Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-17 / 64. (2877.) szám

Kőzépeurépai

probléma...?

Irta: Mágocsy-Dietz Sándor dr.

Tárd ion, viszonylagosan ©lég nagy visszhangra talált javaslata, saját szavai szerint a közópeurópai gazdsági rend helyreállítását célozza. Javaslata némi szünet után újra a közérdeklődés központjává avatta az állítólagos közópeurópai problémát.

Kétségtelen, hogy Középeurépa, a közép- európai államok gazdasági helyzete súlyosan beteg s a közópeurópai államok megmentésére a közeljövőben okvetlenül komoly lépéseknek kell történni. A középeurópai államok az egész történelem folyamán viszonylagosan mindig nagy szerepet játszottak Európa nyugalmának kérdésében. A középeurópai államok összeroppanása könnyen magával ránthatja egész Európát abba a gazdasági káoszba, melyből már alig lehet majd felépülni. A középeurópai probléma megoldása tehát nem tJÜiT halasztást. De van-e egyáltalán középeuró- pai probléma gazdasági értelemben?

Merem állítani, hogy speciálisan a közép- európai államok gazdasági válságának okai annyira kézenfekvőek, hogy a kívánt gazdasági virágzás helyreállításának módja nem lehet probléma. Az adva van, teljesen világos, kézenfekvő és csupán csak megvalósításra vár, jobban mondva a megvalósítását gátló akadályok lerombolását és eltávolítását várja.

Senki sem vonhatja kétségbe, hogy Közép- európának a D,un.a a tengelye, mely az örök természet , megváltozhatatlan vasbilincsóvel egymáshoz láncolja mindazokat az államokat, melyeket egymással összeköt. S nem lehet véletlen, hogy a dunamenti államok fővárosai, Berlin, Becs, Budapest, Belgrád és Bukarest mind egyugyanazon betűvel kezdődnek, mely- lyel mintegy külsőleg is kirajzolják Közép- európa összetartozó gazdasági területének határait. Egészséges pedig csak az az élet lehet, mely a teremtés rendelkezése szerint a természet törvényén épül fel. Mig a Duna vonalán nyugaton ipari államok fejlődtek, addig délkeleti völgyében agrárállamok terülnek el. Ezek gazdasági szempontokból kiegészítik egymást és virágzó gazdasági élet csak egyedül akkor és az esetben képzelhető el, ha ezeknek az egymást kiegészítő területeknek a vérkeringése szabad. Ebből következik, hogy hiába minden emberi mesterkedés, a középeurópai kisállamok gazdasági virágzásának helyreállitása Németország nélkül el nem képzelhető. Németország nélkül minden megoldás csak torzó marad s az igazi, egészséges alapon épülő gazdasági fejlődést megköti, sőt több mint valószínű: Európa sírját ássa meg.

A természet által megszabott Németország felé irányuló gravitációt bizonyítja a közép- európai államok kereskedelmi forgalma is. Ausztria bevitelének 21 százaléka Németországból származik és kivitelének 17 százaléka Németországba irányul s a többi államokkal szemben fennálló forgalma messze a németországi forgalom mögött marad. Magyarország bevitelében Németország sorrendileg a második helyen, Csehszlovákia után következik ugyan, de alig valamivel marad amögött s Magyarország kivitelében szorosan a szomszédos Ausztria és Csehszlovákia után csatlakozik a sorrendben. Jugoszlávia bevitelében Németország Ausztriánál nagyobb s Csehszlovákiával egyenlő arányban részesedik, kivitelében pedig Olaszország és Ausztria után megelőz minden más piacot. Románia bevitelében és kivitelében egyaránt Németország jóval megelőzve minden más ál>mot, első helyen áll. Ezzel szemben Németország bevitelében Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Románia bevitele összesen az európai államok között közvetlenül Anglia bevitele után a második helyet foglalja el s európai piacai között a nagyság sorrendjében az ötödik legnagyobb értékesítési lehetőségét a dunai államok biztosítják számára. Itt a számadatok beszélnek s ezek arról tesznek tanúságot, hogy a dunai

Mandzsúria föllázadt

uI kormánya ellen t

Hasító hírek Háncsukból — Janón Ismét,.kénytelen lesi" közbelépni Ha tábornok vezeti a japánbarát csapatokat

Tokié, március 16. Mancsuliban, a man- dzsuriai-orosz határon a forradalmi mozgalom tovább tart. A japánok a japán asszonyokat és gyermekeiket elszállították a városból. Ma n cs üli városába n pánik ütött ki, mert a felkelő csapatok az uccákon mindenütt gépfegyver eket és ágyukat állítottak föl. Hadiárban kihirdették az ostromállapotot, miután hírek terjedtek el, hogy a nép föllázadt a mandzsuriai köztársaság ellen.

Newyork, március 16. Charbini lap jelentés szerint az uj mandzsuriai kormány elleni felkelés Mandzsúria északi és nyugati határvidékén tovább terjed, A felkelés közvetlenül a szovjethatár köztelében tört ki,

úgy hogy a japánok kénytelenek i lesznek oda csapatokat szállítani. Az általános vélemény Szerint az uj mandzsuriai kormány Japán érdekeit szolgálja. Ma tábornok, aki annakidején a japánok ellen harcolt Mandzsúriában, megbízást kapott a felkelés leverésére.

Szül*: A magyar paraszt és a magyar intelligmia egyformán szereti faját és egyformán harcol az einemzetlesiitő tendenciák ellen

Szövetkezett pártjaink parlamenti klubja erőteljes akciót kezd, hosy a kormányt a tarthatatlan gazdasági helyzet megjavítása céliából cselekvésre bírja - A legélesebb harc a forgalmi adó emelése ellen —

Prága, március 16. Az országos keresz- tényezrocialiista, magyar nemzeti és szepesi német párt törvényhozóinak közös klubja március 16-án Prágáiban a parlament épületéiben Szüllő Géza dr. elnöklete mellett rendkívüli ülést tartott, amelyen a szövetkezett pártok törvényhozói majdnem teljes számban vettek részt. Az ülést Szüllő Géza dr. a következő beszéddel nyitotta meg:

Szüllő Géza beszéde

Tisztelt kluibülés! A demokratikus Csehszlovákia demokráciáját a legjobban jellemzi az, hogy a parlament december óta nem működik. Jellemző ez, mert ebben a repu- blikában kifelé a formákat mindig betartják,

államok a természetes fejlődés alapján kialakult egymás közötti forgalma olyan szótszakit- hatatlan egészet képez, melynek respektálása nélkül a középeurópai államok gazdasági felvirágzásának kérdését megoldani nem lehet.

Tardieu vagy nem ismerte, vagy nem vette tekintetbe javaslatának megtételénél a középeurópai agrárállamok kiviteli adatait, mikor egy olyan javaslatot egyáltalán tehetett, hogy a közópeurópai három agrárállam kizárólag csak Ausztriával és Csehszlovákiával létesít seu kooperációt. Nevezetesen Magyarország, Jugoszlávia és Románia buzafeleslege 1929- ben hat és félmillió és 1930-bam négymillió métermázsával több volt, mint ugyanezen években Ausztria és Csehszlovákia szükséglete, viszont Németországnak egyedül pontosan annyi búzaszükséglete van, amennyi ezeknek az agrárállamoknak a feleslege. Nem elégséges Ausztria és Csehszlovákia piaca a három állam állat- és állati termékfeleslegének elhelyezésére sem, melyről a statisztikából bárki meggyőződést szerezhet, de ugyanakkor Németország az egész felesleget könnyedén fel- veheti. Kézenfekvő tehát, hogy ha tényleg és igazán, őszintén és jóakar a tulag a kozépeuróa lényeget másodrendűnek minősítőik, de most már ezt a huncutságot sem tartják szükségesnek s egyszerűen

a téli hónapok elteltek munka nélkül akkor, amikor a nyomor szörnyű karjai kezdik ki az egész republikát s különösen Sztevenszkót és Ruszinszkót,

amely hozzánk legfközelebb áll. Rá akarok mutatni elsősorban arra, hogy

ennek a nyomorúságnak az enyhítésére a mi pártjaink mindent megtettek,

úgy is, mint párt, úgy is, mint egyes képviselőik, interpellációkkal, javaslatokkal, közbenjárásokkal kimerítették az egész tárházát annak, amivel egy mandatárius egy álpai agrárállamok gazdasági virágzását akarják megteremteni, akkor nem lehet ezeket az agrárállamokat csupán csak Ausztriával és Csehszlovákiával, melyek feleslegeiket elfo- 1 gyasztani képtelenek, egy akolba zárni. A régi monarchia koncepcióján ma már továbbhaladni nem lehet. A történelem nem tűr konzekvencianélküliséiget. A monarchia szétszakítása nem azért következeit be, hogy azt poraiból újra életre keltsék. Különben is az uj koncepcióra váró gazdasági terület kibővült Jugoszlávia és Románia egész területével, miért is ma uj, kibővült területi összefogásra van szükség. A gazdasági élet fejlődése minden téren nagy lépésekben, a koncentráció felé halad s a világversenyben faktorrá vált uj területek óriási méretűek. A fejlődés minden szimptomája és követelménye azt diktálja, hogy a volt monarchia régi falait kitágítsák, gazdasági területét kibővítsék és a Duna mentén egy nagyobb gazdasági terület alakuljon ki, mint volt a régi. Ez Európa | érdeke s ezt a világverseny parancsolóan diktálja.

Taráién prefereuiöiáüs és kon f ingén tál is egyezmények alapján felépített váimegyezlamhatalomimal sízemben küzdhet. Hogy eredménye nem volt, nem rajtunk múlott, — mint ahogy ebben a republikálban, ahol a polkák és az oszmicskák döntenek, semmilyen parlamenti határozatnak eredménye nincsen, mert újból leszögezem azt, hogy az itteni kormánypolitikai rezsim nem demokratikus, hanem: demokratikus köntösbe öltöztetett, de abszolutisztikus szellemű.

Röviden ki akarok térni arra a periódusra is, ami parlament nélkül telt el s amely fontos azért, mert ezalatt a periódus alatt számos községi választás folyt le, amelyben megnyilvánulhatott a lakosságnak a hangulata.

(Folytatás a 2. oldat 2,hasáhián)

meny megvalósítását hozza javaslatba. Elfeledkezni látszik azomban arról, vagy negligál- hatónak tartja, hogy a preferencdáíis szerződések és az á'ruosere-'konit.inioensek terén a szóban forgó államok igen szomorú tapasztalatokat arattak. Azok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket és a gyakorlatban a gazdasági közeledés korántsem olyan hatékony eszközeinek bizonyultak, mint amilyeneknek paipiron látszanak. Tardieu nincs tájékozódva Közópeurópa gazdasági helyzetéről, hogyha azt hiszi, hogy ilyen eszközökkel eredményt lehet elérni. Közópeurópa gazdasági élete sokkal betegebb, semhogy ilyen eszközök meg tudnák azt gyógyítani. Betegebb, minthogy ilyen illúziókkal még ma kísérletezni szabadna. Minden meggondolatlan terv és a gazdasági élet természetes követelményeivel ellentétben álló próbálkozás rendkívül veszedelmes, mert az idegileg ugyis már túlontúl megcsigázott Középenrópát könnyén megfoszthatja már-már megingatott jövőbe i vetett hitétől. Megeshetek, hogy a beteg elvesztette utolsó reményét, teljesen összeroppan és rajta később semmifajta, legjobb (szándékú. igyekezet sem fog segíthetni. A Duna államainak gazdasági együttműködésé% A XI. évf. 64. (2877) szám . Csütörtök • 1932 március 17

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A ^rjrmpn^kni PS TllSzinSzkÓi ellenzéki nártok Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12.

érre 74, havonta 26 Itt; külföldre: évente 450, M SZlOVeUSZKOl eS TUSZITISZKOI CUCnZCKl pílITUK B. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. rrww politikai napilapja FFTFUis ^RKE'iZTO Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet.

U képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több FŐSZERKESZTŐ r rJ FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184.

Egyhazára ár* 1.20 Ki, vasárnap 2,-Ké. RZÜRÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA SÜRGÖNYCIM: HIRLftP, PRRHfl