Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)
1932-03-02 / 51. (2864.) szám
A pénzügyi egyensúly feltételei Irta: Mágocsy-Dietz Sándor dr. Az elmúlt szombaton a következő újsághírek láttak napvilágot: Braben-ec dr. pénzügyminiszteri osztályfőnök, aki Franciaországiban a kölcsön tárgyalásokat vezette, Parisból elutazott... A Sk oda-müvek újabban ismét 3000 munkást elbocsátanak... Az államipénztár március elsején 300 millió koronát igényel. A vasárnapi lapokban pedig a következőket olvashatjuk: a Prager Presserben, hogy: „szükség esetén másként is berendezkedhetünk és ha nehezen is, de a 600 millió frank nélkül is meglesaünk“; a Právo Liduban, hogy: „magunknak kellene pénzt szerezni, anélkül, hogy más segít ségire várnánk, annál is inkább, mert az uj feltételek nagyon különösek és kellemetlenek. Nekünk úgy kellene berendezkedni, mint hogyha már a kölcsönnel egyáltalán nem számolnánk. Elég eszköz áll rendelkezésünkre és csak az a kérdés, hogy lehessen ezeket szabaddá tenni és megfogni". Pospfeil dr., a csehszlovák nemzeti bank kormányzója, a nemzeti bank tegnap lefolyt közgyűlésén tartott beszédléiben az alábbi kijelentéseket tette: „a bankok és az ipar közötti viszony okvetlenül reformra szorul.. „jelenleg, amikor a nemzetközi hitelek tevékenysége megszűnt, belföldi hitelforrásokra vagyunk utalva". És mindjárt a rákövetkező mondatban: „a betétek nemcsak a lakosság pénzbevételével, hanem a bizalommal is összefüggésben vannak". Beszédének zárómondatában a következőket mondotta: „Gazdasági életünk struktúrája, termelésünk mértéke, amely a belföldi, főleg pedig a lakosság megtakarításaiból származó tőkeerőre támaszkodik, valamint gazdasági helyzetünknek minden feltétele, sőt politikai helyzetünk is a csehszlovák korona stabilitásával a legszorosabban összefügg. Ez két kategórikus imperatívuszt diktál: Az államháztartás egyensúlyát és fizetési mérlegünk egyensúlyát (amelyik még mindig az aktív kereskedelmi mérlegtől függ), mindkettő pedig egy további imperatívuszt követel: Békét és Biztonságot!" Végül a Prager Tagblatt tegnapi száma azt a hirt közli, hogy az Amerikai Egyesült Államok prágai kereskedőim! attaséjának jelentése szerint: „Amerika Prága és Berlin között gazdasági háborút jósol." fenti közlések alig igényelnek kommentárt és mindenki saját maga következtetést vonhat le azokból. De ma már különben sem titok és kivétel nélkül minden újságban napról-napira olvashatjuk, hogy a kormány az államháztartás hiányának a fedezésére különböző adóemelésekre gondol. A csehszlovák nemzeti bank évi jelentésében mindenki olvashatta, hogy a csehszlovákiai iparnak külföldön közel 2 milliárd koronát kitevő olyan követelése van, melyet nem tud inkasszálni, vagyis amely összeg a külföldön befagyott. Úgy hogy a múltévá kereskedelmi forgalom végered mén ybeh nem aktívummal, hanem passzívummal zárult, mert a mérlegben kimutatott 1.35 milliárd aktívum nem folyt be. sőt azonkívül még 600 millió követelés is a külföldön maradt. Azt is tudja mindenki, hogy a januári külkereskedelmi mérleg -100 millió passzívummal 7á.irult. TJcvancsak a nemzeti bank évi jelentése arról is beszámol, hogy a külföld körülbelül 2 milliárd csehszlovák korona Tardieu tegnap Genfben részletesen tárgyalt a magyar, osztrák és a kisantant delegátusokkal Gazdasági közeledés? — ílsgyie’enieiép Bérast-Srasda tárgyalások — Tardieu re’iortíia Páris, március 1. Tardieu miniszterelnök tegnap Genfben tartózkodott, de este féltizenegykor visszautazott Párisba. Az ujságirók egyhangú véleménye szerint a francia miniszterelnök genfi napja uj tárgyalási rekordot jelent és Tardieu valóságos „világkörüli utat" tett meg egy nap alatt a népszövetségben. A francia delegáció tagjaival való tárgyaláson kívül a miniszterelnök Paul Boncour társaságában hosszasan tanácskozott Nadoiny német nagykövettel és Benes dr. csehszlovák külügyminiszterrel, akinek társaságában részt vett Zaleski lengyel külügyminiszter dinerjén. Délután Tardieu Marinkovics jugoszláv külügyminiszterrel tárgyalt, majd Antoniades román delegátussal és Apponyi Albert gróffal, a magyar delegáció vezetőjével, továbbá Pflügei osztrák delegátussal, Sir John Simon angol külügyminiszterrel, Grardi olasz külügyminiszterrel, végül a japán, a kínai és a portugál delegátusok- j ka!. Este újból Benes dr.-ral tanácskozott, majd az amerikai delegációval vacsorázott. A Petit Párisién értesülése szerint nagy jelentőséget kell tulajdonítani annak a körülménynek, hogy a francia külügyminiszter az osztrák és a német delegációk vezetőjét fogadta s ugyanakkor részletes eszmecserét folytatott a kisantant képviselőivel. Ez a tény azt igazolja, hogy a francia miniszterelnök rendkívül érdeklődik a középeurópai államok gazdasági együttműködése kérdésének megoldása iránt. Német-francia közeledés? Páris, március 1. A francia sajtó nagy jelentőséget tulajdonit Tardieu és Nadoiny tegnapi megbeszéléseinek, mert a tanácskozások alatt állítólag sikerült bizonyos tekintetben Összhangba hozni a német és a francia lefegyverzési álláspontot. Tardieu mindent megkísérel, hogy a két állam között tátongó szakadékot áthidalja, mert Németország és Francia- ország megegyezésétől függ a lefegyverzési konferencia sikere. Az Excelsior szerint a kérdést a kulisszák mögött kell megoldani és a francia és a német delegációk csak akkor jelennek meg újra a plénum előtt, vagy a bizottságokban, ha a kölcsönös megértés diplomáciai akadályait leküzdötték. Semmiesetre sem tűrhetik, hogy a két állam diplomatái nyilvános boxmérkőzéssel szórakoztassák az egybegyült delegátusokat. A Petit Párisién szerint a fontos találkozás első benyomása rendkívül kedvező. Nadolnyra jó hatást gyakorolt Tardieu engedékenysége, viszont Tardieu is meg volt elégedve Nadoiny előzékenységével. A francia lapok Ausztria, Magyarország és a kisantant képviselőivel való tárgyalásoknak is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A tokiói kormány elfogadta a népszövetség békefeltételeit Fegyverszünet Sanghajban? — Egyelőre a harc tovább tombol Mandzsúriában is rosszul áSi a japánok ügye? Tokio, március 1. Joshi&awa japán külügyminiszter kellő instrukciókat adott a genfi japán delegátusoknak, hogy Paul Boncour tegnapi béke javaslatait elfogadhassák. Erek a javaslatok nem állnak ellentétben Japán politikájával és így elfogadhatók. A béke három legfontosabb pontja a következő: 1. Azok a hatalmak, amelyeknek Keletázsiában közös érdekeik vannak, Kínával és Japánnál együtt a kerek asztal mellett konferenciát tartanak, begy az ellenségeskedést véglegesen megszüntessék. 2. Japán Sanghajban lemond minden territoriális követelésről. B. Amíg a tárgyalások tartanak, az ellenségeskedés szünetelni fog. rövidlejáratu hitelt vont ki az országból. Ezek a nyilvánosságra hozott hivatalos adatok nem is kívánnak különösebb következtetést az államháztartás és a fizetési mérleg egyensúlyára, hanem nyíltan és érthetően 'beszélnek. A francia kölcsön? A közel egy év óta tartó huzavona, az újságokban napvilágot látott tudósítások, a francia viszonyok ismerete alapján talán ma már senki sem számit arra azzal a biztos számítással, mint talán még egy év előtt számított volna. A Prager Börsen-Courier multheti számában mindenki olvashatta, hogy elfogadhatatlan Franci a- ors'zág kívánsága, nevezetesen, hogy az Union Parisienne Parmentier egyik igazgatóját az Anglobank vezérigazgatójául mint francia megfigyelőt delegálja. Arról is beszámol ez a lajp, hogy a dohányjövedék bevételének második helyen történt biztosításán kívül a kaimat és az amortizációs kötelezettség teljesítésére nagyobb biztosítékot követelnek. És megállapítja, hogy ezeket a feltételeket nemi lehet elfogadni és az állam- pénz iá r komoly helyzete ellenére az állaim presztízsével összeegyez telhetetlen e feltételek teljesítése. Marad a belföldi hitelforrás, az az 50 mil- liárdra tehető betét, melynek egyhanmad- része még mindig a résavénybankök állományában van. Csák az a kérdés — mint ahogy a Právo Lidu felteszi a kérdést — hogy hogyan lehet ezeket szabaddá tenni és megfogni. Postpisil, a nemzeti bank kormányzója, megfelel erre, mikor fenthivatko- zott megállapításában a bankok és az ipar közötti viszony reformjának szükségére utal. A betétesek azonban, mint ahogy azt ugyancsak ő megállapítja, bizalmat igényelnek. Ezt a célt hivatott szolgálni a kormány banktörvényjavaslata, mely az iparvállalatok üzemének további fenntarthatósága céljából vállalandó állami garancia révéin bizalmat akar kelteni a betéteseknél. A bizalomnak azonban legelső alapkellé- ke, mint ahogy a nemzeti bank kormányzója mondotta, az aktív külkereskedelmi mérleg. Nem egyeztethető azonban össze ezzel sem az az esetleges gazdasági háború, melyet az Egyesült Államok kereskedelmi attaséja jeÚtban a béke felé Páris, március 1. A Havas-ügynökség tokiéi jelentése szerint a japán kormány végérvényesen elfogadta Paul Boncour béke javaslatait, amelyeket a japán—kínai ügyben a tanács elnöke a tegnapi ülésen terjesztett Géniben a tanácstagok elé. Illetékes körök úgy tudják, hogy az igenlő japán válasz után ma, legkésőbb holnap Sanghaiban megkötik a fegyverszünetet és a közvetlen tárgyalások a leütés© alapiján Amerika Csehszlovákia és Németország között jósol, sem az a komflik- tus, mely a devizarendelkezések következtében Csehszlovákia és Olaszország között keletkezett, 6em Franciaország szakadatlan kívánsága a megkötött vámtarifák felemelésére, nem is említve a szomszédos államokkal szinte teljesen befagyott kereskedelmi forgalom rövid időn belül történő újbóli megélénkülésének kedvezőtlen kilátásait. A kereskedelempolitika jelenlegi irányát kell tehát elsősorban revizió alá venni és meghallva egyrészt a nemzeti bank kormányzójának szavát, mely béke és biztonság után kiált és másrészt az amerikai attasé megállapítását, mely szerint Csehszlovákia végül is kénytelen lesz Németországgal gazdasági megállapodást létesíteni, félretéve minden politikai aspirációt, sőt messzemenő politikai koncessziók árán is a szomszéd államokkal való gazdasági együttműködés alapját kell megteremteni. Enélkiül nincs és nem lehet alktiv kereskedelmi mérleg, kiegyensúlyozott államháztartás, francia kölcsön, belső bizalom, sem béke, sem biztonsági Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A fmpnszkni Ác ruszinszkói pllpnzpki Tinrfnk . Szerkesztőség: Prága n., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, ^ SZLOVenS^KOl co rUSZlTlSZKOl eUenZGKl pOTlOK. n. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 224*, negyedévre 114, havonta 38 Kt vM7PPKP^7Tfí politikai napilapja FFTFTn~ OT™7Tn' ^ág. B, Panská alice 12. Ili emelet. B képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több FŐSZERKESZTŐ r r rJ FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KC. DZURANYI TjASZLÖ FORGÁCH GÉZA l SŰRGÖflYCIM: HÍRLAP, PRRHft évf. ^ 51. (2864) szám * SlOrCfla * 1932 március 2
