Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-01 / 50. (2863.) szám

A koalíció, a közéleti erkölcs védelmezőié Irta: TARJÁN DDDN Az a rövid fejlődés, melyre a csehszlovák parlamentarizmus visszatekinthet, beszédes tanúsága annak, hogy a demagógiára épített demokrácia karikatúrája a valódi népuralom­nak. A kisebbségek kizárásával megalkotott forradalmi nemzetgyűlés szelleme, mely a la­kosság egy tekintélyes részének befolyása nélkül alkotta meg a cseh szlovák alkot mány- törvényt, tovább leibeg a csehszlo'vák parla­mentarizmus felett. • Az a törekvés, amely az alkotmánytör­vényben a nehizetiségi összetételű Csehszlo­vákiát nemzeti államnak nyilvánítja, s amely az általános, egyenlő és titkos választó jogból a kisebbségeknek 7 kevesebbet juttat, mint az úgynevezett államalkotóknak, él még ma is és -rányomja a bélyegét közéletünk és el­sősorban a csehszlovák törvényhozás minden megn yila tko zására. Az ellentét, amely az egyenlő jogok és egyenlő kötelességeknek a törvényekben ki­fejezésre jutó szelleme és a meghonosított gyakorlat között a törvényhozás munkájában, valamint az egész kormányzatban és közigaz­gatásban érvényesül, a népuralomnak egy olyan torzalakulatát tenyésztette ki nálunk, mely bármely bevallott diktatúrával vetél­kedhet. i A párturalom fenségének könyörtelen ér­vényesítése a törvényhozásban kizárja az egyéni meggyőződés megnyilatkozását s ezért már magáiban is megélője a páriáméntariz­musnak és ezzel egyszersmind a demokrá­ciának is. Aki figyelemmel kiséri a kormány támo­gató pártok sajtójának minden egyes tör­vény elfogadását megelőző kakofóniáját, amelyből mindég kompromisszumnak kell megszületnie, annak lelke már régen immu­nis a nálunk meghonosított demokrácia min­den maszlagéval szemben. Köztudomású, hogy a törvényeket jelenleg az „Osmicka“ —előbb a „Pebka“ — hozza, a képviselőház és szenátus csupán a hozzá­szólás lehetőségét biztosítják a törvényhozók számára. Változtatni a tárgyalásra kerülő törvényjavaslatokon csak a legritkább ese­tekben és csak az Osmicka jóváhagyásával lehet. Egész közéletünknek Jánus arca van. Az a bifurkáció, mély a látszat és a valóság között a csehszlovák közélet ejeő megnyilatkozá­saiban jelentkezett, nem mosódott el, hanem egyre kimélyült és kórokozója lett a közélet olyan betegségeinek, melyekhez az érdekelt orvosok ma is csak félő kézzel mernek hoz­zányúlni. Való igaz, hogy a gyógyíthatatlan­nak látszó beteggel inkább csak a látszat kedvéért foglalkoznak. .Tánus egyik arcát el kell takarni a nyilvá­nosság előtt. Elég, ha azt az idealizált, a va­lóságban nem létező képet látják, mely meg­erősíti hitüket abban, hogy ők valóban a ha­talom részeseivé váltak és befolyást gyako­rolnak a kormányzat és törvényhozás mene­tére. ügy kell felállítani a kulisszákat, hogy a tömegek ne láthassanak mögéje. Ezt a célt szolgálja a csehszlovák kormány- koalíció példátlanul álló, legújabb kreációja. A koalíciós pártok elhatározták, hogy kebe­lükben becsületügyi választmányt létesíte­nek, amelyet egy külön korrupcióbizottság­gal fognak kiegészíteni. Ug;/ látszik, hogy a meggondolatlanul a nyilvánosság elé vitt Sfribrny-ügy hullámai, mely betekintést engedett a koalíció szeny- nyesébe, még nem simultak ©1 és a kormány­támogató pártok maguk is szükségét érzik annak, hogy a közvélemény megnyugtatása érdekében valamit cselekedniük kell. A látsza­tot meg kell menteni. A pártok nagy költség­gel kiépített szervezeteit fenn kell tartani, a szükséges összegeket előteremteni és igy az eddigi módszereken lényegesen változtatni amúgy sem lehet. Ezt mindenki tudja. Semmi kétség, hogy tisztán újabb blöffről van szó. A kormányt támogató pártok már régen felosztották egymás között azokat a jövedelmi forrásokat, amelyekből a pártjaik fenntartásához szükséges összegeket eddig is előteremtették. Hogyha egy-egy törvényja­vaslat valamelyik koalíciós párt részéről he­ves támadásban részesült és annak elfogadá­sa ellenzésre talált, annak oka legtöbb eset­ben a pártokat érdeklő anyagi természetű körülményekre vezethető vissza. Mosolyognunk kell tehát azon, hogy a Be- oes külügyminiszterhez közel álló neipzeti szocialista sajtó örömmel üdvözli a kormány­támogató pártok elhatározását, mellyel be- csületügyi választmány létesítését mondták ki. Hogy Öröme nem nagyon őszinte, azt ab­A japánok Sanghaiban újabb hatalmas oftenzivát kezdtek, de diplomáciai utón megkísérlik a „becsületes visszavonulást” Japán-kínai tárgyalások egy angol hadihajó fedélzetén - Enyhe japán békefei* téteiek - Szörnyű harc a csapeji fronton—A megmérgezett levegőjű Kiangwan 99 London, ítaoruár 20. A Sanghajból árke zett jelenít égek szerint & japánok összeállí­tották békefeltételeikei, amelyek a követke­zők: A japán és a kínai csapatok visszavo­nulnák Sangliaiból, a két hatalom közös bi­zottságot állít össze a kiürítés munkálatai­nak ellenőrzésére, a bét hatalom delegátu­sai konferenciát tartanák a kerek asztal mellett, amelyen rajtuk kívül valamennyi Kínában érdekelt hatalom képviselője részt- ve«z és ahol megegyeznek a jövőben köve­tendő politikáról és a kiürített területek sorsáról. Ezek a szenzációs békejavaslatok, amelyek egy tokiói indiszkréció következté­ben kerültek nyilvánosságra, csütörtökön a népszövetséghez kerülnek, ahol bemutatják azokat a tanács rendkívüli ülésén. A régi és az uj japán békejavas latoik kö­zött nagy a különbség. Míg a két héttel ez­előtt ismeretessé vált javaslatokban Japán a Sanghái körüli semleges zóna megterem­tését és a wusungi erőd végérvényes lerom­bolását követeli, ma ezekről az agresszív kí­vánságokról nincs többé szó. A japán kor­mány a sanghaii akció sikertelensége követ­keztében szemmelláthatólag kénytelen eny­hébb húrokat pengetni. Mint ismeretes, a kínaiak két héttel ezelőtt éppen a béke­javaslatoknak most kimaradt pontjairól je­lentették ki, hogy elfogadhatatlanok. Japán engedékenységéről tesz tanúságot a kiürí­tést ellenőrző bizottságnak indítványozása is. Időközben két újabb japán hadosztály ér­kezett Sanghajba. Sirakava tábornok fő­parancsnok ugyancsak ma érkezik a város­ba. A japán csapatok létszáma ezzel elérte a 80.000-et és a vasárnapi csend után ma újabb nagy offenziva indul meg. Welington Ko és Nomura találkozása Tokió, február 29. Megbízható forrásból származó értesülés szerint a semleges ha­talmak mindent elkövetnek, hogy a hadako­zó feleket rábírják a béke megkötésére. Tegnap Kelly angol tengernagy jelenlétében az angol zászlóshajón megindultak a közvet­len egyezkedési tárgyalások a japánok és a kínaiak között. Japán részről Nomura és Macuoka tengernagyok vettek részt a tár­gyaláson, kínai részről Wellington Ko kínai külügyminiszter és % tizenkslonlé^iik kínai hadsereg vezérkari főnöke. Anglia mozgósítja keletázsiai csapatait! London, február 29. Az angol lapok a leg­kínosabb tartózkodással ítélik meg a Sang­haj i helyzetet, de a sorok közül kiviláglik, hogy az angolok jól tudják, hogy a kelet- áasiai konfliktus rendkívül veszélyessé vál­hat az angol érdekekre. A tokiéi és a washingtoni angol nagy­követ állandó telefonösszeköttetésben van a londoni külügyi hivatallal és Sir John Si­mon munkatársaival. Anglia minden eshe­tőségre' felkészült. Azok a tartalékosok, akik valamikor Keletázsiában szolgáltak, hivata­los értesítést kaptak, hogy készüljenek az esetleges bevonulásra. Elsősorban a tarta­lékos katonaorvosokat mozgósították. A londoni amerikai nagykövetség épületé­ben szintén nagy a mozgalmasság. Hivatalos körök megerősítik azt a hirt, hogy a Kent nevű angol hadihajó fedélzetén a sanghaii kikötőben tárgyalások folytak Nomura japán tengernagy, a kínai külügy­miniszter és a tizenkilencedik kínai hadse­reg vezérkari főnöke között. A tanácskozá­sokon az angol tengernagy elnökölt. A szombat esti harcok Sanghaj, február 29. A kínaiak szombaton kiürítették Kiangwan városát, mert a 150.000 lakosú városban uralkodó egészségtelen álla­potokat nem tudták többé elviselni. Az uccá- kon ezerhatszáz halott polgári személy hever, .akiket a kínaiak a japánok állandó ágyúzása és légi bombázása miatt nem tudtak eltemet­ni. A bűz olyan óriási lett, hogy a kínaiak nem maradhattak a városban. A csapatok a város mögött előre elkészített lövészárkokba vonultak vissza. A. japánok természetesen megkísérelték, hogy ezeket az uj árkokat el­foglalják, de támadásaikat a kínaiak vissza­verték. Szombaton három japán bombavető repülőgép elpusztította Csankajszek magáu- repiilőterét és a hangárokban lévő néhány repülőgépet. . . Kiangwan elfoglalása után a frontokon rö­vid harci szünet, állott be. Vasárnap alig dör­düli; el néhány lövés. Időközben a japán erő­sítések nagyrésze megérkezett és a nemzet­közi zónán át a frontra vonult. A japán hivatalos jelentés szerint a pénteki és szombati harcokban 232 japán katona elesett, ezerötszáz megsebesült. A kínaiak vesztesége körülbelül háromszor ekkora, neim számítva a polgári személyeket. Elkésett emberek... Tokió, február 29. A népszövetség vizsgáló- bizottsága vasárnap reggel Tokióba érkezein A bizottság néhány nap múlva folytatja útját, hogy a hely színén vizsgálat tárgyává tegye a mandzsuriai kérdést. lapén diplomáciai győzelme Moszkvában Newyork, február 29. Hirota moszkvai japán nagykövet szombaton meglátogatta Karachant, a külügyi népbiztos helyettesét és átadta a feb­ruár 24-i orosz jegyzékre adott választ. Az orosz kérdések ügyében Tokió tájékozódott a mandzsuriai japán hatóságoknál és a fehérgár­disták mozgolódásának kérdésében is távirati instrukciókat kért Amig ezek nem érkeznek meg, érdemleges választ nem adhat. A keleíkir.ai vasút ügyében Japán hivatkozik a rendkívüli ál­lapotokra és újból engedélyt kér az oroszoktól arra, hogy a vasutat csapatszállitásokra is föl­használhassa. A japánok nem nyomulnak elő az orosz határig, csupán Imapoig és végső esetben Chailinig. A japán kormány arra kéri a szovjet­unió kormányát, hogy engedélyezze a katonák szállítását ezekig a helyekig. A külügyi népbiztos helyettese még szombaton felelt a japán jegyzékre. A különleges helyzetre való tekintettel megengedte az Imapoig, vagy a Chailinig való csapatszállitásokat azzal a fel­tétellel, ha a japán hatóságok és a japán hadse­reg a szovjetunió érdekeit a keletkinai vasúttár­saságnál sehol meg nem sérti. Ezenkívül az oro­szok két újabb kérdést intéztek Japánhoz. Hivat­koztak arra, hogy a csapatszállitások megsértik a portsmouthi szerződés hetedik pontját, amely alapján a keletkinai vasutat csupán kereskedelmi és ipari célokra szabad fölhasználni. Ebben a kér­désben a japánok véleményét kérik. Ezenkívül megkérdezik, hogy igazak-e azok a hirek, ame­lyek japán csapatok összevonását jelentik a ko­reai szovjet határ vidékén. A japán nagykövet megígérte, hogy a kérdésekre a tokiói kormány haladéktalanul felelni fog. (Folytatás a 2. oldat 3.hasábján) 4 A szlovenszkói ésruszinszkm ellenzéki pártok SS.zzssEXZt„ polülkai naPüapja rr4a*u- m emele‘­Egyem nim ára 1.20 K«, vasárnap 2.-KC. DZÜRANYI LÁSZLÓ FORGÁCE GÉZA SÜRGÖNYC1M: H1RLHP, PRflHfl

Next

/
Thumbnails
Contents