Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-09 / 57. (2870.) szám

2 * tAsukASfc.* 2 a a íiLÁ&_ ítívJ iiuuvjás o, Kí'jiúa, Briand a béke megőrzésiét Franciaország kon­szolidálásával akarta elérni. Briand száméra a 'béke kiharcolása szenvedélyé vált és egész életét ennek a szenvedélynek szentelte. A Daily Telegraph szerint Briand kedvenc értékei, a béke és a közeledés voltaik. A News Chronide azt állítja, hogy Bniamd európai ter­veit nem követhette volna oly soká, ha Fran­ciaországban nem támogatta volna a nemzet többsége. A francia parasztok legnagyobb része a békét alkarja és Briand-t támogatta. M&cDonald miniszterelnök Tardieu-hez táviratot intézet és kifejezte az angol kor­mány részvétét. Ugyanígy Lloyd George és A üstén Chamberlain is táviratot intéz­tek Tardieu-hez. A német kommentárok Berlin, március 8. A reggeli lapok hosszai kommentárokban foglalkoznak Briand halá­lával A Vossiscíhe Zeitung a kor egyik leg­nagyobb áülaimJérfinjának tartja őt, a Ger­mánja hangsúlyozza, hogy Briand ugyan soha sem tudott szabadulni népének alapvető té­vedéseitől de mégis imimdenit megkísérelt, hogy a békét biztositsa. A Berliner Tage- Watt szerint Briand emlékének legnagyobb tászteletbentartása az lesz, ha békepolitikóját tovább folytatják. A Vorwárts Briand-t olyan embernek nevezi, aki szive mélyén minden­kor szocialista maradt. A Deutsche Allge- meine Zeitung szerint Briand kitünően is­merte az életet. Francia volt és francia ma­radt, de az emberi dolgok nem állottak tőle távol. A Börsenzeitnng Briand és Stiresemann nagy tragédiájáról beszél. A Lokalanzelger úgy véli, hoigy Briand halála után a politikai atmoszféra kitisztult és mindenki látni fogja, hogy mi a helyes ut. Briand nagy francia volt, de nem nagy európai egyéniség. Hoover távirata Washington, március 8. Briand halála al­kalmával Hoover köztársasági elnök a francia köztársasági elnöknek kondoleáló táviratot küldött Az amerikai nép Hoover szerint osztozik a francia nép bánatában. Magyarország részvéte Budapest, március 8. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A BB-as bizottság mai ülésén felszólalt Vészy József felsőházi tag és annak a fájdalmas részvétnek adott kifejezést, amely a magyar törvényhozás tag­jait eltölti Briand halála fölött. Magyarország, mondotta, őszinte részvéttel osztozik Francia- OT«Bág nagy fájdalmában ég szintén érzi azt a veszteséget, amit Briand halála nemcsak hazájának, hanem az egész emberiségnek je­lent. Ezután az ülést a gyász jeléül öt percre felfüggesztették. — A budapesti mezőgazdasági kiállítás igazol­ványai (vasúti és vizumkedvezmény) kaphatók a PMH utazási osztályánál (35 korona) Bratisla- va, Central Passage. Február végéig 630.000-re ei a muukanélkllliek száma .elkeltett Az összes munkások és alkalmazottak egy negyede kereset nélkül van Februárban 50.000 uj munkanélküli kapcsolódott ki a termelésből Prága, március 8. A munkanélküliség február végével érte el rekordját. Az ideig- lenes statisztikai számadatok szerint febru­ár 29-én körülbelül 630.000 munka,nélküli volt, tehát kétszer annyi, mint az 1923-iki deflációs válság idejében. A múlt év ugyan­ezen hónapjában a munkanélküliek száma 344.000 volt, két évvel azelőtt 86.000 és há­rom évvel azelőtt 55.000. Februárban 50 ezerrel szaporodott a munkanélküliek szá­ma, míg a múlt év februárjában csak 30 ezerrel, két évvel azelőtt 12.000-rel és há­rom évvel azelőtt 2000-rel. Februárban min­den egyes munkanapon átlag 2000 ember vált kenyértelenné. Ha minden egyes mun­kanélkülinek napi hét koronát adnának, úgy ez összesen napi 4.4 millió koronát je­lentene, vagyis havi 130 millió koronát igé­nyelne a mu nk anél'küli-segé lyezés. Ha átlag félmilliós munkanélküli sereggel számo­lunk, annak eltartása évi 1260 millió koro­nát emésztene föl. Az állam 1931-ben a munkanélküliek segélyezéséihez 221 millió koronával járult hozzá, míg 1930-ban csupán 47.7 millióval. A szakszervezeti pénztárak pénzkészlete kimerült és az állami hozzájá­rulás nemcsak abszolút mértékben, hanem relatíve is emelkedik. Rendszerint február Szili Géza javaslatot nyújtott be a képviseiőházlroz a Rvoieorgé déisziovensstsdi gazdik és füidnunltások halaniaiatltR segélyezése érdekében Prága, március 8. Szülői) Géza dr., az ct- szágois keresztényszoci alistia párt és közös parlamenti klubunk elnöke és képviselői, ác­sai a küselmáult napokiban a következő ja­vaslatot nyújtotta be a képviselőház elnöksé­géhez: ; JAVASLAT a nyomorral küzdő dclszlovonszkói és ru- szinszkói gazdaközönség és földmunkások halaszthatatlan segélyezése tárgyában adó­elengedés, adómoratórium és közmunkák megindítása által. Beadják: Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési kép­viselő és társai. Köztudomású, hogy a köztársaság úgyneve­zett gab a naraktiáarában: I>é2lszlovensskó é* * Rusainszkó mezőgazdasági vidékein a gazda­sági válság következményeképpen már az 1929. év ősze óta passzív minden gazdasági üzem. Azóta a válság egészen máig csak fo­kozódott és még mindig semmi kilátás nin­csen a helyzet javulására. 1931. áprilisában a két hetes erős hideg, majd az aratásig tartó nagy szárazság a gabo­natermés nagy részét tönkretette. A legtöbb gazdaságiban vetőmagra sem jutott és sok he­lyütt kénytelenek voltak ocsut vetni. Ennek következtében 1932.-ben sem várható normá­lis termés. A nyomért azután tetőzte a ter­mény- és ó-llMárak soha nem álmodott zuha­nása. A termés biztosítására szükséges befekte­téseiket a gazdák nem eszközölhették, mert már 1930.-ban passzívak voltak, az 1931* évi katasztrofális rossz termés után pedig a gaz­da nem jutott hitelhez, őszi aratási cikkeik (kapások) még rosszabbul sikerültek, mint a gabonafélék. Az elmúlt évnek vesztesége a máris pasz- sziv 1930. év után oly bénítóan hat, hogy a gazdák nem válhatnak aktívakká, mégha a gazdasági viszonyok javuSnának is és több évben közepes termés lenne, — amire azon­ban az eddigi jelekből következtethetőleg nem számíthatnak. Az említett vidékek gazdakörön®égének nyomom oly általános, hogy a kormánynak radikális segítsége a* állom égész gaadősági életére kiható katasztrofális következmények megelőzése érdekében most már halasztha­tatlanul szükséges, még pedig elsősorban végén van a munkanélküliség maximuma. Kérdés, hogy az időjárási viszonyok és a konjunkturális fejlemények következtében a szezónmunkák március elején vagy csak március végén fognak-e megkezdődni? A tartós fagyok egyelőre hátráltatják az épít­kezési munkák megkezdését. Tekintettel ar­ra, hogy més szakmákban tömeges elbocsá­tások vannak készülőben, igen könnyen be- következhetik az, hogy március végére 650 ezerre emelkedik a munkanélküliek száma. E hivatalos statisztikai kimutatásból kitűnik, hogy az összes munkások és alkalmazottak egy negyede kereset nélkül van. adóelengedés és legalább bárom évig tartó adómoratórium elrendelése általi. A gazdák súlyos helyzete természetszerűen legelsősorban kihat a mezőgazdasági és föld­munkásokra is, akiknek megsegítése csakis nagyobb szabású közmunkák megindítása ré­vén lehetséges, hogy így munkához és ke­nyérhez jussanak. Ezért javasoljuk; Mondja ki a képviselőház: A kormány felhivatík, hogy 1. a legrövidebb időn belül gondoskodik Szlovenszkó és Ruszinszkó azon járásaiban, amelyek lakossága főleg mezőgazdasággal foglalkozik, a súlyos nyomorban sínylődő gazdaközönség megsegítésén, még pedig: adó- elengedés, legalább három évre szélié adó­moratórium és segélyek kiosztása által, — és 2. az ezen vidékeken munka nélkül lévő mezőgazdasági és földmunkások sürgős meg­segítéséről nagyobb szabású közmunkák megindítása révén. Csehszlovákia nábobjai Prága, március 8. Csehszlovák iának arány­lag kevés milliomosa van. A jövedelmi adó­bevallás szerint Csehszlovákiában csupán hu­szonnégy személynek van ötmilliónál na­gyobb évi jövedelme, negyven személynek 3—ö millió, 67 személynek 2—8 millió és 196- nek 1—2 millió korona évi jövedelme van­Ajánlja közti a „Nagyasszonyt*4 nőlsmerősel PÁTER LAURENTIUS TITKA B0N0GYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prágai Megyar Rirltf.) (49) Ezek a pletykák felzavarták nyugalmát és mélyen elkeserítették, ámde végre is az asszony szabad és független volt, azt tehe­tett, amit jónak látott. Ám most kriminális ügybe ke verődött volna? Ezt a szégyent ő nem tudná elviselni. Hiszen ő képviseli a faluban a törvényt, amely tabu előtte, mely­nek tiszteletét szinte a bálványozásig vitte és ezzel vívta ki polgártársainak tiszteletét és becsülését. Hogy az ő családjából valaki kriminális ügyibe keveredjék, ezt a szégyent ö nem tudná elviselni. Két évtizede működik már a faluiban fe­lettes hatóságainak teljes megelégedésére, őbenne mindig megbízhattak, nem volt olyan hatósági rendelkezés, aminek érvényt ne szerzett volna. Ebiből a községből min­dig rendben folytak be az adók a kincstár­ba, itt nem volt katonaszökevény, a falu mindig kormánypárti képviselőre szavazott s erején felül jegyzett hadik ölesönt. De itt nem volt semmiféle panama sem, a hadba- vonultak feleségei rendesen hozzájutottak a hadisegélyhez, a hadi özvegyek s árvák megkapták járulékaikat. Innen volt az, hogy amikor a nagy felfordulás jött, senkinek sem volt egy hangja sem a jegyző ur ellen. Nagy vagyont nem szerzett, de volt szép háza, néhány hold szántója, nagy vetemé­nyes kertije, gyümölcsöse, méhészete. Min­dent szorgalmával, a két keze munkájával szerzett. Ha meghal, két gyermeke nem örököl vagyont, de nem is kell az uccára menniök koldulni. Es most ez a no, az o testvére, szegyent és gyalázatot hoz a fejére? Bizonyosságot... Bizonyosságot! A kocsma elöl fordult vissza a a laktanya előtt ácsorgóit, míg a barátot meglátta. Hoz­zásietett. — Tisztelendő, testvér, ne vegye rossz né­ven, de felvilágosítást szeretnék öntől nyer­ni egy s más dologban. Remegett a hangja s könnyek gyűltek össze a szeméiben. Kurt érezte, hogy bár­mennyire sietős a dolga, ezt a derék embert meg kell nyugtatnia. Megindultak a kocsma irányában. — Jó ember, tudóim, mit akar kérdezni, mi nyugtalanítja magát és sajnos, nem tu­dok olyat mondani, ami megvigasztalhatná. A jegyző megállóit. Halálsápadt arccal meredt a barátra. — Azt tetszik gondolni, hogy... hogy a húgom... benne van ebiben az ügyben? — Én még erre a kérdésre sem felelhe- tek. És naigyon fáj, hogy ön ilyen kínos hely­zetbe került. Csupán egyet tehetek: a férfi­nak s a családapának kötelességére figyel­meztetem. És arra az erkölcsi normára, hogy minden ember csupán, a saját lelki üd­vösségéért felelős. A plébánia elé érteik. Kurt kézenfogta a jegyzőt és úgy vonta be a papiakba. — Itt egy nagyon jó ember lakik 6 az 5 vigasztalására most nagy szüksége van. Negyedóra múlva Kurt megnyugodva hagyta el a papjakot. Éhezte, hogy jót csele­kedett és ez' nagy benső megnyugvással töl­tötte el. * Zsennbery már izgatottan várta, de Kurt ugyancsak szűkszavú volt. — Dóktorkáan, itt van ez a levél. Ha hol­nap reggel nyolckor nem jelentkezem önnél, bontsa fel. Kalinayt hívja fel s közölje vele, hogy mi van a levélben. — Egészen megrémít, Resner ur! — Jobb félni, mint megijedni! De remé­lem és hiszem, hogy holnap reggel nyolckor itt ülök önnél, ebiben a jól fütött, kényelmes irodáiban e az utóbbi évek legszenzációsabb riportját telefonálhatom be lapomnak. Apro- pos, teleifon! Hellel elintézte a dolgot? — Nyomban az ön üzenetének vétele után. Azt válaszolta, hogy minden rendben van e ön legyen egészen nyugodt. — Mi újság ott náluk? — A grófnő e Anita igen meleg barátsá­got kötöttek, együtt tesznek túrákat a kör­nyéken, persze gondos felügyelet alatt. — Derék dolog! És a gtrófnő már jobban van? — Igen! Életkedve kissé visszatért és szemmelláthatólag erősödik. Ennyit mon­dott. De hát ön? Mit végzett? — Mindent el végeztem s most csak a klasszikussal annyit mondhatok: Finis oorp- nat opus. De ez a vég, úgy érzem, már kö­zel van. — Visszaemlékezem megegyezésünkre. Nem szabad önt kérdésekkel ostromolnunk. Tartom magam hozzá. — Helyes, doktorkám! Meg is lesz a ju­talma. — Hanem tegnap igazán meglepett az az ér tesülés... — Hogy Fabidi Gyula Európába érkezett? Gsitt, doktorkám! Ez a pont is a megegyezé­sünkbe tartozik. Hanem most valami na-1 gyón, nagyon fontos dologra kérem. Ismeri-e ön Glass doktort? — Azt a fiatal klinikai orvost, aki két év­vel ezelőtt telepedett meg városunkban? — Igen, őt, — Csak futólagosán érintkeztem vele. Olyan szobatudósnak tartjuk. Folyton a la­boratóriumában pepecsel, nem törődik a klienléláijával, nincs is sok páciense, pedig azt mondják, hogy kitünően érti a mester­ségét. — Nagyszerű ember. Én Rétesből ismerem, ahol Wagner-Jaureggnek volt az asszistense. Egy ügyben már dolgoztam vele. A siker nem is az én érdemem, hanem az övé Be­csüljék meg, mert nagy kincs az ilyen em­ber. Jótevőjük lehet. Arra kérem, doktor- kéül, telefonáljon neki s kérje meg, ha ide­je engedi, jöjjön azonnal ide. Én kérem őt erre nagyon. A telefonbeszélgetés megtörtént, — Egy negyed órán belül itt lesz. A cseléd teát szervírozott, sonkával, ke­mény tojással és vajjal s Kurt alaposan hoz­zálátott a táplálkozáshoz. — Arra kérem, doktorkám, nem veszi ugye rossz néven, hogy hagyjon magamra doktor Glasszal. Az orvosi diszkréciói ő na­gyon komolyan értelmezi. * Kurt és a fiatal doktor élénk beszélgetés­ben merültek el s jó negyedóráig tartott a tárgyalásuk. — Egy órán belül Írásba foglalva küldöm el az eredményt — fejezte be a beszélgetést a doktor. — Kedves Glássam, hát meddig akar el­temetkezve maradni ebben a fészekben? Az öreg folyton emlegeti. A félszeg, szemüveges kis ember szeré­nyen mosolygott. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents