Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-31 / 74. (2887.) szám

8 Milyen lesz a tavaszi és nyári divat? Hadüzenet a fekete színnek — Itt az „éjszakai kék** Nem kell hosszabb szoknya! Irta: JEAN PATOU Prága, mámra® vége. ’Aí idei nyári divat az egyenes vonal diadala lesz. Egyszerű, egyenes szabások jönnek ég ezek azután egészen uj voraallethstőségeket fognak ad­ni A derék továbbra lg magas lesz, sőt még az eddiginél ie magasabb. Az anyagok ugyanazok lesznek, mint az előző szezónban, crepe bilitis, satin, imperlal stb. A minták a legkülönbözőb­bek, a legváltozatoeabbak lesznek, sötét vagy világos alapon. A mai súlyos gazdasági viszonyok között igyekeztem a lehető legujabbat hozni. Minthogy pillanatnyilag nem lehet radikális vonalválto­zást megvalósítani, arra törekedtem, hogy az anyagok fantáziája és változatossága vidámmá, gazdaggá, sokfélévé és amellett diszkrétté tegye az 1932-es nyári kollekciót. Szükség van arra, hogy a nagy divatcégek a lőhető legnagyobb kisértésekkel próbálják vásárlásra bírni az em­bereket. Három jó módszer van erre: újszerű vonal, változatos anyag és leszállított ár. Itt volna már az ideje, hogy a francia divat­nagyipar végre áldozatokat hozzon és leszállítsa árait, mert csak igy dolgozhat tovább, tarthatja meg munkáenőit ée őrizheti meg a régi tradí­ciókat. Emellett azonban nem szabad az anyagok minőségét rontani azzal az űrüggyel, hogy áruk is olcsóbb lett. A télen hadat üzentem a fekete színnek és örömmel állapítottam meg, hogy az általam lan- szirozott gesztenyebarna szín milyen nagy hatás­sal volt a francia iparra: hatalmas tömegben jöttek piacra a gesztenyebarna szövetek. Erre a nyárra még nem tértem vissza a feke­téhez. Eljön majd még annak az ideje is, de a közelmúltban annyira visszaéltünk vele, hogy most pihentetni kell. Ehelyett hozok egy sokkal szebb, sokkal varázsosabb és lágyabb szint, ame­lyet igy lehetne meghatározni: „éjszakai kék“. Hogy bebizonyítsam, mennyivel szebb ez, mint a fekete, ugyanazt a modellt megcsináltam éj­szakai kékben ée feketében. A mannequinek egymás mellett mutatták be a két kreációt ée mindenkinek a kék beesett. Két árnyalata van ennek a nagyon finom sötétkéknek: „Patou’e new blue“ és „bleu lin". Ezeken a kék színeken kívül a fehér lesz az uralkodó ezin nyáron. Külön probléma a strandruhák, a hajóruhák birodalma. Óriási változatosságban fogom bemu­tatni a különböző napfüxdőzőruhákat, pizsamá­kat és yacihtkosztiimöket. Ez a mi szakmánknak a legmodernebb ága. Igyekszem mindig elkerülni ezeknél a ruháknál a groteszk, operettszerü hatá­sokat- Komolyan veszem ezeket a ruhákat, amelyeket viselőik igen erősen használnak és ezért igyekszem a legjobb anyagot, a legprecí­zebb szabást és a legelegánsabb stílust adni. Nem akarok fantasztikus szenzációkat kelteni, hanem becsületes, jó ruhát akarok adni, amely amellett sikkes ée elegáns is. Tavasszal és nyáron sohasem lehet szigorú határvonalat huzni a délelőtti és délutáni ruhák között Nagyon sok elegáns nő délelőtt elmegy, ebédel és csak késő délután, közvetlenül vacso­ra előtt megy haza, tehát egész nap ugyanazt a ruhát viseli. A gyapjuruha egyaránt alkalmas déjeunerhez és ötórai teához. Ennek a ruhati- pusnak uralkodó fajtája az ímprimé. A legkülön­bözőbb színek jöhetnek szóba és a legváltozato­sabb minták a klasszikusan egyszerűtől a, fan­tasztikusig. A matt-selyem vagy nagyon finom gyapjuköpenyek semmit sem mutatnak a ruhá­ból, úgyhogy ha a nő kabátját leveti, friss, meg. lepő hatást tesz a ruhája. Lesz az idén tavasszal és nyáron nagyon sok kosztüm is. Divatosak lesznek a férfiszövetből készült kosztümök. Ezek is finomak, lágyak lesz­Magyar ember volt a modem színpadi rendezés amerikai úttörője Prága, március 30. A clevelandi „Szabad­ság" egyik ideérkezett márciusi számában ír­ja: Egy londoni jelentés arról számol be, hogy hosszas betegeskedés után örök álomra hajtotta le fejét Királyfi Balázs, egy világhírű magyar színházi vállalkozó, aki a múlt század 'hetvenes éveiben kezdte meg tüneményes pá­lyafutását Newyorkban- Királyfi 84 éves volt. özvegye, négy fia és egy leánya gyászolják. Az egyik fiú, Viktor, Col limbusban él. Királyfi Budapestről került az Egyesült Ál­lamokba, 1868-ban. Kápráztató, nagyszabású balett- és cirkusz-előadás okát kezdett ren­dezni és mint táncos, úgy jómaga, mint Imre nevű öccse óriási sikereket arattak. A „The Black Crow“ című hatalmas revüje annak idején országra szóló sikert aratott. Minden valószínűség arra mutat, hogy Király­fi volt az első, aki villanyfénnyel megvilági- tott színpadot használt Newyorkban és úgy színpadi világítás, mint maszkirozás dolgában úttörő munkát végzett­A hetvenes években öccse segítségéve] szín­re hozta a newyorki Ni'blo (Jardénben a The Deluge, Or Paradise Lost című látványos mutatványt és ujságickkek, reklámoédulák utján közölte a közönséggel, hogy „a színpadi világítás villannyal, Mr. Thomas Alva Edison személyes ellenőrzése mellett történik". A Királyfi-fivérek abban az időben résztvet- fek Newyork magyarjainak a társadalmi éle­tében is, amint arról Kende Géza, Az Ame­rikai Magyarság Története cimü müvének a második kötetében arról beszámol. A Királyfi-testvérek hírneve nőttön-nőtt. Az Eldorado Amusement Parkban előadták a King Solomon cimü látványosságot, ezer sze­replővel egy óriási, pompás színekben úszó színpadon. Királyi Balázst erre azonnal meghívták Londonba, hogy ott is rendezzen látványos előadásokat.- Királyfi Londonban az Olympia Theatreben előadta az „Orient" cimü látvá­nyosságot, 2600 szereplővel. A következő tíz esztendőt Királyfi Európá­ban töltötte, ahol városról-városra járva, lát­ványos előadásokat rendezett. Legnagyobb si­kerét 1897-ben aratta a brüsszeli kiállításon és később ugyanebben az évben megrendezte az első vízi felvonulást Párásban a Rois <ie Boulogneban- Ekkor történt, hogy Királyfit el­nevezték Parisban a „színpad Napóleonjá­nak." Királyfi 1900-ban visszatért Amerikába és folytatta rendezői munkáját, újabb és újabb sikereket aratva. Még 1907-ben is dolgozott, mint a Barnum s Balley cirkusz színpadi igaz­gatója és időközönként önálló előadásokat ren­dezett az ország különböző városaiban­Királyfi az utóbbi években Londonban élt vissza vonultságban. Rádió-krónikák Papp Jenő könyve Budapest, március 30. Példátlan sikere van annak a testes és díszesen kiállított könyvnek, amelyben Papp Jenő az ő vasárnapi rádiókró- nikáít nyújtotta át a magyar közönségnek. A könyv tartalma megérdemli, hogy a „verba volánt4 fátumából átmente&sék a „seripta manent“ maradandóságába, mert bár szerző­jük a vasárnapi rádióműsor csemegéjéül irta is az aktualitás e poémáit, nem az újságíró, vagy az egyszerű krónikás dolgát végezte, hanem meg kell mondani, hogy írójuk igazi poéta és pedig abból az értékállóbb és ritka fajtából, amelynek lírája nem zengő cimbalom csu­pán, hanem amelynek értékes, érdekes és megtermékenyítő mondanivalója is van. Lírikusnak elsőrendű ez az európai művelt­ségű és mégis minden izében magyar publicis­ta. Nem el révült álmodozó, hanem a rohanó, zajló életbő] meríti ihletét 6 mindazt, amit mélyrelátó szeme meglátott, a tökéletes irAs- müvéez erejével nyújtja át a közérdeklődés­nek. Az irói kisplasztikának valóságos remekmű­ve Papp Jenő minden krónikája és ahogy a rádió magyar közönségének kedvence lett, egészen bizonyos, hogy az olvasóközönséget is éppen úgy meg fogja hódítani könyve, amelynek holt betűiből egy bök* *, mert az élet igazi arcát ismerő, ellágyulni, meghatódni — tehát hatni és meghatni is — tudó fériilé- Hek meleg és nemesércü baritonja csendül ki- Az a vox humana, a mellyel a rádióműsor prominens egyéniségévé nőtt. A magyar kultúra közösségének nagy ér­téke ez a könyv. Témáiban, amelyek általáno­san emberiek, semmi mesterkéltség és mind­az, amit a krónikáikban elmond, egyformán ér­dekel mindenkit, aki magyarul beszél és ma­gyarul álmodik. Papp Jenő könyve, amely a magyar géniusz igazi drágaköveit ragyogtatja, joggal tarthat számot a legteljesebb elisme­résre és sikerre. (—ly—) ♦ A könyv lapunk kiadóhivatala utján is meg­rendelhető­(*) Wemer Gyula rimaszombati hangversenye. Rímaisraombaiti tudósítónk jeleníti: Április másodi­kén este félkilenc órai headetted tartja meg má­sodik kultureet/jéfc a rimaszombati zeneiskola a voltt vármegyeház nagytermébe© Warner Gyula dr. hegedűművész én Balog Margó* wmeoeaastbnée*. nek, igyekezünk eltüntetni férfias szögletessé­güket. A szoknya, illetve a spartruha vagy délelőtti és délutáni ruha hossza ugyanolyan lesz, mint a télen. Súlyos pszichológiai hiba volna a szok­nyát meghosszabbítani. Az olyan ruháknál azonban, amelyeket ta­vasszal kabát nélkül egyszerűen csak prémmel fognak viselni, az alj nem lesz kerek, hanem szabálytalan és egyes részei hosszabbak, mint a többiek. Az estélyi ruhák terén még nagyobb a válto­zatosság, mint a nappaliaknál. A szoknya hosszú­sága sokkal többféle szabást tesz lehetővé. Mind­ezek az estélyi ruhák 140 centiméter széles anyagból készülnek. Anyaguk részben egységes, részben impriimé. Nagy újítást jelentenek az imprimék terén a Bianohini-féle muszlinok, amelyekben megvan az organdi minden előnye, annak minden kényel­metlensége nélkül. Ezekhez az estélyi ruhákhoz lehet kis kabát­kákat vagy rövid köpenyeket viselni, esetleg mulatságos formájú kis gallérokat. Hosszú kö­penyek lehetőleg nem jönnek számításba. Az estélyi ruhák hossza körülbelül a régi ma­rad. Nem szabad a földet éraiök, nem szabad megneheziteniök a járást és a táncot, de azért el kell takarni a lábat. A dekoltázs megváltozik. Kevésbé mély lesz, mint eddig. Mélységét különböző fátylak fogják csökkenteni. A tendencia: nem túl sokat mutatni. Kevés prém jön ezekhez a ruhákhoz, néha a köpenyeken és estélyi gallérokon menyét és ezüstróka. Fel lehet venni esetleg egy kis mulat­ságos szabású breitschwanz-gaJllért, kis hermelin­gallérokat, délutánra pedig kanadai menyét- boákat. A kalapok terén állandó a forrongás, hónapról- hónapra uj vonalak és Ötletek bukkannak fel. A fekete kalapokat száműztem, tekintettel arra, hogy fekete ruhák sem lesznek nálam. A legtöbb kalapom „éjszakai kék" lesz. Néha. a kalapok színei és mintái követhetik az imprimé-ruha szin- nét és munkáját. Délutánra divatos lesz a fehér szalmakalap. Mindent összevetve: ez az uj divat egyszerű, de változatos lesz és kerülni fogja a feketét. nő köaremüködiéséved. A kulturestét Warner dr. salovák nyelvű előadása Vezeti be Beethoven- CsajkovszMij címmel. majd Beethoven: Somata appae&ionalájámak (Opus 57) és Osajkovezkij: D-duir hegedűverseny ének (Opus 35) előadása következük. A hegedűszólót Wemer dr. játsza, mig a imgorakieéretet Balog Margit szolgáltatja. A két zeneszámot Wemer dr. magyar és szlovák nyelvű zeoepszLahóLógiifli kísérő magyarázata előzi meg. A kivételes zenei eseményt jelentő estély iránit nagy érdeklődés nyilvánul meg. (*) A kassal Lyra-dalkör hangversenye. Kassá­ról jelentik: A kassai Lyra-dalkör mint önálló kulturegyesület április 2-án, szombaton este 8 órai kezdettel tartja meg a Sohalkház nagytermében ezidei tánccal egybekötött hangversenyét. Közre­működnek: Lihay Ica (zongora), Tamássy Antal (hegedű), Kiezelly Józeefné dalárdatag, a dalárda férfi ée vegyeskara. Karnagy Paulusz Ákos. Mű­sor: 1. Paulusz „Jelige". 2. Petőfi-Fortuner „Mi volt nekem a szerelem" férfikar. 8. Hemerka U. „Szlovák daloskör", vegyeskar. 4. a) Kacsoh Pongrácz dr. „Késő ősz van, b) Sándor Jenő dr. „Hová viszi az őszi szél", c) p. Molnár K. „Szám­tan", szólóének zongorakisérettel, énekli Kiszelly József né dalárdatag. 5. Novák K. „Három magyar dal", férfikar. 6. Schubert F. „Induló", vegyeskar. 7. Huhay J. „Helyre Káli", hegedűszóló zongoraki- sérettei, játsza Tamány Antal. 8. Szemere-Paulusz „Ujjé“, férfikar. 9. Bartók-Kodály „Régi magyar dalok", vegyeskar. 10. Verdi G. „A banditák kara" az „Emáni" c. operából, férfikar zongorakisérettel. A zongora,kíséretet Libay Ica látja el. Hangver­seny után tánc reggelig Konecsny E. zenetanár szalonzenekarával. Belépődíj vigalmi adóval: sze­mélyjegy 18 korona, családjegy (3 személy) 85 ko­rona. Karzat 6 korona. Felűlfizetések Wilhelm László címére, Fő-ucca 75, küldendők. Pénztámyl- tás a hangverseny napján este 7 órakor. (•) Április 30-4n zárja idei szezónját a buda­pesti Nemzeti Színház. Budapesti ezerkesztőségünk telefonálja: A súlyos gazdasági helyzetire és a takarékoskodásra való tekintettel mánieajteri ren­delettel április 90-án bezárják az állami prózai ezinházakafc. Eszerint a Nemzeti Színház és a Nem­zeti Színház kamaraszínháza április 30-án zárja idei szezónját, ez Operaház azonban továbbra is nyitva marad. (•) Goethe — él. Ezizel a címmel jelent meg a német lillmpiaoon a Goeibbe-oeűteraáríuim alkalmá­ból egy nagyszabású film, amely Goethe életének egy-egy epizódját ée halhatatlan munkáinak egy- egy figuráját viszi a vászonra, egyszersmind fel­hívja a világ figyelmét mindazokra a helyekre, ahol a nagy költő élt. (*) A Nyugat húsvéti száma és Anthologlája. Megjelent a Nyugat húsvéti száma, amely a. folyó­irat előfizetői részére külön ajándékként adja a Babits Mihály szerkesztésében Uj Anthologia cimen megjelent és 83 fiatal költő 100 legszebb versét tartalmazó testes kötetet. Az ünnepi szám ugyan­akkor Köves Tibor: Róbert és Klára cimü teljes regényét közli. E regényen kívül még Móricz Z&ig- mond, Nagy Endre, Sinltó Ervin, Illyés Gyula, Bar- talis János, Sárközi György, Mikos Margit, Scböpf- lin Aladár, Farkas Zoltán, Lengyel Géza, Fenyő László, Pogány Béla, Illés Endre, Váczy Péter, Pllászy- György és Szász Menyhért írásait kell ki­emelnünk a gazdag szám tartalmából. Szlovenszkón és Ruszinszkón is kapható. (*) Beinhardt nem vonul vissza a ssinpultól. Max Reimhardt vissna vonulásáról szóló htímad^ok élénk feltűnést keltettek saánházi körökben. \ A hir azonban az eredeti fogalmájáéban nem fe^í meg a valóságnak. ReánhairdJt, aki jelenleg London bán időkik és Voilmoeller: Miráknkrm cimü da­rabjának bemutatóját késaiitá elő, küjelentette, hogy csupán munkájának admaniíatrációs részétől alkarja magát mentesíteni, egyébként színházainak művészi irányítását továbbra is magának tartja fenn. (•) Premier a prágai Burián-szinházban. Szom­baton a cseh komikusok királya, Vlaeta Burián, tj darabban mutatkozott be színházában, a Buriaraov<, Divádlóban. Franz Arnofld „Közbotrány" vígjátékót vitte színpadra. Az aránylag nem nagy kvaliiifásu darabnak, mely a német színpadon csak közepes (si­kert ért el, Burián ensomible-ja' uj vadőröket és vi­talitást tudott kölcsönözni, úgyhogy a teljes Hímén y vetekszik Burián K. u. k. FeldmairschaiUjával, vagy akármelyik más kabin-eitailiakiitásávail. Burián eddig az ő személyére szabott és néki irt szerepekben érte el sikereit, most bebizonyította, hogy bármely „idegen" szerepben is klasszikusan eredeti színész, akinek természetes humora kálogyhatatlan s Pro- teaiszkérat tudja variálná sokszínű egyéniségét. Bu­rián együtteséből kiemelkedett Leehnyrová csupa- élet játékával, Adolfime Blaker néger táncosnő szerepében, jók voltaik Láda Baar, Janszenová, Pisitek ée Slógfl. (*) Elkészült a salzburgi zenei program. A salzburgi ünnepi játékok zenei programját már elkészítették. Augusztus 24-én kerül színre a Fide- lio, Beethoven nagy müve, Richard Stráüss dirigá­lása mellett. A Mozart-ünnepségeket már augusztus 15-én megkezdik. Brúnó Walter dirigálja a fil- haraónikus zenekart. A Szöktetés a szerályból rendezője Kari Heinz Martin, dirigense Fritz Busch. Reimhardt salzburgi programját néhány nap múlva teszik közzé. (*) Boris bolgár királyt magyar művész festette meg. Budapestről jelentik: Boris bolgár királyt Horváth Géza, a Magyar Képzőművészeti Főiskola jeles növendéke megfestette. Boris királynak a si­került festményt a napokban küldik el Szófiába. (*) A magyar plakátmüvészet külföldi sikere. Budapestről jelentik: A magyar plakátmüvészet egyéni stílusát, nagy fejlettségét már a külföld is elismerte. A legfiatalabb magyar művészetnek kiváló termékei mindenütt őszinte sikert hoztak al­kotóiknak és az idegen szakfolyóiratok már több alkalommal foglalkoztak a magyar plakáttervezők művészetével. Most legújabban az Österreichische Reklame cimü folyóirat szentel külön számot a magyar plakátimü vészeinek. Rosner Károly is­merteti a magyar plakát fejlődését és egy sereg illusztrációval bizonyítja a magyar plakát jóhi- rének megérdemelt voltát. (*) Egy tíz év előtt játszott magyar darab bemu­tatója Berlinben és Kopenhágában. Budapestről írják: Tíz ox^lötjt mutatta be a buda­pesti Magyar Színház Timár Mihálynak Púpos Boldizsár cimü színdarabját. A zenée darab akkor nagy irodalmi sikert aratott. Most tiz esztendő után egyszerre két külföldi városban mutatják be a magyar színjátékot. Berlinben és Kopenhágában készülnek a premierjére. A Púpos Boldizsár szer­zőjét a premierig nemigen ismerte a közönség. Ad­dig, mint műszaki rajzoló kereste a kenyerét. En­nek a darabnak muzsikáját Berény Henry, a múlt héten váratlanul elhunyt zeneszerző komponálta. (*) Josefine Baker megbukott Nápolyban. Rómá­ból jelentik: Mussolini miniszterelnök rendeletére, — amint a P. M. H. már jelentette, — a kormány egész Olaszország területén betiltotta a re-kord- táncversenyeket, amelyek „esztelen, ostoba mutat­ványok" a rendelet szerint. Éppen most kezdte meg vendégszereplését Josefine Baker Nápolyban és az első fellépést az ottani lapok olyan szenvedé­lyesen támadták, hogy üres nézőtér fogadta a pári­si fekete táncosnőt, úgyhogy nem is fogja foly­tatni vendégjátékát. (•) Veszélyben a newyorki Metropolitan-Opera működése. Newyorfcból jelenítik: A Metropoliiltian- Opena a téli szezonban veszteséggel dolgozott, amely az 'intézet tőkéjét és tartalékait 550.000 dol­lárral haladja túl. Az opeiraiizem folytatásának eszközei e pillanatban nem állnak rendelkezésire, úgy, hogy a világhírű intézet működésének foly­tatása veszélyben van. AZ EPERJESI SCALA-MOZGÓ HETI MüSORé: Kedd, szerda és csütörtök: HALLÓ! RÁDIÓ! Németül beszélő, éneklé komédia Karinthy Frigyes novellája nyomán. Péntek, szombat és vasárnap: DRACULA. Lugosi Béla nagy aranyéremmel kitüntetett világfilmje. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁROTT: Csütörtök: Fruska. Rózsahegyi Kálmán ven-/ dégfelléptével. Péntek: Csodadoktor. Rózsahegyi Kálmán ve1 dégfelléptevel. / A KELETSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Péntek: Pillangó. Operett-újdonság, Szombat d. u.: Pusztai szél. Szinmü. Szombat este: Pillangó. Operett. Vasárnap d. u.: A mosoly országa. Szénül j Ferenc felléptével. / Vasárnap este: Pillangó. Operett. Hétfő: (Nincs előadás.) Kedd: Pillangó. Operett. / Szerda: A torockói menyasszony. Indig/Olte szenzációs vígjáték a. Mály Gorő vendégfel- léptével. %

Next

/
Thumbnails
Contents