Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-16 / 63. (2876.) szám

^RXGA!-MACit-5Ca-RtKIj.AP 1932 március 16, szerda. ft7»»aBqB«aB«MaiBHagag.3jgBMaBBiB^üM^Ni!BHjKMMiuwiawi^^ Interpelláció A belügyminiszter úrhoz' Rimaszombat községi önkormányzati jogának visszaállítása tárgyában. Beadták: Törköly József dr., képviselő és társai. Rimaszombatban a legutóbbi községi választás oly időben volt, hogy a választási időtartam, a négy év régen letolt s ha a törvény rendelkezését érvényesülni engedték volna, úgy az ujj községi választásnak a múlt év szeptember utolsó napjai­ban lezajlott általános községi választások határ­napján kellett volna megtörténni. Azonban a tör­vény nyilt megsértésével Rimaszombatban a köz­ségi választást a mai napig nem írták ki. Ez annál súlyosabb visszaélése a végrehajtó kormányhata­lomnak, mert a községi képviselő testület abszo­lutisztikus módon valótlan indokok alapján lett feloszlatva és most a kormánybiztos az ideiglenes intézés fogalmát túlhaladó oly intézkedéseket végez, amelyek voltaképpen a város lakosainak önkormányzati jogát a jövőre vonatkozólag is el­kobozzák és több generációra kiterjedő időre — negyven évire — lehetetlenné teszik az önrendel­kezést. Vagyis itt a jogfosztó törvénytelenség kontinuitásáról van szó, amelynek végső célja az elnemzefclenités. A magyarságnak az önkormány­zathoz való jogát időbelileg korlátozni akarják s az önkormányzati jog felfüggesztésének idejét jól ki akarják aknázni a demokratikus önkényuralom számára. Minél hosszabb az önkormányzati jog felfüggesztésének az időtartama, annál több alkal­ma van ennek a demokratikus önkényuralomnak a jogfosztásokra, a törvénytelenségekre, az ab­szolutisztikus intézkedésekre, vagyis a magyarság elnyomására. A szlovensZkói országos hivatal a belügyminisztérium nyilt, vagy hallgatólagos hozzájárulásával, illetve ennek rendeletére dolgo­zik. És ha a belügyminisztérium az országos hi­vatalnak egy-egy törvénytsértő mulasztására fi­gyelmeztetve van, akkor a saját felelősséget is megteremti, ha egy törvénytelen mulasztást tovább tűr és haladéktalanul nem tesz jóvá. A jelen eset­ben a belügyminiszter uir figyelmeztetés nélkül is jól tudta az országos hivatalnak törvénytsértő mulasztását. De mi ennek ellenére külön figyel­meztetjük erre. A Népszövetség előtt egy petíció ellenében ki lesz zárva igy a tudomás hiányára alapított, minden felelősséget elhárító, vagy le­tagadó védekezés. Az előadottak alapján kérdezzük a belügyminisz­ter urat: Hajlandó-e azonnal intézkedni, hogy Rimaszom­batra vonatkozólag a községi választás a leg­rövidebb időn belül kiírassák? Prága, 1932. március 11. (Aláírások.) Magyar vámjogi szakértői kőidének ki a Lengyelország és Derűig közti vitás kérdésben G e n f, március 15, A Lengyelország és Gan­zig állam közt fölmerült vámjogi kérdésben a népszövetség azt az óhaját fejezte ki, hogy az ottani népszövetségi megbízott mellé szakértő­ként egy magyar vámjogászt küldjenek ki. A magyar pénzügyminiszter Faítinger Sándor miniszteri tanácsost jelölte ki szakértőként. Szocialista kézbe kerül a vasutügyi minisztérium! Prága, március 15. Az Expres mai száma jclenitá: — A szocialista pártok arra törekszenek, hogy az iparuspárínak a kormányból való kiválása esetén a vas útügyi minisztérium szocialista miniszter kezébe kerüljön. A két érdek elit párt, a csehszlovák szociáldemokrata, nemkülönben a csehszlovák nemzeti szo­cialista párt megáll aipodótt abban, hogy vas útügyi mini szter Frank é, jelenlegi posta- ügyi miniszter, a postaügyi miniszter pedig Bechyne képviselő lesz. ............. ■■»■ ■ ■■ ™ Ad ókiegyezést alán! a esti néppárt az adóhátralékok halmozása leli itt A Lidevé Listy kétmilliárdot réméi as adóhátralékok „rövidített uion“ való likvidálásétól 1933-ban újabb adóhátralékok lesznek s ez­zel újabb deficitünk is. Ha nem igy fognak eljárni, akkor újabb re­ceptet kell kitalálni, amellyel az adói ize tök vásárlóerejét emelnék, hogy olyan adót fizes­senek, amelyek lehetővé teszik a drága álla­mi adminisztráció fenntartását. Tertium non datnr“ — fejezi be a cseh néppárti lap. Prága, március 15. A Lidové Listyből vesz- szük át az alábbi cikket: — A legújabb sajtóhírek szerint — Írja a laip — a pénzügyminiszter újabb bevételi for­rásokat keres, hogy az ezidei nyolcszázmillió koronás deficitet, valamint az ezidei beruhá­zást fedezze, tehát összesen 1.100 millió koro­nát. E deficit fedezetére bevezették a jövedel­mi pótadót, a gyufa-adót, az állami tisztvise­lők karácsonyi remiin erációjáaak leszállítá­sát, ami összesen 400 millió koronát tesz ki. A 700 milliós deficit fedezetére föl akarják emelni a forgalmi adót, a söradót és törvény­nyel meg akarják valósítani a munkanélküli­ségi alapot, a felsoroltakból kitűnik, hogy a pénzügyminiszter a deficit fedezetére egysze­rűen uj adókat akar bevezetni. Ez normális gazdasági viszonyok közölt he­lyes eljárás lennem De ma következetlenség­nek látszik, amikor az állam nem tudja be­hajtani a régebbi, évek adóit és a magán- és állami vállalatok egész sora passzív. A pénz­ügyminiszter az adófizetők újabb megterhe­lése előtt tartsa szem előtt ezt a tényt és mindazokat a lehetőségeket ki kell menteni, amelyekkel az állami bevételeket emelni le­hetne. Nyílt és eddig meg nem válaszolt kérdést jelentenek az adóhátralékok, amelyekkel kapcsolatban a lapok különböző véleményt hangoztatnak, aszerint, hogy az adófizetők melyik kategóriájúit képviselik, azonban a minisztérium még nem fogott radikális tet­tekhez. Az állaanvezetés azt a jelszót köves­se: ki gyorsan ad, kétszer ad. Eszerint cselekedjék, az adóhátralékokat pe­dig ne Írja át az egyik évről a másikra. Uta­sítsa az állami közigazgatás az adóhivatalo­kat, hogy az adóbehajtásokkal gyorsított eljá­rást kövessenek, azaz egyezzenek meg az adófizetőkkel rövid utón és ezen megegyezés alapján gyorsan rendezzék az adóhátralékot., avagy pedig részletfizeléssel oldják meg. Azon adófizetők ellen, akik ilyen rövidített eljárásnál nem mutatnak hajlandóságot adó­hátralékaik kifizetésére, jóllehet azt megte­hetnék, az államnak a Jegenergikusabban kell eljárná. Hogy a rövidített eljárás más esetekben is bevált, ezt láttuk a földreform­nál. Nemzetgazdászok azon a véleményen van­nak, hogy a pénzügyigazgatás ezen az utón rövid időn belül körülbelül kétmilliárd ko­ronához jutna és minden laikus is beismeri, hogy ez az adó- operáció volna a leghalhatósabb, nem pedig az improduktív és fiktív, papíron szereplő, számokkal való operálás. Rövidesen elkészül az 1933. évi költségvetési előirányzat. Ha az adósról a jó konjunktúra idejének gyakorlata alapján fogja az adót kivetni, Az agráriusok és szocialisták már Italiantiófc a kompromisszumra a benzíu-kevarés kérdésében Prága, március 15. Az agráriusok ismét sürgetik a benzin szesszel való keverésének gyors elintézését. Z ad in a képviselő a Venkotv vasárnapi számában igyekszik ezen megoldás előnyeiről meggyőzni a közvéleményt és elég érthetően bejelenti, hogy az agráriusok kom­promisszumra is hajlandók. A szocialisták szerint ez a kérdés már csak azért is nehéz, mert az állampénztár több mint 90 millió ko­rona vámbevételtől esne el. Ezt az összeget csökkenteni lehetne olyképpen, hogy a szesz­gyárak fiztenének helyette valamit, az állam­nak. A szociáldemokraták feltétele, hogy az államot semmiféle károsodás ne érié és a kevert benzin árát se emeljék. A szociálde­mokraták az utóbbi kérdésben hajlandók len­nének kompromisszumra, ha az agráriusok a munkanélküli segélyalap körüli tárgyalásokat nem akadályoznák. Se ciüisiüidiii ifi! haláfos sffgSai imis! Biipái&sts Belgrádi március 15. Az államvédelmi bíró­ság Schlaegel Antal belgrádi kiadóhivatali igazgató meggyilkolása ügyében újabb két halálos Ítéletet hozott, ezúttal in eontumaoiam. Korábban már hoztak két halálos Ítéletet ez ügyben és az illetőket már ki is végezték. A most halálra Ítéltek, Babics és Poszpisii, kül- i földön tartózkodnak. _ a tavaszi légi menetrend. Március ló­tól az állami Aerolinie vonalain uj légi me­netrend lép életbe, amely szerint Prága, í Brünn és Pozsony között napi kétszeres ösz- ■ szekötíetés létesül (vasárnapok és állam-ün­nepeik kivételével), egyben Kassával és Ung- várral naponta egyszer ismét felveszik az összeköttetést. Indulás Prágából 9.45 és 14.30 órakor, indulás Brünnből 11-25 és 16.10 óra­kor, indulás Pozsonyból 12.40 órakor, indulás Kassáról 15.05 órakor és érkezés Ungvárra 15.40 .órakor. Vissza indulás Ungvárról 7.00 órakor, indulás Kassáról 7.50 órakor, indulás Pozsonyból 10-20 és 7.00 órakor, indulás Buünnbói 11.30 és 8-10 órakor, érkezés Prágá­ba 12.55 és 9.35 órakor. Szállíttatnak szemé­lyek (személypodgyász lö-kg-ig ingyen), pos­ta- és áruküldemények (élelmiszer, újságok, filmek, klisék, élő állatok síb.). Személyszál­lítás a repülőtérre és vissza autóbusszal in­gyen. Biztosítási díj a jegy árába van beszá- j mit-va. A prága—ungvári vonal berepülése mindössze 305 percig tart. PÁTER LAURENTIUS TITKA SOMOGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (55) — Felolvasom. „A kastély nyugati falán épült toronyban vagyok elzárva. Élve vagy halva. Jobb combomra rátetováltam Lad- nay, Roltó és Kurt Resner gyilkosának a nevét. “ —- Tyüh a terem tettét. Azonnal indulunk. Lecsapta a kagylót s mintha puskából lőt­ték volna ki, kirohant a folyosóra. — Andris, Andris — üvöltött végig a hangja a folyosón. A szólított csendőr futólépésben közele­dett. — Az egész készültség auf! Elő a nagy autót! öt percen belül indulunk a kastély­ba. Szaladj az orvosért! ő is jön velünk. Hozzon kötszereket! XXXII. Mikor felébredt az álomtalan alvásból, kissé jobban érezte magát. Tagjaira már nem nehezedtek olyan óloimsulyok, mint hajnaliban, amikor először tért magához ká­bulatából. Egész könnyen tudott felülni, bár szörnyű gyengeség volt a. tagjaiban. Cudar sok vért veszíthetett, gondolta. A karkötő­óra fél ti zenke ttot mutatott. Most nem tudta eldönteni, vájjon déli fél ti zenkét óra van-e, vagy pedig éjfélre jár az idő. Valószínűleg még csak dél van. Akikor is már kerek tizenkilenc órája van a föld alatt. Csodálatos, most nem a saját sorsa ag­gasztotta, hanem első gondolatai közölt a gyermek lobbant fel. ^'’ájjdalmas düh sz on­totta össze a szivét, ha arra gondolt, hogy a (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) szerencsétlen fiúcska teljesen védtelenül van kiszolgáltatva raibtartóinak, akik a vesz­tére törnek. Most fél tizenkettő. Akár dél, akár éjsza­ka, Kalinay már tudja az ö kétségbeejtő sor­sát s bizonyára már itt vau az embereivel. Megfeszített idegekkel figyelt. Tényleg, mintha tompa .kongás ütötte volna meg a fülét. Szakadatlan tompa kongás, amely azonban nagyon messziről hallatszik. De az is lehet, hogy hallóiéinál. De ha itt is volnának, vájjon bizhatik-e a megszabadulásban? Az egészen bizonyos, hogy a titkos rugót nem találja meg Kali­nay, akkor ismernie kellene az egész gon­doláik apcso latot, amelyen ő végigment, míg megtalálta a földalatti kamara nyitját. Való­színű tehát, hogy nyomban erőszakos eszkö­zökkel próbálkozik s talán a könyvtárszoba falát akarja szétbontatni. De jól emlékszik rá, hogy a fal vastagsága legalább egy mé­ter s a titkos ajtó maga valószínűleg vas­lemezek körző zárt kő tömbökből áll. És ha be is jutnak a toronyba, bejutnak a földalatti kamaráiba, vájjon megtalálják-e az oldalfolyosók ajtaját? Ha legalább a kama­rában hagyott volna valami útbaigazítást, De túlságosan elblzakodott és lebecsülte a veszélyt. Biztosra vette, hogy abban a folyosóban van elzárva, amelyik a kriptába vezet. Leg­alább a revolvere és a zseblámpája volna vele. De amikor arra a vakmerő támadásra rugaszkodott, a fegyvert is, a lámpát is a földre dobta. — Meg kell találnom a lámpát minden áron — mondta félhangosan. Hasra feküdt és két karját ki feszit ve las­san visszafelé csúszott. Roppant nehezen ment ez, mert rendkívül gyenge'.'volt, min­den félmiéter után hosszabb pihenőt kellett tartania. Végre a jobb karja valami kisebb tárgy­ba. ütődött. Hangosan felkiáltott örömében s ujjal görcsösen markol iáik át a kis hengeres tárgyat. Ha az aíchimiista titkára, a bölcsek kövére bukkant volna, akkor sem örülhetett volna annyira, mint ennek a gyakran olyan haszontalan kis tárgynak. Két kezébe kap­ta, gyengéden simogatta, majd a szájához emelte s megcsókolta. Aztán világosságot gyújtott. A fellobbamó kis fénynél körülnézett. Két méter magas és ugyanolyan széles, hatalmas gránitlapokkal kiöélolet földalatti folyosó­ban volt, amely egy darabig, mintegy har­minc méternyire, egyenesen vezetett, ott az­után jobbra elhajolt. A talaj egyenletes volt, emelkedést nem mutatott. Mintegy két méternyire attól a helytől, ahol a lámpát megtalálta, acéikék tárgy csillogott, a revolvere. Ez egészen megnyug- latta. Két hűséges cimbora volt vele. A re­volvert zsebébe rakta s ekkor vette észre először, hogy összes iratai, feljegyzései hiá­nyoznak. Ej de jól tette, hogy óvatosságból a harisnyájában elrejtett egy iv tiszta papírt s egy vékony kis ceruzát, ha szükség lesz rá, leírhatja utolsó üzenetét. A lámpába tegnap tétetett Pelpáu uj ira­té r iát. Tehát hat óra hosszat van világossá­ga. Ezt az időt jól ki kell használnia. Előre! Szinte erőre kapott. Felállt s bár lábai nagyon remeglek, térdben majdnem össze- csuklóttak, bal karjával a falhoz támaszkod­va megindult a kripta irányálba. Mintegy nyolcvan métert mehetett előre, amikor észrevette, hogy a folyosó emelke­iáik. Közel van a kijárathoz. Energiája meg- | sokszorozódott. Most már szinte bizakodott a | 'közeli szabadulásiban. Még néhány perc és akkor a folyosó végé- | re ért. Hatalmas kőlap zárta el az utat. Azonban hiába kereste a jói ismert címert. Sehol semmi. Megfordult s most sokkal gyorsabban tette meg a visszafelé vezető utat. Ennek a végén is kőtálbla zárta el az alchimista kamarától. Újból csüggedés szállotta meg. Most már tudta, hogy a kripta felől csupán bejárás nyílik s a másik folyosó szolgál kijáratul. El van zárva, ő maga innen nem szabadul­hat, ha csak rá nem nyitják az ajtót, vagy be nem törnek ide. Leült s hátát a falnak támasztva elgondol­kodott. Egyelőbe nincs mit csinálnia, jó lesz, ha spórol a világítással. Még öt órai fé­nyesség van a birtokában s azután ráborul a sötétség, talán az örök sötétség. Lecsattinlotta a kis zavart s a drága jószá­got a zsebébe dugta. — Legokosabb lesz, ha megpróbálok aludni. Ilyenkor az alvás a legjobb barát. De most sehogyan sem jött álom a szemé­re. A távoliból egyre hallatszott a tompa kongás. A sötét most bántani kezdte, idege­sítette. Szemei előtt piros, lila alakok ug­ráltak, a percek végtelenül lassúnn teltek.-- Eih, olyan mindegy, hogy mikor élvez­zük ki ezt a maradék öt órácskát. Újból felgyújtotta a lámpát Kalinav autója kilenckor ért ki a kastély­ba. Az egyik csendőr sofirozott. három csendőr ült még a kocsin s a doktor jött ve­lük. A portás sebtében nyitott kaput a. csend­őrök autója előtt. Kalinav elsőnek ugrott ki a kocsiból. — Mi az? Mi történi itt? — rivált rá a portásra, — beszéljen gyorsan!

Next

/
Thumbnails
Contents