Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-15 / 62. (2875.) szám
6 g: -~iyaBe pénzügyi tranzakciók amerikai trauche-ait bonyolította le. A nemzetközi spekuláció megtámadja Kreugert Az első támadást már a mmlit év elején, jóval a pénzügyi krízis kirobbanása élőit intézte a nemze.'iköai spekuláció a Kreuger- konszern méginga th ataliánnak vélt tőzsdei pozíciói ellen A legfőbb tőzsdéken óriási cüadások nyomán zuhanásszerűen estek a különböző Kreuger-éríékck, a konszern vezelője azonban páratlan anyagi í felkészültséggel verte vissza ezt a támadást, úgyhogy az árzuhanást — bár mesterségesen előiidé-zett — hossz követte. Az a feltétlen, szinte de'gmaszerü bizalom azonban, amely Kreugerék tranzakcióit, kibocsátásait és vállalkozásait kísérte, ezután a tőzsdei intermezzo után, amelynek a londoni, párisi, new- yorki és stockholmi piacok voltak a színterek nem állott már helyre teljes mértékben. | Ivar Kreuger érezte, tudta ezt és az elkövet«: kező események zseniális meglátásával! a; mull év áprilisálban uj alapokon próbálta felépítem világkonszernjét, amelynek egyes pillérei az ő hite szerint' nem a konstrukció vagy az elgondolás gyen- j gesége miatt inogtak meg, hanem azért, meri, ingatag volt az a talaj, amelyen felépültek. I A fenyegető világkrizis. legfőbb okát a ren- | delkezésére álló hitelek elégtelenségében, a I bizalom hiányában jelölte meg, amely Jehe- j tétlenné telte hosszúlejáratú kölcsönök folyósítását. Ezért legfőbb programpontjaként hosszule-járatu kölcsönök folyósítását tűzte ki mindama államok részére, amelyek erre rászoruillak. Kreuger tragédiája, hogy ezt a hatalmas koncepcióját az idő rövidsége miatt nem tudta már megvalósítaniAz események rohamosan követték egymást. Alig egy hónappal a Kreuger-konszern uj programjának kidolgozása ulán összeomlott a c-écsi Kredita>rnstalt s ettől fogva a nemzetközi pénzpiacon érdekeli hatalmasságok számára nem volt más programpont, célkitűzés, mint menteni, ami még menthető. Kreuger érdekeltségei ekkor, a pénzügy! kri-; íis kitörésének idején, a következőképpen aia-; kultak: Az anyavállalat: a Kreuger & Toll A. B. mintegy félmilliárd dollár aktívával rendelkezett. \ amely azonban Kreugerék anyagi hatalmának csak egyhányadát reprezentálja- Az anyavállalat négy érdekeltsége: a Skandinavska Kredit, Grcngesberg, továbbá az Ericceon és az ínterna- tional Match a maguk részéről is félmilüárd dollárt meghaladó tőkeerővel rendelkeztek, a különböző érdekeltségi elágazások saját tőkéi pedig i ennek az összegnek mintegy a duplájára ragnak. Kreuger küzdelme m világválsággal szerűt az egyes adós államok fizetésképtelenségével, az üzleti forgalom összezsugorodásával és a nemzetközi tőkepiac minden akcióra képtelen letargiájával érte. A vezető piacokon pár hét leforgása alatt 60—70 százalékkal eltelt a különböző Kreu- ger-értékek, s csakhamar nyilvánvaló volt, hogy a konszern távolról sem rendelkezik már azzal az anyagi ftl- késziiltséggel, amely ennek a támadásnak a kivédésére alkalmas lett volna. Kreugerék nem tudtak már interveniálni, az erre szolgáló eszközeik ugjdátszik a félévvel korábban történt tőzsdei harc alatt teljesen kimerültek s Kreuger maga tehetetlenül nézte, hogy a bessz több, mint egymilliárd dollárra rugó értékpusz- titást visz végbe az általa teremtett, s páratlan zsenialitással felépített vállalatok részvényeinek egész sorában. Angol optimizmus London, március 14. A német elnökválasztás mellett Kreuger tragikus öngyilkossága foglalkoztatja intenziven az angol sajtót. A lapok. elismerik ugyan, hogy a Kreuger-konszern összeomlása érzékenyen sújtaná a nemzetközi pénzvilágot, de a szituációt még sem ítélik meg pesszimisztikúsan és különösen az esetleges katasztrófa angol vonatkozásait látják meg nagy optimizmussal. Angliát közvetlenül nem érinti a Kreuger-konszern megrendülése. Kreuger 61.71 millió fonttal volt érdekelve a British Match Companie részvénytőkéjében. A társaság pozícióját és anyagi viszonyait teljesen egészségesnek és ellenállóképesnek tartják. A londoni tőzsdén Kreüger-értékekben csekély volt- az angazsmán más tőzsdék érdekeltségeihez viszonyítva. De a nemzetközi pénzpiac szempontjából nézve sem sötétebb az angol jóslás,1 amennyiben úgy vélik, hogy a világgazdaság helyzete a legutolsó hat hónapban visszanyerte stabilitását és ezt az újabb megrázkódást katasztrofális következmények nélkül képes elviselni. Középeurépa ”menföangyatan ? A Daily Héráid érdekes és eddig ismeretlen epizódot közöl Kreuger legutóbbi pénzügyi tranzakciójáról. A svéd gyufák irály .közvetlenül a német bankbukáeok előtt Londonba, jött, hogy Normannal tárgyaljon a középeurópai államokban kihelyezett rövidiejáratu kölcsönökrök Ezeket a rövidiejáratu kölcsönöket Kreuger a közép- és a keleíeurópai államok gazdasági stabilitásának legnagyobb veszedelméül ismerte föl és az volt a szándéka, hogy hosszúlejáratú kölcsönökké változtatja át azo«a*. Normann és az angol hivatalos bank többi vezetője hajlottak ló egy ilyen megoldás félé és már-már úgy volt, hogy Kreuger keresztüli tudja hajszolni a tervét, az utolsó fórumon, a B. I. Z. vezetőségi ülésén azonban Franciaország ellene szegült a tervnek és magatartásán zátonyra futott a tranzakció. . A különböző államoknak az utóbbi években B00 millió dollár összegű kölcsönt folyósított a konszern, Franciaország, Németország, Magyar- ország, Bolívia, Danzig, Equaüor, Észtország, Görögország, Guatemala, Jugoszlávia, Lettország, Románia és Törökország szerepelnek ez államok sorában. Az államkölceönök folyósítása az esetek többségében dollár- vagy aranykorona- alapon történt, csak két esetben kontrahálták a kölcsönt angol fontba, úgyhogy ebből a ster- iíngvaluta elértéktelenedése következtében tetemes veszteségek állottak elő a konszernre nézve, amely a kötelezettségek teljesítéséért az emisz- sziós házakkal szemben teljes garanciát vállalt. Á valutakockázatnál és valutaveszteségeknél azonban lényegesen nagyobb volt az a kockázat, amely a kölcsönt közvetve vagy közvetlenül nyújtó Kreugerre a világválság kitörésekor szakadt. Azok az államok ugyams, amelyek e kölcsönök fejében a gyufamonopóliumot a svéd trösztnek szolgáltatták ki, a dolog természeténél fogva pénzügyi tekintetben gyengébben voltak megalapozva s kevesebb ellenáüóképeeeéget it? mutattak a krízissel szemben. Kreuger előre látta azt a veszedelmet, amely a világválság első következéseképpen tényleg bekövetkezett: ezeknek az államoknak jórésze nem tudóit eleget tenni a vállalt kötelezettségeknek és Kreuger kénytelen volt a különböző Stillh?i ; tek és moratóriumok után is a gyufakölcsönö- ket igénybevett államok helyeit a fizetéseket teljesíteni. Tragikus elégtétel, hogy Kreuger (félévvel korábban érezte már, mennyire egybe van kapcsolva'a maga és a maga konszernjének a sorsa ezekkel-az államokkal amelyeken azonban sem bcsázulejáratu kölcsönökkel, sem máfi módon ■ segíteni már nem tudott. Elpusztul egymilliárd dollár érték . Emellett talán a gyufaüzlat mutatta a legnagyobb ellenálló- kép ssséget a krízissel szemben. Az érctermelés, a favállalatok és a telefoniiziet nagy mértékben, voltak alávetve a válság puszti- tó hatásának, úgyhogy a nemzetközi tőzsdék ' a múlt év szeptemberében é3 októberében már teljes mértékben kezdték eszkomptálnl azt a hatalmas veszteteket, amely a Kreuger-kon»!Jttoro voU!« A Times hasábokat szentel Kreuger tragédiájának és hosszabban foglalkozik az öngyilkossá lett nagyipari hatalmasság egyéniségével. A lap nem sorozza Kreugert a közönséges kalandorok közé. Koncedálja ugyan, hogy elkövethetett hibákat, de nem annyira a saját pénzügyi szisztémájának tévedései és hibái idézték elő a bajt, hanem a világgazdaság momentán helyzete, amely egyaránt sújtja az ipar és a pénzgazdaság valamennyi faktorát. Az egyszerű igazság az, hogy Kreuger nem az elkerülhetetlenné vált összeomlás miatt vált meg az életétől, hanem életerejét és ellenállóképességét azok a hihetetlen energiakoncentrálások törték meg, amelyek a konszern üzleti rizikójának héíről-hétre való növekedésével, a tárgyalások huza-vonájával voltak egybekötve. Kreuger az ipar nemzetköziségébe vetette a hitét « ha a világ még egyszer visszatér a normális gazdálkodás vágányára, akkor az ő személyében ünnepük majd meg az úttörőt, aki messze előtte járt a korának. Nyugalom a francia pénzpiacon Páris, március 14. Taráién miniszterelnök tegnap kihallgatáson fogadta Ehreuwalu bárót, a párisi svéd követet, akivel a Kreuger halála nyomán előállott helyzetről tárgyalt. A pénzügyminisztériumban konferenciát tartottak és behatóan foglalkoztak a svéd gyufakonszern helyzetében beállott változás francia vonatkozásaival. A véletlen úgy hozta magával, hogy éppen ma vezették volna be a párisi tőzsdén a Kreuger & Toll A.-G. hivatalos jegyzését. A pénzügyminisztériumi konferencia állásfoglalásáról még semmi sem szivárgott ki a nyilvánosságra, a beavatott pénzügyi körök azonban már most bizonyosra veszik, hogy Kreuger halála nem lesz nagyobb hatással a francia pénzpiacra. A konszern német érdekeltségei Berlin, március 14. A Kreuger-konszemhez közelálló helyről a következő információkat adták: A konszern gyű fa érdek e 11 ségei t elsősorban a gyű fagyári ó-társaságok alkotják, amelyek a nőimet gyufa termelés kétharmadát 118 millióra! tartoznak az államnak a maradékbirtokosok Vannak, akik nyereséggel túladtak birtokukon, de az árát még nem térítették meg az államnak Prága, március 14. A cseh nemzeti szociális ía párt egyik lapjában, a Veoerni Ceské Slovo szombati számában a követke- • zőket jelentette: — Marad ék birtokokra — melyeket gyakran oly embereknek juttattak, akikről állandóan azt állítják, hogy nem a földművelésből (pláne a mezei munkából) tartják fönn magukat, hanem a maradékbirtok csak mellékes keresetiorrások más jövedelmük mellett — a hivatalos statisztika szerint 140.110 hektár földet fordítottak. Ezéirt a földért a m a r ad é k bi r tokos ok nak mintegy 537 millió koronát kellett volna fizetniük, azonban csak a 78 százalékát fizették meg az államnak, az összeg 22 százalékával még tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az állammal szemben fönnálló tartozásuk még túlhaladja a 118 millió koronát. Emellett a maradékbirtokosok a földet hektáronként több mint 100 koronával olcsóbban kapták, mint az apró földigénylők, akik egy hektárért átlagban 3942 koronát tizeitek, A maradék birtokosok a földhöz gazdasági épületeket is kaptak. S ráadásul van sok olyan maradék- birtokos, aki birtokán nyereséggel adott túl, de az államnak még nem fizette ki a birtok egész árát — fejezi be tudósítását & Veeerni Ceské Slovo. reá B képviselik. Ezeknek a vállalatoknak az üzletmenete teljesen kiegyensúlyozott és kifogástalan s az elmúlt év osztalékát a rendes időben annak rendje és módja szerint ki fogják fizetni. Ezenkívül érdekeltsége van Kreuger- nek a német gyújtó-monopol társaságnál, amelynek a múlt évi tiszta nyeresége a kimutatás szerint négymillió márka. A Kre.u- ger-konszern többi német érdekeltsége szintén szilárdan megalapozott üzlet, úgy hogy német részről semmiféle okot nem látnak arra, hogy a konszern ingadozásától a német vállalkozások egzisztenciáját féltsék. Megszavazták a svéd moratóriumai Stockholm, március 14. A parlament mindkét kamarája elfogadta a kormány előterjesztését arra vonatkozólag, hogy a Kreuger- konszernnek esetröí-esetre moratóriumot engedélyeznek. Budapest, március 14 (Budapesti szerkesztőségünk teleloujelentése.) Kreuger öngyilkosságával a magyar gazdasági élet élénken foglalkozik. A Kreuger-tröszt által Magyarországnak folyósított gyufakölosönne! kapcsolatban Magyarország az adós szerepét tölti. be. Legutóbb január 15-én vált esedékessé a kölcsön hatmillió pengős részlete. Ezt a részletei a magyar kormány a transzfermoratórium értelmében nem fizelte ki, hanem azt a Magyar Nemzeti Banknak szolgáltatta be. A svédek megbízottai már ez év elején tárgyalni kezdtek egymillió dollár fel szabad kásáról, amihez azonban más külföldi hitelezők hozzájárulása is szükséges. Neurasztén'ás idegrohamában követte el az öngyilkosságot Kreuger Páris, március 14. Mindaz, ami moet a Kreuger-konszern pénzügyi helyzetéről nyilvánosságra került, még mindig nem indokolja meg kellőképpen, miért vetette el magától az életet Ivar Kreuger, aki a világgazdasági válságban is a földgolyó egyik leggazdagabb emberének számított és akinek vagyonát részvényednek átértékelése ellenére Is mintegy hárommiliiárd svéd koronára (körülbelül 30 milliárd csehszlovák koronára) becsülték a hozzáértők. Ha. a konszernnek voltak is súlyos anyagi nehézségei, ez még korántsem jelentette azt. hogy a Kreuger-féle vállalatok máról holnapra elsöpörhetők a földszinéről s hogy azok a pénzügyi nehézségek, amelyek viharfelhőket tor- nyoeitottak a gyufakon&zern egére, nemcsak financiális, hanem Kreuger egyéni lelki összeroppanására vezettek Volna. A párisi szállóban történt öngyilkosság nem magyarázható meg másképpen, mint ahogyan a gyufakirály csa- iádja és barátai Í6 magyarázzák, vagyis, hogy Kreugert a hónapokon át tartó izgalmas tárgyalások idegbeteggé tették és neuraszíéniás rohamában követte el tettét A nagyfokú idegkimerültség tünetei már régebben jelentkeztek nála, a család már akkoriban aggódott e jelenségek miatt és most kétségtelennek tartja, hogy Kreuger Ivar meggyötört idegei miatt unta meg az életet. Barátai körében is azt állítják, hogy csakis túlfeszített idegállapotban követhette el tettét. Hozzáteszik még, hogy a konszern pénzügyi helyzete valóban, sok gondot okozott, neki,-s különösen a font sterling árfolyamának esése zavarta meg spekulációiban, amihez még hozzájárult, hogy egyes államok, amelyek ben Kreuger nagyobb kölcsönnel volt érdekelve, moratóriumot léptettek életbe. Kreuger maga is hivatkozik egyik hátrahagyott, levelében arra, hogy az utóbbi időben az idegei kezdték fölmondani a szolgálatot. Párisi pénzügyi körökben az öngyilkosság közvetlen előidéző okát abban látják, hogy Kreugernek sürgős fizetési kötelezettségei voltak, amelyeknek nem tudott eleget tenni. Pénteken tért vissza Amerikából — üres kézzel. Az amerikai pénzemberektől az ottíóvő rövidiejáratu hiteleinek prolongálását kérte, de elutasították. Párisban különben úgy látják, hogy sem a francia, sem az angol pénzpiacon nem vált ki nagyobb hullámzást a Kreuger-konszern meg- rázkódása, ellenben igen kritikusnak tartják a svédországi következményeket. A fejleményeket azok az államok is meg fogják érezni, amelyeknek Kreuger nagyobb kölcsönt folyósított. A gyufatröszt lC29-ben Németországnak 125 millió dollárt kölcsönzött, majd a Kreuger el Toll A. G. 15 millió dollár értékű Young-obligációt vett át- Magyarországnak 36 millió dolláros, Romániának 40 millió dolláros, Jugoszláviának 22 millió, Törökórszig- uak 10 müliój Lengyelországnak és Litvániának 6—6 millió dolláros kölcsönt nyújtott a konszern. Elet és irodalom A tragikus esemény krónikájához tartozik még egy kuriózus irodalmi jóslás, amely most Kreuger. önkéntes halálával beváltnak te* kiüthető. Ilja Ehrenburg, ,az ismertnevti orosz író „Die beiligsteo Güter“ címen riportre- géoyt irt, mely egy évvel eze.ött jelent meg az európai könyvpiacokon. A regényben a világ nagy ipflrbáróit Szere* pekeli, Köztük De tér dönget, Krevgerl és & csehszlovákiai BaVát is, * természetesen álnevek alatt Kreuger alakja is fellép Ol&ön név aXatt és a regénynek egyik fontos figurája készüli a Svéd eredeti ulán* Ehrenburg leírja Kreuger karíerjét, meg- rajzolja vüágkonszernjének körvonalait, jellemzi üzleti módszerét s azután hosszú oldalakat szentel Kreuger-OIson egyénisége pszicho* iógiai szétboncolásának. Érdekes módon, úgy bonyolítja a meseszövést, hogy ohon, a gyufa,király életének és mnukaere« jének derekán ráeszmél törekvéseinek hiábavaló voltára és hatalmának tetőpontján egy szív görcs végez vele. Ehrenburg óvatosan sejteti, hogy a gyufo tröszt ura Öngyilkosságot követ el. Az élei mósi lemásolta a regényíró fantáziájának alkotását és Kreuger a regényben szereplő Olsonéhoz hasonló körülmények között fejezte be az életét. A gazdasági miniszterek kereskedeleapo iiikai kérdésekkel foglalkoznak e bélen Prága, március 14. A gazdasági miniszterek © héten azzal a kereskedelem politikai konfliktussal fognak foglalkozni, amely Olaszországgal tört ki, miután Olaszország egyes csehszlovák ipari termékek exportálásával szemben szigorú intézkedéseket tett. Ezen intézkedések tulajdonképpen ellen- rendszabályok u legújabb csehszlovák deviza-intézkedésekre. A gazdasági miniszterek ezenkívül a Magyarországgal folyó kereskedelmi tárgyalások utolsó etappe-járól is tárgyalnak. A Lidové Noviny szerint csehszlovák részről már semmiféle akadályok nincsenek a szerződés megkötése útjában s csupán még egyes kérdéseket kell tisztázni, amelyek a magyar-olasz kereskedelmi szer-* aődéssel vannak kapcsolatiban.
