Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-08 / 56. (2869.) szám
8 A mai gyorstáviró őse magyar találmány Chudy József pozsonyi zeneszer- zó optikai és akusztikai távírója Budapest, március 8. Másfél évszázaddal ezelőtt, amikor a hírközveti- tóa technikai megoldásának kérdése, a távoli helyekre szóló hírek továbbításának célszerű berendezésekkel való megoldás Európa népeit izgalomba hozta, Magyarországon is akadtak férfiak, kik ezzel a kérdéssel lelkesen foglalkozva, javaslatokat, terveket gondoltak és dolgoztak ki, sőt a nevesebb külföldi alkotásokat e téren évekkel megelőzve, örök dicsőséget szereztek a magyar géniusznak. Ezek közé a férfiak közé tartozik Chudy József pozsonyi, utóbb budai és pesti zeneszerző is azzal az optikai és akusztikai távirójával, mellyel a Íhirneve3 Chappe-féle francia táviról öt évvel előzte meg. Táviró rendszere mostanáig ismeretlen volt. Miként zeneszerzeményeit, úgy zseniális elgondolásu találmányát sem ismertük eddig. — Pedig ő szerzetté a Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi című legelső magyar operának zenéjét, nagy sikert aratva vele 1793-ban a budai és pesti színházakban. És távirő-rendszeréről is irt egy operát: „Dér Telegraph, oder die Fernschreibmaschine" címmel, melyet 1796 január havában adtak elő először a budai és azután a pesti színházban. — Sajnos, e darabjának sem maradt fenn sem szövegkönyve, se zenéje. Mint annyi éltékes magyar alkotásnak, úgy ezeknek is nyomuk veszett. Távirórendszere a távirás fejlődésének történetében szenzációnak mondható. Chudy ugyanis már 150 évvel ezelőtt felfedezte a mai, legújabb rendszerű gyorsiávirót. A különbség a mai villamos- berendezésű gyorstávirók ás Chudy távirója között csak a felhasznált segédeszközökben van. — Amihez Chudy más segédeszközök hiányában a fényt és a hangot használta fel. ahhoz a villamosság mai korszakában pozitív és negatív áram- impulzusokat használunk. Szekrényalaku távírójának egyik oldala öt köralaku ablaknyi!ássál volt áttörve s. ezek valamely fényforrással kivilágit- 'hatők vagy elsőtétithetők voltak, illetőleg tolóablakként müködőleg nyithatók vagy zárhatók. A világos és sötét ablaknyitoknak, mint elemeknek a kombinációiból állította össze azután öt elemes betűsorát, ezekből szavait és a megtáviratozandó szöveg mondatait is úgy, miként azt az 50 évvel később feltalált Morse-féle távirási jegyekkel ma is tesszük. Optikai távirójával teljesen azonos elvek alapján épül fel akusztikai távirója is. Csak ez utóbbinál a kivilágított ablakoknak magas hang, a sötéteknek pedig mély felel meg. Ezekből az elemekből alkotott és két különböző hangmagasságu dobra alkalmazott betűsora is teljesen azonos optikai távírójának betűsorával. Optikai és akusztikai távirórendszereinek az egységesítésére is gondolt, hogy abban az esetben ha az egyik felmondaná a szolgálatot, vagy valamely okból használható nem volna — pld. optikai távirója fényes nappal vagy ködös időben — úgy a másikat lehessen működésbe hozni. Ebből a célból az öt kerek nyílással ellátott, szekrényalaku távjelző készülékében a nyílások alatt billentyűzetet helyez el. Minden nyílás alatt egy billentyűt s ezek zsinórzata a tolóablakokboz is elvezet, egyúttal azok nyílását vagy zárását is végezve. Ez a rendszere a 70-es években használatba jött Baudot-rendszerrel azonos. Baudot is öt billentyű lenyomásával adja ki pozitív és negatív áramim- puizusokból alkotott és szintén öt elemből álló betűinek variációit. A másik egyesitett rendszerében pedig a távirás menetének gyorsabbá tétele céljából minden betűre csak egy billentyűt javasol alkalmazni, hogy ne kelljen a betűknek mind az öt elemét külön-külön lenyomni Ezt a rendszerét már a legújabb Siemens-, Morkrum- és Creed- rendszerü gyorstávirógépeknél találjuk fel s ezek mind úgy működnek, mint Chudy fény- vagy hangtávirói. — Zseniális rendszere tehát a mai gyorstávirókban valósult meg. Ezeket az érdekes adatokat Lósy-Scbmidt József dr., aki már régóta érdekes kutatásokat végez a magyar technika múltjának meglehetősen ismeretlen terrénumán, mint legújabb kutatásainak eredményét igen érdekes füzetben dolgozta fel és adta ki. A füzetet, amely nemcsak tanulságos, hanem érdekes olvasmány is, számos magyarázó illusztráció teszi szemlél tetővé. Olaszország kereskedelmi tárgyalásai Jugoszláviával és Oroszországgal. A jugoszláv kormány kereskedelmi delegációja Pilia meghatalmazott miniszter vezetésével Rómába érkezett az olasz—jugoszláv kereskedelmi tárgyalások céljából. Rómában most időzik a szov- jetkormóny háromtagú kereskedelmi delegációja is. xx A szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony44. — Szombaton lezárjuk a húsvéti római és ríiriéiUi ut jeliemliftezéseit. A PMH utazási osztálya (Biiattis’lava, Central Passage) húsvéti utazásaira e hét végéig lehet még jelentkezni. Az utazások a következők: 1. március 21. I. ollcsó római ut, 8 nap 1100 K. 2. március 23. II. olcsó római ut, 8 nap 1100 K. 3 napos csatlakozó nápolyi ut 380 K. 3. március 23. Elit Róma-nápolyi ut, J2 nap 2120 K. 4. március 23. Olcsó riviénai ut, 12 nap 1320 K. Brüm, március 7. Szombat eiste fél nyolc óra tájban megdöbbentő merényletet követtek ed a délmorvaországi Uhensky Ostrov adóhivatala ellen. Félnyolekor egymás után több robbanás hallatszott és a következő pillanatban a robbanások ereje szétvetette az adóhivatal irodahelyiségének falait- Az egész uoca füstbe és porba burkolózott, széles körzetben valamennyi épület ablakát bezúzta a robbanás ereje.’ Csak a szerencsés vé- letlennék köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár. A nyomozás megállapította, hogy az épület földszinti helyiségeiben az ablakon keresztül dinamon-lörUények kötegét hajították be. A tettes szándékosan választahatta merénylete időpontjául a késő esti órákat, Amidőn az irodában már nem tartózkodtak emberek, hogy tettének csupán demonstráló jellege legyen. Az ismeretlen tettes vagy az adóhivatal ellen akart demonstrálni, vagy pedig Rlaták dr. ügyvéd, volt városbiró ellen, aki a háznak tulajdonosa s akinek lakása azon helyiség fölött van, amelybe a dinamontöltényeket dobták. A szokatlan merényletnek szemtanúja is volt egy leány személyében, aki a szembeniévé lakásban az ablak mellett zongorázott. A leány látta, amint a robbanás után sürü, áthatolhatatlan füstfelileg borítja be a házat, de még fátyolosán látott egy menekülő emberi alakot. Nem tudta, mi történt s apjával, az elemiisÉszakon minden rendben van most is. A világválság gazdasági következményeit csak az eszk:mók- nak sikerült megúszni. De ez is akaratlanul történt, mint ahogyan a messzi Északon a természet még mindig erősebb volt, mint az ember. De a világ változik és az eszkimók is változnak, ami azt bizo- nyitja, hogy az ember bármennyire is elszigetelten él, még sem szakadhat el a civilizáció ólomláncáról. Igaz azonban, hogy az eszkimók száma csökkenőben van. Labrador tágas jégmezején teljesen kipusztultak, a Hudson öblében is megfogyatkozott számuk és ahol még a régi létszámban maradtak, ott is nagyon nagy a vérkeveredés. Az eszkimók hőskorukban is alig voltak negy- venezren, manapság azonban már csak harmincnégyezer fókabundás él. Ez a szám csekélynek tűnhet, de betegség az „uj“ erkölcsök nagyban hozzájárultak a faj pusztításához. Csak a megközelíthetetlen sarki tenger védett öbleiben élnek még a kemény ősök hamisitatlan utódai. Ezek ma is csak rozmárokra, fókákra vadásznak, de az alaskai meg a kanadai utódok már csak prém után mennek és kimondottan kereskedelmet űznek vadászzsákmányukkal. Gröniandban pedig kőházakban laknak, templomuk van és postájukon leveleket íb adnak fe). Ezeket az utóbbiakat azonban már a tuberkulózis is kikezdte, de az utolsó évtizedben eredmóny- nyel sikerült leküzdeni a veszélyes kórt. Hogy kerültek ide az eszkimók? — ez a kérdés már nagyon régen izgatja a kutatókat és Nansen véleménye szerint csakis eltévedt „európaiakról44 lehet szó, akik miután élelmük, felszerelésük elfogyott, a környezetükhöz voltak, kénytelenek alkalmazkodni A skreaüngek nemzetségéből így teremtődtek az eszkimók és bár életkörülményeik sokban kénytelen volt a környezet adottsága szerint fejlődni, mégis szokásaikban nagyjából a fehér mintát követték — ha öntudatlanul is. Hiszen még a befagyott fehér hajósoknak is az eszkimókhoz kellett alkalmazkodniok, ha itt akartak élni és igy könnyű elképzelni, bogy az eszkimók mindennapi élete örökös egyformaságban zajlott le, ha a természet önkénye ellen nem kellene harcolniok. Persze többféle eszkimó él. Kanada ködös sarki tájain vannak jégkunyhók, amelyeknek lakói a legnagyobb szennyben tengődve várják a tél múlását, mig Alaska udvarházaiban villanykörte mellett olvasnak az eszkimók és vaságyakban alusznak, fehérneműt is ismerve. Jellemük is annyira elütő, hogy nehéz őket egy ugyanazon faj leszármazottjainak elképzelni. Rasmussen, a híres kutató is azt hiszi, hogy ezek a „szőkék44 bizonyos biológiai okoknak a következményed. De a legendák még ma is élnek és sok jel arra vall, hogy az eszkimók valahonnan Ázsiából, valókotla igazgatótanitójával, kifutott az uccáira. Akkor már az emberek gyülekezni kezdtek az uccán- Hamarosan megjelentek a csendőrök iö( akikkel egy járókelő közölte, hogy a sűrű füstben ő is látott egy menekülő embert. Amikor a köd eloszlott, az emberek elé tárult a robbanás-okozta rombolás képe. A városban, amely mintegy hatezer lelket számlál, leírhatatlan zűrzavar keletkezett a robbanás után. Senki sem tudta, kegy mi történt s az emberek úgy, ahogy otthon voltak* futottak ki az uecára. A csendőrök elzárták a házat & a hamarosan megjelent bírósági bizottság felkérésére egy tüzérőrmester, mint pirotechnikai szákember helyszíni szemlét tartott. Megállapította, hogy dinamón tol tények ikötegével követték el a merényletet. Az irodahelyiség egész bel^ö berendezése megsemmisült $ az iratokat a robbanás ereje szétsöpörteA merényletet oly embernek kellett elkövetnie, aki jól ért a dinamonnak, ennek az egyji/c legveszedelmesebb robbanóanyagnak a kezeléséhez. A csendőrség megindította a nyomozást a merénylők kézrekaritéeére, de megnehezíti azt az a körülmény, hogy nem tudni, ki ellen irányult a merénylet. Feltételezhető, hogy esetleg valamelyik végrehajtott adófizető volt a merénylő, de az sem lehetetlen, hogy a merénylet az ügyvéd ellen irányult, aki nemrégiben egy nagy perben a győztes felet képviselte. sziniileg Szibéria keleti sarkaiból indultak el Északra portyázni. Persze, ezt sem jószántukból tették, hanem erősebb törzsek zaklatását akarták csak kikerülni Kanada északi folyóinak völgyében sok helyütt találtak nyomokat, amelyek kétségtelenül bizonyítják, hogy a szegény eszkimóknak eszük ágában sem volt fent a jeges mezőkön fagyoskod- ni. ök is örültek volna a zöld erdőknek, de az indiánok elkergették a vándorló nyomorultakat. Így azután az általános éhség, életveszély és örökös rettegés kiüldözte őket a kényelmes világból és mint az olyan ember, aki hátat fordít e mesés világnak, — az eszkimók is leszámoltak az önző gyönyörűség küzdelmeivel és kivánszorogtak a jeges partokra, ahol legfeljebb a jegesmedve orra — ha — zavarja őket. Rasmussen kétütemű nagy eszkimó-népvándorlást különböztet meg. Az egyik Alaszkából indult el és egészen Grönlandig csábította a vánszorgó- kat. Az alaskai telepeket azután a mindinkább északra szoruló indiánok foglalták el. De az itt föltárt bányák ásatásakor ugyanolyan eszközöket, kőedényeket és fegyvermaradványokat találtak, mint Gröniandban, ami kétségtelenné teszi a közös múltat. A megtalált csontvázak azt is tanúsítják, hogy a két-háromszáz évvel ezelőtt élt eszkimóknak magas termetük volt, ami ma már nagy ritkaságszámba megy. Az ősi kunyhókat is másképp képezték. Akkortájt a rénszarvas meg a fóka bőrét földdel fedték be és úgy építették az ajtót, hogy az délnek fordult. Ma azonban sokszor a hóba ássák be magukat és inkább fölöttük fuj el a szél Megfigyelhető az is, hogy az előőrsöket mindég nagyobb csapatok váltották fel és igy terjedtek bele a grönlandi sivárságba, ahol legészakabban laknak az eszkimók. Kétségtelen, hogy a mai fókavadászok egészen mások ,mint elődeik lehettek. „Más volt a tenger44! — ahogy az eszkimók mondják, ami annyit jelent, hogy a partok voltak különbözők. Az eszkimók i pusztulása arra is példa, bogy milyen veszélyt jelent az, ha egy nép túl gyorsan elcivilizálódik. Southampton szigetén 1903-ban azért haltak ki az eszkimók, mert az angolok megelőzőleg fegyvereket osztottak ki közöttük és a lövöldözés olyan örömet okozott, hogy rövid néhány hónap alatt elfogyott a céltáblának használt vadállomány és őszszel éhen vesztek a naiv „dorbézolók44. Araikor a kósza hajósok vitorlásaikon elvetődtek a kunyhók tájaira, az eszkimók nagyon megcsodálták az „embereket, akik ennyi fát össze tudtak rakni44! Az ő gyermekded képzeletvilágukat meghaladta a fantasztikus hajótest és az a gazdagság, amelyet a töméntelen dongafa jelentett. Mégis a civilizáció mindig a tengeren keresztül talált el hozzájuk és még az északi sarktól ezer kilométernyire lakó eszkimókat is a vitorla, majd később a jégtörők füstje zavarta meg nyugodt didergésükben, A modern eszkimó, mert olyan is van már, kitűzött napon találkozik üzlettársával, a fehér kereskedővel, akivel ma is oaerekereskedésben él. Bőrt, prémet adnak fegyverekért, töltényekért és kutyáiknak nehéz & sora, amikor hosszú kilométereken keresztül kell vonszolni a hajórakományt. Az eszkimó munkás ember, élete szakadatlan küzdelem a megélhetésért, amelyet a természet jeges hatalmából kell kicsikarni. Természete nagyon takarékos, mert sohasem pocsékolhatott semmivel. Háziállatjaival barátságban, szinte családiasán él együtt, de & fehér ember közeliét© nagyon megváltoztatja mindennapi életét. A legboldogabbak még a Hudson-öböl nyugati részén meghúzódott eszkimók, akiket soha senki zavart meg vadászterületeiken. Itt igazán beigazolódott az a tétel, hogy a primitív emberek teljes boldogságban élnek, ha nem részesítik őket a civilizáció úgynevezett áldásaiban. A kunyhóik, ahol télen sokszor mínusz hatvan fokos hidegben meghúzódnak, valóságos hóbarlangok. E barlanglakásokban sötét van és mécseseikben a rénszarvas hája ég. De a kietlen, zord környezet megkímélte őket attól, hogy a nyerészkedés vágyától hajtott fehérek rájuktaláljanak és családi boldogságukat igy tönkre tehessék. Mert ahol az eszkimók erkölcsei megromlottak, ott mindig kóborló fehér hajósnépség is járt. Ezeknél az északi népeknél nagyon különös, vonás, hogy minő megvetéssel vannak az élettel szemben. A halálozási arányszám igen magas, de ennek nem csak természetes okai vannak. Sok az öngyilkosság is, baleset is, az éhség is pusztít, de például az újszülött leánygyermeket is megfojtják, ha felesleges és az öregeket közös elhatározással felakasztják, mert „aki nem érdemli meg az eledelt, az minek éljen?44 Kétségtelen, hogy ez a legbar- bárabb eszkimó népszokás, de erkölcsi életükben a fehér ember beavatkozása tragikusabb volt. Vidám rovat- • awim i ni -iaamisnammmsa A tanító azt magyarázza a gyerekeknek, hogy a vakok látóképességüket részben halló képességükkel pótolják. Gyakorlati példaképpen megcsörgeti kulcsait, a vonalzóval ráüt a padra és minden alkalommal megkérdezi a becsukottszemü tanulókat, hogy most mit csinált. Végül egy régi tintás- üvegből kihúzza a dugót, amely hangos pukkanással jár. — Ka Jóska, most mit csináltam? — adja fel a fogas kérdést a tanító. Jóska szégyenlősen elmosolyodik; — A tanító ur megint megcsókolta a tanitó- kisasszonyt. * — Szomszéd asszony! Látta a.zt a nőt, a.ki- az imént ment el előttünk? — Azt a festetthajut gondolja, a, hamis fogakkal ® lyukas harisnyával a ballábán? Nem. Nem néztem meg közelebbről... * — Az én feleségem borzasztóan lelkesedik a nyerskosztért. — Az én feleségem sem tud főzni * — Az én feleségem képes órák hosszat, beszélni ugyanarról a tárgyról. — Az enyémnek még tárgyra sincs szüksége. * — Mit szólsz a feleségemhez? — Nagyon boldog vagyok, hogy megismerkedtem vele. — Annyira tetszik neked? — Annyira boldog vagyok, hooy te vetted el és nem én. * Vőlegény: Annyit keresek, hogy jövedelmemből két feleséget is el tudnék tartani. Menyasszony: Milyen nagyszerű ez, édesem. Akkor magunkhoz vesszük a mamát is. * Egy kisleány irtózott a 13-as számtóL Azt mondja: — Egyszer 1913-ban tizenhármán ültünk egy asztalnál és az egyik vendég — igaz, hogy már 80 éves volt — meghalt gyomorrákban.-c- Hihetetlen. Mindjárt másnap? A babonás kisleány jelentős arccal válaszolt: —. Dehogy. Nem másnap. Pontosan tizenhárom évvel az eset után. — A magyar nemzeti párt adóügyi tanácsadó irodája Pozsonyban. A magyar nemzeti párt pozsonyi szervezetének adóügyi tanácsadó irodája visszavonásig minden hét szombatján délután 14 és fél órától 17 óráig áll a tagok rendelkezésére Köztársaság-tér 14. IV. alatt levő titkárságában. gflF* Ajánlja a „Nagy asszony t“ nöismerősei MT közti v Fogy az eszkimó és egyre több a fóka — A sarki vadásznép eredete és élete — t 1932 március 8, kedd. Dinamonnal merényletet követtek el egy morvaországi adóhivatal ellem A robbanás súlyosan megrongálta az épületet — Az adóhivatal vagy a házban lakó ügyvéd ellem irányult a merénylet2
