Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-24 / 70. (2883.) szám
1932 március 24, wütörfiök. <pmgm-ívv.\<Aar-htiílsb MADRIDI NOTESZ — Utazás a spanvol nő körül — Madrid, március. A spanyol fiurcsaisájgokról beszólva, elsősorban a spanyol nőről kellene valamit mondanunk, mert minden, amj ő kJöriilőtte van, igazán furcsa. Helyzete nem éppen irigylésre méltő, hiszen a nagy emancipáció, ami világszerte felszalbadi tóttá már a nőket, Itt, a Pyreneusok bástyái mögött csak most van folyamatban, g hogy ez a folyamat gyors és radikális lenne, nem lehet állítani. Sok ferdeség, kiillöniössóg kavarog ma is a spanyol nő körül, s ezeknek egyik legérde- sefbbje mindjárt, ami a férfi- és nőviszonyt mindenütt leginkább jellemzi: az udvarlás. Jegyesség, tánc, klubélet A spanyol udvariénak — a mi szemünkkel nézve — bizony vajmi mostoha sorsa van. Ideálja a családhoz nem mehet fel addig, mig a lányt hivatalosan el nem jegyezte, illetve, amint már feljár, szabályszerű vőlegénynek számit. Az ilyen szokatlan együttlétek compromettido-t csinálnak a fiatalokból s ezután az eljegyzés olyan természetes és magától értetődő, szinte automatikus, akár nálunk a reoonnaissanoe egy vacsora után. A házasság már nem megy ilyen könnyen. Vannak tiz-tizenőt évig is elhúzódó jegyes- ségek, ami alatt azt kell érteni, hogy a férfi ezalatt szabadon jön-megy a világiban, a nő pedig a menyasszonyság teljes súlyával ül és vár otthon — egyedül az ő kitartásán, önzetlen hűségén múlik, hogy ezek a gyors mátkaságok egyszer mégis csalt átváltódnak házassággá. Veszélytelenebb a fiatalságnak tehát házon kívül találkoznia: leginkább a klubok és kaszinók termeiben, amikből nagyon sok van mindenfelé, az előkelőség minden fokán — a spanyol társadalmi életnek és érintkezésnek ezek az igazi szinterei és lebonyolítói. Madridban híres a Los liunes dél Ritz: „a Ritz-hotel hétfői44, amiken a legjobb társaság, az arisztokrácia és diplomácia vesz részt s amik ilymódon olyan nemzetköziek, hogy a világ akármelyik Ritzében is lehetnének. Ugyanez a helyzet a délutáni teákkal, thé daneant-okkal is, amik különösen Madridiban és Barcelonában párisiasan színesek és élénkek, de csak újabban s csak az előkelőbb helyeken, mert tudni kell, hogy Spanyolországban a háborúig nem ismerték a nyilvános táncot, helyesebben: csak a „nem úri közönség táncolt44, népies mulatságokon, szüreteken s a venta-nak nevezett nyári vendéglőkben — a finom publikum előtt legfeljebb a nagy fogadások, udvari bálok jöhettek számba, zsurok, házi mulatságok, a mi fogalmáink szerint való nyilvános bálok ismeretlenek mai napig is. Érdekes s igazán kevesektől tudott, hogy az, aki a táncot és tánczenét népszerűsítette Spanyolországban: egy magyar cigányprímás volt: az öreg Boldi. Párisban érte a háború, onnan került a madridi Palaoe-ba, ahol nháncsaik a társaságnak, de a királynak 1§ kedvencévé lett: Boldi és bandája nélkül évekig egyetlen mulatság sem eshetett Kávéház, sport, kenyérkereset Visszatérve az udvarlásra: főjoga a fiatalembernek: moziba vinni a Senoritát, természetesen nem egyedül, hanem — legalább vasárnaponként — egész családjával együtt, ami — tekintve annak terjedelmes voltát — meglehetősen szépszámú pezetáiba kerül az elszánt ifjúnak. Kettesben még jegyespár se járhat sehová: viszont a gardedame, akit itt cár ab in am a k hívnak e aki pontosam úgy fest ma is, mint a romantikus drámák duen- nái, ért a szép szóból, ha néhány pezetával megtoldják, úgy hogy a madridi kávéházak ée cukrászdák csak úgy feketéinek estefelé az ilyen megvesztegetett carabináktól, míg a szerelmesek bent ülnek a moziban b a család is nyugodtam otthon, hogy az etiketten nem esik csorba. Nagy haladás, hogy az utolsó tíz év óta nő egyáltalán beteheti a lábát kávéháziba s nyilvánosan ihatja meg elmaradhatatlan spanyol csokoládéját, ami sűrű, krém szemen ragadós massza — rendes csokoládét „francia csokoládé44 néven kell kérni. A spanyol csokoládé émelyítően édes és szomjuság- keltő, isznak Is utána a Semorák és Senori- ták vacsoráig — cukrosvizet, főokozóját a hagyományos spanyol .molettségnek. Ujalbban egyébként a spanyol nők is kezr denek má« típust felmutatni: magasabbak, vékonyabbak, világosabbak — és kevésbé lusták. Sportolni neon sportolnak ugyan még annyit, mint északi testvéreik, de a nagyszámú német kolónia lassanként erre ia rákapatja őket: a tenniszen s a futballom kívül (utóbbi igen kedvelt népmulataág, veszedelmes konkurrense a bikaviadalnak!) most kezdenek dlvat/ba jönni a téli sportok is, a Sierra Guararrama havas lejtőin, a spanyol Tátrában, Madridtól vagy három órányira, s a golf és autóvezetés is egyre kedveltebb, hogy bridgelázról ne is beszéljünk. Dolgozni a spanyol nők nem szeretnek túlságosan. „Sajnos44, a mai idők őket is egyre inkább sorompóba állítják, a mint halom, oly tanulékonyak és intelligensek, hogy a legnehezebb posztokon is pótolnak férfit. De csak szükségből dolgoznak, nem szenvedélyből. Amint egy hozzátartozójuk jól keres, kiveszi őket a robotból, vissza a családba. Mert a család ma is az a szentély, az a háremezerti zártság, ami a nő igazi helye: hét évszázadon át éltek itt a mórok és sok tekintetben — társadalmilag elsősorban — az ország ma is inkább keleti, mint latin, A phopo-t nem lehet kiírtam! Külön specialitás a piropo. Ez vérbeli spanyol intézmény s állítólag főoka a spanyol nők elbizakodottságának, I gőgjének s minden legendától eltérő — hidegségének. A piropo ugyanis: az önzetlen udvarló, költői szép tevő, Don Juan az uooán. Értelmesebben: azt jelenti, hogy őuaigysága megy a Castellanán s szembe jön vele egy fiatalember. Alaposan végigfikszirozza — odasuttog neki valami hízelgőt: Guapa! Csinos! — Isteni szemek! — Oh az a száj! — aztán, mintha mi sem történt volna, továbbmegy — a szemeit szendén lesütő szépségnek esetleg egy mosolyától kísérve ... Ez a piropo szó szerint: hízelgőt mondani. Még a középkorból itt rekedt, ősi spanyol szokás, érthető okokból leszelidült formáiban. Valamikor ugyanis az is velejárt, hogy a lovag letöri tette köpenyét a porba s boldog volt, ha a hölgy ezen sétált végig. Mai módjában már. nem ilyen körülményes, de hogy nem kellemes — legalább is idegennek, aki az ékes zengzetet úgysem érti s a maga tudatlanságában hajlandó azt egyszerű a'sztfaTtbetyárkodásnak minősíteni — az biztos. Kezdték ezt belátni a derék spanyolok is s már vagy két éve elhatározták, hogy jól van, lemondanak a piropo-ról, illetve: hivatalosan betiltják. Lett is a tervből nagy vita és rilbilláó, pro és kontra pártok, akiknek harcában végül is a harmadik csoport lett győztes, aki azt javaita: szüntessék meg a piropo-t, ha már muszáj, de csak az idege nőkkel szemben. Eredmény: a piropo ma is változatlanul fennáll az összes frontokon, a spanyol férfiből semmiféle rendelettel se lehet soha kiirtani, annál is inkább, mert az egész bókolással semmilyen célja nincs. Az a bizonyos tűz és hevesség, amit vele kapcsolatban folyton emlegetnek, épp úgy ráfogáa, mint a nők temperamen tuma, min t az a tárán téliás és kasztanyettes romantika, ami jórészt a francia giocsregények terjesztettek el a világban. Valójában: melankólikus, közönyös, akaratlan ország ez: a fekete Spanyolország! Soha olyan komor, szótlanul merengő férfiakat nem láttam, mint azokat a sötétképü, sölétmhás senorokat Andalúzia klubjaiban, óraszámra ülve és hallgatva, a színes nád- fotelekben; soha olyan lesújtó,kopár, tragikus vidéken nem jártam, mint a spanyol falvak közt, világfájd almasan kocogó szamaraival-öszvéreivel, fekete bikáival, fekete tyúkjaival, fekete kecskéivel, egy derűsebb színfolt, egy szál virág, egy csoport fa nélkül — és Carmen? Carmen külön kiábrándulás. Marit jelent s az összes szolgálókat igy hívják Spanyol- országszerte. Cigarettáját pedig az életben nem bocsátja meg neki az ember. Megyery Ella. Hetvenöt esztendő alatt építette föl öt kiváló férfiú világiparrá a svéd gyufagyártást A svéd gymia kezdetei a világító iácsháiól o tökéletes biztonsági gyantáig —; A gyuiagymíás jönhöpingi bölcsője Ivar Kreuger dicsősége és bukása A Prágai Magyar Hírlap eredeti cikksorozata (0 Ivar Kreuger, a svéd gyufakiráily, akinek élete most olyan tragikus köríiknények között fejeződött be, az ötödik a kis fácska nagy emberednek a sorában. Az ő története tulajdonképpen a négy történetének a folytatása. Nem, kiesé több ennél, a befejezést jelentő, gyakorlati értelemben véve és el méletileg elgondolva. Mert miután az egész világot meghódította, nem maradt más feladat hátra, csupán az, hogy az uralmat meg is tudja tartani. Aa ötödik ember 1930-ban töltötte be életének ötvenedik fordulóját. Azokban a napokiban született, amikor Svédországnak vezető pozícióját a gyufagyártás iparában veszedelem fenyegette. Huszonöt esztendővel azelőtt vonult be a biztonsági gyűjtő a gyufaiparba, 1930-ban tehát háromnegyed évszázados jubileuma volt. Egy fél évszázadra volt szüksége a négy embernek, hogy müvüket megteremthessék : Svédország lett a modern gyufagyártás iparának klasszikus földje. Tíz évre volt szüksége az ötödik férfinak, hogy a müvet befejezze és a viMgmonopóMummai megkoronázza. Kreuger vára az első négy által elhelyezett szilárd fundamentumon épült. A most megingó épületet történelmi összefüggésben kell megismernünk, tehát először rövid vonásokban jellemezni fogjuk azt a szerepet, amelyet a Kreugert megelőző négy férfi a gyufái porban betöltött. Ennek a négy férfinak és Kreugernek legjobb fegyverei és eszközei mindig a nagyszerűen fejlett svéd technika arzenáljából kerültek iki, tehát te,gyünk körlátogatást egy ilyen gyárban is szemléljük meg a varázsmüvé- szetet. Ezzel birtokába jutunk azoknak az eszközöknek, amelyeknek segítségé vei Kreuger pályáját követni tudjuk. A svéd gyulagyártás kezdetei Svédországban a gyuiogyártás terén már 1835ben startolt egy Bagge nevű stockholmi főtanitó, aki „kémiai tüzelőeszközöket“ állított elő 6 találmányát későbben patentirozott gyoregyujtőknak nevezte, de a közihaBználíJtban. általában cougreveséknek hívták. Ezek lényegükben hasonlítottak Wal- ker angol gyógyszerész friction lighte-jelhez. A fácskát először kénbe mártották, hogy a gyújtható, eágot elérjék, a gyújtás lényegében szénsavas kálium felhasználásával történt, tehát ekkor még nem alkalmazták a foszfort. Sokat vitatkoztak és vitatkoznak rajta még ma is, hogy ki találta fel a foszforos gyújtót? A foszforos gyújtó Wálkor friction liigiiistje előtt jelent meg, abban az időben azonban még semnriifél le szerepet sem játszott. Egyszerre azonban felbukkant a kereskedelemben, s hamarosan megdöntötte a congreves pozícióját. Azonban ez a mérges és tűzveszélyes dolog akkoriban az ember ‘ életét is fenyegette. Az a dicsőség, hogy ki fedezte fel a foszforos gyufát, tulajdonképpen senkié. Nem mondhatjuk ezt azonban egy másik találmányról, amelyre csöndes munka közben jutott egy Pasch nevű stockholmi tanár. Ez a találmány képezi tudniillik a Kreuger-épitmény talapzatát. A Pasch-féle patentén, amely 1844-ben került nyilvánosságra, alapszik a modern svéd gyufa- gyártóipar. Pedig az egész igen egyszerű történet, mint ahogy a technika világában történt legnagyobb forradalmak lényegükben mind ilyen egyszerű történetek— Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélrekedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes Ferenc József keserű víz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. Az orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc József víz abszolút megbízható hashajtó. A Ferenc József keserű viz gyógyszertárakban, drogériákban és fiiszerüzletekben kapható. bői állanak. Az egész csupán egy átvitelből és a foszfornak egy transzmutációjábél áll. A profesz- szor ugyanis a foszfort magáról a gyujtófácskáról átvitte egy különlegesen készített dörzsölőfelületre 8 a foszTcr sárga, r.:á:g:s a veszilyíclcn vörösre cserélte át. Hogy Pasch professzor ezt egy oxigénkapcsolat- nak, foszforoxidnak tartotta, nem csökkenti a patent értékét, valamint az a tény sem, hogy abban az időben senki sem törődött a találmánnyal. Tiz esztendőn keresztül aludott a svéd nép, aludott anélkül, hogy nagyhatalmi álmok zavarták volna. Ekkor azután egy Jokann Ed várd Lundström nevű fiatalember ébresztette fel álmából, akit általában Janmenak neveztek. * A gyufának a princípiuma akkor már világosan körvonalazva volt. Sem a szén a kályhában, sem az olaj a lámpában nem ég gáz nélkül, UM»ly a felhevülésnél képződik. A tíiz tehát tulajdonképpen izzó állapotban lévő gáz. Egy erőszakos dörzsöléssel meleget produkálunk, amely heves kémiai reakció utján a fácska feilgyujtását okozza. Amikor tehát gyufát gyújtunk meg, tulajdonképpen miniatűrben kis robbanás történik, gáz fejlődik olyan magas hőfok mellett, hogy a fácska izzásba jut, tűzre lobban. A princípium tehát meg volt, csak a. részletek kidolgozása maradt hátra. A gyújtó impulzusnak a dörzsölő-felület valamilyen, kis ezemecské- jéről kel 'kiindulnia. Mivel a fácska foszforsavval impregnálva és parafinnal van kezelve, a tűz közvetlenül az izzó testről terjed a fára, amely nem esik szét hamuvá, hanem szilárd ezénvázat alkot-, éppen az oxigénkezelés következtében. A legfontosabb tehát, mondjuk úgy, hogy az ugrópont maga a gyújtó, a gyufának a feje, amely tudvalevőleg nem tartalmaz foszfort, hanem ká- liumklorátnak, bamakőnek, és kénantimonnak a keveréke, némi ibis tivegpor és agyag is van benne. Tudjuk továbbá, hogy a dörzsölő felület vörös oszforból áll, amelyhez barnák övét és egynéhány kötőanyagot adnak. Janne Lundström piomr-numkáia A kémiai felfedezésekkel meg volt adva a gyula- gyártás alapja. Most már csak arról volt szó, hogy a találmányokat gyakorlatilag kell felhasználni. Ebben állott Janne Lundström érdeme. Odahaza, a szülei házban úgy hitték, hogy Janne szorgalmasan tanulmányozza stúdiumait az upsalai egyetemen. Könyvei azonban porosán hevertek, s diákodujában kémiai szereket kevert. A kémia tudománya akkoriban amúgy is rohamil-épésekkel tört előre, Berzelius volt ennek a kornak a varázslója, s fl fiatalembernek ugyancsak sok munkát adott a kísérletezés. Mig a többiek elméleti tanulmányokkal foglalkoztak, Lundströmnek semmire sem maradt ideje a kénrai kíséritek mellett. Hogy hegy?ti hozzá a veszedelmes foszforhoz, azt senki sem tudta, ő maga csupán annyit mondot, hogy sokkal finomabb foszforos-fát csinált, mint aminőt valaha is produkált valaki. Rossz lelkiismereblel fejezte be upealaí tanulmányait és hazautazott. 1844 nyarán egész véletlenül találkozott egy Deíleff nevű lübecki kereskedővel, aki eladott neki egy bizonyos fajtájú foszforos gyufát. Janne csupa tűz és szenvedély volt. „Hát ennyire jutottak a németek?! Most én vagyok a soron.“ Elhatározása ekkor már megszületett. A következő évben, éppen azon a napon, amelyre harminc éves saüiöírtésii aiaipja aeett, megtette a döntő lépést, SÍRKÖVEKÉI míjidGukcfozrnbezL és kUnlolberz ■ gyári arcra ' KÖIPARGtóHTBLBPB
