Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-27 / 72. (2885.) szám

8

képezik); — Scepusia-dij Tradícióihoz hü rip- szer család dija. Regény: 5000 Ke. (Pályázati feltétel: Történelmi regény Mátyás-király idejéből, amely a Szepesség fénykorát Írja meg.); — Szepesi magyarok dija. Tanulmány: 5000 Kö. (Pályatétel: A szlotyenszkói magyar szellemiség problémái); — Tarján Ödön dija. 5000 Kő. (Pályatétel: A cseh szlovák iái magyarság szociológiai helyzetképe); — Rákosy Lajos dija. Tanulmány: 3000 Ke. (Pályáiétól: A szlvoák-magyar együttélés a múltba® és jelemben); — A magyar falu dija. (etnográfia) Kisebb tanulmány: 1000 Kő. (Pályatétel: Szlo- vemszfcó etnográfiai sajátosságai egy-egy et- nográfiailag egységes terűiéit darabra vonatkozóan, pl. Csallóköz, Gömör, Mátyásföld ,stfe.).

* ■ - ■, : A csebszlovákiai magyar szellemi élet pályázatainak folytatülagos eredményeiből bizonyára értékes, biztató képiben fog kibontakozni az a nekilendült szellemi termelőmunka, amelyet egyrészt a páilyadijak adományozóinak nemes lelkű áldozatkészsége, másrészt az értékes irodalmi és tudományos erők fellendült munka kedve hoz létre.

."Hírek,

_

71

M

árcius Ha Vasárnap

asiSilSiliÉIiil!

VÍZUMOT Magyarországba. Romániába, Lengyelor szagba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap*' pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinekapu ucea 17., II (Central passage I Ilyen útlevelek meghosszabbítását >s vállal juk A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12., III. em. eszközli.

Tamás Lalos:

KÉMÉNY-BÖRTÖN* *

A füst elcsavarog, mint fekete cigány,

Kit messze üz a gyomra felelőtlenül.

Szekerén döcögve a szabadságért hévül.

Kéményt emelnek az emberek, négy falat

S rája csillogó pléhből forgó szélkakast.

Vigyázni kell a szikrára, mert tüzet fakaszt.

Vigyázni kell! A füstnek izgága leike van,

Szeleken lovagol, esapodár legény.

Korom és pusztulás támad a helyén.

Kémény-börtönben tartják pontos zár alatt.

Azért vascső, zárt kemence, tégla,

Hogy csak a rend utján juthasson célba.

* Mutatvány a. költőnek legközelebb megjelenő Fonál mentén1* cimü kötetéből.

LAPUNK legközelebbi száma március 30-án a rendes időben (Prágában kedden este, Szlovenszkón szerdán délelőtt) jelenik meg. *

Kedves ohesóinknak, előfizetőinknek., hirdetőinknek és nnv.nkútár sainK,m-k boldog és kejlemes ünnepeket kívánunk.

•k

— Mágiacsy-Dietz Sándor dr. betegsége.

Mágocisy-Di-s-iz Sándor dr., szövetkezett ellenzéki pártjaink közgazdasági referense, néhány nap elölt hirtelen rosszul lett s az orvosi vizsgálat az azonnali vakibélmütét szükséges voltát állapította meg. Az ope ra - e'ól a prágai Sobn-eider-szanatóriumban sikeresen végrehajtották s a beteg állapota kielégítő. Mágocsy-Dielz dr. egészségi állapota iránt a prágai magyarság köréből, de Szloveuszkóról is naponta igen sokan érdeklődnek úgy a szanatóriumnál, mint lapunk szerkeszt őségén él. Reméljük, hogy Má- gpcsy-Dietz Sándor rövidesen a legjobb egész végben hagyhatja el a betegszobáját tisztelőinek és jóbarátainak őszinte örömére.

iiílűszolía-cccal bútorcsarnok! I

Elsőrendű modern bútorokat nagy vá- I lasztékban, kényelmes feltételek mellett a

BuSorücereskedeEmi r. t.-náiy

?0ZS >ny. Zfildszoba llíca Sí. vásárolhat.

— Eljegyzés. Wi.rííb Lililyt, Wirtb Gyula kassai műépítész, az országos kereszlényszo- ciabsta párt kassai központi pártigazgalójának leányát eljegyezte Kopcsák Gyula gé-j pész mérnök, a budapesti Ganz-gyár mérnöke. (M. k. é. h.) %

T>RXGAT-MAGtARHIRLA^

1932 március 27

k

vasárnap.

KOMMENTÁROK

*

EGYÜGYŰ 1AVASZ

Valaki megállapította, hogy a tavasznak az idén rossz sajtója vap.

Hogy lehetne jó? Először is a tavasz elkésett, rendetlen, fagyosan hűvös, nem lelkesedhetünk érte. Másorszor: amióta az állandó krizis korszakát éljük, a tavasz lett a legkínosabb időszak: ilyenkor éri el a munkanélküliség grafikonja a legmagasabb pontot s ilyenkor a legkevesebb az élelem és a iegharciasabb a kedv.

Mindazonáltal ezek nem érvek a tavasz ellen. Sok más dolog van, ami a tavasznál jelentéktelenebb és törődünk vele. Mi közünk például Goethéhez manapság és mégis minden tele van nevével? A gangban japán katonatiszttől a kínai tábornokig, akik ma — sajnos, — a legtávolabb állnak egymástól a világon, mindenki Goethét olvas, citál és magyaráz. Az Eekernrmn-nal a hónunk alatt szaladgálunk munkát keresni, Faust töprengéseit olvassuk, miközben tönpren- giink. hogy miből fizetjük ki a kávéházban a feketénket. Maholnap a dunai tárgyalásokat Goethe-citátumokkal tarkítják és a leszerelési konferenciát az Egmont harci dalának eléneklé- sóvel intézik el.

Goethe leverte a tavaszt, holott ez nem állhatott a weimari öreg ur szándékában, mert alig van költő, aki jobban tudott lelkesedni a tavaszért, mint Goethe. — Egyékbént: a rendes

tavaszi jelenségek sem maradtak el, g bármenynyire harctér, nyomorvidék a mai világ, a hóvirág és az ibolya hires arról, hogy tavasszal akár a legszerencsétlenebb területen felüti fejét. Kevesebbet eszünk, mint más években, de a lélek hullámzásai nem változtak. Megnyugodtam, amikpr a hétfői lapokban olvastam, hosy virágvasárnap ugyanannyi ember volt a futballpályákon, mint máskor, Cambridge és Oxford csónakversenyét végignézte az obiigát háromszázezer angol, a versenylovak nem érzik a krízist, a hölgyek tele vannak tavaszi ruhagondolatokkal, — s amikor tegnap délben az első napsugár pillanatában kinyitottam az ablakot, az udvarról felhallatszott a verkli 6 ugyanaz a kopottan mélabus nótá szólt, mint máé ta? vaszkor. Valaki porolta a szőnyegeket A cseléd énekelni kezdett. A szél becsapott egy ablakot s az eltört üveg csörömpölve hullott a fölejre. A házmesterné éles hangja belekattogott a hevülő levegőbe. Innen-onnan, a kitáruló emeletekről felelet érkezett, egy cselédleány recsegve vágott a házmesterné felé vakarni sértőt, egy mély basz- szus csendet parancsolt, öt perc múlva az udvar vijjogott, porolt ég kattogott Nincs baj! Egy gyereksirás, hosszan, elnyújtva beavatkozott a tavaszi perpatvarba e a kedves kakafónia édesen hangzott, mintha tavaszi vernissage Volna s ugyanúgy hozzátartozna az élet funkciójának’

•megindításaihoz, mint áz ibolya növése. Szent Isten, mi volna, ha egyszer tavasz jönne, ahol néma az udvar, nem bőg a gyerek, nem porol a házmesterné és nem nyekereg a verkli? S nem volna ez az első tavaszi kinézés, amikor megcsap a különös levegő, ami délről jön, vagy a földből, vagy tudjieten, a napból, az égből, megijeszt, összeszoritja a torkot, a szivet megdobbantja s azt okozza, hogy mindenki elfütyürész egy nótát. Minél hamisabban, minél alaptalanabban, annál jobb.

A verkli szólt, nincs baj Európával.

Később vettem észre, amikor a nagy zajra becsaptam az ablakot (valamennyi Goetbe- könyv, Eckermann, Schiller, Faust és Iphigenia belereszketett a szobában), hogy milyen építő és tavaszi volt ez az én első kis dühöm ezidén, mennyire felpezsdítette a vért, s mennyire lök. visz előre. Le kellett volna valamit orditani az udvarra a veszekedőknek, valami kolosszálisát, hogy még jobban izgassam e tavaszi lassan izgatott embereket, mint a nőni akaró kismacskák egymást, valami vérfagyasztót és dühöset, például azt, hogy ..csönd legyen1*, beleharsogni, hogy „banda**, felháborodni, hogy „kikérem ma- gamnak** és vészjóslóan fenyegetőzni „szólok a háziúrnak**. Micsoda hatás lett volna! Elképzelni is nehéz, micsoda élet, hullámzás, lüktetés, szaladgálás, mozgás indult volna meg, szinte szikrázna a tavasz, a fii elkezdett volna nőni, a fák rüaryei a nagy izgalomban felfakadtak, a felhők elillannak, a nap kíváncsian ide süt, az órák rohanni kezdenek, a vér seagravei tempóban száguldott volna az erekben, — élet, élet, kár, hogy ezt a tavaszi lármát elmulasztottam.

A szoba még büvöe és unalmas. Az asztalon újságok hevernek, s Írnak mindenről, világválságokról, gyilkosságokról, szenzációról, Goethéről, háborúkról, milliárdokról, elsüllyedt földrészekről. öszeütközött égitestekről. A tavaszról senki sem ir. Elkeserítő- Hiányzanak a szép tavaszi rossz versek, e csak az egyik lapban ir egy nagy költő egy nagyón-nagv és nagyon- okos filozófiai verset róla. Lehangolt, hogy a tavaszról valaki jó vömet irt, ez nem tartozik hozzá, ez renonez, a tavaszhoz a rossz vers illik, az iparoslegény verse, a bakiié verse, a szerelmes néptanító verse. Hogy orditani lehessen. Odacsapni a lapot és dühöngeni. Milyen jó ez. Milyen jók ezek a? obiigát, agyonunt és bárgyú tavaszi valóságok.

A tavasznak rossz sajtója van. „Nem Írnak róla. Vagy legfeljebb jól és nem szentimentálisán, ami stihistalanság. Ne haragudjanak, ha igyekszem jóvátenni a mulasztást.

Szvatkó Pál.

Erdélyi Béla budapesti és berlini kollektív kiállításai elé

Erdélyi Béláról három évvel ezelőtt írtam kimerítő ismertetést a P. M. H.-bau prágai kollektív kiállításával kapcsolatosan. Megjósoltam akkor Erdélyi fejlődését. Erdélyi azóta közel két évet töltött Parisban és ottanj pompás sikerű kiállítása után visszaérkezett Ungvárra. Párisi sikere óta Erdélyi munkájába elmélyülve dolgozott és csak legutóbb lépett megint- a nyilvánosság elé. Egy portréját állította ki, amelyben égy egészen uj. egy másik, a megjósolt Erdélyit látom benne. Egy estélyi ruhában idő fiatal leánynak komolyan a jövendőbe látó feje. A kompozícióról Leonardo háromszögű, geometrikus kompozíciói jutnak az eszembe, azzal a vandongeni különbséggel, hogy minden rész modern értelemben konstruktív. A leányka könnyedén zöld háttér előtt ijK amely fiatal iideségót fokozza. A kar párhuzamossága ritmikusan van kihangsúlyozva és a sötétzöldből átmenő felfokozás hozza ki az alak térbeliségét. A portré expresszivitása teljesen meggyőző. A modell nemcsak élő valaki, hanem ez áz organikus kiképzés az alakot magát szerves összefüggésbe hozza a környezettel és a környezeten túl az egységesen összefüggő természetté].

Egészen uj Erdélyi ez, másként lát. niint azelőtt, másként látja a témát, a színeket és a teret. Kiválaszt, nem fest meg mindent és pik- turája a kiválasztottaké. Nem könnyű Erdélyit, így csapásra megérteni, foglalkozni kell vein és pedig olyan értelemben, mint ahogyan egy bonyolult szerkezetű zenei kompozícióval is analitikusan kell foglalkozni, mig az ember áthatja s lényegét megérti. Erdélyinek nem is a célja, hogy egy csapásra megértsék, sőt még az sem, hogy „élethűen** fesse meg az illető témát, hanem az, hogy leezürten mondja el magát a lényeget. Ez a leszürtség teszi a legnagyobb különbséget a mai Erdélyi és a tegnapi között. Ezt a portréját nézve például látjuk, hogy a lány ül, de nem tudjuk, hogy milyen az a szék, vag^ fotöj, amelyen ül, mert, ez ívűn fontos és maga a szék ezen a képen csak zavaró rrornéh- tuvn lenne, zavarna a lényeg tinht-y leszögező- sénok festőién redukált előadásánál. Megjósoltam, hogy Erdélyi fejlődni fog és Parisban valóban megváltozott. A rengeteg impressziók

özönében önmagához mindig hűnek maradva, változott meg. Stílus az, sőt nagy stílus, ami a mostani Erdélyit az átlagosan jó, sőt tehetséges festők fölé emeli- Ez a stílus már a tudatos törvényszerűség redukált eredménye. Prágai kiállításától Párison át valóban azzá fejlődött, amit beígért és amit neki akkor előlegeztem.

Mint tájképfestő ugyanezt az utat tette meg. Mai számunk képes mellékletében néhány tájat talál az olvasó Erdé’yi Bélától, amelyek meggyőző erővel mondják el azt, amit itt szavakkal leszögeztem. Három évvel ezelőtt Erdélyi még tobzódott a sziliekbe® és szilajult festői- gégével vetette rá magát primőr-színekre és szinkeverékekre. Minden kétségen fölüli volt. akkor is. hogy született festő, aki csak mint festő tudja látni a világot. Izgatóan érdekes, volt — bár még akkor naturalizmusba hajló — vonalvezetése, amely ma tökéletes zenei impresszionizmussá nőtte ki magát. Mondhatnám, hogy a romantikus Erdélyiből pikturásan kiasz- szikus Erdélyi lett, aki témájának csak fővonalait tarjta szem előtt és azokat is úgy, hogy minden szétesést erős megmarkol ássa! megelőzve, kozmikus egységbe foglalja össze a soksze- rüséget. Tájain domináns a központi megvilágítás. Tavasz burjánzik és tavaszi szél dühöngött, tavaszi fergeteg züdult a földre, melynek elmúltával a kék különösen erősen kobaldkák, és a zöld különösen vehemens zöld. Erdélyi azonban nem ragadtatja el magát a tavaszi színék vad szépségétől, hanem olyan letompi- tottságban tiikrözteti őket, amely jobban szemlélteti a tavasz dallamait és értelmét. Egy ilyen táj megoldása Erdélyinél ma már nem a prágai

k.. .uáson észlelt detailszemlélet, hanem áthidal óan Összefoglaló,, egységesen zárt és egységbe megkomponált művészet. Egyik ilyen képét „Törhetet!enségnek“ nevezi. Viz fölé bukik a vihar tép te fa. amely nem akar megsemmisülni és ezért hajtásában dacol kaotikus erőkkel. Vonalvezetése elmélyült, szélesebb lett s jelenlegi tája az impresszionizmustól kifelé vezetik, valahová. ahol majd a százszázalékosan saját izmusára talál rá. Már ezekben az uj festményekben expresszién hajlandóságot találok, de nem a szó skolasztikus értelmében, hanem forradaimasitón. Még mindig legfőbb probléma

a természet által megadott formák és a belső meg. át ás közt két világ egységesítése. Ez az 0'—Amesités csak inén nagy művészeknek sikerült és efelé van útban Erdélyi Béla. Jól mutatja be Erdélyi Bélát Brogyányi Kálmán „Festőművészet Szlovenszkón** cimü könyvében akkor, amikor ezt Írja: „A 6zlovenszkói pikturában Erdélyi Béla külön helyet foglal el. Aeezolut kifinomult pikturája metafizikus tartalmat keres. A színeket és formákat kényszeríti érzései kifejezésére. Ezek az érzések annyira kifinomultak és elvonatkoztatottak, hogy csakis hatalmas festői tudása képes számunkra megfogihatóvá tenni.** Párisi sikere után egyébként nemsokára a budapesti Ernszt-muzeumban és Berlinben fogja megrendezni nagy kollektív kiállításait ez a zseniális ruszinszkói festőművész. Neubauer Pál dr.

POZS. NYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 27 87. Lőrinckapu-ucca 17.

(Central-passage)

KASt \I szerkesztőség és kiadóhivatal:

Automatateleíon 3529. Fo-ucca 69., I. em.

NYIT TAt szerkesztőség és kiadóhivatal:

Káptalan ucca 25 — Method-tér i. UNC ARI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Váralja ueca 7 2.

*

— . Mai szánmnikból a regény!olytatás, a vasárnapi divatcikk és a divatrajz anyag- torlódás minit kimaradt.

— Fötsíct pozsonyi polgármes terít elyet- tes édesanyja £9 éves. Ritka, szép magas kort ér mén • "-vét vr ■ árneipiján teljes szellemi !riss:e-:éphen önv. Försíer Gusztáváé Prasdh Beírta. Ezen a napon lesz 90 éves, ami kedves alkalmat fog adni családjának, hogy egybegyüljön körülötte és ünnepelje őt. F őrs Ser Gusztáváé korán jutott özvegységre, 44 év-e viseli az özvegyi fátyolt. Nyolc gyermekét maga nevelte fel, példás önfeláldozással és mély vallásos érzéssel. Most örömmel láthatja valamennyi gyermekét maga körül. Fiai közül Jenő Bielilziben gyárigazgató, Gusztáv Pozsonyiban a kát. temetkezés: egyesület igazgatója, Viktor Pozsonyban ügyvéd és polgármeslephelyeiies, 01 ó Bécsien technikus. Pozsonyban él négy leánya is: Szalay Jenőné, Kozics Edémé, Rur- gics Tivadarné és Adél. 14 unoka és 5 dédunoka egésziíi ki a meleg osaládi érzés és igazi szeretet által összetartott osaládi kört, amelynek éltető lelke, mindenkinek biztatója a matrona-kort elérő özv. Főt® tér Gusz- távné. A Förster-osalád sok tisztelője bizonyára őszinte együttérzéssel fog részivé mii ebben a meghitt ünnepben.

— Halálozás. Raitsits Ferenc címzetes kanonok, Németpróna esperes-plébánosa életének hatvanadik s pa.ppászentelésének 3S-ik“** évében március 23nán Nómetprónán elhunyt.

A megboldogult a szlovenszkói katolikus kíé-^aw ras egyik nagytekintélyű tagja volt, akii hi- vei rajongó szerelnie kisérie végig áldásos papi pályáján. Az elhunyt kanonokban özvegy dr. Raitsits Ferencné született Sohwei- ger Mária fiát, továbbá Raitsits Emil dr., a budapesti állatorvosi főiskola professzora bátyját gyászolja. Németpróna lakossága feledhetetlen lelkipásztorának földi maradványait nagyszombaton délelőtt fél tizenegy órakor kíséri utolsó útjára.

— A prágai Sk cd a-mii vek ismét leszállította tisztviselői fizetését. Az A—Zet szerint a Skoda-müvek április elsejével ismét leszállította prágai tisztviselőinek fizetését. A fizetéscsökkentés sok esetben húsz százalékos.

— Szent Év ksz az 1933. esztendő. / z

egyik budapesti napilapban olvassuk: Jövőre, 1933-ban lesz ezerkilencszázadik évfordulója Krisztus kereszt re feszi lésének. Ebből az alkalomból a katolikus világ minden részéből egymásután érkeznek a kérvények a Vatikánba, melyekben arra kérik a pápát, hogy az 1933. esztendőt deklarálja szent évnek- Hir szerint a pápára nagy hatást tett a hívők ezreinek ilyen megnyilatkozása és rövidesen megjelenik az 1933. szent évre vonatkozó renclelete. A szent évet nagyszabású zarándoklatok fogják ünnepélyessé és emlékezetessé tenni.

xx Szőnyegkedvelők ne pénzért, hamem ingyen szerezzenek he a mosteim lakásezüikeégit©t számára egy 70X100 cm. ailapméretü szép Szudán -szőnyeget.

E célból nem keli! egyebet, teraniök. minit KS 103- cal előfizeti™ a TÜNDÉRU.1JAK MAGYAR KÉZIMUNKA U.T$AG 1932. évfolyamára (Lipa Ujeágvál- lai'at, Brgfeliava, Hosszú-u. 13) s a giazdng havi fo- 'lyóiiraffiom kívül már most megkapták ingyen <r megkiezdieót s ko;nkuix)Zcit:t Szudán• tszőüyetget, az ajándékul adoW s a teljes miimba k'(hímzéséhez elegendő ,,Drei.lüufer“ védjegyű Szud'án-gyapjiuval együtt,

— Eleven fáklya. Fülekről jelenük: A Híggá nemében páratlanul álló szerencsétlenség játszódott le a napokban Hollander Hermáim füleki lakos lakásán. Hollanderék hétéves fiúgyermeke a kályha elölt melegedett, amikor hirtelen láng csapott ki a kályha ajtaján és a kisgyermek ruhájába kapott. A szülők kétségbeesetten siettek a gyermek puháit eloltani, közben össze éget lék kezeiket s a kisfiú is olyan sérüléseket szenvedett, hogy azonnal kórházba kellett szállítani. Az égési sebek olyan súlyos természetűek voltak, hogy u gyermek négy napi irtózatos kínlódás után belehalt sérüléseibe9