Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-15 / 62. (2875.) szám
A NÉMET VÁLASZTáSOK MÉRLEGE Irta: Sitaífeó Pál dr. Prága, március 14. Százhatvanezer szavazat, félfezázadék. Ennyi hiányzott tegnap Hindenburg nak az abszolút többség eléréséi e és a megválasztáshoz. Bármily fatális dolog ez a jelentéktelen hiány a csaknem harmincnyolc- milliós választói tömeg ötven százalékának elnyerésénél, azok, akik Hindenburg mögött állanak, megelégedetten, sőt meglepődve vehetik tudomásul az eredményt. Erre senki sem számított A német viszonyok káoszában egész Európa inkább a pesszimizmusra hajlott s most nagy a csodálkozás, hogy Németország ennyire stabilizálódott, ennyire összeszedte magát s ennyire egy ember mögé tudott állni. Egészen bizonyos, ha Angliában, Amerikában vagy Franciaországban elnökválasztásra kerülne sor népszavazás utján több jelölt között, nem volna személyiség, aki az első menetben a leadott szavazatoknak 49 és fél százalékát egyesíteni tudná s ha a relatív többség elegendő volna, aligha akadna öt jelölt közül egy, aki ily óriási előnnyel vezetne, mint Hindenburg Németországban. Ez jó jed" A kétségbeesés örvényében kavargó birodalom lakossága előtt két egyformán érthető és a lehetetlen állapotokban egyformán indokolt ut állott: a nagy lázadás az elviselhetetlen terhek ellen, a tabula rasa vágya, amit Hitler és Thaelmann képviselt, vagy az idegek végső megfeszítését jelentő önuralom, a szinte istenkisértésnek látszó nyugalom útja, emberfeletti józanság, heroikus hidegvér, ami csaknem céltalannak tűnt a mai német viszonyok között. A német nép óriási akaraterejéről és szenvednihidásáról tesz tanúságot, hogy az utóbbi utat választotta, amelyen a kétségtelenül nagyszerű embertriász: Hindenburg, a kötelesség-tudás és a germán kitartás példaképe, a végletekig józan és jó Brüning, s az energikus és okos Groener vezeti. A legoptimistább számítások szerint Hin- denburgnak 16 millió szavazatot kellett volna kapnia (ez felel meg az 1930-as választások eredményének), de maguk a szociáldemokraták csak 13 millióra becsülték a várható szavazatokat, mig az ellenpárt legfeljebb 10 milliót juttatott elvben az ősz hadvezérnek. Az eredmény tehát jobb, mint a jósolgatás és a legutóbbi választások mérlege kilátásba helyezte. Elsősorban annak köszönhető, hogy a német nép soha nem tapasztalt arányodban vett részt a választásokon s az eddigi indife- rénsek és bizonytalanok Hindenburg mellé állottak. Soha német ember nem kapott több szavazatot, mint most Hindenburg- Soha a politikai szenvedélyek nem hajtották a tömegeket oly viászataríhatatlan energiával az urnák- boz, mint tegnap s a szavazás általánossága döntő tanuzás amellett, hogy a németek át- érezték a helyzet komolyságát és tudták, hogy senki sem maradhat távol ettol a döntő csatától- Elvégre az urnáknál polgárháború dőlt el s a leadott szavazólapok talán vért és gyilkol helyettesítettek. Hindenburg eredménye meglepően szép. De Hitler sem csalatkozott számításaiban. Tizenkét milliónál több szavazatot a nemzeti szocialisták sem vártak, természetesen nem számítva a leszavazás váratlanul magas százalékával. 1930 óta csaknem megkétszerezték szavazataikat, holott egyedül indultak a küzdelembe és a jobboldal egyik leglényegesebb csoportja Düsterberggel külön ment és szinféu szép számbeli eredményt ért el- A nemzeti szocializmus elérte kulminációs pontját. Sokan igy tartják, mert Hitler jelölésével a párt kijátszotta utolsó és legnagyobb ütőkártyáját, most már semmi misztikus nincsen mögötte, semmi, ami ismeretlenségével vonzó volna s az az agitáció, amely a választásokat megelőzte, a fasiszta gondolat kivetésének valóban paroxizmusát jelentette. Ennél több nem megy. Az idegeknek ilyen fel- csigázását egyetlen nép sem viseli el soká. Most legfeljebb az elért eredmény stabilizálása lehet a jelszó. A kádereket tovább bővíteni nem igen lehetIlyen apodiktikusan mégsem szabad ítélni. A német nemzeti szocializmus, amely hét év alatt ktészázezer szavazatból tizenkét millióra tudott emelkedni, egyébre is képes. Az eredmény úgyis szemkápráztató, ha meggondoljuk, mily rövid idő alatt és mily kedvezőtlen körülmények közölt alakult ki Hitler pártja. Természetesen a nemzeti szocializmus csak negatívumokból tud táplálkozni, hiányérzetekből, kétségbe esésből s mint a gordiuszi csomót hiába bogozó nép megváltója jelenik meg^ ha egyetlen kardcsapással szét akarja szakítani azt, aminek kibogozása különben hosszú, idegőrlő és reménytelen munka volna. Nagyon érthető és nagyon jogos, hogy a kétségSin A várva-várt eredmény: Sem Hindenburg sem Hitler Re Hindenburg esélyei aránytalanul nagyobbak — A német elnökválasztásokon Hindenburgot csak másfélszázezer szavazat választotta el az abszolút többségtől A második menet esélyei - A kormány váratlanul kedvező eredményt ért el Európa és Amerika föllélegzett w ’ ; • A ♦ •'**' ...----. - 0 X Be rlin, március Í4* A birodalmi választási vezetőség ma délben közölte a tegnapi elnökválasztások ideiglenes hivatalos eredményét• Eszerint összesen 37,660.377 érvényes szavazatot adtak le. Ebből az egyes jelöltek a következő szavazatszámot kapták: Hindenburg 18.661.73S Pisterberg 2,557.876 Hitler 11,338.571 Winter 111.470 Thilmann 4,982.079 izétforgácfotödott 8.645 A fenti statisztikából kitűnik, hogy az ötven I százalékos abszolút többség elérégéore Hinden- burgnak körülbelül 168.000 szavazata hiányzott s igy az április 10-i második választási menet megtartása szükségesnek mutatkozik. Statisztikai adatok A szavazás mindenütt a lakosság óriási érdeklődése melüíett folyt le. Soha a szavazásra jogosultak oly nagy százaléka nem szavazott le, mint most, s mig az elmúlt elnökválasztáson 27—28 millió, a legutóbbi parlamenti választásokon 33 millió ember szavazott le, most csaknem 38 millió. Németország 64 millió lakosa közül körülbelül 43 millió embernek van szavazati joga. Mjvel a szavazóknak csaknem 90 százaléka mindenütt leszavazott, az egyes pártok szavazati százalékaránya is eltolódott. Mig például a kommunisták 1930 szeptember 14-én az akkor leadott szavazatok 14 százalékát kapták meg, most csak 13 százalékát. A német nemzeti párt akkor 8 százalékot kapott, most 6.75 százalékot. A nemzeti szocialisták emelkedése jelentős, amennyiben 20 százalékról 30 és fél százalékra szöktek fel. A Hindenburg mögött áÜló front százalékarányban némileg gyöngült, de a két év óta bekövetkezett radikalizálódás következtében a gyöngülést mindenki nagyobbarányunak gondolta. 1932- ben Hindenburgra 4 millió szavazónál több szavazott, mint az 1925-ös elnökválasztások alkalmával, ami azt jelenti, hogy Hindenburg valóban a nép jelöltje volt és elnöki ideje alatt népszerűsége növekedett. Beavatott körök szerint a tegnapi eredmény után az április 10-én megtartandó választási menet formalitásnak tekinthető. Hindenburg annyira az élen van, hogy a második menetben, amikor nem kell abszolút többség és elegendő a relatív többség, senki utói nem érheti, még akkor sem, ha valamennyi jobboldali párt összefog. A győzelmet a pártok taktikázása yagy politikai üzérkedések revén senki el nem vitathatja tőle. A helyzet az, hogyha Winter, az ötödik és inkább nevetséges jelölt, nem kap csaknem 120.000 szavazatot és néhány ezer szavazat nem forgácsolódik szét, akkor Hindenburg már az első menetben megkapta volna a szükséges többséget. A legnagyobb optimisták sem gondolták, hogy az adott körülmények között és a birodalom sivár helyzetében a középpártok jelöltje 18 millió szavazatot kap. Annyi bizonyos, hogy mindenki, aki tehette, leszavazott s egyes kerületekben a szavazásra jogosultaknak 94, sőt 95 százaléka járult az urnákhoz, ami párját ritkítja a parlamentarizmus történetében, nemcsak Németországban, hanem a külföldön is. Friss tartalékok nincsenek többé. A német nemzeti párt és a nemzeti szocialista párt összefogása nem döntheti meg Hindenburg erejét. Ez az utóbbi tény politikailag más jelleget ad az eűsö és a második választási menet közötti időnek, mint bizonyos körök, főleg Hugenberg körei gondolták. Düsterberget a német nemzeti párt, illetve Hugenberg azért jelöltette, mert úgy vélte, hogy a rá esett szavazatok ©1 fogják dönteni a másik választási menetet, azaz a közbeeső időben nagy versengés indul meg mind a kormány, mind a nemzeti szocialista párt részéről Hugen- bergért, ami természetesen a nemzeti pártnak nagy előnyére szolgált volna. Hugenberg a támogatást bizonyára nem adta volna olcsón s igy a március 13.-tól április 10-ig tartó időszakban a német politika végleges forrná* kát ölthetett volna és kikristályosodhatott volna az eljövendő politikai irányzat mind a gazdaságpolitikában, mind a külpolitikában. Ez most nem következik be, de a két választás közötti idő politikailag igy is fontos időszak marad. Az ellenzék folytatni fogja hatalmas választási propagandáját és Hindenburg pártja kénytelen lesz felelni rá. Reális politikai kérdések és életbevágó problémák elintézésére megint nem igen marad idő. Az általános tapasztalat szerint az a párt, amely közvetlen célját nem érte el, a döntő roham után ellankad és szavazatszáma csökken. A kormánykörök véleménye szerint ez vár most Hitler pártjára is, különösen azért, mert számos nagybefolyásu hivatalnok és nagyiparos az első menet eredményére való tekintettel óvakodni fog a szélsőséges állásfoglalástól és a jövő érdekében visszapártol a nagyobb eshetőségeikkel rendelkező Hindenburghoz. Természetesen igy is óriási jelentőségű tény marad, hogy a nemzeti szocialista párt az elmúlt parlamenti választások óta átlagban 80 százalékkal erősödött, azaz pontosan követte az egész birodalomban a néhány hónap előtti hessem példát. (Folytatás a 3, oldat t.hasábján) !• ............................................................................................ 11111 A s zlovenszkői ésruszinszkóiellenzéki pártok **««« ^politikai napilapja fBLEL0SZERBE/lT0 Egye* szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.-KÍ. DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGJCH GÉZA SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl \ (2875) szám * K£@c8<l * 1932 március 15
