Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-15 / 62. (2875.) szám

A NÉMET VÁLASZTáSOK MÉRLEGE Irta: Sitaífeó Pál dr. Prága, március 14. Százhatvanezer szavazat, félfezázadék. Ennyi hiányzott tegnap Hinden­burg nak az abszolút többség eléréséi e és a megválasztáshoz. Bármily fatális dolog ez a jelentéktelen hiány a csaknem harmincnyolc- milliós választói tömeg ötven százalékának el­nyerésénél, azok, akik Hindenburg mögött ál­lanak, megelégedetten, sőt meglepődve vehe­tik tudomásul az eredményt. Erre senki sem számított A német viszonyok káoszában egész Európa inkább a pesszimizmusra hajlott s most nagy a csodálkozás, hogy Németország ennyire stabilizálódott, ennyire összeszedte magát s ennyire egy ember mögé tudott áll­ni. Egészen bizonyos, ha Angliában, Ameri­kában vagy Franciaországban elnökválasz­tásra kerülne sor népszavazás utján több je­lölt között, nem volna személyiség, aki az első menetben a leadott szavazatoknak 49 és fél százalékát egyesíteni tudná s ha a rela­tív többség elegendő volna, aligha akadna öt jelölt közül egy, aki ily óriási előnnyel vezetne, mint Hindenburg Németországban. Ez jó jed" A kétségbeesés örvényében kavargó biro­dalom lakossága előtt két egyformán érthető és a lehetetlen állapotokban egyformán in­dokolt ut állott: a nagy lázadás az elvisel­hetetlen terhek ellen, a tabula rasa vágya, amit Hitler és Thaelmann képviselt, vagy az idegek végső megfeszítését jelentő önuralom, a szinte istenkisértésnek látszó nyugalom út­ja, emberfeletti józanság, heroikus hidegvér, ami csaknem céltalannak tűnt a mai német viszonyok között. A német nép óriási akarat­erejéről és szenvednihidásáról tesz tanúsá­got, hogy az utóbbi utat választotta, ame­lyen a kétségtelenül nagyszerű embertriász: Hindenburg, a kötelesség-tudás és a germán kitartás példaképe, a végletekig józan és jó Brüning, s az energikus és okos Groener vezeti. A legoptimistább számítások szerint Hin- denburgnak 16 millió szavazatot kellett volna kapnia (ez felel meg az 1930-as választások eredményének), de maguk a szociáldemokra­ták csak 13 millióra becsülték a várható szavazatokat, mig az ellenpárt legfeljebb 10 milliót juttatott elvben az ősz hadvezérnek. Az eredmény tehát jobb, mint a jósolgatás és a legutóbbi választások mérlege kilátásba he­lyezte. Elsősorban annak köszönhető, hogy a német nép soha nem tapasztalt arányodban vett részt a választásokon s az eddigi indife- rénsek és bizonytalanok Hindenburg mellé állottak. Soha német ember nem kapott több szavazatot, mint most Hindenburg- Soha a po­litikai szenvedélyek nem hajtották a tömege­ket oly viászataríhatatlan energiával az urnák- boz, mint tegnap s a szavazás általánossága döntő tanuzás amellett, hogy a németek át- érezték a helyzet komolyságát és tudták, hogy senki sem maradhat távol ettol a döntő csatától- Elvégre az urnáknál polgárháború dőlt el s a leadott szavazólapok talán vért és gyilkol helyettesítettek. Hindenburg eredménye meglepően szép. De Hitler sem csalatkozott számításaiban. Tizen­két milliónál több szavazatot a nemzeti szocia­listák sem vártak, természetesen nem számít­va a leszavazás váratlanul magas százaléká­val. 1930 óta csaknem megkétszerezték szava­zataikat, holott egyedül indultak a küzdelem­be és a jobboldal egyik leglényegesebb cso­portja Düsterberggel külön ment és szinféu szép számbeli eredményt ért el- A nemzeti szocializmus elérte kulminációs pont­ját. Sokan igy tartják, mert Hitler jelölésével a párt kijátszotta utolsó és legnagyobb ütő­kártyáját, most már semmi misztikus nin­csen mögötte, semmi, ami ismeretlenségével vonzó volna s az az agitáció, amely a vá­lasztásokat megelőzte, a fasiszta gondolat kive­tésének valóban paroxizmusát jelentette. En­nél több nem megy. Az idegeknek ilyen fel- csigázását egyetlen nép sem viseli el soká. Most legfeljebb az elért eredmény stabilizálá­sa lehet a jelszó. A kádereket tovább bővíteni nem igen lehet­Ilyen apodiktikusan mégsem szabad ítélni. A német nemzeti szocializmus, amely hét év alatt ktészázezer szavazatból tizenkét millióra tudott emelkedni, egyébre is képes. Az ered­mény úgyis szemkápráztató, ha meggondoljuk, mily rövid idő alatt és mily kedvezőtlen kö­rülmények közölt alakult ki Hitler pártja. Ter­mészetesen a nemzeti szocializmus csak ne­gatívumokból tud táplálkozni, hiányérzetek­ből, kétségbe esésből s mint a gordiuszi cso­mót hiába bogozó nép megváltója jelenik meg^ ha egyetlen kardcsapással szét akarja szakí­tani azt, aminek kibogozása különben hosszú, idegőrlő és reménytelen munka volna. Na­gyon érthető és nagyon jogos, hogy a kétség­Sin A várva-várt eredmény: Sem Hindenburg sem Hitler Re Hindenburg esélyei aránytalanul nagyobbak — A német elnökválasztásokon Hindenburgot csak másfélszázezer szavazat választotta el az abszolút többségtől A második menet esélyei - A kormány váratlanul kedvező eredményt ért el Európa és Amerika föllélegzett w ’ ; • A ♦ •'**' ...----. - 0 X Be rlin, március Í4* A birodalmi választási vezetőség ma délben közölte a tegnapi elnökválasztások ideiglenes hivatalos eredményét• Eszerint össze­sen 37,660.377 érvényes szavazatot adtak le. Ebből az egyes jelöltek a kö­vetkező szavazatszámot kapták: Hindenburg 18.661.73S Pisterberg 2,557.876 Hitler 11,338.571 Winter 111.470 Thilmann 4,982.079 izétforgácfotödott 8.645 A fenti statisztikából kitűnik, hogy az ötven I százalékos abszolút többség elérégéore Hinden- burgnak körülbelül 168.000 szavazata hiány­zott s igy az április 10-i második választási menet megtartása szükségesnek mutatkozik. Statisztikai adatok A szavazás mindenütt a lakosság óriási ér­deklődése melüíett folyt le. Soha a szavazásra jogosultak oly nagy százaléka nem szavazott le, mint most, s mig az elmúlt elnökválasz­táson 27—28 millió, a legutóbbi parlamenti választásokon 33 millió ember szavazott le, most csaknem 38 millió. Németország 64 mil­lió lakosa közül körülbelül 43 millió ember­nek van szavazati joga. Mjvel a szavazóknak csaknem 90 százaléka mindenütt leszavazott, az egyes pártok szava­zati százalékaránya is eltolódott. Mig például a kommunisták 1930 szeptember 14-én az akkor leadott szavazatok 14 százalékát kap­ták meg, most csak 13 százalékát. A német nemzeti párt akkor 8 százalékot kapott, most 6.75 százalékot. A nemzeti szocialisták emel­kedése jelentős, amennyiben 20 százalékról 30 és fél százalékra szöktek fel. A Hinden­burg mögött áÜló front százalékarányban né­mileg gyöngült, de a két év óta bekövetkezett radikalizálódás következtében a gyöngülést mindenki nagyobbarányunak gondolta. 1932- ben Hindenburgra 4 millió szavazónál több szavazott, mint az 1925-ös elnökválasztások alkalmával, ami azt jelenti, hogy Hindenburg valóban a nép jelöltje volt és elnöki ideje alatt népszerűsége növekedett. Beavatott körök szerint a tegnapi ered­mény után az április 10-én megtartandó vá­lasztási menet formalitásnak tekinthető. Hindenburg annyira az élen van, hogy a má­sodik menetben, amikor nem kell abszolút többség és elegendő a relatív többség, senki utói nem érheti, még akkor sem, ha vala­mennyi jobboldali párt összefog. A győzel­met a pártok taktikázása yagy politikai üzér­kedések revén senki el nem vitathatja tőle. A helyzet az, hogyha Winter, az ötödik és inkább nevetséges jelölt, nem kap csaknem 120.000 szavazatot és néhány ezer szavazat nem forgácsolódik szét, akkor Hindenburg már az első menetben megkapta volna a szükséges többséget. A legnagyobb optimis­ták sem gondolták, hogy az adott körülmé­nyek között és a birodalom sivár helyzetében a középpártok jelöltje 18 millió szavazatot kap. Annyi bizonyos, hogy mindenki, aki tehette, leszavazott s egyes kerületekben a szavazásra jogosultaknak 94, sőt 95 százaléka járult az urnákhoz, ami párját ritkítja a par­lamentarizmus történetében, nemcsak Né­metországban, hanem a külföldön is. Friss tartalékok nincsenek többé. A német nem­zeti párt és a nemzeti szocialista párt össze­fogása nem döntheti meg Hindenburg erejét. Ez az utóbbi tény politikailag más jelleget ad az eűsö és a második választási menet közötti időnek, mint bizonyos körök, főleg Hugenberg körei gondolták. Düsterberget a német nemzeti párt, illetve Hugenberg azért jelöltette, mert úgy vélte, hogy a rá esett szavazatok ©1 fogják dönteni a másik válasz­tási menetet, azaz a közbeeső időben nagy versengés indul meg mind a kormány, mind a nemzeti szocialista párt részéről Hugen- bergért, ami természetesen a nemzeti párt­nak nagy előnyére szolgált volna. Hugenberg a támogatást bizonyára nem adta volna ol­csón s igy a március 13.-tól április 10-ig tartó időszakban a német politika végleges forrná* kát ölthetett volna és kikristályosodhatott volna az eljövendő politikai irányzat mind a gazdaságpolitikában, mind a külpolitikában. Ez most nem következik be, de a két válasz­tás közötti idő politikailag igy is fontos idő­szak marad. Az ellenzék folytatni fogja ha­talmas választási propagandáját és Hinden­burg pártja kénytelen lesz felelni rá. Reális politikai kérdések és életbevágó problémák elintézésére megint nem igen marad idő. Az általános tapasztalat szerint az a párt, amely közvetlen célját nem érte el, a döntő roham után ellankad és szavazatszáma csökken. A kormánykörök véleménye szerint ez vár most Hitler pártjára is, különösen azért, mert szá­mos nagybefolyásu hivatalnok és nagyiparos az első menet eredményére való tekintettel óvakodni fog a szélsőséges állásfoglalástól és a jövő érdekében visszapártol a nagyobb es­hetőségeikkel rendelkező Hindenburghoz. Természetesen igy is óriási jelentőségű tény marad, hogy a nemzeti szocialista párt az elmúlt parlamenti választások óta átlagban 80 százalékkal erősödött, azaz pontosan kö­vette az egész birodalomban a néhány hónap előtti hessem példát. (Folytatás a 3, oldat t.hasábján) !• ............................................................................................ 11111 A s zlovenszkői ésruszinszkóiellenzéki pártok **««« ^politikai napilapja fBLEL0SZERBE/lT0 Egye* szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.-KÍ. DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGJCH GÉZA SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl \ (2875) szám * K£@c8<l * 1932 március 15

Next

/
Thumbnails
Contents