Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-06 / 55. (2868.) szám
Lehetségese a csehszlovák-magyar kiegyezés? Irtai TÁRJÁN 0DQN A magyar ruennaeli párt vez/éire lapunk műit vasárnapi szóiméiban aaziaJ a célzattal vetett© fel Csehszlovákia és Magyairoirszág nyilvános-sága ©lőtt a két állam közötti kiegyezés kérdését, hogy afelett itt is, tulna n is, meginduljóin a diszkusszió. Szent-Ivány ísimierteti nagy vonások!) an a dolgok mai állását és a legutóbbi hónapokban történt fontosabb megnyilatkozásokat Egy hírlapi cikk keretéiben. nagyon • nehéz az összes körülményeiket számiba venni, tézist és antitézást felsorakoztatni, érthetően omeigimondani mindent, ami a kérdéskotm- plexumhoz tartozik, annak a veszélye nélkül, hogy közben a cenzora ölelő karjaiba ne szaladjunk. Az első kérdés: -aktuális-© a Csehszlovákia és Magyarország közötti kiegyezés, vagy még halasztható? Ha igen, úgy mik teszik aktuálissá már most? Mivel magyarázható a kezdeményezés hiánya és az a tény, hogy a nagy nyilvánosság nem fordít a kérdésre a jelentőségének meg!elelő figyelmet? Az első kérdésre csak igenlő váliaisaat ad- hatűnik. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének állandó csökkenése, az ipar foglalkoztatásának egyre gyorsuló zsugorodása, ennek következményéként a belső fogyasztás lecsökkenéises hovatovább lerombolják a nemzeti vagyon még meglevő értékeit. Minden nap időveszteség, újabb áldozatokat követel és megnehezíti a majdan meginduló építő munkát. Semmi kétség, hogy a gazdasági válság nyomásának feszi lóereje már megnövekedett annyira, hogy kikény szeri thetné az azonnali cselekvést. Hogy a kezdeményezés a nyilvánosság előtt még meg- nem indult, annak Oka, hogy a közvélemény különböző gátló intézkedésele következtében nem láthat tisztán. A kelllő pszichológiai előkészítés nem történhetett meg, mert éppen a gazdasági és pénzügyi kérdéseikhez a sajtó nem nyúlhat azzal a nyíltsággal, amelyet a jól felfogott közérdek megkövetel. Versenyfutás folyik az államok között, mindenki arra számit, hogy a másiknak fogy ki előbb a lélegzete A válság pedig tovább szedi áldozatait, mindenki a saját testén érzi az egyre sulyosbbodó következményeket, de a kivezető utat nem jelölheti meg a sajtó, nehogy a cenzúra tilalomfájába ütközzék. Pedig az' ut adva van, a lehetőségek rendelkezésünkre .állanak, csak élnünk kellene velük. De a közvélemény nyomása még nőm esik azzal a súllyal latba-, hogy lökést adjon az események megindulásának. Még egy hajszálnyival, ugyláitezik fokozódnia kell a feszültségnek, hogy eloszlassa a tömegek tisztánlátását akadályozó ködöt, mely eddig megakadályozta, hogy a népek egymásra találjanak. Amikor Csehszlovákia és Magyarország kiegyezésének lehetőségéről szólunk, mérlegelnünk kell az erőviszonyokat a nemzetközi politika várható fejlődése szempontjábóL Ami Csehszlovákia javára esik, átlagosan nagyobb gazdagsága, területe és a lakossága 'számának szempontjából, azt kiegyenlíti Magyarországnak sokkal kedvezőbb földrajzi helyzete. Nemzetközi viszonylatiban pedig a fejlődés azt látszik mutatni, hogy mind jobban lemorzsolódnak azok az akadályok, amelyek az egyenlő felek közötti közeledést ez- ideig megnehezítették. Becs, március 5. Ausztria és Olaszország -megbízottai tegnap aláírták az 1931 júliusában kötött és a kedvezményes vámok rendszerén alapuló kereskedelmi szerződést. A szerződé* gok teíkinitettben hasonlít az elmúlt nyáron ^cöti osztrák-magyar eaaci0d-ii.fr, amely ugyancsak leplezett predenemeáás szerződés, amennyiben a szállító országnak kedvezményes kamatlábbal; nyújtott hitelek -alapján áll. Ezen kívül a tegnap aláirt szerződés közvetlen összeköttetésben is áll a tavalyi osztrák-magyar szerződéssel, mert az •utóbbinak Ausztria terhére szóló szaldóit az Olaszországtól Ausztria javára irt szaldók -megtérítik. Épp ezért nem indokolatlan, ha a szerződéssel kapcsolatban hármas szerződésről beszélünk. Mint ismeretes, az osztrákmagyar szerződés nem hozta meg a tífle várt eredményeket elsősorban azért, mert idö- közbetn Magyarországon szigora devizaren- deletek léptek életbe s azért, mert Ausztria rászorul a magyar búzára, de Magyarország nem szórni rá az osztrák iparcikkekre. Az olasz-osztrák szerződés a hitel megolcsóbbi- tásán kívül tarifakedvezményeket is kilátásba helyez. A hitelüzleitek lebonyolítására uj osztrák-olasz részvénytársaságot alapítanak, amely Milánóban fog székelni. Bécs, március 5. A Reidhfipest bizonyára -félhivatalos inspirációra ma részletesen foglalkozik az uj köaépeurópiai koraföderájciós tervekkel és sajnálja, hogy a megindult tárgyalások alatt a vámunió és a dunai konföderáció jelszavait a vitába vetették. Buresdh kancellár ismert nyilatkozatában az általános gazda-sági mozgásszabadság érdekében szállt -síkra. Ausztria semmiesetre sem akar Németországgal szakítani, miért Németország a kis köztársaság legnagyobb vásárlóija és eladója. A behozatal egy ötödé Németországból jön, a kivitel egy hatoda Németországba megy. A négy többi dunai állammal való kereskedelem körülbelül még egyszer akkora, mint a németHosztrák kereskedelem. Éppen ezért Ausztria sem Németországgal nem szakíthat, sem az utódállamokkal és az általános megoldás csak úgy képzelhető eil, ha mindkét fél szerephez jut az osztrák közgazdasági életben. Párisi, március 5. Tandieu tegnapi beszédében, amelyet a kamara külügyi bizottságában mondott el, hangsúlyozta, hogy a OehszíováMának fölyóritott kölcsön nem politikai jelegű kriris-kölcsön. Csehszlovákia közgazda-sági élete egészséges, csak a bankóik ném táplálták kellőképpen, az állaA nagy kérdőjel, a francia-német viszony alakulása, nem lehet akadálya a közeledésnek, sőt ez a Prágának fontos francia orientáció szempontjából egyenesen kívánatossá vált. Nem csupán a francia közvéleményben egyre jobban terjedő ama felismerés, hogy a kieantant magában nem jelent elég erőt a német terjeszkedési törekvésekkel szemben, hanem első-sorban az a szándék, mely még a francia-német végső leszámolás előtt végre akarja bajt-ani a dunavölgyi államok átcsoportosítását, teiszi kívánatossá Paris számára jttuot. Csehszlovákiának joga van a francia -segítségre, már csak azért i-s, mert rendkívül (lojálisán viselkedett a osa-tl-akozási krízis idején. Tardieu szerint Franciaország most építi ki dunai politikáját, amelynek segítségévéi cl' a és Oiias3QTi&á.g U-unogolásával a dunavidéki gazdasági kötelékeket szorosabbá fűzi. Arról van ezó, hogy a természettől egységesnek teremtett gazdasági terület gazdasági szétdaraholtságiáhak véget vessenek, a vámfalakat lebontsák, a mesterséges ipafok kif-ejtesztéisét meggátolják és a pia-c- Ihiiány miatt megful-lásra Ítélt ipari területeknek kellő szelepeket biztosítsanak. A kamara ma délelőtti ülésén megszavazta a Csehszlovákiának folyósítandó ha-tszáz millió frankos kölcsönt. 345 szavazó képvi- ts*elő közül 325 a kormányjavaslat mellett (szavazott, mig 20 képviselő ellene. Ezek az (utóbbiak többnyire kommunisták voltak. A (szocialisták és a radikálisok tartózkodtak a szavazástól. A csehszlovák álláspont Prága, március 5. A Lidové Noviny szombati számában „Nagy és kis Pán-európa44 címen ismét vezércikkben foglalkozik a dunai népek szövetségének gondolatával. A középeurópai kérdés nem pénzügyi, hanem gazdasági kérdés — mondja egyebek közt. — Semmiféle kölcsön nem idézhet elő alapvető javulást. Középeurópa nemzeteinek jobb munkafeltételekre van szükségük, szükségük vau arra, hogy termelhessenek és eladhassanak. Ki tudja ezt nékik ma biztosítani? Senki más, mint ők maguk. Középeurópa nincs oly helyzetben, hogy bevárhassa, amíg a világkonjmikfcura megjavul. Amikor valamennyi áliam elzárkózik, amikor a brit birodalom is zárt gazdasági egységbe gubózik be, Köz-épeu- rópa államainak sem marad más hátra, mint ugyanezt tenni, de az egyes államok tulkicsi- nyek ahhoz, hogy önmagukban évekig kitarthassanak. Téliát össze kell fogniuk. Mi tartja őket vissza attól, hogy ez meg ne valósuljon? Semmi más, mint a politika és pedig nem a saját politikájuk, hanem a magas politika, azok a magas vitás kérdések, amelyek a nagyhatalmak között fönállanak. Egyik féltékeny a másikra, fél, hogy ez, vagy amaz ne jusson túlsúlyra a Duna mentén, ezért nem akarja megengedni, hogy a középeurópai nemzetek komolyan megkíséreljék az egymás közti megértést. Ezért a legkedvezőbb kijelentés, amely eddig a középeurópai diskueezió folyamán elhangzott, Tardieu mondata Franciaország, Anglia és Oroszország segítségéről. Ha e három állam között megvan a megértés, úgy már túl vagyunk a fél utón, mert bizony nincs szükség arra, hogy a nagyhatalmak tessék éljenek bennünket az összefogásra, csak épp ne akadályozzanak beune. az uitódáHaniiofk megbékélését. Céltalan volna tagadni, hogy Csehszlovákia ázsiója ebben a koncepcióban csökkent. A kísantan-t gazdasági összefogását Magyar- ország nélkül nie-m lehetett megvalósítani, a gazdasági leromlás állandósítása pedig l<ehe tétlenné teszi az import alisztiikus politika folytatását. De van még egy fontos körülmény, mely bizonyos amerikai, angol és részben francia pénzügyi körök érdeklődésének előterébe állította Ausztriát és Magyarországot. BefolyáTardieu ugyan nem szólt Németország beleegyezéséről, amely, u-gy látszik,' elérhetetlen, de olyan jelek is mutatkoznak, hogy Németországot kész dolog elé is lehetne állítani s azután Németország igyekezne a helyzetből annyit profitálni, amennyit lehetne. Valóban nincs itt másról szó, mint arról, hogy lemondjon imperialista terjeszkedéséről, amely ellene mozgósította Franciaországon és Csehszlovákián kívül Olaszországot is. Mi, dunai nemzetek Európai mikrokozmoszt képezünk, ha a nagyhatalmak a közeledés kísérletét megengedik nekünk, rövid időn belül követhetik majd példánkat. Ellenkező esetben soha sem érjük azt el. A miniszterelnök lapja, a Venkov: „Váltók, amelyek nem honorálhatok14 címen többek között ezeket írja: Ha a múltra tekintünk vissza, nem szabadulhatunk meg attól a benyomástól, hogy a köz-é-peurópai vámközösség tervezete ama törekvések láncolatának egyik szeme, amelyek a középeurópai viszonyokat úgy akarják rendezni, hogy Középeurópa bizonyos mértekig semlegesítve legyen, avagy nyíltabban mondva, hogy ne jusson berlini befolyás alá. A békeszerződések közvetlen megkötése után a katolikus államok blokkjának létesítéséről beszéltek, amely állott volna Spanyolországból, Délnémet- országból és Ausztriából g ehhez hozzákapcsolódott volna Magyarország. Akkoriban azt is állították, hogy az ilyen átcsoportosítást nem fogadná kedvezőtlenül a Vatikán, amely szívesen látná, ha a délnémet katolikusok kiszabadulnának a protestáns Berlin befolyása alól. Különböző formákban már több hasonló terv is fölmerült, egyikben-másikban a Habsburgok is szerepet játszottak. A Berlinnel folytatott diplomáciai háború éles formákat öltött, amikor Berlin az osztrák-német unió tervével állott elő. Mindenki tudja, hogy mily feszítéssel járt Berlin ezen támadásának lehetetlenné tétele. Németország és Ausztria lemondtak erről a tervről azzal a megjegyzéssel, hogy „másoknak44 kell valamivel jobbal jönni-ök, ami Középeurópában a gazdasági nehézségeket eltávolitaná. Tardieu javaslata felfoghatatlan nagy izgalmat keltett Berlinben. Németország bécsi követe hivatalosan bejelentette az osztrák kormánynak, hogy Né- metorezág Ausztria fejlődése érdekében fölajánlja a preferenciáiig rendszert. Az osztrák kormány eddig a javaslatra nem válaszolt, de érthető, hogy tudatában van azoknak az előnyöknek, melyeket a két versenytárs ajánl. Magyarországot is bevették a francia tervbe, Magyarország azonban még huz-olózik. A ..középeurópai44 kérdés oly vágányokra kerül, hogy csak Magyarország és Ausztria szanálására vezetne. Ha a fejlemények ebben az irányban haladnak tovább, akkor senkinek nem szabad majd csodálkoznia azon, hogy erre a középeurópai vonatra még azok sem fognak közülünk ráülni, akik benne a válságból való kiutat remélték: a nagyiparosok sem.- -ri - - - - ) , , ■« ' ' • - -- ' ------------------------------------------------------------------- ----------------------- ----------------------------- ----------------------- -----Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkttl Általános európai vita indult meg a kózépeurópai problémáról Bécsben aláírták az olasz-osztrák kedvezményes vámszerződést — A francia kamara megszavazta a csehszlovák kölcsönt MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL Ara a 55. (2868) szám •> Vasárnap * 1932 március 6 A szlovenszkói ésruszinszkóiellenzéki pártok ÍÜS5; »«*polúlkai napi “Prá9‘m emelel' Egyes a*Am ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. ÜZURÁNYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA 8ÖRGŐNYC1M: HÍRLAP, PRflHA
