Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-11 / 59. (2872.) szám

^PA'<mrMA&fekR-HTftLgI> 1932 márciuf 11, péntsk. Míirek^ VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap* pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-acca 17,, II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbitását is vállal­juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. Í2„ III. em. eszközli. * POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central másságé) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő ucca 69., I. em. jobbra. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalan-ucca 25. — Metbod-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. — Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy a P. M. H. 1932. évi nagy képes naptá­rának expedicios és bélyegköítsége fejében 5 (öt) koronát vagy bélyegekben, vagy az elő­fizetési díjhoz csatolva szíveskedjenek kiadó- hivatalunkhoz beküldeni. —- Bethlen Istvánná visszaérkezett amerikai körútjáról. Budapesti szerkesztőségünk telefo­nálja.: Gróf Bethlen Istvánná, aki négy hónapig amerikai fölolvasóköruton volt, tegnap vissza­érkezett a magyar fővárosba.. — Pfeiffer Miklós dr. előadása a pozsonyi Prohászka-Körben. Pozsonyból jelentik: Pfeiffer Miklós dr. kassai kanonok, aki fá­radhatatlan buzgalommal foglalkozik a cseh­szlovákiai magyar katolikus ifjúság lelki gondozásával, kedden Pozsonyban örömmel látott vendége volt a Prohászka-Körnek. A kör tagijai körében megjelent Pfeiffer kanono­kot. Dióssy Kornél, a kör elnöke, majd Drex- ler Antal pozsonyi kanonok, a kör lelki ve­zetője üdvözölte meleg szavakkal. Pfeiffer dr. ezután előadást tartott a Proiiászka-Kör céljairól, munkaköréről, valamint a katoliciz­musban rejlő társadalmat, formáló erőkről. A mindvégig lebilincselő előadás után tartal­mas vita indult meg, amelyben resztvettek ifj. Aixinger László, Bosits Mária, Dióssy Kornél, Sohleicher István és mások. Pfeiffer és Drexler kanonokok értékes felvilágosítá­sokat és válaszokat adtak a felmerült -kérdé­seidben. — Kassa város tanácsülése. Kassai szer­kesztőségünk jelenti: A város tanácsa tegnap délután Smrz helyettes polgármester elnök­letével ülést tartott, amelyen foglalkoztak az építendő gimnázium telkének megszerzésé­vel és elhatározták, hogy a számba jövő telek- tulajdonosokkal tárgyalni fognak. A szociális ház berendezésének kérdéséről Tost Barna helyettes polgármester számolt be, közölve, hogy a még fönnálló fizetési kötelezettségek s a többletmunka költsége túlhaladja a ren­delkezésre álló pénzösszeget. A tanács hat­tagú kuratóriumot bízott meg a szociális ház­zal kapcsolatos ügyek intézésével. Ismertet­ték ezután -az inségmunkák ügy-él s a referens bejelentette, hogy a szükségmunkára meg­szavazott egymillió koronából már eddig ki­fizettek 725.000 koronát. A tanács elhatároz­ta, hogy amiig a rendelkezési alapból futja, további uceaátalakiiási munkálatokat végez­nek. Az egészségügyi tanács javaslatára a sze­gények és munkanélküliek ingyenes gyógy­kezeltetése céljából ideiglenesen két kisegítő orvos fölvételét határozták el, akiket a városi orvosi hivatalhoz osztanak be. A szociális ház orvosi szolgálatának teljesítésével a városi hi­vatalos orvosokat bízták meg. i— A Kazinczy-Társaság női szakosztálya pénteken tartja legközelebbi teadélutánját. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A Kazinczy- Társaság női szakosztálya, mint már jelentet­tük, pénteken, március 11-én tartja legköze­lebbi teádéiul ániját a Schalk-ház szut-terénjé- ben. A szakosztály vezetősége ezúttal is mu­lattató műsorral fog kedveskedni közönségé­nek, melynek keretében tréfás jelenetek és magánszáimok szerepelnek. Beléptid-ij nincs, csupán egy tea ára 6 korona. ZSldszoba-nccai bútorcsarnok! Elsőrendű modern bútorokat nagy vá­lasztékban, kényelmes feltételek mellett a bútorkereskedelmi r. t.-n&I, Pozsony, Zöldszoba utca 5- vásárolhat. — Eperjesi gyásznjjse dr. Galloísik Sándorné lelkiüdvéért. Eperjesről jelentik: A Budapesten váratlanul elhunyt dr. Galloteik Sándorné szül. Kiazsék Hetén lelkiüdvéért csütörtökön, már­cius 10-én délelőtt gyászmisét mondottak az ■< perjeei római katolikus plébániatemplomban. A gyászmisén Eperjes társadalmából igen só­iban voltak jelen s igy rótták le a mély gyász­ba borított család iránti őszinte részvétüket. Itt említjük meg, hogy a megboldogult uriasz- ■szenyban Gallotsik .Sándor dr. főorvos hitvesét, Lallotsik Klára ezrgorlóorvos édesanyját és Berthold Gézáné szül. Blazsek Irén, továbbá ]»!azs; k Márta testvérét gyászolja. — Doktoravatás. Kollár Kázmér (Nagy-su- rány) szigorlóorvost március 12-én fél 12 óra- kor avatják a pozsonyi Koimensky-cgyetom j: .i fakultásának aulájában az összes orvos- i u cl o m á n y ok doktor ává. A nantesi levéltár okiratai szétoszlatják a KékszakálAegendét Gilles de Montmorency lovag nem gyilkolt asszo- nyokai — A XV. század legnagyobb kalandorának különös étele Pária, március 10. Nemrégiben a középfran­ciaországi Nantes város levéltárában elsárgult papírokat találtak, amelyek idáig elkerülték a. történelem tudományával foglalkozók figyelmét. A sárga papírlapokon talált adatok alkalma­sak arra, hogy eloszlassák azokat a legendá­kat, amelyek Kékszakái lovaghoz fűződnek, akit idáig a hagyomány minden korok leg­nagyobb asszonygyilkosának tartott, akit még a modem asszongyilkosok, egy Kiírtén Péter és egy Leitgöb Ferenc sem tudtak háttér­be szorítani. Ezekből az okiratokból most már megállapítható, hogy az általánosan elterjedt felfogással szemben Kékszakái lovagnak csupán egy felesége volt. Ez az asszony az egyik okirat szavai szerint egy napon megszökött de la Tour Neuve várából, mert már nem tudta egy- fed-él alatt elviselni az életet Kékszakái lovaggal. Az okmányok segítségével' csupán ezt az egy tényt lehet kétségen kívül megállapítani, a töb­bi mind legenda ég a mesék birodalmába tar­tozik. Kékszakáinak igazi neve Gilles de Montmo­rency de Laval báró volt. Ivékszakál lovag 1404-ben született és értett hoz­zá, hogy már fiatalkorában nagy hírnévre tegyen szert. Igen jó kinézésű fiatalember volt, kék szemei voltak, haját rendkivül dús fürtökben viselte, legkarakterisztikusabb jegye volt azonban nagy feketés-kékes szakála. Rendkivül megnyerő volt a modora és a francia főurak várkastélyaiban igen szívesen látott ven­dég volt. Huszonnégyévcg korában tiszti rangban a fran­cia hadseregbe lépett. A sors úgy hozta magával, hogy az augol—francia háború nemzeti hősének, az Orleansi Szűznek oldalán küzdött. Nagy si­kerrel vett részt Orleans városának felszabadítá­sában és hőstetteiért királyi ura gazdagon meg­jutalmazta. 1429 junius 17-én a 25 éves lovag királyának kezéből kapta meg a marsallbotot, A fiatal marsall az ország egyik leggazdagabb embere volt, egyúttal azonban az ország leg­nagyobb tékozlója is. Egész Franciaországban ismerték Gilles de Mont- moreneyt kiváló harcos erényeiért, ismerték és csodálták bőkezűségét a művészetekkel, iro­dalommal és tudományokkal szemben. Igen mély érdeklődést, mutatott a vallás kérdése iránt, is, templomokat épített és jelentős adományokat tett jótékony célokra. Emellett azonban a. ba­bonának is hódolt. Attól rettegett, hogy az ör­dög erőt vehet a lelkén, igyekezett Isten oltal­mába menekülni, egyidejűleg azonban szerette volna az ördög kegyét is megszerezni. Gilles de Montmorency nagyon szerette a mu­zsikát és a muzsika iránt érzett rajongása a leg­nagyobb szélsőségekre és extravaganciákra ra­gadta. Számos zenekart tartott el és ezek a zene­karok mindig elkísérték őt hadjárataiban is. Megengedhette magának ezt a luxust, mert sok­ezer hűbéres volt szolgálatában, zsoldjában és viselte az ő színeit és címereit is. Amikor a háború befejeződött, Kékszakái lovag művészi hajlamait színpadi téren kísérelte meg érvényesíteni. Nagyszabású színjátékokat rendezett, amelyek mindegyikét misztikus tartalom töltötte meg. Az ő általa alkalmazott színészek száma ezrekre rúgott. A szmielőadáeok céljaira nagy palotát rendezett be. Csaknem esztelen tékozlási dühé­ben a báró nagy vagyonának nagyrészét- a szín­játszásra áldozta. Azonban Gilles de Montmorency lovag más tekintetben is szokatlan extravaganciájával tűnt ki. Három várkastélyának ka.pui állandóan nyitva állottak a vendégsereg előtt. A lovag és közvetlen környezete állandóan arannyal átszőtt ruhákat hordott. Gyakori utazásain állandóan királyi pompával vétette magát körül. Amikor Kékszakái túllépte a harmincadik élet­évét, hatalmas vagyonát pazarlással már annyira kikezdte, hogy várait és birtokait el kellett zálogosítania. Kiadásait korlátoznia kellett. Az ő temperamen­tuma. mellett a takarékoskodás gondolata, elvisel­hetetlen volt és igy Gilles de Montmorency a híres Báron de Kaishoz, az aranycsinálóboz, má­gushoz és alchimistához fordult. Ez az ő híres eljegyzése az ördöggel. Ettől a pillanattól kezd­ve Gilles de Montmorency mint vérszomjas bes­tia lép fel emberi alakban. A néphit azt tartja -óla, hogy a mágusok és varázslók elközvetitették lelkét az ördögnek. 4 szerződésben arra kötelezte magát, hogy éven­ként legalább is öt ártatlan gyermeket áldoz fel a sátánnak, aki viszont a maga részéről kötelez­te magát, hogy mérhetetlen kincsekkel árasztja el a lovagot. A faustszerü szerződést Gilles de Montmorency lovag a saját vérével irta alá. És igy vették kezdetüket a gyilkos orgiák. Hat esztendő folyamán az őrült Kékszakái lovag százhúsz gyermeket pusztított el. Amikor végre a község papja a gyermekgyilkost az isteni igazságszolgáltatásra merte figyel­meztetni, a báró halállal fenyegette meg a pa­pot. Ezzel betelt, a mérték. Gilles de Montmoren- cyt elfogták és halálra Ítélték. A kivégzést bitón hajtották végre és a holt­testet máglyán égették el. így fejezte be a híres lovag életét. Mint harcos és vándor, mint marsall és grand seigneur, mint a muzsika barátja és alchimista, mint művész- mecénás és tömeggyilkos vonult be a történe­lembe. De nem volt kékszakái a szó olyan diva­tos értelmében, ahogy ezt. a fogalmat most hasz­náljuk. Asszonygyilkos nem volt és ezt a legen­dát korrigálják a nantesi levéltárban most talált okmányok. A londoni fényvarázslók A világ legnagyobb reflektora — Egyéni világítás a londoni szalonokban — Lámpák szőkéknek és feketéknek — A mágikus golyó London, március. Gandhi, a nagy indiai „varázsló" után most két angolt ünnepel a brit főváros, akiket a „fény va­rázslóinak" neveztek el. Merőben ellentétes jelle­mek, tudományos munkájuk is úgy különbözik egymástól, mint a felhőkarcoló a japáni törpe háztól. Egyikük, Savage őrnagy, volt repülőtiszt megalkotta világ legnagyobb fényszóróját, amely több milliárd gyertyafényü világossággal tudja elárasztani az égboltot. Savage őrnagy veti tőszer­kezete háznagyságu fénybetűket rajzol az éjszaka fekete táblájára. Irógépszerii készülékkel, hirde­tést éppen úgy, mint finom lírai verset felvetít a magasságba az ördöngős masina, amelynek-azon­kívül megvan még az az előnye is, hogy fény­kockákra tudja beosztani az égboltozatot. Egyetlen repülőgép sem menekülhet meg a reflektor auto­matikus célzók észül ék élői, irányított légelhárltő idegek gyilkos tüze elől. Mérföldnyi messzeségben fölkutatja a repülőgépet, a fénysugarak áthatolnak a ködön és felhőn egyaránt. ' A londoni közönség elnevezte Savage őrnagyot fényvarázslónak. Az őrnagynak azonban rövid időn belül meg kellett osztani óimét egy másik techni­kussal, Mr. Deighton-Patmoreval; aki ugyan nem szerkesztett Savage őrnagyéhoz hasonló méretű világitókészüléket, de tudománya elragadó és fi­nom hatásokra főiépülő voltánál fogva éppen úgy megérdemli a varázsló cirnet, mint az őrnagy. Ezzel a cimmel különben is a londoni hölgyek tün­tették ki a mestert. Deighton-Patmore lámpákat gyárt. A gyáros szó tulajdonképpen kissé nehézkes ennék a mester­ségnek a meghatározására. Olyan ő a lámpák világában, mint Patou, a divatkirály lehet a sely­mek, a szövetek és a szabásminták torén, ! Mr. Deighton-Patmore uj világitáskreációit pazarul berendezett szalonjában mutatja be 'az érdeklődőknek. Valóban csodálatos fényeffektuso­kat sikerült elérnie. Speciális üvegekből készült egészen különleges szerkezetű villamoslámpáinak poétikus neveket adott. Akárcsak a francia par- főmöknek, úgy ezeknek a londoni lámpáknak is olyan nevük van, amely hangulatot, szint és vala­mi különös titokzatosságot is jelent; egyszóval egyéniséget, mint ezt Deighton-Patmore hang­súlyozni is szokta vevői előtt, akik egyelőre a lámpák túlságos drágasága miatt a magasabb társadalmi rétegekből rekrutálódnak. A MOSOLYGÓ FÉNY A pazarul berendezett lakás egyik termében a mosoly lámpása világit. A belépőt különös varázsu világítás fogadja, derű és nyugalom árad a fény­forrásokból. A szobában lágyan és puhán rajzolód­nak ki a bútorok körvonalai. Olyan ez a világítás, mint a hullámzó zene; színén és fényén kívül hő­foka és illata van, mint a langyos májusi reggel­nek. A lámpák, amelyek ezt a bűbájos fényt áraszt­ják magukból, különlegesen vannak felfüggesztve. Tulajdonképpen sorozatos fényszürők, amelyek át­szűrik a nyers és brutális fényt s egyenletesen permetezik szét a helyiségben. A mosoly lámpája elnevezés valóban találó, önkénytelenül mosolyog mindenki, mikor átlépi a küszöböt. Az árnyékok elsimulnak az arcokról, a nőket csodálatosan meg­fiatalítja: tekintetükét sugárzóvá, bőrüket üdévé varázsolja a titokzatos fény. A különbség csak akkor lesz látható, amikor a mester titkárnője felgyújt egy közönséges csillárt és eloltja a „mosolygó fényt". Az árnyékok éleseb­bek lesznek, a derű szertefoszlik az arcokról e az emberek megdöbbenve tekintenek egymlm. — A „professzor*, — igy címezik a fény varázslóját, — ekkor előlép és rövid előadásban ismerteti különleges lámpáinak jelentőségét: — A világítás és a lélektan szorosan összefügg­nek egymással, -- mondja, — a mesterséges fény tudományos szempontból finomabb árnyalatú, gaz­dagabb és hajlithatóbb, mint a nap sugarai. A kellemes világítás hangulatot és kedvező lelki- állapotot eredményes. A fénytől mosoly ömlik el az arcokon vagy bánat feszíti meg a bőr felülete alatt a finom izmokat. Hosszú kutatás eredménye ez a lámpa, — magyarázza hallgatóinak, — úgy kell keverni a fényt, mint a finom parfőmőt, vagy mint a festők palettáján a színeket. Az arook meg. szépülnek, a lélek megnyugszik és még a kelle. metlen emberek is türhetővé válnak — megfelelő világításban. FAGYPONT ALATT NAPFÉJÍYLÁMPA ­KÁNIKULÁBAN JÉGLAMPA i Az újból felvillanó „mosolygó fény" opálos derűjében a hallgatóság elragadtatva ad igazat a mester szavainak. Különösen a hölgyek érzik át ennek igazságát és ma divat Londonban a mosoly­gó lámpa és az egyéni világítás. Deighton-Patmore' különböző lámpákat ajánl fekete, barna és szőke- hajú hölgyek számára. Aranyfényt tud előállítani, amelyben előnyösen érvényesülnek a kreolbőrü szépségek. Fülledt, nyári estéken jéglámpákat ajánl a melegtől szenvedőknek, viszont téli esté­ken napfénylámpával világit a divatos londoni hölgy intim szalonjában. — Valóban van valami pszichológiai alapja ennek. A kékes, hidegfényű, jégcsapszerüen megoldott jéglámpa mintha köves­séget árasztana magából, viszont a napfénylámpa érzéki, vöröses színezetű sugarai a strandokra és a napfénytől izzó uccákra emlékeztetnek. A professzor a szépség apostolának nevezi ma­gát. Kétségtelenül divatban van és világi ókészü­lékei rendkivül szellemesek. A kiváltságosak egy mágikus golyónak nevezett lámpáról beszélnek újabban, amelynek fénye olyan, mint a nyugodt, simatükrü tenger zöldes felületén csillogó nap­sugár és amelyből ködfátyolképek emelkednek ki, mágikus szühuettek; és a délibáb' minden csodá­ját vetíti a londoni szalonok falaira. * I — Félmilliós vagyon maradt Putty Lia ön­gyilkos férje után. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Hirt adtunk arról, hogy négyes! Sze- pessy Zoltán főszolgabíró, Putty Lia elvált férje, egy budapesti szállodában öngyilkos lett. Megállapították, hogy a főszolgabíró nem anyagi okokból követte el az öngyilkosságot, mert legalább félmillió pengő vagyon maradt utána, melyet mindössze 80.000 pengő adósság terhel. Szepessy Zoltánt a gibárti családi sír­boltban temették el. y;; — Értékes angol ajándék a francia államfőnek. Párisból jelentik: Tyrrel lord párisi angol nagy­követ különböző angol szervezetek nevében érté­kes ajándékot nyújtott át Doumer köztársasági el­' nőknek. Az ajándék az Orleansi szűz egykori zász- ! lójának pontos utánzata. Az eredeti zászlót annak ! idején XVII. Károly király skót festője készítette | s a zászló mostani másodszori elkészítése atapos | történelmi tanulmányok alapján történt. Az Oríean- j si szűz zászlóját Doumer elnök utasítására néhány I bónpig közszemlére teszik a szellemi együttmükÖ- i dés párisi palotájában, azután pedig a reimsi szé­I kes-eg;-háznak ajándékozzák. — Az ái*víz elöntötte Kilia várost a Duna deltá­jában. Bukarestből jelentik: A Duna deltájában Kilia városi az árvíz teljesen elöntötte. A lakosságot csónakokon mentik. Pazarcik külvárosa szintén viz alatt vau és az elöntés veszélye fenyegeti a város többi részét is. xx Békey urlszabósága és divatüzlete, Prága, Národni tfida 27., az Elba-palota félemeletén. — A magyarországi színészeknek nincs állampol­gársági problémájuk. A budapesti „Magyarország* írja: A „Magyarország* híradása nyomán a kül­földi sajtó is sokat foglalkozott azzal a bejelentési kötelezettséggel, amelyet a budapesti idegenforgalmi hivatal irt elő a budapesti színészeknek. Mint ér­tesülünk, elsősorban statisztikai összeállításról van szó. Illetékes körökben nem foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a magyar nyelven beszélő színé­szek budapesti tartózkodását megnehezítsék, sőt miniden idegen honos magyar színésznek, aki az utódállamok polgára, készséggel megadják a ma­gyar állampolgárságot. — Szenzációsan olcsó utazási alkalom Ve­lencébe. A PMH március 21-én és 23-án induló római utazásával együttesen egyéni utasok mehetnek Velencébe. Az utazást szombaton es­tig lehet utazási osztályunknál megrendelni. A hatnapos velencei tartózkodással egybekötött utazás á.ra 810 Kö, a nyolcnapos velencei tar­tózkodással egybekötött utazás ára 945 Ke. — Ciángázzal ölte meg magát egy pozso­nyi származású budapesti cégtulajdon o*. Budapesti szerkesztős égünk t elefo ná l ja: Schőnwiszner Kálmán, a Schőnwiszner-féle vetőmagtiszti tó és hántoló cég 47 éves tulaj­donosa ma reggel a cég raktárából ként és ciánt vett magához, azután félrevonult, a ként és ciánt egy vizbetett vödörbe helyezte, mely­ből ciángáz fejlődött és az a ciángáz a sze­rencsétlen embert megölte. Két búcsúlevelei hagyott hátra, amelyben anyagi okokkal je­lölte meg öngyilkosságát. Schőnwiszner is­mert pozsonyi családiról származott és hosz- szabb ideig egy grófi birtokon volt jószágigaz­gató-

Next

/
Thumbnails
Contents