Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-12 / 60. (2873.) szám
^MGAI-A\AG^ARH!WíXÖ 1932 március 12, sgoanbat. Hónapokon át szőttek egy iantasziikus rablógyilkos merényletei Siamss berlini bankár élele és vagyona ellen A banda főho'omposát a rendőrség kalandos nyomozás után letartóztatta ~ A rattmáltan dolgozó gonosztevő a bankár haragosai közül válogatta ki bandájának tagjait A rendőrség a különböző nycimólkori elindulva arra a megállapításra jutott, hogy a titokzatos idegen hónapok óta szervezte a merényletet Sfcrauss bankigazgató élete és vagyona ellen, obskúrus emberekkel lépett összeköt tevésbe, akiknek a zsákmányból nagyobb részt Ízért, ha segítik őt vállalkozásában. Ez a különös ember azonos volt a névtelen levelek Írójával is. A rendőrség eleinte azt hitte, hogy elmebeteggel van dolga, akit furcsa rögeszme késztet arra, hogy hónapok óla egy fantasztikus rablási tervet szőj jön. Az újabban felderített körülmények azonban nem elmebetegnek a viselkedésére mutatnak, hanem sokkal inkább arra, hogy a gonosztevő rendkívül ra fiinál tan és alapos stúdiumok utján készült a bűntettre. Szorgalmasan tannlmányozta az újságokat és a Strönss bankigazgató ügyeivel fogír!Vrózó cikkekből kiszedte azoknak a nevét, akik a bankigazgatóval szemben haragot vagy ellenérzést tápláltak különböző üzleti vagy személyes konfliktusokból kifolyólag. Ezek közül válogatta ki a merényiéire alkalmas egyéneket és miint a jelek mulatják, többen vállalkoztak is a rab lómerény leiben való részvételre. A rendőrség nyomozása széles medret vágott s a neveket egyelőre csak azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy a még ki nem nyomozott cinkostársakat ne fi- gyelíineziieseék az őket fenyegető veszedelemre. feloldaira forduló apróságok. Persze előfordul* hogy a kutyák mecrnya lógatják az elheverő arcöoa- kákat, de „a hűséges barát nyelve nem árt**! Ha kétéves a gyermek, akkor sokszor évekig mér csak uz eső mosogatja szurtos kis képét, tnig égj szép napon maga is le tudja takarítani a maszalos kérgei. Ilyenkor róasavörös az apróság arcbőre, öléves korban kezdődik a szülők befolyása: a fia apját bámulja, mig a leányka anyja kezeügyébea Iábatlnnkodik, De mindvégig iudividuális marad a gyermek nevelése. A bol csak a dorgáló 6zó után következik és inkább a belátásra és szégyenre helyeződik a szülői hangsúly Az egytiUéiés azután összevegyiti a nemeket és a« indiánok családi élete olyan gyöngéd, de zárkózott is egyben, hogy csak kevés halványarcnak sikerül ez érzékeny világba betekinteni. Hindenburg szózata e német néphez Tolnai Vilmos dr. egyelem! tanár előadásé Mécs Lászlóról Prága, március 11. Vasárnapi számunkba! (megemlékeztünk arról, hogy a Pécsett feto amár 13-án a Janiis Pannonius Társaság álla rendezett Mécs-estélyen Tolnai Vilmos dr egyetemi tanár hosszabb előadásban méltatk ífecs László költészetét. Az előadás főbb ré szelt most az alábbiakban ismertetjük: — Üdvözlöm Mécs Lászlót Pécs város lakó sainak nevében, akiknek szivébe eliörölhetet len betűkkel beleírta nevét. Mikor két esz iendeje itt e helyről kínált meg költészeté Uek arany borával. Kivárniuk, reméltük a vi szón Hálás örömét. — Ne várja tőlem senki, hogy ez órába® tudós értekezést mondjak Mécs László költő szeléről, hogy elhelyezzem az Írod adom törté ne: valamely fiókjában. Ez olyan volna, mini mikor a botanikus szép virágra lel, letépi {szétszedi szirmait, megölvassa porzói számát, aztán lepréselve gondosan el teszi herbáriumába, ráírván nagy lelkiismeretesen, hogy Láncé rendszere szerint melyik osztályba tartozik. MikoT aztán egy idő múlva előkeresi mappájából, a szia elfakult, az illat elenyészet, a virág helyeiben száraz kóró s egy puszta név maradt. A költészethez nem tudással, hanem érzéssel kell közeledni, megnyitni magunkat ezine és illata előtt, kiérezni a visszhangot mely bensőnkből rája felel. Mert a költőnek nem minden hangja talál feleletre mindenki leikéiben, csupán az, amelyben az ember magára ismert. A művészi élvezet titka volta- képen a magunkra ismerés nagy öröme, felfedező ut lelkünk ismeretlen tartományai felé: a keresés izgalma, a találás boldogsága. — Mécs László költészetének gazdagsága mindenkiben fölkelti az öneszimélés nagy élményét, hisz ő maga is, mint minden igazán nagy lélek, a hagy keresők egyike. — Először önmagát keresi, szembenéz saját arcával, 'kérdezvén: ki vagyok én? mért vagyok ? mi a Gondviselés célja velem ? S ekkor erra döbben, hogy a világom minden titok, ifizért, mert magamnak is az vagyok, s ez a legnagyobb, a legsúlyosabb titok. S ekkor mi valamennyien is rádöbbenünk erre a nagy kérdésre, melyet, ő dobott lelkűnkbe. Akit ez a kérdés sohasem ütött szivén, az nem él, az csak van, mint a kődarab a Mecsek lejtőjén. Ezért van a művész, a költő, hogy a maga verejtékes keresésein keresztül bennünket is önmagunkra ébresszen s mi vele együtt legyünk: Hős — Titok. — Előjön a gyermekévek öntudatlan boldogsága, mikor az egész világot magunkénak tudtuk, s felsírunk ővele: „Gyermekszemeim, ki adja, ó ki adja vissza ?!“ e imát mondunk ővele az örök gyermekségért De ez vissza- uozhaiatlaniil elszállt. Az élei kötelességeket ró ránk. Nagy belső harcok után a költő is megtalálja a maga állomáshelyét; vigyázz-ál- lásban. miint a katona jár; egy-kettő, egy-kettő... őrhelyéinek rövidre szabott deszkáin. A világ nagy sokadalmában remete lesz, üveg- harang borul föléje, hogy semmi ne zavarja föladatában; őrködni, vigyázni. — Ekkor már nem a maga titkát fürkészi. Jön a második nagy kérdés: én és a világ. Tudja, hogy nem magáért van: „ne mondd, hogy vagyok, de mondd azt, hogy vagyunk!“ 6 ekkor megnyílik szive az egész világ számára. A réten nyiló virág, a levegőben ringó madár, a falu uccáján játszadozó gyermek, az élet harcában küzködő emberek, a szenvedés és a boldogság, a sirás és a nevetés, mindre ímegnyiil'lk a szeme, mindre kitárul a szive; együtt érez valamennyivel, hogy életierhükön könnyítsen, örömüket dusabbá tegye. „Én tükre vagyok minden mosolynak** vallja meg- Jiatott&n. Az elhanyagolt gyermek arca felderül szeme sugarában; a szegénység föld- göröngye érzi, hogy belőle nőtt ki minden emberi nagyság; meglátja a nagyvárosban a vak rokkantat s a fiúcskát, aki vezeti. Mindegyikhez van enyhítő, gyógyító, vidámitó szava. mindegyiknek leikébe belecsöpögtetl a nagy tanítást; mégis szép az életi Csak akikor fcomoTodi'k el, mikor a magyar sors nyilai beléje és elénekeli a szerény nádirigó halk énekét, bár elvész is nótája a hangzavarban. — De már nő lelkében a legnagyobb titok; én és a végtelen! izgatja a gondolat, egy arasszal tovább élni, nem beleszórj tva a végessé? szűk ketTecébé. Ez a világ, ahogy testi szemünkkel látjuk, érzékeinkkel felfogjuk, nem lehet létünk egész foglalatja. Már nem is tudja, hanem; hiszi. Hinni, hinni... ez emel a föld köde fölé. Uj útra kel, mint örök Ko- kimbus; ez a föld már föl van mérve, nincs merre menni, C9ak a Végtelenbe! Belső melegtől nő a fája és Istenről álmodnak a lombok. Földön járó lába elhagyja a rögöt, lelke szárnyat bont s az áhítat lendületével felszáll oda, ahonnan minden ered, ahová minden ömlik. Szent egységbe olvad az én, a világ, 3 mindenségi. Felépült az aranvhid a múlandóság s az örökélet, a végesség s a végtelenség között: az aranytűd Ahhoz, aki nem jött és nem msgy, aki nem volt és nem lesz... aki van. — így áradnak a költő leikéből az érzések, r. gondolatok, s velük áradnak fel tartózhatta t- üan gazdaságban a kifejezés eszközei, a szavak, a mondatok, a költői képek. Mécs László költeményei eszembe juttatják a Karszt. folyók, melyek bámuló szemünk, elolt egyezerre ' Berlin, március 11. A berlini) bűnügyi rendőrség az utolsó pillanatban egy gondosan előkészített rablómerényletet hiúsított meg, amelynek áldozatául a Deutscher Bánik und Diiskoutgesel 1 sohaft felügyelő bizottságának tagját, Sírauss bankigazgatót szemelték ki a banditák. A rendőrség röviddel a rablás kitűzőit időpontja elölt őrizetbe vette a banda fejét, egy 38 éves munkanélkülit, aki társakat verbuvált a bankigazgató dali lenti villájának kifosztásához és felkészü lt arra is. hogy az igazgatót ellenállás esetén agyonlöjje. A letartóztatott bandita pár hónappal ezelőtt bizalmába férkőzött a bank igazgató egyik sofőrjének, akitől meg akarta tudni gazdájának életmódját valamint tájékozódni akart a villa helyiségviszonyai felől is. .A sofőr gyanút meritek a feltűnően kiváncsi természetű idegennel szemben s fel iis akarta rá hívni a rendőrség figyelmét, de az idegen eltűnt, még mielőtt a rendőrség feielősiségre vonhatta volna. Pár héttel ezután Sfcrauss bank igazgató egymásután L&pía a fenyegető és zsaroló leveleket. A rendőrséghez fordult védelemért, a leveleket kiosztották a bűnügyi osztály legjobb szimat u delek! ivjeinek, akik ki is puhatolták a levélírót és asóta állandóan a sarkában voltak. Eközben a berlini rendőrigazgatósáig bűnügyi osztályán jelentkezett e?v berlini lakos, aki a Tlkiismcretfurdalásoktól hajtva vallomást tett arról. hogy be akarták őt vonni egy b ii n tért előkés ihleteibe. Ahol nem ismerik az érdekházasságot A rézkőrii gyermekszoba P. Martin Giisir.de dr. S. V. D. egyetemi tanár, a kiváló indián kukáid legutóbbi bécsi előadásából vesszük a® alábbi érdekes adatokat. Az észak- és délamerikai rézhőrüek legfőbb kincse a gyermek. Az indián szülő gondossága a gyermek ápolásában csúcsosodik ki és aki szemük fényével tud bánni, aiz bizalmukba is férkőzhet Sok, még tanult „kutató** is gyakran azt állítja, hogy az asszony alantas 6zer.epet töli be a „primi- (ivek“ éleiében. Tény azonban csak az, hogy a nomád életmóddal beérni kényszerült törzsek mindennapi egyformaságában az asszony volt a kezdeményező erőlónyező, mert neki köszönhető a letelepülést kikényszerítő kertészkedés révén mindinkább megállapodó életmód Az asszony figyelte meg legelőször, hogy melyik növény hasznos és ugyanő volt az is. aki a sátoros életnek határkövet állított okkor, amidőn a földön vetés célszerűségéről meggyőzte urát. Az asszony és különösen az anya joga olyan szembeszökő volt különben, hogy nem egy törzs hagyománya elismeri a leánygyermek örökösödési jogát., mig a fiusarjat rsak később illette meg ugyanez a b'ztoeiték. — Elképzelhető, hogy ez az állapot sok visszatetszést keltett és a férfink titkes társaságok alapításával vívták ki jogaikat ami sokszor brutálisam is megnyilvánult és tcbbnejüségre is vezetett. Sőt arra is van példa, hogy a leányokat megtizedelték a jogvillongások túlkapásai. — Mégis: a primitív ember — valamennyi! -- házasságban él. Aggszüzek épp oly elképzelhetetlenek mint ahogyan agglegény sem akad. Az indiánok házasságát komoly tanácsok előzik meg, amelyeket a törzs vénei osztanak ki. Rengeteg mende-monda látott már napvilágot arról is, hogy milyen páratlanul állatias szenvedélyek kirobbanása kiséri a feleségszerzés körülményeit. Az igazság azonban az, hogy a rézbőríiek udvarlása nagyon hasonlít a magát tempósan kéretni engedő rátartiság minden cikornyájára. A tetszeni vágyás örök naivsága itt is ügyön az. — Az indiánok nem ismerik az érdekházasságot és a száz forrásból áradva eredetüknél egyszerre malmokat hajlanak.-így az ő.lelkében felgyülemlik a mélységek vize és száz forrásból kiáradva hajija az élet malmait. S a szavak, mindennapi életűnk engedelmes szürke szolgái, e vizek kristályában fölébrednek, fáradt szemüket kinyitják, ragyogni, fény leni kezdenek; némaságuk megszakad és zengve énekelik az örök élet dalát. Egy óriási énekkarrá válik az. egész mindenség, a föld néma rögei s az egek keringő csillagai. — Ez az énekkar azonban akkor válik igazán zengővé, ha ő maga tolmácsolja is len ad fa művészeiével, meri ő nemcsak a néma toll, hanem az élőszó mestere is. Az ő ajkán kelnek életre igazán a holt botükbe temetett szavak, kibontakozik belőlük mestermük lelke s ellenállhatatlanul magával ragad Azt látjuk, am,il ő sugall, vele szárnyalunk az ő utjain. — Ez a művészet igazi beteljesedése, mikor művész és műéi ve ző teljesen egybeforr és beolvad a művészei örök egységébe. — Hová, az irodalom történet melyik rekeszébe kény szentsem Mécs Lászlót? Én úgy érzem, hogy az igazi művész nem hasonlít más senkiihez, csak önmagához. A lángelmének nincsen, versenytársa, egyeben és páratlan a maga birodalmúban. szülők csak!-azzal törődnek, hogy lehetőleg messziről kerüljenek össze a házastól csak, akiknek életébe sem az apósnak, de még ez anyósnak sincs beleszólása. (Milyen ideális állapot!) A törzs keretében a házasság intézménye tiszteletnek örvend és ok nélkül ez föl sem bontható, A válást a nyilvánosságnak, is el kék ismerni — ami nagyon kényes következményekkel járhat, mert a házasságszédelgés vagy a hűtlenség igen éles megítélésben részesül. A törzs közvéleménye úgyszólván mindig a gyengébbel tart. Aki rosszai bánik feleségével vagy fordítva, az — elköltözhet: mert a közhangulat kitartóan ellene fordul. A gyakori többneji'.scg nem annyira érzékiség mint gazdasági okok miatt olyan népszerű, A férfi feleségeiben ingyen szolgálókat tart magának, de az első feleség jogai határozottan körvonalozoktak és mindvégig épségben maradnak. A nagyszülők sohasem látogatnak el a fiatalok sátrába, de a diszkrét anyós, meg após állandó figyelmet élvez menyük részéről. A házasba rsak életében benso- sé-g és önfeláldozás tö paszta Iható. A gyermek élei föl tételt jelent a rézbörüeknél! Gyereknélküh házasság ismeretlen, egyke nincs. De a halandóság nagy. Az indián anya nem tapasztal szülési nehézségeket és magzatának kihordása után másnap már munkája után lát. — A gyermek eredetét nagyon is jói ismerik ^ vörös- bőrnek és mikor a csecsemő első sikitása lepi meg az anya dobhártyáját: a ,~.Nagy Szellem** akkor „küldi el a lelket a törzs legújabb hajtásába**. — Amikor az anya állapotos, férje gyöngédséggel veszi körül és a kicsi csemetét a leggondosabb ápolásban részesítik. Megható, hogy milyen körültekintő és — oltani fogalmak szerint — feltűnő tisztaságban tartják a gyöngéd életet. A melegvíz ismeretlen h:génia. de az anya naponta hússzor is' szájában melegített vizze! fröcsköli a tisztátalan! kicsi jószágot. A szoptatás tiz hónapig tart, de közben jókora darab véres húst vagy szalonnádé-j rabot, kap ajkaiba a kisded, hogy azt szopogassa.; Az igy kényeztetett csemeték sohasem ordítanak, ha nyűgösek: akkor baj van A pólya ismeretlen fogalom és rendszerint szabadon henger-gőznek a Berlin, mácius 11. Hindenburg köztársasági elnök tegnap rádió utján választási beszédet intézett a német néphez. Hogy a beszéd közvetítése megzavarását meggátolják, a beszédei a délelőtt folyamán gramofonlemezekre vették fel, a lemezeket sokszorosították s a leadást igy a nagy leadóáhomásokrót közvetlenül továbbíthatták az esti órákban anélkül, hogy Hindenburg lakásához kábeat vomak volna. A köztársasági elnök beszédének elején hangsúlyozta, hegy tartózkodni akart minden agitáció- tói. de a választási harc .íródja arra kényszerite^te, hogy kilépjen tartózkodásából. Nem hajlandó eltűrni, hogy valótlanságokkal félrevezessék & a nemei népet. Hindenburg mindenekelőtt eloszlatja azt a legendát, hogy a baloldal kezéből vette ál a jelölést és megmagyarázza, hogy milyen indító okok vezették. Ha nem vállalja a jelölést, akkor Németország élére szélsőségesen baloldali, vagy szélsőségesen jobboldali személyiség kerül, eki semmi- esetre sem képviselte volna a német nép többségének véleményét. Ezenkívül a birodalmai számos megrázkódtatásnak tette volna ki. Sajnálatos, hogy Hindenburg volt választói és barátai féiremagva- rázták elhatározását, de az ősz elnök inkább akar* ja. hogy személyét támadják és félreismerjék, minisem hogy a birodalom üdvét kockára tegye. Az ellenfelek számos tudatos hazugságot terjese tenek. Hindenburg uj jelölését elsőnek a jobboldal kérte s az ősz elnök csak akkor fogadta el áztam ikor a német nép minden rétegéből négymillió aláírást gyűjtöttek össze s föltétlenül kívánták, hogy részt vegyen a választásokon. A népakarat e meg. nyilván uláeának nem tudott ellen'.állni. Ha azért, mert lemond az öregség nyugalmáról és tovább teljesíti kötelességéi, sokun neheztelnek rá és igaz- ság'taíanságób’r-tl halmozzák el, nem tehet és a jövőre bízza a kérdési k tisztázásai. Most azzal vádolják, hogy a Young-tervet aláírta, holott a Young- íerv aláírása a Rajna-vidék felszabadításához vezetett s különben is csak átmeneti intézkedés volt s ma túlhaladott álláspont. Később azzal vádolták, hogy aláírta a szükségrendeleteket. E szükségren- deletek aláírásának idején az volt a kérdés, vájjon Németország pénzügyi kedvezményekért politikailag aláveti-e magát a külföldnek, vagy pedig a saját erejéből igyekszik a bajból kikerülni. Azok, akik a Young-tervezet ellen nyilatkoztak, kétszeresen meg fogják érteni, hogy Hindenburg csak e második utat választhatja. Akármit mondanak Hin- denburgrót. azt az egyet el kell ismerniük, hogy csak hazafiság és a német szabadság szeretető tartja őt vissza a mai. nehéz pozíciójában. A de :fés küszöbön áll. A kérdés az, vájjon Németország a polgárháború borzalmaiba merüljön-e vagy sem. .Hindenburg beszédének végén emlékeztet Í914 sze!.l°mére. amikor a nemzet egységes volt. Ma ugyanilyen egységre van szükség és Hln- dewburg hajlandó kötelesség!udőaa kitartani helyén, épp úgy mini kitartott a háború végén is. Az ősz ember utolsó erejét hazájának hajlandó adni 1 magyarSse'ilgymiB'szfer is a tamásit főkapitány sajtépoSéiiiáia Budapest, március 11. (Budapesti szerkest- tőségünk tejeíonjelentése.) Bezzeg h-Huszágh Miikíóó, Budap st lemondott rendőrfőkapitánya, elkeseredett hangú nyilatkozatot tett újságíróik előtt bemondásának okairól. Keresztes-Lischer belügyminiszter mos! ugyancsak a sajtó utján éles hangon válaszol Bezzegh-Hu- fczághnak és nyilatkozatában többek közt.ezeket mondja: „Valóban úgy van, hogy ennek az erkölcsi testületnek vezetésére valaki csak addig hivatott, amíg meg vannak hozzá a jó idegei és nem veszti el annyira önmagát, hogy indokolatlanul másokról s föltételezi a fegyelmezettség és felelősségéizet megrendülését.** Bezzog-Huszágh Miklóst teljesen összetörték az események és még a mai napon elhagyja helyét- Mától fogva a budapesti re.id- őrfő kapitányságon ideiglenesen Andréjka Károly helyettes főkapitány vezeti az ügyeket. Újabban a legtöbb esélye a főkapitányi állásra Endre László gödöllői főszolgabírónak van. Elterjedi annak a híre, hogy a lemondott főkapitány és a belügyminiszter között lova- gias affér keletekezett, de erről egyelőre som- mi bizonyosság sincs.