Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-11 / 34. (2847.) szám

íooá iénruajr 11, o»ii tőnek. a nemzeti biztonság ezáltal nem szenved kárt A „háborús potencia" kérdése A ma délelőtti ülés harmadik szónoka Zaleski lengyel külügyminiszter volt. Mint ismeretes, Franciaország mellett Lengyel- ország képviseli a légintranzigensebb felfo­gást a fegyverkezés terén. Beszédének ele­jén ürömmel üdvözölte a francia javaslatot, amely végrehajtó hatalommal akarja felru­házni a népszövetséget. Ezután emlékezteti a delegátusokat arra, hogy Lengyelország a népszövetség mindenfajta munkájában szor­galmasan résztvett, így a lefegyverzés és a biztonság problémáival foglalkozó munká­latokban is. Véleménye szerint a konvcn- ciós tervezet megfelelő kiindulási pontot je- j leüthet a további munkára, ámbár nem minden tekintetben tökéletes. Lengyelor­szág az egyes szakbizottságokban megfelelő j kiegészítő javaslatokat fog tenni a kömre®* j ciós tervezethez. Már most kifogásolja azon- j bán ebben a tervben, hogy nem veszi figye­lembe az úgynevezett háborús potencia fon­tosságát. E hiány következtében a mező­gazdasági államok önvédelmük szempontjá­ból hátrányos helyzetbe kerülnek az ipari államokkal szemben. Ezt a hiányt legalább (részben ki kell küszöbölni. Nemcsak az egyes fegyvernemeket kell revízió tárgyává tenni, mert valóban mindegy, hogy a véd­telen államok lakosságát páncélautók, tan­kok vagy repülőgépek gázolják le, vagy pe­dig egyszerű Mannlieher-fegyverek és szu­ronyok, ellenben lehetetlenné kell tenni azt, hogy a védtelen államokat az erőseb­bek bármikor megtámadhassák. Alkalma­sabbnak látszik tehát az. ha a lefegyverzési konferencia azzal foglalkozna, hogy az egyes államok mennyi pénzt, fordítanak a fegyverkezésre s ezen a téren bizonyos kor­látozásokat lehetne teremteni. Holnap Hymans és litvinov 6-enf, február 10. A lefegyverzési konfe­rencia holnapi vitáján Hymans; belga és Lit­vinov orosz delegátus beszél. Ai első ango! pőtválasztás a konzervatívok győzelme óta London, február 10. Az angol aleóház Dél- Croydon-i pótválasztáeán a szavazásra jogosul­taknak mindössze 38 százaléka szavazott le.. A konzervatívok az általános választások óta sza­vazatainak több mint ötven százalékát elvesz­tették, amennyiben 40.672 szavazat helyett mindössze 19.126-ot kaptak. A munkáspárt 9.189 szavazatot kapott a négy hónap előtti 9.950 sza­vazat helyett. Walko: A más államokkal való kooperáció számunkra elsősorban gazdasági kérdés A magyar külügyminiszter a középeurópai problémákról. Korányi pénzügyminiszter Magyar- ország gazdasági helyzetéről mondott expozét a magyar képviselOház külügyi bizottságában Budapest, február 10. (Budapesti szer­kesztőségünk teleio n jelentés e.) A képvise­lőház külügyi bizottságának tegnapi ülésén Walko külügyminiszter ismertette a fontos külpolitikai és gazdaságpolitikai eseménye­ket és foglalkozott a dunai államok szoro­sabb gazdasági együtt működésének kérdé­sével. Leszögezte, hogy Magyarország füg­getlenségét feltétlenül meg kívánja őrizni, — A más államokkal való szorosabb ko­operáció — mondotta — számunkra első­sorban gazdasági kérdés. Magyarország körvéleményének osztatlan meggyőződé­se. hogy a gazdasági elszigeteltség elsor­vadást jelent, csak a kölcsönös együttmű­ködés, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása mellett lehet a gazdasági életet ujrakelten!. Ennek érdekében, ha kell, kölcsönösen áldozatokat is érdemes hozni. A Franciaországgal kötött kereskedelmi pótegyezmény, amit a francia kamara leg­utóbb fogadott el, előreláthatóan mielőbb ételbe fog lépni. Ez a szerződés gabonakivi­telünknek újabb lehetőséget nyújt. Olaszor­szággal is letárgyaltunk egy szerződést, amely szerint két millió mótermázsájiiyi magyar búzát vihetünk ki és a szerződés értelmében a búza kivitele jelentékeny kedvezményiben részesül. A folyamatban lévő gazdasági tárgyalásokban a csehszlovák-magyar kereskedelmi szer­ződés tekintetében a kérdések túlnyomó részében messzemenő közeledés jött lét­re, igy a tarifáidé rész tekintetében már csak kevés és áthidalható differenciák választják el a tárgyalófeleket. A beviteli kontingensek körül most folynak a meg­beszélések. Néhány nap múlva meglesz az áttekintésünk, hogy a két részről tett javaslatok mennyiben egyeztethetők ösz- sze. A megkötendő cs eh szlovák^nagyax szerződés fontos kiegészítő része lösz fi kliring-egyezmény, amely nélkül a köl­csönös engedmények papíron maradná­nak. Az állategészségügyi egyezmény megkötése állatkivitelünk biztosítása szempontjából elengedhetetlen. Több állammal tárgyalunk a behozatali kontingensek elnyerése végett, igy Francia- országgal, Törökországgal, Lengyelország­gal és Romániával, A békeszerződésekkel kapcsolatban lévő Hoover-monatóriumrő 1 szólva Walko kije­lentette, hogy Magyarország a londoni konferencián a Hoover-féle moratóriumnak Magyarország összes nemzetközi fizetési kötelezettségei­re való kiterjesztését kérte. A konferencia abban állapodott meg, hogy a Magyarország által teljesítendő fizeté­sek 92.73 százalékára alkalmazandó a Hoover-moratórium, a fennmradt 7.27 százalékra pedig nem. A londoni jegyzőkönyv folyományaként Ma­gyarország múlt év december havában 290 ezer aranykoronát utalt át a nemzetközi fizetések bankjának. Egyébként az optán- sok A. alapja által kibocsátandó kötvények kamata femjében devizákban az 1933. év fo­lyamán a magyar közgazdaság javára tíz­szer akkora összeg fog befolyni az országba, mint a Magyarország részéről a hitelező ál­lamoknak átutalt (feszég. A külügyminiszter ezután a genfi leszerelési konferencia esélyeit ismertette. A magyar kor­mány elvi álláspontja., hogy jogegyenlőséget követel a népszövetségi ok­mány 8. §-nak szellemében. Minden nemzet­nek egyformán van joga a biztonsághoz, ez pedig csak az aránylagos, de az egyenjogú­ság alapján keresztülviendő leszerelés utján érhető el. Olyan rendelkezéseket, amelyek tisztán hatalmi szóval egyes nemzeteket örökre védtelen helyzetbe szorítanak, sőt ki­mondottan eltiltanak az önvédelemtől, Ma­gyarország nem fogadhat eL Meggyőződébe, (hogy a világ közvéleményének igazságérzete osztatlanul támogatja ezt a ma­gyar álláspontot, amely szerint Magyarország­nak is joga van a biztonságra, Gratz Gusztáv a szomszéd államokkal való gazdasági együttmüiködés kérdésében célszerű­nek tartaná a preferencdális rendszer kiépítését. Majd Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter szólalt fők Azt a fölfogást vallja, hogy az igaz­ságot minden fönntartás nélkül kell az ország népe elé tárni. Magyarország pénzügyi kérdé­seinek végleges megoldása csak a nagy euró­pai megoldás keretében képzelhető el. Reméli, hogy a hatalmak belátják, hogy a helyzet tart­hatatlan é6 Magyarország érdekeinek megfelelő megegyezést találnak. Majd ismertette a lefolyt és folyamatban lévő pénzügyi tárgyalások ne­hézségeit, főleg a magyar—'Csehszlovák keres­kedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban fölmerült nehézségeket. A transzfermoratóríamrendelet egyes pontjai csak akkor módosíthatok — mondotta —, ha megalakult a hitelezők szerve­zete, amellyel a kérdést megtárgyalhatjuk. A szervezet megalakulása a Londonban folyó tár­gyalásokon előrehaladott stádiumban van. A de vi z agazd álkodásról szól v a, megállapító tt a. hogy az ország devizakészlete megcsappant és a tavaszi félév kétségtelenül nehéz lesz. Ez átmeneti időszak lesz, amit föltétlenül át kell hidalni A helyzet komoly. De kivezető ut is van, ha az országnak lesz elég önuralma, bi­zalma és áldozatkészsége. Végül bejelentette, hogy az Egyesült Államokkal a. rövidlejáratu hitelek kérdésében a magyar kormány rövide­sen fölveszi a. tárgyalást. A cseh iparespárt étmm'áe sajtóját Prága, február 10. A cseh iparospárt sajtója újév előtt olyan súlyos helyzetbe jutott, hogy a pártvezetőség már azzal a gondolattal fog­lalkozott, hogy a Reform cimü napilapot be­szünteti. Közben azonban a pártszervezetek nagy igatációt fejtettek ki és a cseh iparosok körében újabb előfizetőket gyűjtöttek, úgy­hogy a Reform legújabb jelentése szerint a lap 13.200 példányban jelenik meg naponta. A lapkiadó vállalat egyúttal elhatározta, hogy a reggeli és délutáni lapot egyesíti és Národny Stred címen adja ki hétköznap 12 oldal, va­sárnap pedig 24 oldal terjedelemben. Herényiét az „áruló" ellen Berlin, február 10. Scbaffer volt beeseni nem­zeti szocialista tartománygyülési képviselő ellen tegnap meréuyletet követtek eL Mint ismeretes, Scbáffer kilépett a nemzeti szocialista pártból ée ő volt az, aki a boxheimi dokumentumok nyilvá* nosságrabozafalával kompromittálni akarta volt pártját. Schüfferre tegnap éjjel egy közeiében el­haladó autóból töb blövést adtak le s az égjük golyó felsőkarján könnyebben nKgsebesitette. A merénylő autó a sötétség leple alatt felisméretle­nül elmenekült PÁTER LAURENTIUS TITKA B0NÖGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (27) — Ez igaz. Ám hogy juthatott be a ka­pun? Hiszen a portásnak észre- kellett volna vennie. — Bejuthatni bejuthatott az angol park kis kapuján is. — De hát a házőrző ebek? — Hiszen ez a különös. Két nagy ko­mondor járkál szabadjára éjjel a parkban. Az idegenről leszednék a nadrágot. Nem is vakkantottak. — Akkor csak fantázia az egész. — Lehet. Nem is lenne csoda, ha egy ki­csit meghibbant volna az agyain ebben az utolsó három hónapban. I>e mégis próbát akarok tenni. Először is uj zárakat készí­tünk. Aztán nem tudna olyan jelzőkészülé­ket konstruálni, hogy valamiképpen zajt verjen a szobámban, ha valaki idegen mo­toszkálna valahol? — Jaj, ne mondjon ilyeneket, végigborsó- zik a hátam. De ilyen készüléket tudok szerkeszteni. — Nagyszerű, maga az én emberem. Hol­nap eljövök magáért. Beértek a faluba, A kocsma előtt megállt az autó s mind a ketten kiszálltak. — Köszönöm a szívességét. Az Isten fizes­se meg. — Nincs mit köszönnie, testvér. Máskor is szívesen. János a csendőrlaktanya mellett kezdte meg a mendikálást. Két házba befordult. Az egyik helyütt rámorogtak, a másikban egy karéj .rozskenyenét vetettek óda., Megkö­(Copyrijht ky Prlgat Magyar Hírlap.) szönte Isten nevében, aztán beállított a har­madik házba, a csend5rlaktanyába. Üreg volt az udvar. Baloldalt húzódott a hosszú, földszintes 6árga ház, közepén az aj­taja. A folyosón balra a csendőrök szobái, jobbra az iroda, mellette a konyha s az élés­kamara. János óvatosan körülnézett. Teremtett lé­lek se a folyosón. Hirtelen kopogtatás nél­kül benyitott az irodába. XVIII. Az Íróasztalnál Kalinay kapitány ült ira­tok fölé hajolva. Az ajtónyitásra felkapta a fejét s mikor meglátta a belépő barátot, ba­rátságos mosoly szaladt az arcára. — Nagyszerű, páterkám, a tulajdon édes­anyja sem ismerne magára. Nos, mi újság? — Van egypár újságom, de még semmi jelentős. Annyit már megtudtam, hogy Pá­ter Laurentius minden bajon és veszélyen túl van. Egyelőre Rómában húzódott meg s az első gőzössel megy a Szomáliák közé. — És viszi magával a titkot — tette hozzá l>áuatosan Kalinay. — Ami három embernek a titka, az nem maradhat sokáig titok. A kastélyban is ér­dekes dolgok játszódhatnak le. Elmondotta a tökömornyikkal folytatott beszélgetését, aztán leült az asztal mellé és sebtében papírra vetett néhány sort.- A szerszámládám ugyan velem van, de erre a pár dologra, még szükségem van. Szereztesse be azonnal Pelpán fi holnap reggel egy megbízható emberrel küldje a kolostorba. Tegyék a poriára. És maguknál mi újság? — Nem sok, nem sok, páterkám. A tátrai szanatóriumból tegnap este jött értesítés. Iglóról egy női hang felszólította őket s megkérdezte, hogy Anita Loos tényleg a szanatóriumban lakik-e? Természetesen az utasításaim szerint jártak el s azt felelték, hogy Anita Loos náluk van, de súlyos ideg­beteg, egy-két hétig abszolút pihenésre van szüksége és senki látogatását nem fogadhat­ja. A nő nagyon sajnálkozott, azt mondta, hogy közeli ismerőse Anitának, két napot fog a Tátrában tölteni és szerette volna meg­látogatni. De igy nincs értelme, hogy fel­menjen, ha úgysem találkozhat vele. — Hanna Mirbach. Lehet, hogy a felvilá­gosítás megnyugtatta, de lehet az is, hogy lépre megy. Hiszen egyelőre semmi okuk, hogy veszélyeztetve érezzék magukat. Min­den előkészület megtörtént, ugy-e, a fogad­tatására? — Meg. Három legügyesebb emberem van ott. Ha megjelenik, feltétlenül rajta­veszt. — És Anitáról mi újság?-- Még semmi. Délre várom az embere­met PelpárőL Talán hoz valamit. — Zsembery mit végzett Rinkán? — Jóformán semmit. Csak annyit tudott meg a szobapinoértől, hogy Hanna Mirbach- nak volt férfilátogatőja valamelyik napon. Arra persze nem tud visszaemlékezni, hogy Pénteken-e. — No és a Roltó-ügyben ? — Itt egyik bonyodalom a másik után. A falusiak huszonegyedikén este nyolc órakor látták utoljára a kocsmában. Azt mondta az orvosnak, hogy egy kis éjjeli munkája van. Aztán a kis cselédlánytól megtudtuk, hogy másnap délelőtt náluk volt s a szép ász- iszony iránt érdeklődött. A kislány elmondta azt is, hogy fel volt dagadva a feje, nagyon sápadit volt s igen levertuek látszott, hogy az asszonyt nem találta. A nő levelet ha­gyott hátra neki. — Megszerezték a nőnek az írását? — Igen. A lakásáról elhoztam egy pár írást. Aktái közül kivett néhány sűrűn teleírt papírlapot s a barát elé tartotta. — Igen, ez az iráe, semmi kétség benne. A gyilkos a levelet megtalálta Rol tónál e magával vitte. — Honnan gondolja? — Ment a levél borítékját íz árokban hagyta. Az most nálam van. Benyúlt a reverenda alá s a paimu(haris­nyából kihúzta a levélboritékot. Kalinay összehasonlította a két írást, aztán megelé­gedetten bólintott. — Kétségtelenül ugyanaz az írás. .Akkor abban a levélben valami fontos adat lehe­tett. — Nem szabad tuímerész következtetése­ket megkockáztatnunk — vetette közbe a barát. — Annyi azonban bizonyos, hogy er­re a nőre szükségünk van. Mit mondott a cselédlány, hogy mennyi időre ment el az asszonya? < — Két hétre. — Az igen nagy idő. Annyit nem várha­tunk. És Ferenczy semmit se tud róla? — Azt mondja, hogy a húga elég gjukrau utazik s neki sohasem jelenti be, hogy hő­vé. Kínosan érintette, hogy az asszonyt kap­csolatba hozták Rol tóval s azt erősitgeti, hogy rosszindulatú pletyka az egész. — A doktor egész másképpen tudja — vetette közbe szárazon a barát. — Akkor mégsem marad más hátra, mini várni a szép Krucsay Zsuzskára. — No és páter Laurentius titokzatos gyó­nójáról még semmi? (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents