Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-27 / 72. (2885.) szám
1932 mimoa 27, vasárnap. 25 A ruszinszkói helyrét okai Jlines munka és kenyér, meri megszüliteh eladásának lehetőségei Miért állt meg a termelés Ruszinszkóban? — Az erdő és a tűzifa sorsa — A vámháboru súlyos következményei — Mi a megoldás? Irta: R. VOZÁRI ALADAR Munkács, március 24. Ruszinszkó ínségét most már ismerik Prágáiban is. Ruszinszkó elhagyatotteágát most már megállapítják a cseh pártok, illetve azok lapjai Í6. Sőt tovább mennek: már a felelősségről is beCslzi Júd-Brúm-Gyúgyviz a vert tiszaija, az idegeket nyugiatja, c szervezet anyagoséi "forgalmát erősen /okozza Otthon! Ivókúra használati utasítási készseggei küld a Fücdőigazgatóság, Cizkupele pzélnek. Ott még azonban nem tartanak, hogy azt is megállapítsák: mi a mszinszkói ínségnek és nyomorúságnak, az oka. Miből 61 Ruszinszkú? — Miből élhet Ruszinszkő? Ha e kérdésre megfelelünk, akkor, ha ki sem mondjuk, megvan a felelet arra is, hogy megélhet-e Ruszinszkó úgy, ahogy van, abban a gazdaságpolitikai konstellációban, amelyben van. Ruszinszkó kétötödénél kisebb részben síkság, mezőgazdasági terület, a többi része hegy, erdőség: A síkság fő terménye a magterménveken kívül a gyümölcs. Az a gyümölcs, amelyet a távolság, de méginkább a tarifa miatt a történelmi országrészek fogyasztópiacaira szállítani nem lehet, — az a gyümölcs, amelynek itteni belföldi eladhatási lehetőségét megölik a más országokkal kötött kereskedelmi szerződések, *—■ az a gyümölcs, amelynek a múltban biztos piaca s nagy keresete Galícia s a mai Lengyelország egy nagy része volt, amely piaccal azonban fölvétetni a ruszinszkói gyümöl- _ csőt ma szintén kereskedelempolitikai okok miatt nem lehet. Világos tehát, hogy Ruszinszkó sík, mezőgazdasági kultúrájú területe terményeinek egy tekintélyes, jó pénz- s kereseti forrást biztosító része piaeíaJarmd s igy értékesithetetlenná vált Már ez maga olyan mínuszt jelent Ruszinszkó gazdasági életében, amelyet mindenki, az egész Ruszinszkó megérez s amelyet pótolni, orvosolni Prága meg sem kísérelt, A ruszinszkói erdők És most menjünk ki a ruszinszkói erdőkibe, ősrengetegekbe. Miből él a ruszin hegyi lakó?-— miből élnek a hegyi falvak kiskereskedői és kisiparosai? — miből él a Verchovina orvosa, Ügyvéde, patikusai miből élnek talán Ungvár és a síkságon lévő Beregszász kivételével, a ru- szlnszkói vá'06ok s községek népei? Egyetlen szó a felelet a kérdésekre: az erdőkből! — Az erdő ad munkát s keresetet a ruszin parasztnak, aki favágó, fuvaros, tutajos, — ez ad munkát a famunkások ezreinek, a fatelepek, fűrészek alkalmazottainak és napszámosseregeinek. És ezeknek keresetéből él a kiskereskedő, a ruszinszkói nagykereskedő, a vállalkozó, az orvos, a patikus, a mérnök, az ügyvéd és mindenki. Amikor Ruszinszkó erdőiben folyhat a munka, akkor az erdei s az azokkal kapcsolatos munkálatoknál és üzemeknél az évnek több, mint hét hónapján át naponta 70 ezer ember talál keresetet. S ez azt jelenti — ha csak három családtagot számítunk minden ember után —, hogy naponta az év több, mint felén át 210 ezer ember el Ruszinszkóban az erdőből. Vagyis, ha egy-egy érává munkás keresetét napi 15—20 korona között vesszük, akkor azt állapítjuk' meg, hogy az erdei famunkálatokból a 70 ezer embernek évi 238 millió korona jövedelme van. Ez azonban c&ak volt. És csak lehetne. Ma a 70 ezer emberből már hónapok óta maximálisan, ha ezer ember dolgozik. Ruszinszkóban hónapok óta. csöndes az erdő, nem hallatszik azokból a döntés, vágás, rétegelés, csúsztatás, usztatás, közelítés, fuvarozás zaja, a rönkével, vagy hasábokkal telt szekerek nem zörögnek a hegyoldalon, az országutakon á rákod óhelyek felé, tutajt nem ácsolnak, a fűrészek sivitóan recsegő hangja elült. — És ezzel munkátlanná és keresetnélküllvé lett a 70 ezer ember, a 238 millió alig egy pár ezer koronára redukálódott. Az államvasutak szerelvényei Vo6őctól, Rabétól, Uzsoktól Csapig farakományok nélkül futnak.... Nincs semmi keresete a Verchoviná- nak, nincs forgalma a falusi szatócsnak, nincs rendelése a falusi kisiparosnak, üres a kocsma, megszűnt a hitel, sok a beteg és még sem kell az orvos, nem nyílik a patika ajtaja, nem lát pénzt az ügyvéd, fizetésképtelen 'a ifálusj kis szatócsnak portékát adó nagykereskedő, a bankokban csak prolongálják a váltót (de még kamatot sem fizetnek az adósok.) Nincs pénz egész Ruszinszkóban. Hiányzik az évi 238 millió. 40 vagon tűzifa sorsa Mi ennek az oka? — Az egész világot körülfogó gazdasági válság? — Az is. De nem főként az! Úgyszólván az egyedüli ok az, hogy Ruszínszkónafc azt az évi 60 ezer vagon tűzifát, amelyet el kell adnia, hogy mehessen az erdei munka, hogy dolgozhasson a 45 kisebb-nagyobb fűrésze, hogy munkában legyenek a faföldolgozó és vegyi gyárak, nem lehet, nincs hol eladnia! Ruszinszkó fakitermelése évi 1000 ezer vagon tűzifát ad. Ebből a favegyi gyárak k;b. 20 ezer vagont használnak föl, Ruszinszkó és a belföld pedig tűzifaként szintén kb. 20 ezer vagont fogyaszt. Marad még eladandó, piacra szállítandó évi 60 ezer vagon. Ez a 60 ezer vagon eddig mind Magyarországba ment. A ruszinszkói tűzifának egyedüli piaca Magyarország. A MÁV maga évi 10—14 ezer vagon ruszinszkói tűzifát vásárolt és fogyasztott. A ruszinszkói ttizifapro- duktumot nem lehet máshová szállítani, iniut Magyarországra. A Magyarország felé vezető utón azonban vámsorompó van. És ez a vámsorompó meggátolja az évi 60 ezer vagon ruszinszkói tűzifának az egyedüli piacra való mehetését több, mint egy év óta. Emiatt az e1 nem adható évi 00 ezer vagon tűzifa miatt nincs munka Ruszinszkóban. A nsgy erdőgazdaságok Ruszinszkó főerdőbirtokosa az államkincstár (285 ezer ha erdővel), utána a volt Schönborn- birtok, ma a Latorica r. t. (150 ezer hold erdő). Erdőbirtokos még a Máltái lovagrend, a Nasici r. t., Schönberg (báró), Groedl, a huszti Krausz és majdnem minden község és úrbéres közösség. Feiiyő, tölgy, vegyes, de főként bükk itt nálunk az ^'döségek ál’aga. A ruszinszkói fa a világ minden részében ismert és úgyszólván a világ minden része vette azt. De ha Ruszinszkó fürészfaproduktúrna sehol' s, világon nem találna piacot és vevőt, még akkor is élne Ruszinszkó fakitermelése, még akkor is volna az erdőből, a fatermelésből, a faiparból több tízezer embernek keresete Ruszinszkóban, ha tűzifájának lenne piaca s vevője, ha Magyarország megvenné az a 60 ezer vagon tűzifát, amely sehol másutt nem adható el és nem értékesíthető, mint ott, Mert mennyiségileg a fakitermelésben a tűzifa dominál. A vámháboru miatt elsorvadt a ruszinszkói fatermelés és faipar s ezt nehéz lesz újra lábra- állitani. Olyan mértékben, mint kellene és szükséges volna, nem lehet már akkor sem, ha véget érne a vámháboru. Magyarország faszükséglete a vámháboru alatt uj piacokra rendezkedett be. A Latorica rt. szomorú példája Hogy a ruszinszkói 60 ezer vagon tűzifa el nem adihatáea mit és mennyit jelent, arra nézve álljon itt egyetlen bizonyíték. Arról, hogy a ruszinszkói állami erdőgazdálkodásnak milyen vesztesége van, mennyi arra a ráfizetés, nem beszélek. A hivatalos jelentés szerint az államkincstár erdőgazdálkodásának deficitje 1931-re 7 millió korona. Ez az összeg azonban a valóságban sokkal több. Szakemberek véleménye szerint a 7 millió csak effektiv deficit, a tényleges azonban ez. összegnek több, mint háromszorosa. Pontosabb, jellemzőbb adatokat a Latorica r. t.-ról írhatunk. Előbb azonban nézzük meg: mi is a.z a Lato- rica r. t.? A Latorica r. t. egy svájci francia, kisebb részben cseh érdekeltségű cég, amely 1926-^ban megvette Schönbornnak a földreform céljaira és érdekeire lefoglalt, majdnem az egész Bere- get magában foglaló birtokát a földhivatal beleegyezésével, illetve a kormány jóváhagyásával. A vétel jóváhagyása 1967-ig a Latorica r. t. 200.000 holdas birtokát mentesitette a föld- és erdőreform végrehajtása alól. A kormányzat a földreformnak végre nem hajtását e mammuth- birtokon azzal indokolta, hogy a Latorica r. t. e területen olyan indusztrializációs kötelezettséget. vállalt és olyan meliorizációt fog tenni., ipari és mezőgazdasági tekintetben olyan munkát'kötelezett végezni, amelyet Ruszinszkó érdekében föltétlenül meg kell tenni, amelyet azonban Sohönborn tőkehiány miatt nem valósíthatott meg s amelyre szintén anyagi okokból az államkormányzat sem vállalkozhatott. A Latorica r. t 200.000 holdjából körülbelül 150.000 hold erdőterület A Latorica r. t. 1927-től a vételárral, a hátrá- lékos Schönborn-féle adókkal, erdei vonatok és ■ uj fűrészek építésével & a négyévi üzemi költseTEdScsncsharnt és minden tuberkulotikus megbetegedés biztos eredménnyel gyógyítható! A legújabb, kórházakban is k próbált gyógymódról kívánatra ingyen küld isméi tető füzetet Jankó J. D. gyógyszerész, Biatislava, 187-es póstafiók. gekkel együtt eddig több, mint 120 milliót invesztált ruszinszkói birtokára. Jövedelmi forrásának úgyszólván egyedüli lehetősége az erdŐ- kiterfnelés, az erdőkitermelés anyagának földolgozása és eladása lett volna. A Latorica erdőkitermeléeében és faiparában, amikor megy a munka, 8000 embert foglalkoztatott, mint állandó munkást és napszámost. Ehhez jön még a fuvarosok, a nem állandó napszámosok serege, több száz, egy-kétezer ember. A Latorica r. t.-nak a vámháboru kitörésekor 15—♦ 18 ezer vagon tűzifa készlete volt. amely Magyarországra való szállításra és ottani eladásra várt. És jött a vámháboru, a 15 ezer vagonból azóta jóval több ezer vagon lett, de az mind itt maradt, vevőre nem talált. Romlik, napról-napra többet vesz;t értékéből .és teljesen értéktelenné, használhatatlanná válik egy pár hónap alatt legnagyobb része. A múlt év őszéig folytatta a Latorica r. t. az erdőkitermefést s a munkát főrészeiben. 1931 ősze óta azonban áll minden fűrész, nincs semmi munka az erdőkben, mert az évi több, mint 20.000 vagon tfizlfaproduktumot nincs hova eladni. És a svájci bankok, amelyek ’ későbbi kamatozás reményében eddig egyre-másra küldték Ruszinszkéba a milliókat, beszüntették a további pénzküldé&í! A Latoricának a mai konstellációban kilátása 6em lehet arra, hogy dolgozhasson, mert a magyar piac 1930 docembero óta a romániai fára rendezkedett be. És ami jellemzi a Latorica r. t. helyzetét, az jellemzi egész Ruszinszkó erdőkiíerrnelésének, faiparának helyzetét. A hegyekből leszállított kisebb készletü tűzifát még el lehet adni kisebb tételekben, nagy kínlódással, ráfizetése! helyi fogyasztásra, de a már kivágott, de még a hegyekben lévő készleteket már le nem szállítják, mert a leszállítás többet igényel, mint ameny- nyiért eladható volna. Közel másfél év óta azonban nincs újabb kitermelés, ál! a fa öregedve az erdőben és nincs munka, nincs kereset, * i Adják viasza Ruszinszkőnak a munkát s ken nyeret! Adják vissza erdőinek értékét! Adják vissza Ruszinszkó tűzifájának a piacot! MEGSEMMISÜLT IDŐ Résziéi a „Méreg" cima vershompozicióbói Eltűnt, mint a pénz, melyet tolvaj vitt el; elveszett, mint a gyűrű sorvadt ujjról; elveszett, mint az álom, uyugahiias éjszakákból; elveszett, mint az Isten a hitetlenektől; elveszett, mint a szappangömb, melyet messzire fújták; elveszett, mint egy szív, melyet reggelre nem találtak? elveszett... elveszett az idő és elveszett a tér, mint a hassisszivóknál; elvesztek a napok, elvesztek az órák, . ,.... . elvesztek a percek és másodpercek: megsemmisült az idő . 6 s — mert jó a semmi, mert nem bánt a semmi, mert maraszt a semmi, mert nyugtat a semmi, mert ringat a semmi; ó, semmi — semmi — semmi . , 9 virágzunk a semmiben: virágzunk . , * URR IDA, A köztársaság üssisze® földművelőinek 9 Hosszúévi földművelő gyakorlat bizonyítja, bogy /\ T/T'* J fi C'T / a csilei salétrommal való trágyázás jelentékenyen IStZLtZ'jl' fokozza a termés eredményét. a csilei salétrom alkalmazása gyors és erős fejlödérse * ?° világosító* ínindenkor készségesen , _ . r, ,nyuít a Csilei saietromtermelok csehszlovák kiii- ^ buzdítja. Ezen egyeduk természetes saletromter- d^sé Prá {L? Dittrichova ui 9. vág melék, amely 15V16°/o nitrogént könnyen oldható $ 113 alakban és a novényezetnek és állatoknak föltétlenül szükséges jódot tartalmaz, most jelentékenyen ol-
