Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-05 / 54. (2867.) szám
1938 március 5, suombau 'PRXGAI-AWAaR-H 1RLAIÍ Az Ideológiák zűrzavarában Tekintettel a* ifjúsági kérdés nagy Jelenségére, alább megismételjük csütörtöki számunk elkobzott vezércikkének közlését — természetesen az elkobzott rész kihagyása mellett. A magyar íőiiskolai hallgatók munkaiközöe- 8égé ez óv januárjában alakult meg Prágában és ebben a formában az egészséges fejlődés lehetősége kétségtelenül megvan, csak céltudatos munkával kell helyes irányban fejleszteni. A diákságnak szervezeti formáktól ment tömörülése a legalkalmasabb fórum lehet abban az irányban, hogy mindazokat a problémákat minden oldalról megvitassa, mindazokat a sordöntő kérdéseket tisztázza, amelyek elé a kisebbségi élet kényszerűsége állította a fiatalságunkat. A magyar főiskolai hallgatók előkészülete a nemzeti élet nagy feladataira nem mutat fel még idáig oly jelentős eredményeket, aminőket szántén kisebbségi sorsban élő erdélyi testvéreink éppen az ifjúsági mozgalmak terén olyan bősé" gesen produkáltak. Természetesen núnálunk olyan nehézségekkel is számolnunk kell, amelyek Erdélyben nincsenek meg s amelyek — hogy úgy mondjuk — elsősorban geográfiái adottságokból származnak. Miuálunk nem egy egyetemi központban koncentrálódik a főiskolai hallgatóság, hanem három városban oszlik meg s már az anyagi eszközök hiánya is meggátolja a sűrű érintkezést, az intenzív belső kapcsolatot, amelyből pedig egyedül sarjadhat a közös célú és irányú miunka. Az az egészséges fejlődés iránya, amoly magának az ifjúságnak kebeléből indítja el a mozgalmakat s a fiatalság iniciativ erejéből táplálkozik. Főiskolás ifjúságunknak a fejlődés ilyen irányát kell felvennie, komolyan kell foglalkoznia az előtte álló kérdéskomplexumok rengetegével, meg kell vizsgálnia, tisztáznia kell helyzetét, jövőjének útját, szerepét a magyarság kisebbségi életében s azokat a nagy íeladatóikat, amelyeket a sors rendeléséből vállalnia és teljesítenie kellA munkaközösség eszmei lényegében az a kiemelkedő fontosságú, hogy a magyar ifjúságnak a magyar kisebbség életében betöltendő szerepét tűzze programjának központjába. Itt azután le is egyszeniéitődik az egész probléma. (Itt a cenzúra 49 sort törölt.) Éppen ezért annak a vitaülésnek alkalmából, amely Prágában a közelmúltban végbement s amelyben különböző világszemléletek képviselőd csaptak össze, ezeket az igazságokat szögezzük le- Teoretikus fejtegetések, melyek nem ismerik el a speciális magyar kisebbségi kérdést, mert azt csak a világkapitalizmus következményének tartják és éppen ezért a világkapitalizmus elleni harcra szólítják fel a magyar ifjúságot, ideolőgikus zavarokból támadnak s egészen olyan értelműek, mintha gátszakadás alkalmával valaki a fenyegetett falu népét a Tisza gátjáról az óceán partjára szólítaná, hogy azt kell eldugaszolni, mert az óceán minden víznek a forrása. Az ilyen teo- retizálók a középkor köldökimádóinak lelkü- letében élnek, akik egy fixa ideára állították be egész értelmi rendszerüket s nem veszik észre, hogy az életnek reális tényei s adottságai vannak. * Itt idézhetjük Grosschmid Gézáinak a menzabizottság vasárnapi ülésén mondott, általános figyelmet keltett beszéde idevágó részét. — Nemcsak az ifjúsági, de az egész háború utáni válságnak — mondotta Grosschmid szenátor többek között — alapoka ez: „Nincs munka-" Eltűntek a munkalehetőségek, — nem csoda, ha a reményvesztett emberek nagy tömege a múltat megtagadva, a jelent egy bár ismeretlen, de jobbnak hitt jövő reményében feldúlni akarja és az elkeseredéstől és nyomorúságtól elszédülten dűl be szélsőséges irányzatok szolgálata utján egyesek hirtelen érvényesülni akarásának hálójába. Ezeknek a szemében a ,kisebbségi" jelző már megalázó értelmű és ahogy az Erdélyi Helikon egy irodalmi ankétjén egyikük mondja: „csak só és kovász akarnak lenni Isten többlisztii kenyerében, Erdély európa- mintás népegyvelegében . . .“ Vájjon ezt akarhatja az államok nemzeti életének mai forrpontján bármily öntudatos nemzet ifjúsága? Nem hinni! Ez egyenlő az öngyilkossággal! Nem akarunk mi sem „só", sem „kovász" lenni, nem akarunk semmiféle tésztába belesülni! Mások minden sérelme és hántása nélkül akarunk itt egyszerűen tovább élni mi is és magyarok akarunk itt is maradni. * Az emberiség lelkét olykor-olykor elöntötte a ragály. Az ezredik óv előtt a obiliaaták, Borzalmas vérfürdő egy családiéban Egy halott, hét halálos, két súlyos sebesült A szörnytettet a vendéglős hozzátartozóin követte el, valószínűleg őrülési rohamában — A tettes saját magát is Prága, március 4. Ma hajnalban borzalmas családi tragédia játszódott le a prágai Óváros egyik házában. A Karlova uHce 30. számú házában megtámadták Hruby Hugó vendéglőst és családját: Hruby anyját megölték, a vendéglős és felesége agonizál, ki- lenehónapos kisfia szintéin megsérült, A tettes valószín Illeg Hruby 26 éves sógora, Vetrovsky János, »kj pincemesterként állott Hrubynál alkalmazásban s akit súlyos, szúrt sebekkel borítva találtak meg. Fölfedezik a vérfürdőt Hruby Hugó családfával a vendéglő fölötti szobában lakott s ugyanott aludt Vetrovsky is. A szomszédos szobáiban aludt Prucha Johanna szakácsnő, a gy ük osság egyetlen tanúja. Pruaha Johanna hajnali négy órakor hirtelen tompa ütések zajára felébredt. Azonban félálmában megnyugodott azzal a gondolattal, hogy a gazda nyilván csak most tért nyugovóra és ő okozta a lármát. Ismét elaludt, de kevéssel rá a kálenobónapos kisgyermek sírására ébredt. Mivel tudta, hogy a gyermek anyjának könnyű álma van és a sírásra mindjárt felébredt volna, különösnek tűnt neki, hogy a gyermek tovább sir és senki sem mozdul a szomszédos szobában. Erre felkelt az ágyból és kinyitotta a szomszédos szobába vezető ajtót. Ekkor borzalmas látvány tárult elébe: Vetrovsky baltával a kezében állott Hruby anyjának vérbenfündő holtteste fölött, Hruby felesége az ágy miellett feküdt, ugyancsak vértócsa közepében. Vetrovsky, mikor megpillantotta Prucha Johannát, vénbenforgó szemekkel fordult feléje s rákiáltott: ■— Kisasszony, nézze esak, mi történt itt! Itt a balta! A szakácsnő attól tartott, hogy Vetrovsky ráveti magát, ezért gyorsan becsapta az ajtót s hátával neki támaszkodott. A szomszédos szobáiból most már csak hörgést hallott, majd Vetrovsky lépteit, aki percekig fel-alá — Aranyérnél és az evvel járó béldugu- repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülés! rohamoknál a természetes „Ferenc József" keserüviz használata mindig kellemes •megkönnyebbülést, sőt gyakran teljes gyógyulást eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe hatágú Ferenc József vizet sokszor mindennapi használatra, reggel és este egy-egy félpohárayi mennyiségben rendelik. A Ferenc József keserűviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben kapható. járt. Azután hallotta, amint Vetrovsky kinyitja a szobából a folyosóra vezető ajtót, majd onnan a folyosóból nyíló kié tereimbe megy. Néhány pillanatra rá valaki kopogott az ablakon. A szakácsnő azonban halálfélelmében mozdulni sem mert. Azután hallotta, amint Vetrovsky léptei távolédnak az ablaktól s kevéssel rá valami fémszerü tárgy zuhant a padlóra. A szakácsnő úgy vélte, hogy Vetrovsky a baltát hajította el és ez okozta a zajt. A vérrel borított baltát valóban meg is találták a kis terem küsziöhirdették, hogy ne csináljon senki semmit, ne dolgozzon, ne fáradozzon, minden hiába, itt az ezredik esztendő, elpusztul a világ. Szerencsére voltak elegen okosak, akik a „próféták" ellenére is dolgoztaik- A magyar fiatalok is a modern chiliasták ellenére dolgozni a karaak, még pedig a kisebbségi élet bén. Csak reggeli fél hat órakor, amikor a leány még mindig reszketve állott a szobájában, jött be hozzá Vetrovsky és ráorditott, hogy segítsen rajta, mert megszűrték. A leány erre azt válaszolta neki, hogy addig nem megy segítségére, amig nem hívja a többi cseléd leányt és pincért. A földszinten ugyanis még három leány és három pincér aludt. Vetrovsky erre lement a földszintre. Közben azonban már Soun Ruzsena cselédjeány meghallotta Vetrovsky kiáltásait. Gyorsan fölöltözködött és fölszaladt a lépcsőn, amelyen összetalálkozott a lefelé haladó halálsápadt, vérrel borított VetrovskyvaL. A leány erre fölkeltette a ház többi lakóját és rendőrért futott. Csak amikor a rendőr átvizsgálta a földszintet, mentek föl az emeletre, ahol rábukkantak a vendéglős családjára Hruby megnevezi a gyilkost Amikor a rendőrség megjelent a szörnyűséges bűntett színhelyén, Hruby anyja, egy mintegy hatvanéves asszony, már halott volt. Nyakán két hatalmas vágás és koponyája hátsó részén súlyos ütés nyoma éktelenkedett. Hrnby Hugó az ágyon feküdt, felesége pedig az ágy mellett hevert, mindketten szétzúzott koponyákkal. Ugyancsak a földön találták meg a kilenchónaipO'S gyermeket, akinek a homlokán éktelenkedtek vágási sebek. Megjelent hamarosan a birósági bizottság is, amely megállapította, hogy a halálos ütéseket azzal a baltával mérték a négy emberre, amelyet a kis terem küszöbén találtak. A mentők a Bruby- házaspárt, gyermeküket, valamint az ugyancsak súlyosan megsebesült Vetrovskyt beszállították a kórházba. A házaspár sérülése halálos, mig a gyermek sebesülése nem életveszélyes és Vetrovsky is ki fog gyógyulni sebéből- A vendéglő konyhájában élesre fent keskeny konyhakést találtak, amelynek éle vérfoltokkal csillogott. Vetrov- sky nyilván ezzel a késsel szúrta meg áldozatait. Első szempillantásra nyilvánvaló volt, hogy nem rablógyilkosság történt, mert a tettes egyetlen asztal-, vagy szekrényfiókot sem feszített föl. Hruby ék szobájában az éjjeli szekrényen 400 koronára bukkantak. A rendőrség hatalmas apparátussal indította meg a nyomozást, amelynek szálai Vetrovsky körül húzódnak össze. A Hruby-házapárt ugyan nem lehetett kihallgatni s valószínűleg már nem is fog lehetni, amikor azonban a szörnyű tett fölfedezése után Hrubyhoz azt a kérdést intézték, vájjon Vetrovsky volt-e a tettes, Hruby a fejével gyöngén bólintott. Vetrovsky már az örültek házában volt Vetrovsky szellemileg alacsonyrendü, rögeszmékben szenvedő embernek mondják, aki egy ideig már az őrültek házában volt internálva. Olymódon kapott állást Hrubynál, hogy távoli sógoreágban van a vendéglőssel, mivel húga férjhez ment Dostalhoz, Hruby szakácsához, akinek a nővére viszont Hruby felesége. Tettét csakis hirtelen őrülési rohammal lehet magyarázni. Rögeszméi ellenére csöndes, visszavonult emberként ismerték, aki minden jel szerint a legjobb egyetértésben élt a vendéglőssel. A vendégek sohasem figyelték meg, hogy Hru'bv é6 Vetrovsky között holmi nézeteltérések állanának fönn. „Moula" Hruby vendéglős különös figura volt. A rendkívül alacsony termetű, gyönge szervezetű, kiesé torzkülsejü emberen igen föltűnő volt az óriási fej, amely annál nagyobbnak tűnt, mert Hruby teljesen kopasz volt. A harmincnyolcéves vendéglős rendkívül kedvelt volt vendégei körében, alkik esfénlkiinit a törzsasztalhoz telepedtek területén kívánnak dolgozni és a munka útja nem lehet más, mint a nemzeti koncentráció, az összes erőik egybefogása a nemzet örök értékeinek megmentésére. A chiliasták, köldökimádók és konclesők pedig csak várják a világ végét vagy a manna ígéretes hullását. Bútor teszi otthonossá a iakáts Brno — Praha — Bratlslava — Pardubice Oiomouc — M. Ostrava — Opava — koSice köréje. Az volt a szokása, hogy mindenkire gorombán rászólt, de erről a következő percben már meg is feledkezett s ezért barátai ,,/moula“-nak nevezték el, a/rni a prágai argóiban olyasfélét jelent, mint „dörmögő medve". Törzsasztalát ezért, amely körül főképpen kisiparosok és kiskereskedők ültek estén- kint, a monláik jótékony asztaltársaságának nevezték el. A kis vendéglős, aki sokkal idősebbnek látszott, minit amennyi a valóságban volt és csak botra támaszkodva tudott járni, nagy előszeretettel viseltetett a vadászat iránt, noha vendéglőjét soha som hagyta al és évente talán egyszer ment az ajtó elé, hagy friss levegőt szívjon. Vendéglőjében, főképpen pedig a törzsasztal fölött száma tá lán vadászt roíeuim függött, amelyeket készen vásárolt. Ünnepnaponként díszes vadászruhában feszi tett vendégei előtt: zöld mellényben, díszes, hajt ókás ezüstgom- bos barna kabátban és élesre vasalt vadász- nadrágban. Felesége ugyancsak kis termetű, de rendkívül csinos asszonyka volt, aki a konyhát vezette, azonban soha sem jelent meg a törzsasztalnál. Hruby a legszegé nyebb viszonyokból küzdött© fel magát jómódú vendéglőssé s már mint gyermek egy cukorgyárban dolgozott a mindennapi kenyérért. Testi elinyomorodását csontlágyuláa okozta, amely még zsenge gyermekkorában érte, amidőn pincérként dolgozott egy nyirkos, dohos helyiségben. A torz testű emberke csodálatraméltó életen orgiát rejtett magában, maró humorral nézte a világot, de igaz jósággal is. Sok vendége csak azért látogatta, hogy kaszálásaiban gyönyörködjék. Vendéglőjét csak az elmúlt héten renovált atta és festette. A vendéglő egyébként az elmúlt év folyamán négyezer változtatott tulajdonost, mielőtt Hruby vette át, aki energiájával és kitűnő képességeivel virágzó üzletté fejlesztette rövid idő alatt. Lopás történt a vendéglőben egy nappal a szörnyieíí élőit Hruby tegnap este törzsasztala barátai társaságában ült, a társaság ártatlan kártya játék okkal űzte unalmát és sokai tréfálkozott. Éjféltkor szokás szerint lebocsátották a redőnyöket és tovább mulattak. Előkerült a harmonika és H'fuby a vendégeivel énekelni kezdeti. Közben kiderült, hogy egy ügynöknek, aki a társasággal ülit, eltűnt a kabátja. Hosszas kutatás után az ablakpárkányon megtalálták az ügynök iratait és igazolványait, amelyek a kabátban voltak és amelyeket a tolva j a lopás után oda helyezett. Az ügynök azután Hrubv kabátjában ment haza. Hajnali két óra felé Hruby a legjobb hangulatban aludni tért, miután vendégei is eltávoztak. Hogy azután mi történt, egyelőre még tisztázatlan. Osaik négy órakor tekintett
