Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-06 / 30. (2843.) szám
1932 február 6, szombat. IíRXGAiASaO^ARHIRIjAE? Egy magyar kalandor rejtélyes utjai, halála és föltámadása Találkozás a Budapesten eltemetett Lipscher Rács, február 5. A Neues Wiener Journal párisi tudósítója, a magyar származású C. Benedek irja lapjának a következő érdekes cikket: „1914 január közepén — irja Cail- laux emlékirataiban — amidőn Calmette- nek a Figaróban ellenem irt támadásai tetőpontjukat érték el, egy ismeretlen ember jelentkezett a pénzügyminisztériumban és olyan energikusan követelte kabinetfőnökömtől bebocsáttatását, hogy végül is fogadtam. Azt mondta, újságíró, és igazolta is, hogy az; elbeszélte, hogy régebben a ma gyár miniszterelnöknek, Tisza István grófnak párisi propaganda-ügynöke volt és ennélfogva bizonyitékok vannak birtokában arra vonatkozóan, hogy Calmette, a Figaro főszerkesztője, évi 30.000 frankért eladta magát Tisza István grófnak.'* Lipsdher Ltpót ezzel a francia pénzügy miniszternél tett látogatásával léipett be a világtörténelembe, egy félévvel a háború kitörés© előtt. Nem tudni, valóiban ügynöke volt-e Lipscher az akkori magyar kormány nak, bizonyos azonban, hogy krokodilbőrből készült irat táskájában marokenbőrbe kötött igazolványoknak egész könyvtárát hordta m ágává, amelyek szerint munkatársa a Temps-nak, a Figaró-nak és egyáltalában minden olyan párisi lapnak, amely akkor valamit számított. Hogy vájjon ezek az igazolványok igazak voltak-© vagy hamisak, sohasem lehetett pontosan megállapítani. Az valóság, hogy közvetítő tevékenységének eredményeképpen előkelő párisi lapok igen behatóan foglalkoztak Magyarországgal, a magyar munkapárt megalakulásával, különösen pedig Tisza István gróffal, akinek fényképét az Illustration első oldalán közölte. Tisza gróf azonban nem utalta ki Liip- schernek a közvetítői dijat, mivel arcképének közlését nem rendelte meg — min© különös bonyodalmak keletkeztek, amíg végül is Liipsdher nagy botrányt rendezett, azután elutazott Parisba Caillauxhoz. Caillaux magyar intimasa Ez időtájt a magyar politika éber figyelemmel vizsgálta Párist. Károlyi Mihály személyesen ment Poincaréhoz is, aki ügyvédi pályafutása kezdetén a Károlyi-család jogi tanácsadója volt. .Minisztériumbeli dolgozószobámnak két szárnya szélesen kitárult — inja Caiilaux emlékirataiban — Károlyi Mihály gróf, a magyar függetlenségi párt elnöke jött hozzám kihallgatásra. Kifejtette, hogy a függetlenségi párt azon dolgozik, hogy a Monarchia, vagy legalább is Magyarország lépjen ki a Hármas Szövetségből és arról beszélt, ilyen viszonyok között milyen kellemetlen a függetlenségi párt számára a Figaro-nak Tisza-barátsága; továbbá, hogy ő maga is személyesen jótáll a Lipscher-féle adatok hitelességéért, amelyek szerint Tisza István gróf Calmettet valóban megvesztegette." Caillaux akkor Károlyi gróffal abban egyeseit meg, hogy a függetlenségi párti képviselők a miagyar parlamentben a Tlszádigy- ben interpellálni fognak és hogy néhány magyar képviselő, aki a tényállást ismeri, Calmette-el szemben a szaijnai eakiidtbíróság előtt vallomást tesz. Mindennek, természetesen, Lipscher volt a mozgató rugója. Szakadatlanul dolgozott, közvetített, agitált, nem ismert fáradtságot. Á szélhámosnak és az Idealistának sajátságos keveréke volt ez a Lipscher. Állandó péüzsóvárság üldözte és a legtöbb dolgot mégis idealizmusból hajtotta végre. így a Tisza—Calmette-ügynek a bizonyítékait is díjtalanul juttatta Caillauxnak a kezébe, sőt még pénzt is áldozott az ügyre. Caillaux elismeri emlékirataiban, hogy Lipschérnék készkiadásaira többezér frankkal adósa- maradt. A sors úgy akarta, hogy Lipscher ezt a pénzt sohase kapja meg a francia pénzügyminisztertől. Az események ugyanis egymásra tornyosod- tak. Calmette Caillaux elleni kampányában tűimen t a jóizlés határain és lapjaiban Caillaux- nénak szerelmes levelit kezdte közölni, amire Caillauxné fölkereste Calmettet a szerkesztőségben és agyonlőtte, Gyilkossággal vádolva, csaknem ugyanakkor állott a francia esküdt- biróság előtt, amikor már más gyilkos fegyverek is eldördülték éspedig Szarajevóban; a magyar képviselők nem mentek a szájnál bíróság elé, hogy vallomást tegyenek és Lipscherüék is el kellett hagynia Franciaországot: kitört a háború. Lipscher fölosztja Elzászt Lipscher aztán a háború alatt megpróbálta, hogy ebből a Caillauxval való összeköttetéséből tőkét kovácsoljon. Kapcsolatba lépett Lancken báróval, a megszállott Belgium kormányzójával, akinek francia ügynökként mutatkozott be, mint Caillaux jóbarátja.. Közben pedig Parisban maradt barátnőjét, Therése Du ver get Caillatix- hoz küldte, akitő1!, mint ismert belpolitikusíól, abban az időben a világ nagy dolgokat várt. Mindössze annyit akart, hogy Caillauxtól megkapja a neki járó összeget, ami Caillaux szerint kétezer frankot tett, szerinte azonban legalább tízezret. Az bizonyos, hogy Lipscher sohasem kapta meg ezt a pénzt. Caillauxtól, de megkapta ennek többszörösét Lancken bárótól, aki előtt Caillauxval való levelezését úgy tüntette föl. mint politikai tárgyalásokat. Ezldőtájt Lipscher Hollandiában ütötte föl szállását és Hágából utasította barátnőjét, hogy milyen leveleket írjon neki Páriöból. Ezekben a levelekben, amelyek később a Caillaux ellen indított hazaárulá- si pör.ben ismertetekké lettek, igen gyakran előfordulnak a „Josef“ és az „Öscar“ nevek, amelyek .állítólag Caillauxt és Láncként jelentettek. A német báró, Vilmos császár bizalmi embere, minden hátsó gondolat nélkül hitt az ügyben; Lipscbernek hatalmas összegek folytak a kezébe, Lancken részletes terveket dolgozott ki a közeledő államcsínyre és a francia—német különbékére nézve, amely Elzász-Lotharingiát fölosztotta volna a hadviselő államok között. Hogy ebből mi volt az igazság és mi volt a mese, azt senki sem fogja megtudni. Vájjon, Caillaux valóban államcsínyt tervezett-e, hogy az ouohyi találkozó Lancken báró és vele együtt más német államférfiak, másfelől pedig Paul Deschanel, d'Estournelles de Constaat, León Bonrgeois és Josef Caillaux között valóban lezajlott-e, hogy a genfi tó partján álló titokzatos villában csakugyan rendeztek-e találkozásokat, ma, miután az első Caiihrux-pör mindezt igazolta, a másik pedig mindezt tagadta, nem lehet többé megállapítani. Meghalt a Schwartzerben Lipscherrel, aki a Caillaux-pÖrben a vád koronatanújaként oly híressé vált, a háború máso dik felében a berni német követnek, Romberg- nek az előszobájában találkoztam. Akkor valami francia titkos aktákkal házalt, amelyeken — akár hamisak voltak, akár valódiak, — Lucien Beenard államtitkár aláírása pompázott. Rom- berg éppen olyan vakon hitt neki, mint Dutasta, a berni és Barére, a római francia követ és még sokan mások is. E sorok Íróját azonban meglepte az a tény, hogy ezen, az államtitkárokkal és aranymilliókkal játszó Lipscheren, aki Bernben minden követségen otthonos volt, már a paralizis progressíivának csalhatatlan jelei látszottak. Mialatt a világsajtó szenzációs leleplezéseket várt tőle. a legfelsőbb törvényszék pedig azon a ponton állott, hogy Caillaux-t halálra ítélje, én készen voltam arra a hírre, hogy Lipscher Lipótot valami állami őrültekházába szállítják. Ez a feltevésem nem is csalt. Lipscher Lipót a monarchia felbomlását már a burghöltzlii őrültekházábán élte át. Araikor a háború végén a legelső élelmiszervonatokat indították útnak Becsbe és Budapestre, egy ilyen vonat zárt szakaszában szállították Lipscher Lipótot Budapestre. Akkor már sem engem, sem barátait nem ismerte meg és egyetlenegy összefüggő mondatot nem tudott mondani. Egy év múlva a budapesti Schwartzer-szanatóriumban halt meg. A kerepesiuti temetőben temették el és az újságok még egy év múlva is megemlékeztek róla. Mindenesetre halott volt s annak rendje és módja szerint eltemetve. Azt hihettem legfeljebb, az eliziumi mezőkön találkozom vele még egyszer. Föltámadás az áceánjárón De jóval hamarább viszontláttam: 1923 junius 28-án Southampton mellett a „Relation" óceánjáró gőzös elsőosztályu fedélzetén. Southamptrm- ból utaztam Hamburgba a hajóval, amely Amerikából jött. A legelső ember, akivel a fedélzeten találkoztam, Lipscher Lipót volt. Amerikai szabású kabátot és fehér flanelnadrá- got hordott. Azt hittem tévedek és valami csodával határos hasonlatosság esete került elém, de Lipscher megismert és ö lepődött meg rajta, hogy találkozunk. Igen jókedvű volt, hangosan és sokat beszélt, én pedig hosszú ideig szóhoz sem tudtam jutni. — Hát nem halt meg? — kérdeztem végül. — Lipscher Lipót mindenesetre, visszahozha- tatlanul meghalt, — mondta mosolyogva, — most más nevem van, a hajókönyvben megkeresheti év; amerikai állampolgár vagyok. Most a jenkik számlájára dolgozom, de most már nem államtitkokról van szó, hanem ipari titkokról. Egyenest Höchstbe megyek, vagy talán másfelé is ... többet nem beszélhetek erről a dologról. De azt elhiheti, hogy újra dögivei van pénzem. Zsebébe nyúlt és hanyag mozdulattal egy marék aranydollárt vett ki kabátja zsebéből. Felém kinálta, de én ösztönösen visszahúzódtam kinyújtott kezétől és örültem, mikor Hamburgban a hajót elhagytam ... Ma, mikor a titokzatos jelenségek mind nagyobb mértékben nyomulnak az általános érdeklődés középpontjába és amikor a hadi kémkedésekről vaskos kötetek jelennek meg, én sem hallgathattam el találkozásomat ezzel az örökös titkos ügynökkel, ezzel az emberrel, aki megőrült és meghalt, akit eltemettek és aki megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan módon mégis él és dolgozik; korunknak ezzel a bolygó zsidójával, akinek a léte annak a szimbóluma, hogy a nemzetek fogcsikorgató civódása és a diplomata-konyhák titkolt szennyese tűi él Népszövetséget, világbékét és világháborút. Viskovsky: A leszerelési konferencia legégetőbb kérdése: a légi és gázháboru A csehszlovák nemzetvédelmi a leszerelés problémáiról miniszter nyilatkozik Egészség fény által Ultraviolett sugarakkal való sugaraztatás quarz- lámpa segítségével. Az Original-Hanau mesterséges nap természete* kiegyensulyzását képezi a városiak nemtermészetes életmódjának. A vérnyomás alacsonyabbá válik. A szövet és anyagváltozás növekszik, amivel egyidejűleg emelkednek az életfunkciók is. Jobban fog kinézni, súlya és étvágya növekszik (gyakran csodálatos mértékben), álma mély és egészséges lesz. Géni, február 5. Viskovsky Károly dr. csehszlovák nemzetvédelmi miniszter és a leszerelési konferencia delegáltja a sajtó képviselői előtt nyilatkozott a leszerelési problémáról. A konferencia esetleges elhalasztása szerinte nagy csalódást jelentene a reménykedő emberi&eig számára. Ma egyetlen eszközt sem szabad 'kihasználatlanul hagyni, amikor arról van szó, hogy azokat erősítsék, kik a béke jövőjében hisznek. Csehszlovákia a kisautaut többi államaival egyetértve a leszerelési konferencia problméáit is ebben a szellemben akarja kezelni. A csehszlovák delegációt — Úgymond — áthatja az a becsületes akarat, hogy nyílt arccal együtt dolgozzék a probléma megoldásán minden előfeltétel és hátsó gondolat nélkül, ha ugyanez következik be más oldalon is. A csehszlovák delegáció alapvető álláspontját áthatja a békét szerető mély érzés, de amellett a köztársaság biztonságának és érinthetetlenségéuek garanciáját is szem előtt tartja. A mi fegyverkezésünkről oly mér lékben mondhatunk lé, amilyen mértékben más részről garantálják biztonságunkat és önállóságunkat. Nem tartozunk azok közé, akik azt vallják, hogy előbb mások legyenek a kezdeményezők, de nem vagyunk olyanok se, kik egy körben mozogva állandóan azt mondják: „először garancia, azután leszerelés". Ellenkezőleg, azt hisszük, hogy mindakeltőt meg lehet oldani, de nem vagyunk olyan hiszékeny emberek, hogy a legújabb események következményeiből ne tanuljunk és ne legyünk tekintettel a viszonyok bizonytalanságára, amely elővigyázatos, lépésről-lé pésre való eljárást igényel. A konferenciát a fegyverkezés csökkentése és korlátozása konferenciájának nevezik, tehát nem leszerelési konferenciának. Kétség nem fér ahhoz, hogy a demagógia megragadja az alkalmat arra, hogy a teljes leszerelés jelszavát mint a béke látszólagos garanciáját kihasználja. Téves dolog volna azt a nézetet táplálni, hogy egy egyszerű határozat, vagy egy leszerelésre vonatkozó egyezmény egyúttal a háború teljes elhárítását jelenti. A háborút nemcsak fegyverek idézik elő, illetve az, hogy egyik-másiknak fölfegyverzett hadserege van. Egy fölfegyverzett hadsereg nemcsak akadályát képezheti a háborúnak, hanem a fegyverkezés egyensúlyát is előmozdithatja. A háború tulajdonképpeni okai ellen harcolni, ez az a cél, amelyet a népszövetségnek követnie kell. A hadsereg fölszerelése és karbantartása a világválság és az állampénzügyi válság idején a iegaktuálisabb kérdés. A szolgálati idő korlátozásának a kérdésében Csehszlovákia már fix álláspontot fogadott el. Vannak azonban még kérdések, amelyek a fegyverkezést illetik s ezek között legfontosabb a tengeri és légügyi fegyverkezés. Az első kérdésnél nem vagyunk közvetlenül érdekelve. A másik kérdés azonban lényegesen érint bennünket. Ez a kérdés szoroUltraviolett sugaraztatásnak nagy jelentősége van leendő anyák számára (az életerő növelése és ezzel a terhességgel járó ismert zavarok eltávolítása), szegény és gazdag gyermekek számára egyaránt (az angolkór biztos meggátlása, de teljes kigyó- gyitása is a legnehezebb esetekben, valamint az ebből keletkező betegségek eltávolítása, mint szamárköhögés stb.) lábbadozók számára (gyors gyógyulás) szívbetegségeknél (a vérnyomás leszállítása) hivatásuknál fogva tulerötetetteknél, idegeseknél és anyagcserezavarokban szenvedőknél, köszvénye- seknél. rheomásoknál stb. Könnyen hordozható mesterséges napfény (Asztali lámpa áram szükséglet csak 0.4 kw) már 1293 - Kf-ért egyenáramra és 2513-- Kc-ért váltóáramra. - Részletfizetésre is kapható. sara összefügg a légi háborúval, amely nem ismer határokat és amelynek nincsenek hinter- 1 áradjál. Ez a fegyvernem veszélyt jelent háború ©setén a polgárságra és beláthatatlan következményei Lehetnék, Ide tartozik még a vegyi, vagy gázháboru kérdése is. Ez a legégetőbb és a legsúlyosabb leszerelési probléma. Az ügy súlypontja nem az egyezmény megkötésében, hanem inkább a szankcióiban rejlik, éppen ez a legkényesebb oldala a problémának. Azonban ezen kérdés elől sem lehet kitérni. Mindezen problémák megoldása nélkül a konferencia eredménye csak csonka lenne. A miniszter meg van győződve arról, hogy a konferencia mindeme nehézségek dacára nem fog pozitív eredmény nélkül befejeződni, még ha csak a fegyverkezés szüneteltetésére nézve egyeznek is meg. Viskovskv visszakér Prágába Geaf, február 5. Viskovsky nemzetvédelmi miniszter, aki Belles külügyminiszter mellett mint a csehszlovák kormány képviselője Géniben volt a leszerelési konferencia megnyitásán, s a csehszlovák delegáció összes előtauácskozá- sain részt vett, most visszatér Prágába, A nemzetvédelmi miniszter megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a további tárgya Iá: okiul informálva legyen éa hogy szükség esetén ismét személyesen részt vehessen a leszerelési konferencián. Viskovsky tegnap látogatást tett a francia delegáció vezérénél, Tardicu hadügyminiszternél. Benes külügyminiszter továbbra is Genfben marad a külügyminisztérium és a vezérkar delegáltjaival együtt. ___5^ Ka pható minden orvosi szaküzletben, nagyobb elektrovállalatoknál és az A. E. G. minden lerakatánál. I A. PINSKER, Jr 1 PR AHA II, j| Krabovská 7. 1 Telefon 34328. H A Quarzlampen- jWr/’ » / | Gesellschaft m. b. H. ^ ' I Hanau-Linz, & / / / I képviselete. JL / / / A jf + w .......4y v