Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-10 / 33. (2846.) szám

\ XI. évf. 33. (2846) szám * Szerda 1932 február 10 _^U<WARH1M>AB Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja rELELOS SZEm DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖflYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Akik híMmí késnek Udrzal koaliciója a gazdasági válság elleni küzdelem jegyében alakult, csak gazdasági jellegű problémák megoldására vállalkozott és milyen iróniája a sorsnak: minden lépé­sével késett s ezért minden kezdeményezése balul sikerült. A mammut-koalició a mammu- tok lomhaságával ragadta meg a problémákat s mire a válság gyorsiramu menetébe beavat­kozott, akkorára az uj rendszabály, melyet a nyolc kormánypárt nagy nehezen összeszuszo­gott, már régen túlhaladott álláspont volt, régen' fölöslegessé vált anakronizmus lett. A koalíció „alkotásai44 mind ilyen kudarcgyön­gyök voltak, kezdve a mezőgazdasági féírend- szabályokon s végezve a „takarékossági in­tézkedéseken.44 A mezőgazdasági vámokkal például emelni akarták a mezőgazdasági árakat s az ered­mény az lett, hogy az árak még jobban zu­hantak. A kenyériiszt rendszabályával hóna alá nyúltak a belföldi rozsnak, de ugyanak­kor rontottak a búza helyzetén. A külföldi búzával és liszttel szemben prohíbiciót kísé­reltek meg az őrlési törvénnyel, de ezzel pont ai ellenkező hatást váltották ki, mert a tör­vény érvénybeléipte előtt óriási készletek özönlöttek be, a csehszlovák—román és a csehszlovák—jugoszláv kereskedelmi szerző­dés pedig a prémium-rendszerrel megkerülte ezt a probibíciós hatást De a legsúlyosabb következménye volt, hogy kiprovokáiia a vámháborut Magyarországgal, a vámháboru pedig megindította a munkanélWHiség laviná­ját,-a fakitermelésben és faexportban, az üveg- és textiliparban. Nyolc hónap múlva rá­jött a koalíció;: hogy az őrlési törvénnyel bakot lőtt, csendesen érvénytelenitette is, de annak romboló következményeit már nem tudta visszacsinálni. Vagy itt volt az állami alkalmazottak, fize­tésének kérdése. Mikor már egész Európa ál­lamai 10—20 százalékkal redukálták költség- vetéseiket, Udrzal koaliciója a deflációs ár­alakulás dacára éppen emelte a költségvetést és fényűző gazdálkodásának hivalkodó doku­mentumaként kitalálta a 13-ik havi fizetést. Hiába intette a józan ellenzék ettől a lépés­től, az eredmény az lelt, hogy a koalició egy évre rá szánalmas tojástáncot járt a 13-ik fi­zetés visszacsinálása körül. Ez a takarékos- sági intézkedése is pasquillja volt a takaré­kosságnak, a magasfizetésü hivatalnokoktól és tábornokoktól megvonták a 13-ik havi fi­zetést, de a vasutasok központi orgánumának állítása szerint ugyanezek a hivatalnokok és tábornokok „rendkívüli teljesítményekért já­ró jutalom44 címén tízezer koronás jutalmak­hoz jutottak, — legalább is eddig hivatalosan nem cáfolták meg ezt a hiradást. Szóval, amit a jobbkéz megtakarított rajtuk, azt megkap­ták a balkézből. Hát lehet-e ennél követke­zetlenebb, balkezesebb takarékossági politi­ka, tipikusabb félrendszabály? A 13-ik havi fizetés nagy gesztusait addig erőltette Udrzal pártja, hogy most egyszerre egy bakugrással „a fizetéseknek a valutára viszonyokhoz való arányosítását44 kívánja végrehajtani — épp a tisztviselőkkel szemben. Ez, tudjuk, mit je­lent. Ha elővesszük a koalició valamennyi intéz­kedését, mindegyikben ott látjuk a késést és a balkezet. Az anakronizmust. Mutasson a koalíció egyetlenegy gazdasági problémát, amelyet szerencsés kézzel fogott meg. A munkanélküliség ellen indult harcba, csökkentette-e valamivel a munkanélkülisé­get? Sőt: a vámháboruval szaporította. A nagy közterhek ellen panaszkodott, enyhített legalább egyet Is? Sőt fölemelte a vasúti ta­rifát, . emelte a gyufailletéket, behozta az ideiglenes rendkívüli jövedelmi pótadót, emelte az önkormányzati pótadók felső hatá­rát., drágította a cukrot, fönntartotta a semmi­vel sem indokolható rendkívüli adókat, ami­lyen a forgalmi adó, egyszóval mialatt a köz- gazdasági életben az árak lefelé süllyedtek, addig a koalició a terhekkel drágította az életei, És most itt van a legújabb probléma. Há­A NÉMETEK NAPJA GENFBEN Brüning az általános lefegyverzést és az általános biztonságot követelte lefegyverzési beszédében Nem fogadta ei a konverziós íerusaat®* — Gibson amerikai delegátis bejelentései — Jóvátétel! magántátraatósok iaiffessi — Brüning hazasiet ■ Genf, február 9. A lefegyverzési konfe­rencia vitája ma a kora délelőtti órákban folytatódott. Az első szónok Giibso.n nagykö­vét., amerikai delegátus volt. Franciául be­szélt és azzal a kijelen léssel kezdte nyilat­kozatát, hogy az Egyesült Államok a reális eredményekbe vetett biztos reménnyel jött erre a konferenciára. Az Uni-o kormánya nem kételkedik abban, hogy a konferen­cián képviselt többi államot ugyanez a szel­lem hatja át. A diplomaták célja nem az, hogy a nehézségeket letagadják és veresé­güket előkészítsék, hanem az. hmrv bátran szembe száljának a nehézségekkel. Gibson szerint a lefegyverzési konferen­cia kötelessége, hogy előkészítse a nemzet­közi bizalom visszahelyezését régi jogaiba. A történelem kérlelhetetlenül el fogja sö­pörni azokat, akik másodrendű fontosságú kérdésekkel bíbelődve a konferencián nem fognak nyíltan szint vallani és esetleg a döntés elhalasztására törekszenek. Gibson szerint az Egyesült Államok kor­mánya a tengeri lefegyverzés terén vala­mennyi más államot megelőzte. Az Unió a jövőben hajlandó lesz a tengeri lefegy­verzés terén tovább menni és folytatni a megkezdett munkát. Az amerikai delegá­ció a konferencián mindent támogatni fog, ami a fegyverkezések korlátozására irányul, ha e törekvések alkalmasak a nemzetközi biztonság megerősítéséire. A modern civilizációt elsősorban a háborús technika haladása veszélyezteti, igy a mérges gázok és a repülőgépek. Az utób­bi években a világgazdasági krízis is hozzájárult a nehézségekhez, amennyiben az államok pénzük egy részét nem pro­duktív és erkölcsileg nem indokolható ki­adásokra fordították. Beszéde vége felé Gibson kijelentette, hogy az Egyesült Államok delegációja élénk ér­deklődéssel követte Sir John Simon és Tar­áién beszédét, örömmel vette tudomásul, rom hónappal ezélőtt jelentkeztek a szomszéd államokban a bankok pénzügyi nehézségei. A koalíció lapjai akkor a kárörvendő kán­kánját járták és a szomszédok nehézségeit tú­lozva tobzódtak a szomszédok bankjairól szó­ló hiúbb Írek terjesztésében. A koalíciós pár­tok sajtójának lelkiismeretét terheli az, hogy ezzel a hirhadjárattal a 'belső hitelpiacon nem végeztek ép.itő munkát. A bizalom', a hitel oly érzékenyen finom lelki föltételektől függ, hogy a legkisebb pszichológiai zavar nagy ká­rokat okozhat a gazdasági életben. A koalició sajtójának a bizalmi válságban mutatkozó/ effektusát volna hivatva helyrehozni a koalíció uj bank intézkedése, a holnap tárgyalás alá kerülő banktörvényjavaslat. Hetekkel ezelőtt kellett volna már jönnie egy hitelifölja^itó in­tézkedésnek. a koalíció azonban — lomha mámmutszokásához híven —• heteket késett vele. Ez a késés a koalició legfrissebb bűne, de bűnei közül nem a legkisebbik. Udrzal koalíciója mindenkor későn jön a gyógyító re- . oept jeiveU hogy mindkét szónok az általános vitát kéz­zelfogható javaslatokkal igyekezett megélén­kíteni, ami azt bizonyítja, hogy az egyes kor­mányok reális előrehaladást és reális ténye­ket kívánnak. Az elhangzott javaslatokat az amerikai delegáció pártatlanul fogja elbírál­ni. Az előkészítő lefegyverzési bizottságok konvenciós tervezete alapján az Unió hallan­dó a tengeri lefegyverzést folytatni, a tenger­alattjárók fegyverneinét teljesen eltüntetni, csatlakozni azokbog a nyilatkozatokhoz és praktikus rendszabályokhoz, amelyek a nyílt városok légi bombázása ellen szólnak és elv­álta ián a polgári személyeket érintő légi tá­madások korlátozásáról. Ezen kívül a gázhá- boru teljes kiküszöbölését kivánja és hajlan­dó együttműködni abban, hogy a szükséges haderők számát reális bázison megállapítsák az egyes államok részére és a maga részéről előadja azt, hogy milyen hadseregre van szük­sége az Uniónak határai védelmére. Az Egye­sült Államok kormánya megfontolás tárgyá­vá tette azt, hogy mily mértékben csökkent­hetők a katonai kiadások s milyen rendsza­bályokra van szükség e kiadások közvetlen csökkentésére és korlátozására. iriilü; a szónoki @m@Svéi&yan Gilbson után Brün ing dr. német kancellár emelkedett szólásra,' aki nagyszabású beszé­dében többek között a következőket mon­dotta: — Amikor szóláséra emelkedem ebben az órában, tudatában vagyok annak, hogy az összejövetel világtörténelmi jelentőségű. A német nép régóta kívánta ennek az órának eljövetelét. A tanácskozások időpontját jól választottuk meg, mert az emberiség felfogá­sa a lefegyverzés kérdésében az utóbbi idő­ben határozottan a lefegyverzés eszmélje ja­vára eltolódott. Sok; millió ember áhitatosan várja a genfi konferencia eredményét. — Az államok régi és féltékenyen őrzött szuverénitási jogát a véderő kialakításának tekintetében fenséíbb egységbe akarjuk be­sorolni, amennyiben önként a nemzetközi szolidaritás és a béke kötelességkörébe ki- vánjuk vonni. Fia a konferencia nem hoz eredményt, amitől Isten óvjon, akkor az em­beriség később kénytelen lesz belátni, hogy a nagy órát bűnösen és könnyelműen elsza­lasztottá. Valamennyien ismerjük azokat a nehézségeket, amelyeket az elmúlt években le kellett küzdenüiik, amig a mai konferencia létrejöhetett Mr®* azonban nem nézhetünk visszafelé és energikusan és szabadon, elő­ítéletek nélM> előre kell tekintenünk, hogy a soha tö*bó vissza nem térő alkalmat meg­felelően Kihasználjuk. A mi generációnk a há­borúban résztvett emberek generációja. Ha mi »em tudjuk meggátolni a világháború-féle katasztrófák visszatérését, akkor hogy gá­tolj* me& a jövő generáció, amely nem ismeri an-iak borzalmait? Brüning ezután a valódi béke akarásáról beszélt s m’egállapitjo|ta. hogy csak a jóakarat v/zethet célhoz. Akí kibúvót keres és saját dőnyére, vagy a mások rovására igyekszik el­intézni a leszerelés kérdését, bűnt követ el ön­magával és az embdiséggel szemben. Majd igy folytatja: — örömmel üdvöflöm azt a szellemet, amely röviddel ezelőtt a: egyik nagyhatalom vezető államférfijának bfeédében nyilvánult meg, amikor hajlandóm mutatkozott országának hadseregét tízezer egy vérre csökkenteni, ha a többi államok u anezt teszik. El kell vet­nünk azt a törekvd, amely a saját katonai erőnk megtartására és a szomszédok katonai erejének csökkentésére irányul. El kell vet­nünk azt a munkát, amely bizonyos lehetősé­gek csalafinta interpretációjával saját katonai fölkészültségének biztosítására törekszik, míg másoktól elrabolja a fegyveres védekezés le­hetőségét. Az ilyen utak nem helyes utak és a konferenciát bizonyára zsákutcába veze­tik. Brüning a konferencia csődjének végzetes következményeiről beszél és kijelentette, ha a genfi delegátusok erdmény nélkül szétoszla­nak, a világgazdasági krízis még jobban el fog mérgesedni és a világot a szakadék szélére ta­szítja. — Nem tartom szükségesnek hangsúlyozni, hogy a világgazdasági krízis abban az ország­ban tombol a legjobban, amelyet én képvise­lek itt — folytatta Brüning. — A konferencia főcélja a nemzetközi biza­lom atmoszférájának helyreáll itása. — A lefegyverzéssel olyan konkrét és kéz­zelfogható valóságot teremtünk, amely meg­szabadítja a népeket a különböző kételyek végzetes nyomásától. Olyan realitást, amely­nek hatása felbecsülhetetlen értékű és meg­teremti a gazdasági kibontakozáshoz feltétle­nül szükséges morális előfeltételeket. A néma! tézis — A világháború győztesei a békeszerződé­sek bemutatásakor nyomatékosan hangsúlyoz­ták, hogy véleményük szerint a fegyverkezés csökkentése a háborúk visszatérése elkerülésé­nek legjobb módja és igy a népszövetség egyik legfontosabb megvalósítandó föladata. Ezzel a bejelentéssel határozottan kifejezték, hogy az általános lefegyverzésben nem látják az ára­mok biztonságának veszélyeztetőjét. Uraim és hölgyeim, semmi sincsen, ami fölmenthetne bennünket a felelősség alól, ha a konferencián nem teremtjük meg az általános lefegyverzés világos előfeltételeit és a problémát nem oldjuk meg határozottan. A nagy és a kis nemzetek egyformán osztozkodni fognak ebben a felelős­ségben. Valamennyiünknek nagy szerepe van a konferencián. A német nép lelkének egész ere­jével hajlandó az előttünk lévő problémák meg­oldásánál közreműködni.-— A német birodalmi kormány és a német nép saját lefegyverzése után az általános le*

Next

/
Thumbnails
Contents