiQlleites freas alakul?

London, március 31. Jelentettük, hog?’ a Daily He rak! tegnap Tardieu küszöbön álló londoni látogatásival kapcsolatban megállapította, hogy a francia miniszterelnök az angol fővárosban egységes angol-francia frontot akar kovácsolni Németország ellen. A munkáspárti hivatalos lap ma ugyanilyen szenzációs cikkben megállapítja, hogy Anglia jóvátételi politikája alapvetően megváltozott. Eddig az angol álláspont az volt, hogy a küszöbön álló jóvátételi konferencián Anglia a jóvátételi kérdés végérvényes megoldása mellett foglal állást, mig most megelégszik azzal, hogy a. meglevő moratóriumnak újabb hat hónappal való meghosz- szabbitását kérje. Tardieu és MacDonald hétfői találkozója ebben a kérdésben teljes megegyezést fog teremteni Anglia és Franciaország között. A Daily Héráid szerint az uj angol-francia tervet Németország nem

fogadhatja el. Már pedig, ha a jóvátételi problémát nem oldják meg végérvényesen, akkor Németország félév múlva kénytelen lesz minden fizetést megtagadni, a kamatok és a magángazdasági adósságok törlesztését is. Németország kiviteli többlete hónapról- hónapra kisebb lesz és pesszimista számítások szerint májusban végleg eltűnik.

Amerika a jóvátétel végleges rendezése ellen

Páris, március 31. A Petit Párisién ma hosszabb cikket közöl az Amerikai Egyesült Államok jóvátételi hangulatáról s megállapítja, hogy Washington egyáltalán nem gondolhat a mostani helyzetiben a jóvátételek végérvényes szabályozására. Az amerikai kongresszus két hónap múlva megkezdi nyári szabadságát és csak december 15-én ül össze. Lehetetlen, hogy a kongresszus ülésszakának befejezéséig a képviselők akár provizórikus szabályozást fogadjanak el. Hoover egyéni iniciativájára pedig a küszöbön álló elnökválasztások miatt nem lehet számítaná.

fórkOr: Az a kereskedelmi soKüa,

amelyet a kisállamnál nagyhatalmi ábránd vezet, rossz, kalandos, mert egymás mellett élő népek jótétét teszi kockára

A magyar nemzeti párt elnökének felszólalása a képviselfiházban - Mit mondott Flandin francia pénzügyminiszter a revízióról? - A dunai államok gazdasági közeledésének problémája

Prága, március 31. Parlamenti beszámolónkban tegnap közöltük, hogy a francia kereskedelmi szerződés pótegyezményetinek ratifikációs tárgyalása során a képviselőházban felszólalt Törköly József dr. képi viselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke is. Törköly dr. beszédét az alábbiakban ismertetjük.

A szónok beszédének első részében azt a tételt bizonyította, hogy „a csehszlovák kereskedelempolitika helytelen utakon járt és jár ma is."

Törköly dr. itt részletesen felsorolta a köztársaság kereskedelmi szerződéseit s azokat a fontos államokat, amelyekkel Csehszlovákiának kereskedelmi szerződés© nincs.

— De még Franciaország is revideálta eddigi kereskedelmi álláspontját Csehszlovákiával szemibeil — mondotta Törköly dr. — s a most ratifikálás végett benyújtott pótegyez- mények ezt dokuimentárisan bizonyítják. Igazolják, hogy a francia álláspont megváltozott és hogy a csehszlovák kormány a francia ki- vámságokat ja saját termelése érdekeinek ellenére is honorálni kénytelen.

— A csehszlovák kormány a most tárgyalt kereskedelmi pótegyezményekben teljesítette a francia álláspont kívánságait. Nem érthető az, hogy (ugyanez a kormány figyelmen kívüli hagyja azt a francia álláspontot, amely a rossz kereskedelempolitika reformját szugge- rál'ja és az elzárkózás politikáját az együttműködés politikájával tartja felcserélendő- nek.

Flandin miniszter álláspontja

— A francia álláspont legpregnánsabb kifejezője Flandin, a mai francia pénzügyminiszter. Parisban az Etűdé s oda les et politii- ques-nek a múlt évben tartott egyik ülésén szór ól-szóra a következőket mondotta;

„A dunai államoknak feltétlenül olcsó hosszúlejáratú hitelre van szükségük. Ezt a hitelt azonban ma. amikor ez államok közül egyesek a határok s a békeszerződések revízióját követelik, senki sem meri nyújtani, nem tudva, vájjon egy-két év múlva nem változnak-e meg tényleg a határok és nem vész-e ott a tőkéje. A revízió kérdését pedig elhanyagolni nem szabad. Mert amikor az egyik ország arra hivatkozik — s ezt adatokkal is bizonyítja —, hogy a régi határai között virágzó és boldog ország volt, ma pedig, miután a békeszerződések szétrombolták gazdasági egységét, tönkrement és koldusország lett belőle, ez oly súlyosan esik latba, bogy ezen napirendre térni nem lehet. A revízió kérdését meg kell oldani és pedig Franciaországnak

kell megoldani, mert Franciaországnak a dunai államokban igen nagy a tekintélye. Ezt Franciaországban kevesen tudják és akik tudják, sem törődnek vele, de ez államokban való utazásom alkalmával meggyőződtem arról, hogy ez tényleg igy van. Franciaországnak nem szabad eljátszania azt a tekintélyt és szimpátiát, melynek Ke- leteurópában örvend: meg kell oldania a revízió kérdését és pedig mielőbb, mert ha Franciaország meg nem oldja, úgy azt meg fogják csinálni mások, nélküle és ellene és Franciaország izoláltan marad majd politikájával egész Európában."

J társadalmi propagandát, annak azt az érlelő munkáját is, amely az összes európai államok hivatalos akaratát legális utón kívánja rábírni arra, hogy mielőbb tüntessenek el minden akadályt az európai gazdasági együttműködés létrehozása utjáiból. Ily propaganda irányi tásával és szervezésével foglalkozik a La Trocquer francia szenátor elnöksége alatt működő Európai Vámegyesü- let. Szót kellene fogadni a nagy francia apostoloknak Csehszlovákiában is. És a hivatalos csehszlovák akaratnak nem volna szabad negligálnia Flandin francia álláspontját

— Ha a francia állásponttal összeegyeztetjük MacDonald angol miniszterelnöknek és Lloyd Georges liberális angol pártvezérnek, Borah szenátornak, Mussolininak közismert álláspontját, akkor a békeszerződések sérthetetlenségének elvét máris meg- dön törtnek kell tekinteni.

Teljesen logikus az a lépés, amely azt indítványozza, hogy Középeurópa megmentése és az európai, söt a világválság lokaEz a francia álláspont világosan be; szél. A gazdasági együttműködés és az en nek nyomán kialakuló igazi béke conditio si ne qua non-jáül nem a politikai légkör előkészilését, de magának a politikumnak, magának a revíziónak mielőbbi végleges megoldását teszi. És ezt az álláspontot támogatja egyebek között a híres francia publicista: Gustav Hervé, a i francia szociáldemokraták gezére: Léon Blu'm, a radikálisok vezére: Heriot, a népszövetség volt

francia delegátusa: Juvelier, sőt állítólag a francia külügymini szí ériumi államtitkár, Berthelot is. De a szükséges reparációk érdekéiben vetette föl Briand Páneurópa gondolatát. Francia kezdeményezésre küldötte ki a népszövetség az európai gazdasági együttműködést tárgyaló konferenciát, mely aktus kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az egységes gazdasági' területek szétválasztásának és a főleg ebből folyó európai rossz gazdasági helyzetnek megszüntetése iimmár Európának a hivatalos feladata lett. De a franciák megkezdték már azt a gazdasági

í évf. 75. (2888) szám . Péntek • 1932 áprilisi

Előfizetés/ ár: évente 300, félévre 150, negyed- A ~~7crlni />c ni^rin^kni p11pn7pki nnrfok Szerkesztőség: P r á g a H. P ansk á ulice 12.

évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, ^ S^LOV^nS-KOl ÉS UISZITISZKOI eUenZQKl paTiO.s. n. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. pAwrDrmM PoIUÍKCLÍ napilapja. rFTFTm c7vRKF^ZT0 prá9» N*. Ponská ulice ÍZ 111. emelet,

fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több FŐSZERKESZTŐ H W FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184.

Fsyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.-KÍ. VZIWÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SÜRCÖHYCIM: HÍRLAP, PRftHft

„Le kell ülni a zöld asztalhoz!"