Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-07 / 31. (2844.) szám

1932 február 7 vasárnap.-PRAXIAI-AWtasJi- H ! ÍRLAP 13 Ön lehangolt? Rosszul érzi Magát? Nem is csoda fly rideg Időjárásnál. Ha meg van hülve, ha köhög, ha be van rekedve, .Marsmaláta* mindig segít ") „Marsmaláta" csak ered éti csomagolásban kapnató. Utánzatot ne lohadjon ell — A törvénytár hivatalos magyar fordításának 1931. évi 71. füzete most jelent meg a következő tartalommal: 155. Hirdetmény a Gsehtestvéri Evan­gélikus Egyház uj szervezetéről — A 72. füzet tar talma: 156. Rendelet az 1931. évi julius 16-án kelt, a T. és R. Gy.-ben 120. sz. a. kihirdetett, a birósági illetékekről szóló rendelkezéseket módosító és ki egészitő törvény végrehajtásáról. — 157 Rendelet a szeszfőzdékben termelt szesz hivatalos megálla­pítására szóló Fucikovsky-rendszerü szeszmérőké- sziilék engedélyezésének korlátozásáról. — A 73. füzet tartalma: 158. Rendelet a külkereskedelem tá­mogatásáról szóló, 1931. évi julius 16-án kelt, a T. és R. Gy.-ben 121. sz. a. kihirdetett törvény végre­hajtásáról — A 74. füzet tartalma: 159. Rendelet a csehszlovák valutának és a törvényes fizetési esz közök forgalmának védelméről szóló, 1923. évi de­cember 14-én kelt, a T. és R. Gy.-nek 1924. évfo­lyamában 7. sz. a. kihirdetett törvény némely ren­delkezéseinek végrehajtásáról. — 160. Hirdetmény a külföldi fizetési eszközöknek vagy a külföldi va­lutára szóló követeléseknek kötelező felajánlásá­ról és az értékpapírok összeírásáról — A cseh­szlovák állam törvényei és rendeletéi gyűjteményé­nek évi előfizetési ára 120 korona, az egyes füze­teké pedig levelenkint 20 fillér. A régebbi 1922— 1930. évfolyamok terjedelmük szerint 120—-180 ko­rona árban kaphatók. Az összes megrendelések egyszerű levelezőlapon az „Államnyomda, Kosice44 címére küldendők. A pénz előzetes beküldése mel­lőzendő. / Masszázs, fürdő, manikűr, pedikűr Praha II., Vodickova ü. — A Szivárvány gyermekujság, mely Ko­máromban Borka Géza dr. gimnáziumi tanár ikilünő szerkesztésében havonta jelenik meg, a szlovenszkói kisgyermekek népszerű újság­jává emelkedett néhány év alatt. Úgy alakjá­nál, rajzainál togva egyike a legjobb gyer­meklapoknak s egyik nagy erénye: szloven- szkéi irók írják cikkeit, meséit, szlovenszkói művész rajzolja a pompás illusztrációkat. Gyermekszívhez szóló, gyermek leikével be­szélgető versek, regénykók, mesék s tanulsá­gos ismeretterjesztő cikkek foglalnak helyet 'benne. Most kezd egy ifjúsági sportregényt Szombathy Viktor, A csodacenter címen, Hor­váth Cézár dr. „Verebek a vádlottak padján44 címmel érdekesen beszél erről a szürke ma­dárról, Bardócz László, egy Írástudással meg­áldott kis gimnazista nevettető jelenetet irt szép mesét közöl a lap Mészáros Gyuri cí­men, versek, kis cikkek, elbeszélések, isme­retterjesztő közi&niények, rejtvényrovat teszi szinessé a lapot, melyet Harmos Károly pom­pás illusztrációi élénkítenek. A lapot a Met- lesioh-nyomdánál lehet megrendelni (Komá- rom-Komárno, Duna ucca) óvd hét koronáért xx Ujrendszerü magtisztiíás. Nem gond töb­bé arankás lóhere- és lucernamagvak érté­kesítése! Magtisztító telepemet kibővítettem a technika legújabb vívmányával: az elektro- magnetikus géppel. Az egyedüli rendszer, mely 100 százalékos biztonsággal választja ki az arankát és egyéb ártalmas magvakat. Bér- tisztitást előnyös feltételek mellett vállalok s államilag ólomzároltatok. A legmagasabb na­piáron veszek mindenféle nyersmagot és leg­előnyösebben adok ólomzárolt lóhere-, lucer­na- és egyéb vetőmagvakat. Winter Ignác magnagykereskedő, Kosice. .5zmHÁzKbtArvK«i>TmA Brogyányi Kálmán: Festőművészei Prága, február 6. Több nagy előnye vau en­nek a könyvnek. Első nagy előnye az, hogy égetően nagy szükség volt rá. Senki még ez­zel a művészi terrénummal nem foglalko­zott behatóan, senki nem vette bonckés alá regionális szempontból Szlovenszkói és Szlo- venszkónak képzőművészetet teremtő légkö­rét. Brogyányi Kálmán ezt a feladatot nem­csak szakavatottan oldotta meg, hanem köny­vében ennél sokkal többet adott: Egyrészt Szlovén-szkot, amelyben igen is van külön mű­vészet, bár ezt mindezideig nem akarták tudo­másul venni, másrészt könyvében a natura­lizmustól kiin dúl ólag rövid áttekintését adja a forradalmasított művészet különböző irányá­nak. Előszavában helyesen mondja, hogy a mű­vészet a fejlődés során még sohasem volt ennyire széttagolt és önmaga kifejezéséért küzdő, mint éppen ma. Azt mondja, hogy eb­ben a kaotikus korban a művészet hasonló az élethez, amely harmóniát és egyensúlyt keres. Sok összetevőről van szó Szlovenszkón, sok mindent kell figyelembe venni, anrig vala­mely pozitív értékelés körébe sorozható eredő­re jutunk. Brogyányi megtalálta ezt az eredőt: kimutatta, hogy él Szlovenszkón egy sereg művész, aki ha talán nyugateurópaí viszony­latban nem is állja meg a helyét, speciális szlovenszkói vonatkozásban elsőrangút nyújt. Nem értek vele együtt ott, ahol azt mondja, hogy Szlovenszkón a kultúra egyetemes szín­vonala és ia termelésben elfoglalt szereke és ezzel együtt a jelentősége is periférikus. Ezt a periférikus jelentőségét ráhúzza a szloven­szkói festőművészéire is, ami alapvető hiba, mert egy országrész regionális színezete ter­mészetesen hatással van az egyes művészi termelőkre, viszont azonban kétségtelen, hogy amennyiben az egyes művészi egyéni­ségek száz százalékosan teremtő emberek, mű­vészetüket már csak azért is el tudják vonat­koztatni minden regionalizmustól, mert a művész önmagát adja és ha történetesen egy uj Rembrandt születik Szlovenszkón, azonnal saját hatáskörében és saját kategorikus im- perativusáva! megszünteti a túlzottan kihang­súlyozott regicnalizmust. A könyv második fejezetében igen helye­sen szól a szempontról és pedig arról a szem­pontjáról, amelyet akkor foglal el, amikor a képzőművészetről általában és a szloven­szkói képzőművészekről szól. Világosan mutat rá arra, hogy milyen összefüggések vannak egy ország gazdasági élete és a művészet kö­zött. Három fokot említ meg, amelyekkel a lényeget megközelíthetjük: a tárgyilagosan önmagában vett műalkotást, az alkotó egyén pszichológiai tartalmát és annak a társada­lomnak a helyzetét, amelyben az egyén alkot. Ennek a háromnak szintézisbe kelj ugrania, hogy komoly értékű művészet jöhessen létre, olyan, amellyel regionális, tehát azuttal szlo­venszkói szempontból foglakozni lehessen. Könyvében végigkíséri a XVIII. század máso­dik felétől kezdődően a különböző fordulópon­tokat és arra a konklúzióra jut, hogy a má­sodik fordulón túl a mai művészetnek szo­ciális konzekvenciái lehetnek csak. „Az uj művészet kiindulópontja csakis a tömeg, vele együtt a kollektív rend lehet, melybeu az iu- dividum a tömeg érzéseiből és akaratából al­kotva a tömeghez szól. Ennek pedig ma ná­lunk útját állja az egyetemes anarchia. Ezek a festőművészet távlatainak végső pontjai az egyetemes vonalon.“ Ettől a konklúziótól az­után áttér a szlovenszkói művészet történel­mi változatára, majd az egyes szlovenszkói szlovák és kisebbségi festőművészek alkotá­sainak beható analízisét adja. Ha nem is Írhatjuk alá azt, hogy a ina mű­vészetét a régitől lényegében a kollektív szel­lem határolja el és hogy a kettő közötti fő- különbséget az alkotja, hogy az egyén a tömeg szükségleteiből, érzéseiből, szóval leikéből táplálkozik és csakis a tömeghez szólhat, ha ezt Brogyányi könyvének főhibájául is rójuk fel, meg kell állapítani azt, hogy ezen a világ­szemléleti és esztétikai ellentéten tnl a könyv, mint a képzőművészet és speciálisan a szlo­venszkói képzőművészet kimerítő analízise, valóban értékes s fontos. Szintézis ez a könyv, amely összefogja a szlovenszkói széteső és szertezilált alkotóerőket és csak ezen a szin­tézisen keresztül tudhatjuk meg, hogy a szlo­venszkói művészet berkeiben élénk és erőtel­jes élet uralkodik. Olyan ez a könyv, mint egy pompásan sikerült hatalmas képzőművészeti kiállítás, amelyen, minden festő legjobb és legjellegzetesebb müvével szerepel. Megismer­kedünk vagy két tucat festővel, akiknek képei különben alig kerülnek kiállításra és ha még­is, akkor átütőerejük megtörik a közönség kö­zönyén. Brogyányi könyve arra van hivatva, hogy ezzel a közönnyel megbirkózzék és meg­teremtse azt, amit eddig nagyon is nélkülöz­tünk: a szlovenszkói képzőművészet fórumát. Neubciuer Pál dr. Az uj Győry-honyv elé Győry Dezső: Hol a költő? Versek — A Kazinczy Szö­vetkezei kiadása Kicsit késve, — úgy, mint a siker, ame­lyet a költő érdemel, — most áll a nyomdá­ban megjelenés előtt Győry Dezső legújabb verseskönyve, a „Hol a költő?4* Pár napon belül kézhez veszik azok, akik várják s bármilyen várakozással veszik kézbe megle­petéssel fogják forgatni. Győry Dezső neve közérthetően alakult ki a „Hol a költő44 után a formájára lelt plasztikus Urai egyéniség és a szlovenszkói magyar kollektivum példás ki­fejezőjének fogalmává. Bennünk a „Hol a költő44 egyforma értékű verseinek elolvasása után ez a fogalomképződés már végbement s körülnézve a szlovenszkói magyar szellemi élet sivárságában, felbuzduló örömmel keli hangpt adnunk annak, hogy Győry Dező uj könyvében lappangó sóhajaink gondolattá formálódását, kínzó gondolataink művészetté emelkedését, vágyaink helyeslését és jövőnk ködös képeinek meg-megvilág*ását fedeztük fel. Győry Dezsőről azt tudtuk eddig, hogy len­dületes költő, az ifjúságnak, — a főiskolás diákság többszörös hitvallása szerint — szel­lemi vezetője, az irodalmi mozgalmak egyik gondviselője, tehervállaló fő indítója. Költőnek olyan, aki ezeket a kulturális, tár­sadalmi, a néppel és a földdel tartó intel­lektuális törekvéseit szavakon és tetteken kí­vül versekben is kifejezte, tehát a versekben is él és az életben is versein keresztül lé­legzik. Ezért már kezdettől olyan költő volt Győry, aki hat s akinek hatása ki is mutat­ható szlovenszkói magyar életünkben, első­sorban az ifjúság között. De egészen általános ez a hatás eddig még nem volt, aminek megint az a magyarázata, hogy Győry Dezső nem kis­igényű, nem könnyen elégedő versiró, hanem óriási belső feszi te ttségekkel küzdő és birkó­zó robusztus művész, akinek az ereje, mint minden igazán nagy és értékes erő, nem a könnyen felpattanó engedékenység, hanem a legnagyobb ellenállás irányába igyekszik. Bá­tor költő, igaz, hittel-teljes költő, felelősséggel kiteljesedett, egyenességével lenyűgöző, sze- retetünkre édemes költő. Versei úgy állnak borús egünk alatt s kétoldalt sorsunk ország- utja mellett, mint a sudár jegenyék. Irodalmi méltatásuk is el fog következni a „Hol a költő44 után, ez biztos hitünk. Mó­ricz Zsigmondinak a „Nyugatiban korábban megjelent elismerő cikke után most a nehe­zen hivő irodalom tartózkodása is fel fog en­gedni a költő iránt, aki nem a vásár mutat­ványos sátrában, hanem kint a szabadban, magas hegy tetején dalol csengő hangon. És olyan módon csinálja ezt, hogy időnkint behunyt szemmel és kézbe temetett fejjel kell hallgatnunk. Sejtéseinknek is hangot ád. Ölömmel hallgatjuk & ha valahol, néhol és néha fáradtabb, egész lelkűnkkel vele érzünk. A „Hol a költő44 után határozottsággal tud­juk. htyry Győry Dezső hangja egyre ma­gasabbról fog szólni hozzánk. 1 (ón.) (*) Kuliturestély Gután. Gutáról jelentik: A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet gutái fiókja múlt év ősze óta fejt ki rendszeres munkásságot. Legutóbb a tantestület tagjai egész estét betöltő előadást rendeztek. Az es­télyen négy egyfelvonásos került színre s bennük Németh Gyuláné, Beke Ilona, Bab kő Erzsébet, Tóth Kálmán, Bartalos Jenő, Som- lyay Endre, Fekete Mihály, Marosi Gábor, Nagy József szerepeltek. Fekete Erzsébet sza­valt, Borka Ferenc és Bolczek Jenő három zenedarabot adtak elő harmóniumon és he­gedűn. Magyar szólót táncolt Beke Ilona. A termet zsúfolásig töltötte meg a közönség. A betanítás és rendezés érdeme Borka Anna tanárnőt illeti. Az előadás tiszta jövedelmét a kulturegylet női szakosztálya a szegények felsegélyezésére fordítja. A tüdeje újra egészséges te z! A tüdöbaj legújabb, teljesen megbízható gyógymódjáról ingyen és bérmentve küld fe világosító füzetecskét Jankó J. D. gyógyszerész, (cime: Bratislava, 187-es póstafiók) mindenkinek, aki közli vele pontos címét. (*) Hubay Jenő a régi gárda tiszteletbeli tagja. Budapestről jelentik: A Magyar Atlétikai Club régi gárdája kedden este az Országos Kaszinó­ban gyűlt össze. A vacsorán Hubay Jenőt, a Ze­neművészeti Főiskola főigazgatóját, a gárda tiszio' lelbeli tagjává avatták. Az avatóbeszédet Pékár Gyula mondta, hangoztatva, hogy nyolc operát irt már Hubay Jenő, aki ezenkívül Dante és Petőfi szimfóniájával tette világhírűvé nevét és most is egy uj, nagyszabású operát ir. Nemrégiben ötven rádióállomás közvetítette a Dante-szímfóniát, Hu­bay Jenő válaszában kijelentette, hogy noha soha életében nem sportolt, büszkeséggel tölti el, 1’ogy az ország legelső sportklubjának tagja lehet <:s tudatában van annak, hogy a sport milyen érté­ket jeleni a nemzeti művelődés szempontjából. (*) Színházi esték Komáromból Komáromból jelentik: A Földes-féle nyugatszlovenszkói szín­társulat több-kevesebb érdeklődés mellett ját­szik. A lanyha érdeklődés a gazdasági helyzet következménye s ezt természetesen elsősorban a színház érzi meg. Operettek nagyobb közön­séget vonzanak, míg a színmüvekre, finomabb vígjátékokra kevesebb néző jön el. A színház együttese általában beváltott, de az állandó nagy repertoár, a naponta változó darab külö­nösen nagy föladatét ró a vidéki színészekre s igv néha a szereptudással s a szerepek belső kidolgozásával van baj. A diszletezés és kiállí­tás is erősen magán viseli a gazdasági pangás bélyegét. Két-három színészről és színésznőről meggyőződtünk, hogy jelesen megállják helyü­ket, néhányan azonban nem érték el még a vi­déken is kötelező játszási nívót: Az utóbbi já­tékok közül sikerült a Zöld bárány — a kiállí­tást kivéve —, ez a. darab csupa, vidámság és trükk, amit a maga lehetőségei között színre is hozott a társulat. A primadonna szerepében ki­tűnő volt Kádár Gaby, aki őszinte müvéMi ér­zéssel s lelkiismeretes tudással nagyon szép alakítást nyújtott. A különben mindig jó Bihari — aki elsőrangú 6zinész és jó beszédtechnikája van —, ezúttal túljátszottá szerepét s a trükkös darab inkább kiabáló darabbá változott. Kitűnő színész Földes direktor, ha nem akar4 karzati hatásokat elérni, Gábor György lelkiismeretesen játszik, csak több változatosságot kell belevin­nie játékába, Honti dr.-tól több nyugodtságot várunk, Harsányi Margit kedves szubrett. Né­hány jelenet elsikkadt. — Szijj Ferenc dr.-nak Jókai regényéből alakított Elátkozott Család cirnü nagy sikerrel játszott drámájáról szóltunk. Ezt a darabot Földes direktor kőrútján más színpadokon is játszani fogja. — Csütörtökön Mihályi Vilcsinek, a társulat egyik legerősebb tagjának volt jutalomjátéka. Bús Fekete Lász­ló—Góth Sándor: Ferike, mint vendég című, sok kacagással kísért vigjátékában lépett föl s nagy színészi képességeit bontogatta finom szí­nekre. Mozdulatai, szavai, játéktechnikája ismét arról győztek meg, hogy R. Mihályi Vilcsit nagy színpad is méltán fogadhatja büszkeségének. Csupa rutin, művészi érzés, intelligens tudás ez a művésznő. Bihari Nándor nyugodt, fölényes játéka méltóan alkalmazkodott partnemőjékez. Tordai Magda rosszul kapott szerepet e játék­ban, mig Kádár Gaby prózai szerepben is finom, kellemes játéku. Meggyőződéssel s nagy lelki­ismeretességgel játszik. Sas Masa nekivaló sze­repet kapott, bájos és diszkrét, temperamentu­mos. Honti Sándor dr. most jól kihozta a sze­repben rejlő alakot, Sashegyi József a szerep­pel s a kiejtéssel küzködött. Mint epizódfigurák Mihályi Lici, Gábor György és Tégláséi Émmi igyekeztek sikerre vinni a darabot. Néhányon nem voltak „benne“ a játékban s a címszereplő s a többi szereplő közti játékdifferenciák észre­vehetők voltak. — R .Mihályi Vilcei különben jutalomjátéka jövedelmének egy részét a Teí- léry-árvák javára juttatta el. (sz.) (•) Magyar Goethe-ünnep. Budapestről jelentik: A Magyar Goethe-Táreaeág é6 a főváros népmü- veiőbizottsága együttesen üli meg a legnagyobb német költő hálájának századik évfordulóját. Ki­lenc előadást rendeznek az egyetemen, minden­kor kedd délután fél 7-től 8-ig neves előadókkal és művészekkel. Az első Goethe-estét a főváros képviseletében Liber Endre nyitja meg. Lukács György, e Goethe-Társ' ' elnöke előadást tart Goethe mint ember és műd iró címmel. Ros- nyayné Simonffy Margót magyarul, Gárdos Nolli németü szaval (*) Meghalt Wienawski leánya. Londonból jelen­tik: Wienawskinak, a nagy lengyel hegedűművész­nek legifjabb leánya, lady Dean Paul Londonban meghalt. Az elheunyt atyjának kiváló zenei képes­ségeit örökölte és „Poldowski“ álnév alatt igen kedvelt zeneszerző volt. Főként Viktor Hugó és Verlaine költeményeire irt dalai örvendtek nagy népszerűségnek, de zongora- és zenekari művei is gyakran szerepeltek a műsorokon, „Csend41 cirnü operáját pedig az angol operaszindikátus nemrég fogadta el előadásra. Utolsó éveit anyai küzdelmek és családi gondok nehezítették meg. E napok egyi­kére tűzték ki nagyszabásu szerzői estjét, amelytől nagyon sokat vártak. Utolsó szavai ezek voltak: — Ne hagyjátok el szerzeményeimet, tartsátok meg mindenáron a hangversenyt. — A renárbizott­ság tagjai elhatározták, hogy a hangversenyen, gyászruliában jelennek meg. MEGJELENT Gáve! Béla tarsár Egyesített esztendők ■giMmWBBB—tiMIII I I IFFllflIIWIfIIMliaMB—— A „fővárosi zászlós*' regénye c. háborús könyve. Ára 32 Ke. Kapható a könyvkereskedésekben. I A 322 oldalas, hófehér papíron nyomott könyvet 32 Ke. bekül­dése ellenében portómentesen küldi a szerző. Mukaóevo — Munkács Komensky utca 68.

Next

/
Thumbnails
Contents