Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-22 / 68. (2881.) szám
XI, évf. 68. (2881) szám * &e$fls3 « 1932 márciu^^2 - \-.^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÍ. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ DZURANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ulice 12. II, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal? Prága IL. Panská ulice 12. Ili emelet, * Telefon: 34134. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRflHfl Mit akar közöttünk ez a szellem? rög a föld, ellentétes szélviharok süvöltenek (A Goethe-ünnepekre) Európa idézi Goethe szellemét. Most imi vagyunk az öreg, kiábrándult Fausztok, tele nyúlós szerencsétlenséggel, (bánattal, elégedetlenséggel s valami felfrissít őt várunk, mert így neim mehet tovább. Áttamultuk a világot és nem tudtuk megfékezni nyers energiáit. Várjuk Grétéként, az üdítőt, a bizalmat visszaadót, a boldogság zálogát. Valami szellemi Gretchent, aki levezeti kiábrándultságunkat és nyugtalanságunkat. Titokzatos Meiphistophelesek ekkor megmutatják Jofhann Wolfgang Goethét, az egyik legtökéletesebb embert, aki élt. Egy .pillanatra ő Európa-Faustnak Gretdhene. Egy pillanatra megnyugszunk és valami éltető melegség járja át szivünket, ha erre az embertársra nézünk, akinek szelleme annyi vigasztalót és lelkesítőt ad. Ben no látjuk a tökéleteset. Azt, aki érdemessé tudja tenni az élletet. Azt, akinek iskolája és vezetése kivin né a testet és a szellemet a csüggedtségből és a káoszból. Azt, aki fiatallá tesz, mert kiegyensúlyozó bölcsességével felfrissíti az emberi szellem elaggott hormónjait. Maradj oly szép vagy, pillanat 1 * Ma száz étve halt meg Goethe. Az évforduló alkalmával minden országban megkísérlik a nagy szellemek hívei, hogy életre hívják és G re tehénként odahelyezzék ideálnak a káoszban, a nyomorban és a kétségbeesésben hiába töprengő öreg Európa elé. Ritkán van kiöltői jubileumnak annyi szimbolikus jelentősége, mint ma a Goethedinnepeknek. A legnagyobb európai szellemet ünnepeljük az európai szellem legnagyobb nyomorának pillanatában. A tündöklést a nyomorban. Ki meri tagadni, hogy ez a szomorú an ti tézis még akkor is hatni kénytelen, ha egyébként semmi közünk a költőhöz és oeuvre-je nem Irta: SZVATKO PÁL dr. Proust, az angol, amit Joyoe Galsworthy, Yeats, egyaránt az ő szellemének tiszteletét tükrözi. Ez mégis jelent valamit. Nem. mindig volt igy. Schiller és Goethe szelleme sokáig vetélkedett az elsőségért a németek Ítélkezésében és a XIX. században a rajongó és patetikus Schiller gyakran legyőzte a realista és hidegen objektivnek látszó Goethét. 1849, Goethe születésének századik évfordulója, csaknem észrevétlenül múlt el a német és a világ-reakció tobzódásaiban, mig 1859, Schiller születési évfordulója, egyenesen megőrjítette a feltörekvő, az ál-szépségekbe és álpátoszba öltözködő kispolgári Németországot, mely Schillerben látta a nagy, az egyetlen géniuszt, a germán ,tisztaság', ,elmélázás‘, ,idealizmus* és erkölcs* megtestesítőjét. Így tartott ez 1905-ig, amikor utoljára lobbant föl a költő halálának századik évfordulóján a Sdhiller-rajon- gás görög tüze. Azóta Goethe egyre határozottabban az élre tör a német szellemiség- ben. Először a tudósok és az Írók vették •észre. A haladó politikusok (holott Goethe ,reakciósnak* számított és sokáig heined és bőrűéi szemmel néztek rá a baloldalon). Azután a külföld figyelt fel rá: Franciaország. A németek sok, hazájában félreismert költőt fedeztek fel nagy beleél ni tudásukkal: ők ajándékozták a világnak Shakespeare-1, Wilde-t és Romáin Rolland-t — s talán az egyetlen nagy német zseni Goethe volt, akit a XIX. századiban — de már életében is — a külföld jobban becsült, mint a német spieszbürgerség. Napóleon látni kívánta, Lord Byron a hatása alatt irta meg Mau- fred-járt — s emlékszem, egyik párisi tanárom mély meggyőződéssel mondotta, amikor Goethe realizmusát elemezte szemben a német idealizmussal, mért ékességét szemben a német szertelenséggel, klasszicizmusát szemben a német romantikával: ennek a zseninek a franciák között lett volna a helye. Egyébként ezt állította Madame de Stael is. Bárhogyan vau, Goethe érvénye egyre fokozottabb mértékben nyomult elő s a köztársasági Németország szinte már szellemi apjának tekinti. A „Weltbürgertum** az, amit kielemez belőle. A szellem szuverenitásának elve A túlzások lenyesése. A polgári erények felmag aszta lása. Nagyon illetékes német tudós mondotta, hogy Steresemann politikája és Goethe világnézete ekvivalens fogalmak. Lehet, hogy igaz. De külsőleg a mai Németországban és a mai Európában egyetlen atom sincs, ami olyasféle volna, mint Goethe kiegyensúlyozottsága és harmóniája. A százéves halálozási évforduló megünneplése a legnyugtalanabb és a legkaot'kusabb korba esik* A weimari csendes kripta körül diiböát a jajgató világon, Wal-purgis éjének borzalmai elevenednek föl, minden ideges, minden nyugtalan, minden haláltváró, minden ellensége*. A legprimitívebb életlehetőségekért folyik az élet-halál harc. Ki gondolhat ma a harmóniára, a szellem szuverenitására, a belső, a jól táplált nyugalomra? Ki gondolhat Goethére, az olymposzira, aki egész életében az ellentétét hirdette és jelentette annak, ami ma velünk és általunk történik? Mit akar közöttünk ez a szellem? 4c Egy-két szép és felejthetetlen alkotása miatt ünnepeljük? Azért, mert ő formálta meg Gretch-ent, aki mesevilágunk közkincse lett, Fausztot, akit a bölcselők a nyugati fehérember szimbólumának tartanak, Hermannt és Doro-theát, Götz-öt, Tassét, vagy Werthert, aki első nagy revelációja az európai szentimenta- lizmusnak, Witcbelm Meistert, aki a fáradt sznobizmus első csillaga a világliteratura egén? Azért, mert ő fedezte föl az os inter- maxillarest, először sejtett valamit a darwini fejlődéstanok igazságáról és az optikában egy-két igaznak elfogadott elméletet állított föl? Azért, mert a világ legeruptivabb lírikusa, a legelső őszinte hang a rokokó után és megírta a „Vándor estidalát**, a ,Mignonét, az rErlköniget* s egyes versei három népnél szinte népdalerőre emelkedtek? Azért, mert nagy festő, nagy történész, nagy természettudós, nagy álla mférfiu, nagy esztétikus, nagy bölcsész és nagy életmű vész volt? Ezért is. Müveinek harminc százaléka ma A Times szerint Angliától függ a dunai konföderáció London két hónappal ezelőtt javaslatot tett — A politika nem küszöbölhető ki — Fontos tárgyalások Mécsben és Budapesten? ható tényező többé a mi világunkban? Nem ható tényező? Külső máz mindaz, ami Goethe körül történik? A „hiúság har- sonaihangja**, mint Nietzsche nevezte annakidején a németek Goethe-tisztéléiét? Nem. A jubileum és az ünneplés, ameny- nyiben van, máris jelent valamit, bármily szűk keretek között történik vagy bármenynyire erő szakolinak és hivatalosnak látszó dolog. Tagadhatatlan, hogy a Goethe-tisztélét és Goethe jelentőségének — valószínűleg csak homályos — megérzése évtizedről évtizedre nő s minél jobban futunk be a huszadik századba és minél „modernebb** lesz a mi felfogásunk szerint a 'kor, annál gigantikusabb méreteket kap a weimari költő alakja, annál rajongőbb megértés és szeretet veszi körül, annál jobban hat költőkre, írókra, tudósokra, bölcselőkre, művészekre. Nem állíthatjuk róla, amit Voltaire mondott Daniéról: annál nagyobb lesz, minél kevesebben olvassák. Évente száz és száz könyv jelenik meg róla, évente százezer és százezer példányban fogynak el müvei (Szovjet Oroszországban milliók). Franciaország egyik legnagyobb könyvsikere az újonnan lefordított Faiuszt és Werther volt, színdarabok, zenék, bölcsészetek, politikák keletkeznek vele kapcsolatban és szinte nem érezzük, ahogy sok olyan, amit ő teremtett és hirdetett, az életünkké válik, anélkül, hogy tudnék, hogy nem a mi találmányunk; a kultúránk jobbik része körülötte kristályosodik s a német szellem, amit Thom.as Mann, Gundolf, George jelezhetnek, a francia szellem, amit Gide, Valérys London, március 21. A Times, amely legújabban napirenden tartja a dunai kérdést, mai vezércikkében megállapítja, hogy áz angol kormány két hónappal ezelőtt javaslatot tett a dunai államoknak a vámunió megkötésére. A terv akkor különböző kormányok ellentájlása folytán megbukott. Annyi tény — folytatja a lap —, hogy a dunai államok kereskedelmi mérlegei hajdan rendkívül aktivak voltak s ha most ismét gazdasági egységet alkotnának, a régi aktivitás bizonyára helyreállna. Valószínű azonban, hogy a politikai állásfoglalásokat nem lehet végérvényesen kiküszöbölni. Viszont Anglia praktikusan csak olyan tervet támogathat, amely tisztán gazdasági természetű és kizárja a politikát. A siker elsősorban Anglia áldozatkészségétől függ, mert ha föláldozza a dunai államokkal a legtöbb kedvezmény alapján kötött szerződéseit és hitelt folyósít a kormányoknak, akkor remény lehet a kibontakozásra. Walko visszaérkezett Budapestre Budapest, március 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Walko külügyminiszter vasárnap este Genfből Budapestre érkezett Walko külföldi tárgyalásairól és a Tardieu-féle tervről jólinformált és előkelő diplomáciai körökből a következő megbízható értesüléseket szereztük: Magyarország e tárgyalásokkal kapcsolatban kész a kooperációra és magáévá tesz minden elfogadható javaslatot amely az ország gazdasági és pénzügyi helyzetén lendíteni tud. Ennek azonban legfőbb föltétele, amint ezt egy magasáílásu francia politikus Genfben a csehszlovák megbízottak előtt is kijelentette, hogy Csehszlovákia sürgősen kösse meg Magyarországgal a másfél év előtt fölbontott kereskedelmi szerződést. A dunai államok konföderációjával kapcsolatos tárgyalások során több helyről fölmerült az a hir, hogy egy újabb nép- szövetségi kölcsönt bocsátanak ki, amely a konföderáció pénzügyi megalapozására szolgál. Ez a hir azonban ebben a formájában nem felel meg a valóságnak. Szó sincs népszövetségi kölcsönről, legföljebb a népszövetség garanciája mellett bocsátanak ki újabb kölcsönt a kisállamok számára, de csak a dunai konföderációban való megállapodás után. Hantos Elemér nyugalmazott államtitkár, aki szintén tegnap érkezett meg Svájcból, e kérdéssel kapcsolatban a következőket mondotta: — Bázelből jövök, ahol a nemzetközi fizetések bankja vezető embereinél informálódtam azokról a pénzügyi tervekről, amelyek a TaT- dieu-féle javaslattal állnak kapcsolatban. A dunai konföderációban résztvevő hét államnak, vagyis Ausztriának, Magyaronszágnak, Romániának, Jugoszláviának, Csehszlovákiának, Bulgáriának és Lengyelországnak ezidőszerint költségvetésüket kell rendbe hozniok, azután külföldi adósságaikat kell rendezniük és csak akkor kerül sor az egyes államok valutáinak stabilizálására. Ahogy informálódtam, közeli sikerre ezámitlhatunk a konföderáció megalkotása terén, hiszen ma már Franciaország számára presztízskérdés, hogy ez a konföderáció létrejöjjön. Ufaffco a nemzetközi helyzetről Budapest, március 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése..) Walko külügyminiszter ma megjelent a kormányzónál, akit tájékoztatott római, párisi és genfi tárgyalásáról A külügyminiszter utána Károlyi miniszterelnököt is tájékoztatta megbeszélései eredményéről. Walko külügyminiszternek a Tardieu-féle tervvel kapcsolatos megbeszéléseiről jólinformált helyen kijelentették, hogy a kérdés hosszúlejáratú dolog, ami nem oldható meg máról-holnapra. Még sok tanácskozás lesz, mig végleges formát ölt az egész ügy. Nem hihető, hogy a francia választások, vagy az európai bizottság összeülése előtt konkretizálni lehessen a terveket. Magyarország mindenesetre megmarad álláspontja mellett, vagyis a legmesszebbmenő jóindulattal fogad minden olyan tervet, amely a keleteurópai államok, vagy a dunai államok gazdasági és pénzügyi megsegítésére politikamentesen komoly lehetőségeket biztosit. A kérdés konkretizálásához szükséges először a nagyhatalmak, azután a kisállamok megegyezése. Amig ez nem történik meg, nem lehet beszélni végleges elhatározásokról. Minden olyan kombináció, hogy a végleges megoldás rövidesen várható, alaptalan. Walko egyébként tárgyalásairól a 33-as bizottságnak és a jövő hó elején a parlamentnek is beszámol. Painlevé Becsben tárgyal a konföderációról ? Bécs, március 21. Painlevé volt francia miniszterelnök vasárnap este Bécsbe érkezett. Váratlan látogatását hivatalos helyen azzal magyarázzák, hogy a földrajzi és térképészeti kongresszusra jött, de jólinformált helyen úgy mondják, hogy látogatása a Tardieu-féle tervvel kapcsolatos. Painlevé váratlan látogatását igen nagy jelentőségűnek tartják és az senj látszik kizártnak, hogy Painlevé Budapestre is ellátogat, ugyancsak a konföderáció tervével kapcsolatban.
