Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-06 / 55. (2868.) szám
16 •Mag^sr-htklsr 1932 máre&fns 6, vasárnap. KftZ<ÍAXI>a,<ÁCP A mész szerepe a mezőgazdaságban Irta: FODOR JENŐ > n. Trágyázás! rész Közleményem I. részében rámutattam arra, milyen fontos szerepet tölt be a mész gazda (sági állataink takarmányozásánál. Még ennél is nagyobb a jelentősége a talaj mészigényé- tnek ellátása szempontjából. Talajaink az állandó használat és csapadék kilugzás folytán mészsókban évről-évre szegényebbek lesznek. Ezt elsősorban a mészigé- nyes növények érzik meg. Sokszor hallunk olyan panaszokat, hogy a lucerna, ahol régebben 10 évnél tovább is kitartott, ma már csak pár évig kaszálható, azután kiritkul és ki kell szántani. Ez már a talaj mészbeni elszegényedésének az előjele. De mennyivel több Szlo- venszkón az olyan talaj, mely már régebben Szenved mészhiánytban, amelyben nemcsak mészigényes, de még más növények sem termeszthetők kellő sikerrel. Miikor egy pár év előtt lefolytatott hírlapi Vita alkalmával rámutattam arra, hogy a szuper-foszfát hatástalanságának a szlovenszkói talajoknál legtöbbször a mészhiány az oka, egyik lévai lelkiismeretes mütrágyakereske- diő a körzetébe tartozó községek talajait saját áldozatkészségéből megvizsgáltatta és ezekből kitűnt, hogy a Léva-környéki és Gairam- tmenti talajok kivétel nélkül majd mind mész- igónyesek. Mit szóljunk akkor a Sajó- és Ipoly-menti talajokról, vagy éppen azokról, amelyek az ezeknél is magasabb erdőrégiókba esnek? Magam is sok talajt vizsgáltam meg s alig találtam olyat, amely meszezésre ne szorulna. De tanúskodhatnak emellett azok a gazdák Is, akik már rátapostak a haladás lépcsőjére és talajaikat valamely talajtani intézetnél megvizsgáltatták. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Szloven- fczkó talajainak 80—90 százaléka mészigényes. A talaj mészszegénysége, amint tudjuk, ken káros jelenséget von maga után. Röviden összefoglalva: A mésmegény talaj nehéz művelésű. Túlságosan kötött, vagy sok esetben szétfolyik, ha kiszárad, összecementezödik. Az ilyen talaj a vizet sem bocsátja át és ezért különösen tavasszal csak későn lehet megmunkálni. Savanyú reakciót mutat Tevéketlen, mert az előbbi tulajdonságok a talajélöknek a haszS ios talajbaktériumoknak nem kedveznek. Az lyen talajokban az istállótrágya nehezen és soká korhad el, a műtrágyák pedig kellően nem érvényesülnek, A mészszegény talajok tehát betegek g végeredményben rosszul teremnek. Ma már kétségtelenül be van bizonyítva, hogy az okszerűen végrehajtott meszezéssel ezen káros tulajdonságokat megszüntethetjük, vagyis az ilyen beteg talajokat kigyógyithat- juk. Talajmeszezés?! Mennyi sokat hall és olvas ma a gazda erről a kérdésről! Szinte félve vesszük a tollat kezünkbe, hogy ismét ériről írva, nem válunk-e unalmassá? Azonban minA gombaszögi Takarmány mész Szénsavas Mésztrágya 96%os, absolut porfinom, káros anyagokat nem tartalmaz, mag- nezla tartalma mindössze 0*220/° Kérjen árajánlatot és használati utasítást. Szénsavat Mésztrágya- gyár Igazgatósága, ŐiZKUPELE óig a fülembe csengenek egy kitűnő tollú gazdasági írónknak, — aki, sajnos, azóta már a föld alatt pihen — a talajmeszezésről irt cikkének alábbi bevezető sorai: „Ha úgy mondjuk: kell, akkor csak le- gyintsz rá egyet: hadd menjen a többi sok „keltené1 mellé... Aztán nem gondolnál vele. De ha azzal riasztunk meg: muszáj, azt hisszük, észbekapsz és ... cselekedetre mozdul a kezed. Mert muszáj, nagyon muszáj, akárhogy is, de muszáj! Ha az újságból nemcsak a politikát, hanem a közgazdasági rovatot is olvasod: bizonyára találkoztál már azzal a szomorú hivatalos jelentéssel, hogy a republikában évről-évre fogy b föld termése. Tehát nálunk is, sőt talán éppen nálunk a legjobban. Ha megkérdjük tőled: miért, ugyan, mit felesz rá? Ilyesformán: gyöngül a föld, a trágya nem adja ki az erejét, meg aztán kevés is a tárgya. A felelet első két része egészen igaz, a harmadik csak félig. Ha ugyanis a föld nem voltul gyenge, ha a tárgya kiadná benne az erejét: a mai trágya ®s elég volna, sőt esetleg ennél kevesebb i«. Beteg a mi földünk nagyrésze. Beteg, mert savanyu. Még pedig nemcsak a eikon, a laposban, hanem a hegyoldalon is, a szőlő földje is. És mind erőtlenebbé válik és folyton kevesebbet terem, ha nem meszezzük, ha nem pótoljuk azt a mészt, ami kikopott belőle. Mert a terméketlenségnek az az igazi oka, hogy talajunk mészszegény, sőt a sava nyuja mór nem is mészszegény, hanem mész- hijas." A talajmeszezés nem uj dolog. A cukorgyári mésziszappal és a márgával a közeli gazdaságok már régóta meszeznek. Szóryá nyosan az égetett meszet és a mészégetők mellett összegyűlt mészhuHadékot is használták talajmeszezési célokra. Utóbbiak a meszet mészoxyd (CaO), vagyis miarómész alakjában tartalmazzák. A talajmeszezés azóta vett nagy lendületet mióla a talajtan tudományának fejlődésével az eddigi téves nézetek megdőltek és az egész kérdésben tisztábban látnak. Úgy a tudományos vizsgálatok, mint a gyakorlati megfigyelések kétségtelenül megállapitották, hogy a mésztrágyát nem mészoxyd (CaO), hanem szénsavas mész (Ca C03) alakjában legcélszerűbb adagolni. A szénsavas mész kristályos alakban mész- hegyeinfkben nagy mennyiségiben áll rendelkezésünkre. de előfordul az szórványosan porózus alakban is. A kristályos mészkövet liszfinomra kell megőrölni, hogy oldható legyen, a porózus meszet nem őrlik, hanem rostálják vagy szitálják. Mindkettőnél fő követelmény a porfinomság. Emellett a trágyauiésznek legalább 90—98 százalék szénsavas meszet kell tartalmaznia és a szénsavas magnézi a tartalma 5 százaléknál magasabb ne legyen. Közleményem első részében rámutattam arra, hogy takarmányozásra már az a mészkőliszt sem alkalmas, melynek a szénsava* imagnézia tartalma az 1.5 százalékot meghaladja. A vasgyártásnál az ipar sem használhatja a magméziumos mészkövet, a vaskőiben levő savak közömbösítésére. A talajtanban most folynak a kutatások arra vonatkozólag, hogy a mész mellett a magnézium milyen szerepet tölt be a talaj telítettségi állapotának megja- vitásánál. A kérdés még nincs teljesen tisztázva, de már az eddigi kutatások eredményéből is kitűnik, hogy a szénsavas magné- ziának fölös adagolásától a tál ajmeszezésnél is óvakodni kell. A magnézium ugyan nélkülözhetetlen növényi tápanyag, viszont tultengését a növények megérzik, mert határozottan növényi méreg. Igen jól megfigyelhetjük ezt a magné- zitpörkölők közelében elterülő talajok növényzetén, melyek a pörkölőbői kifújt magne- zitpor lerakodása következtében nemcsak sinylenek, de ki is pusztulnak. Éttől eltekintve a magnézium a talaj mész- állapotára is károsan hat, amint azt Arany Sándor dr. egyetemi magántanár a debreceni m. kir. mezőgazdaisági vegykisérleti állomás talajtani laboratóriumában folytatott kutatásaival legújabban megállapította. Arany dr. a magnéziumnak a talajban való viselkedéséről végeredményben a következő tanulságot szűrte le: „Erősen savanyú talajokat magnézium vagy magnéziumban dús mészkővel ne meszezzünk, mert az ilyen talajok elsősorban nem a meszet, hanem a magnéziumot kötik le és emellett még a talaj meglevő kis inész- készletét is csökkentik.** Valószínűleg hasonló megállapítások késztették Magyarországon az illetékes tényezőket is arra, hogy az 5 százalékkal magasabb magnézium tartalmú mészköveket az állami meszezési akcióból kikapcsolták. Nem minden mészkőliszt vagy porózus mészpor alkalmas tehát talajmeszezési célokra. A mész háromféle kőzetben fordul elő. A tiszta mészkő 90—96 százalék szénsavas meszet tartalmaz. A dolomit a mész mellett 5— 22 százalék magnéziumot is tartalmaz. Amelyik kőzetnek a magnéziumtar talona már ennél is nagyobb: az a magnézit. Talajmeszezésre tehát a dolomitos mészkövekből őrölt mészipoT, vagy a dolomitnak porózus előfordulása talajmeszezési célokra nem alkalmas. Ezért kell tehát mindig kikötni, a szénisavas mésztrágyával szemben, a magas 90—96 szénsavas mész (Ca C03) tartalmat. A megfelelő lisztfinomságu és nagy szénsavas mész tartalmú mészkőliszt azért is alkalmas anyag talajmeszezési célokra, mert el- szórása nagyon egyszerű és kényelmes. Alig van az évnek olyan szaka, amikor ne lehetne kiszórni akkor, miikor abban más szorgosabb gazdasági munkák nem hátráltatnak. Elszórhatjuk: Nyáron: a tarlóra vagy a tarlószántásra. Kaszálás után a lucerna vagy lóhere tarlóra. ősszel: őszi kalászosok vagy őszi takarmánykeverék (őszi bükköny, borsó) alá a ABC utasok részére. A # Ha Budapestre jön szálljon meg *** a dunaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, D . mert olcsó áron nyújt mindent: szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. ^. Mindezt (szobát teljes kitűnő ellátással) — a szoba fekvésétől fűggöleg — már napi 12'— pengőért kaphatja. vető szántásra, vagy a már kikelt vetésre. A rétekre és legelőre. Télen: az őszi szántásra vagy szánbatlan földre, lóhere, lucerna tarlóikra, vagy az őszi vetésekre. Túlságos lejtős területek kivételével a hóra is. Rétekre, legelőkre. Tavasszal: az őszi vagy tavaszi szántásra, vagy az őszi és tavaszi vetésekre. A rétekre és legelőkre. Kiöntéses rétekre az árviz eltűnése után szórjuk el. Főszabály, hogy a meszet mindig felülre kell szórni, mert jobban hat, ha már a csapadék oldja fel s mint oldat kerül a talajba. A finom mészport aránylag már kisebb eső is feloldja és ha már bemosódotl, a talaj mélyebben is megmunkálható, vagyis megszántható. A holdanként alkalmazandó mennyiségre a talajvizsgáló intézetek tudnak pontos felelem tét adni. Gyakorlati tapasztalataimból állíthatom, hogy az én talajaimnál m .holdanként elszórt 10 mázsa szénsavas mész a savanyúság! fokot 1.5-tel javította meg. Ha tehát egy 5.5 pH. számot mutató, tehát erősen savanyu talajjal van dolgunk, 10 mázsa mész a pH. számot 7-re emeli, amely már semleges reakciót jeleni A fizikai káros tulajdonságok, a túlságos kötöttség, vizátnemeresztés, összefolyósodás és ös-szeoementeződés megszüntetésére egyes esetekben 10 mázsánál nagyobb mennyiségre is szüksége lehet. Mivel a talajmeszezés több évre szól, hatása 4—5 évre is kiterjed, a meszezési költség kiszámításánál ezt figyelembe kell venni. Ha ugyanis egy hold meszezése 100—150 koronába kerül, egy évre ennek az egyötöd részét, vagyis 20—30 koronát kell kalkulálni. Ez az összeg véleményem és tapasztalataim szerint, a terméstöbblettől eltekintve, már a munka- megtakaritás révén is vissza térül, mert a mésszel, megjavított talaj megművelése s a növények ápolása sokkal kevesebb munkával jár. Annak dacára, hogy az okszerűen végrehajtott meszezés nemcsak a legszükségesebb, de egyben a legolcsóbb tál aj javítási művelet is, mégis milyen csigalassúsággal megy át a gyakorlatba! Ennek két oka van. Az égjük a tájékozatlanság. Erről, valamint a szükséges ismeretek hiányáról, a gazda olvasni és tanulni akarásáról sokat Írhatnánk. Itt nagy bajok vannak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az egyetlen magyarnyelvű szaklap, „A Gazdádnak anyagi válsága. Magam is elég konkrét adattal szolgálhatnék. A meszezésnél ez a baj kétszeres súllyal esik a mérleg serpenyőjébe. Itt ugyanis nemcsak uj ismeretek megszerzéséről, hanem ma már teljesen elavult nézetek megdöntéséről vau szó, amelyek a gazdákba valósággal be- idegződtek. Könnyeb és kényelmesebb élni abban a téves hiedelemben, hogy a mész kizsarolja a talajt, mint a meszezést megvalósítani. A másik a nyomasztó gazdasági válság Emellett a gazda nem mer és nem bír még egészen hasznosnak ígérkező dolgokba se befektetni. A meszezésről is azt-tartja, hogy ha eddig meg voltam nélküle, meg leszek ezentúl is. Ámde, mig kisebbek voltak a kiadáOlcsón és elegánsan akar öltözködni? Keresse fel RiffffésSchwarti uriszabóságát Kassán, FÜ-utca 108 sz. alatt, ahöl a legújabb tavaszi angol szövetkülönlegességekböl a legfinomabb kivitelben már 1000 — 1200 koronáért készítenek egy öltönyt az Ön •részére is. Telefon: 865. Telefon: 865. sok, a keveset termő beteg talajok is kielégíthettek, ezt ma már, sajnos, nem mondhatjuk, mert a mai terméseredmények nem fedezik a kiadást. Véleményem szerint mindkét akadályt el kellene és el lehetne az útból hárítani! Az ismeretek megszerzése csak a gazda akaratán múlik. A Súlyos gazdasági válságra való tekintet- tel az államnak kellene megfelelő anyagi támogatással a meszezést lehetővé tenni. Ahol törődnek a gazdák sorsával, igy cselekszenek. Magyarországon a talajmeszezési a földművelésügyi kormány igen hathatósan támogatja, pedig a magyarországi talajok kevésbé mészszegények, mint a mi szlovenszkói talajaink. A szikesek megjavításánál például a meszezési költség háromnegyed részét az állam viseli s a gazda csak egynegyed részét fizei a sajátjából. Akinek erre sem telik, az kölcsönt kap, amelyet 10 év alatt fizet visz- sza, öt évig kamatmentesen, azontúl pedig öt százalék kamat mellett. Nálunk az állami meszezési akciónak a nyomát sem látjuk. Itt behajtották a műtrágya adót, hovafordításának nem látjuk az eredményeit, tűrik a mütrágyakartellek garázdálkodását, de a szlovenszkói beteg talajok ki- gyógyitásával, mely a műtrágya érvényesülésének is első és elengedhetetlen föltétele, semmit sem törődnek! Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. í rre ad útmutatást Fodor lenöl „A trágyázás elmélete és gyakorlata" o. most megjelent könyvében. Ara 25*— Ki, Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül )■ megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. (Cím: Abovce p Strkovea A csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások folytatása. A prágai cseh lapok egyértelmű jelentése szerint a gazdasági miniszterek tanácskozásai annyira előrehaladtak, hogy a kormány a csehszlovák delegátusoknak megadhatta a csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások befejezéséhez szükséges utasításokat. A csehszlovák delegáció tehát felkérte a magyar delegációt annak közlésére, hogy mikor volna lehetséges a tárgyalások folytatása. A budapesti megegyezés szerint a tárgyalások színhelye ez alkalommal Prága lesz. Prágai kormánykörök azt remélik, hogy a tárgyalások legkésőbb jövő hét derekán folytatódhatnak. A tengerikereskedelem uj szokványai. A csehszlovákiai terménytőzsdék állandó választmánya tegnap tartott ülésén egyebek között a tengeri kereskedelem uj szokványait hagyta jóvá. Az uj szokványok május 1-én lépnek hatályba. A behozatali engedélyezési eljárás kiterjesztése. A kereskedelemügyi minisztérium most kiadott rendelete szerint a jövőben behozatali engedélyt kell kérni mindennemű revolver, puska és pisztoly töltény behozatalánál. A Magyarországba exportált tűzifa vasúti kedvezménye. A szokatlanul hosszú ideig tartó kemény tél következtében Szlovenszkóról és Ruszinszkóról az utóbbi hetekben jelentősebb mennyiségű tüzelőfát sikerült kiszállítani Magyarországra a provizóriummal biztosított kontingens terhére. Miután a tüziifakivi- telnél engedélyezett csehszlovákiai vasúti szállítási kedvezmény hatálya február 29-én megszűnt, a kassai kereskedelmi kamara távirati kérdést intézett a vastitügyi minisztériumhoz, hogy a szállítási kedvezmény tovább is énvényes-e. A vasutügyi minisztérium azzal válaszolt, hogy a tarifaenged meny március 8-ig, a provizórium hatályának lejártáig érvényes. Megtiltották a szőlőültetvények behozatalát. A földművelésügyi minisztérium a peroszpora és egyéb szőlőbetegségek terjedésének megakadályozása céljából a szőlőültetvények, szőlőtövek és vesszők Csehszlovákiába való behozatalát az illetékes nemzetközi egyezmény rendelkezései alapján teljesen beszüntette. Anglia a buzakvóta javaslatot tárgyalja. Londonból jelentik: A földnilvetlésügyi mi- nisztér a búzákvótafőrVényjavaslait megokoló - sálban hangoztatta, hogy a javaslat célja garantált dijak biztosítása határozott termény- mennyiség számára magasabb árak mellet I, de állami szubvenció nélkül. A javaslat mondotta a földmivedésügyi miniszter — nem mozdítja elő a búza termelés 1 az arra nem alkalmas területen.
