Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-28 / 49. (2862.) szám
10 'PRXGAl-MAG^fc-HIKhAfr TELT KEBLEI! lehetnek minden hölgynek minden korban az orvosilag' ajánlott „Ideal-Mixture" krém használata által, mely a keblet fejleszti, erősíti, frissíti és annak kecses formát ad. A csúnya mélyedések és a kiá tő csőn ok eltűnnek. A nyak szebb lesz. Gyenge lábszáraknak szép formát ad. — Sok köszönőlevél. Amennyiben nem volna eredményes, visszafizetem pénzét Ára 8 — K£, egész kúra számára 16.— Ke. Sza litja: Dr. Kemény Miklós, Kosiee E. Post schr. l2jM. 17 Movensko. _____________________ vers um Bucligiemeirsohaft, a Prometheus filmvállalatok és az Internationalie Arbeiter- hilfe-szervezet terjesztik ma Németországban a könyv, a betű, a kép, a folyóirat és mozivászon segítségével a kommunista propagandát. Több, mint ötven lapkiadó és fümváttcdnt tartozik Miinzewberg elvtárs vezetése alá, aki teljesen diktatórikusán uralkodik nagyszabású vállalati fölött és üzletileg és politikailag csak a moszkvai komi tónak tartozik felelőséggel. Ez a propaganda és szervezkedés elsősorban a szociáldemokrácia ellen irányul támadólag, hiszen — mint mondottuk — a cél az, hogy az egész német proletariátust a maguk oldalára hódítsák. Ugyanakkor azonban a kommunista mozgalom lázas sietséggel építi ki fegyveres szervezetét is, hogy meg tudjon küzdeni a hitlerista „veszedelem“-mel. Ezekután könnyű elképzelni, hogy a német kommunizmusnak ez az uj kurzusa és szervezete sokkal veszedelmesebb, mint az a másik, amely csak felesleges összeütközésekbe vitte bele a híveket és ezzel egyre nagyobb ellenállásra buzdította a polgári társadalmat. A nagy tömegmozgalom, sztrájkkok és tüntetéseik egyelőre elcsendesedtek, de az elnökválasztási harc hat-nyolc millió kommunista szavazata meg fogja mutatni, hogy ez a szívós és tervszerű propaganda- munka milyen eredményeket tud elérni. A nemzeti szocialista mozgalom óriási jelentősége pedig éppen abban van, hogy ma egyedül Hitlerék látszanak annak a kézzelfogható hatalomnak, amely Németország és Közép- európa további bolsevizálását meg fogja tudni akadályozni. Makkal Já?Wos. — Soff őr tanfolyamok a kassai állami ipariskolában. A kassai állami ipariskola igazgatósága közli: Az uj folytatólagos soffőrtanfolyam külön szlovák és magyar nyelven március 4-én, pénteken este 6 órakor kezdődik. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen még a tanfolyam megkezdése előtt az Iskola igazgatóságánál, ahol közelebbi felvilágosítások is kaphatók. a LEGyEző Legyező! Nincs a női előkelőségnek még egy olyan fényűző tartozéka, mint ez a selyemdarabból, csipkéből vagy éppen papirosból készült, különféle alakú és formájú, még különbözőbb értékű vékony, finom lap. amit a hölgyek oly ibámuiat06an kecses negédességgel tudnak forgatni kaosóikban. Hány kritikus helyzetből szabadította már ki az úrnőjét? Hányszor volt már a hirtelen támadt zavar elleplezője s hány néma vallomásnak a kifejezője? Kedvelt játékszer, de fegyver is egyúttal az előkelő hölgy kezében, aki azt ügyesen tudja forgatni. Bedig az eredeti rendeltetése nagyon is próza}: a legyék elkérge- lésére szolgáló diezes, stilizált eszköz, amit a melegebb éghajlat alatt légáramlat előidézésére használtak. Ném kísérhetjük figyelemmel keletkezésének és fejlődésének egyes mozzanatait: mint lett az eredetileg toliból, szőrből vagy rostokból, Egyiptomban a lótusz- és pálmalevélből készült pemetből a díszes legyező, amely a XVII. században élte fénykorát, amikor is küllőit és lapjait Watleau és Boucher remek festményei ékesítették; ezúttal csak rövid történelmi visszapillantásra szorítkozunk s elmondunk néhány anekdotát, amelyekben a legyező fontos szerepet játszott. A KIRÁLYI UDVARBÓL A VÉRPADRA Történelmi jelentőségre XV. Lajos francia király idejében jutott a legyező. Szigorú udvari szabály tiltotta meg az udvarhölgyeknek — lettek légyen azok akár hercegnők — a legyező használatát a királyné jelenlétében, hacsak nem tálca gyanánt kellett annak szolgálnia, amelyen valami tárgyat nyújtottak át a királynénak. Akkori föLjegyzések szerint kicsibe múlt, hogy nagy botrányt nem idézett föl d’ Ebmont grófné aki ezt a szigorú szabályt valahogyan megsértette. De jött azután a forradalom, amelyhez ugyancsak néhány emlék fűzi a legyezőt. így például a caeni múzeumban őrzik azt a legyezőt, amelyet Cordey Sarolta ejtett le a fürdőszoba padlójára, mikor Marat demagógot meggyilkolta. Az Abbaye- fogházban a márkinők és hercegaewzonyok, miközben a vó&ztörvényszójí „tárgyalásaira várakoz-] A Dunabank 19. rendes közgyűlése Hat százalékos osztalékot fizet a bank részvényeseinek Pozsony, február 27. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Ma délelőtt 11 órakor tartotta meg a Dunabank évi rendes közgyűlését az intézet székhazában. A közgyűlés iránt, amelyen Kállay József dr. volt miniszter elnökölt, a részvényesek élénk érdeklődőét tanúsítottak. Ez vélt a Dunabank 19. rendes közgyűlése. Kállay József dr. nyitotta meg a közgyűlést, aki beszédében utalt a világgazdasági krízisre. Mig a gazdaságé válság a műit évben a pénzintézeteket általában megkímélte, az idén sok országiban ezeknek jelentős része is áldozatul esett a válságnak. A Dunabank nagy ellenálló képességéről és szilárdságáról! tett tanúbizonyságot, amikor a válság az intézetet elkerülte. Ezt főképen annak köszönheti, hogy tőkekihelyezései reálisak voltaik, az intézet vezetősége körültekintéssel és óvatossággal dolgozott, megőrizte nagy mobilitását és a már tradicionálissá vált konzervatív szellemét. A tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után Kemény Gyula a felügyelő bizottság jelentését olvasta fel, amit a közgyűlés tudomásul vett. A részvényesek nevében Krizsek dr. pozsonyi ügyvéd szólalt fel. Örömmel szegezte le azt, hogy a Dunabank a legnagyobb bizalomnak örvend. Majd Kern András kereskedelmi tanácsos szólalt fel, aki az intézet igazgatóságának, elsősorban Kadosa Pál ai- elnök-vezérigazgatónaik mondott értékes és szakszerű munkájáért köszönetét. Utána Műnk Gyula az intézet 1931. évi mérlegét tette bírálat tárgyává és megállapította, hogy a mérleg áttanulmányozása után mindenkinek arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy az intézet büszke lehet erre az eredményre. Nagy dolog a mai gazdasági válsáTg- ban hat százalékos osztalékot fizetni, már pedig a Dunabank ennyi osztalékot fizet. Kadosa. Pál vezérigazgató ezután előterjesztette az igazgatóság jelentését, amely többek között kiemeli azt a tényt, hogy ipari és kereskedelmi vállalatokban a banknak érdekeltsége egyáltalában nem volt. Az igazgatóság azt indítványozza, hogy a bank hat százalékos osztalékot fizessen, azaz részvényenként 12 koronát, ami összesen 900.000 koronának felel meg. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette, a felügyelőbizottság jelentése alapiak, rizsporozott parókát tettek a fejükre, ezalőnt rögtönöztek a börtönből s a legyezőikkel játszadoztak, mint még nemrég odahaza, fényes palotáikban. D’Urville grófné, mikor a börtönőr benyitott hozzájuk, hogy őt a vérpadra kisérje, megvetéssel fogadta a pribéket és csak a legyezőjét vette magához. — Ejb, mire való ez? — förxnedt reá a durva börtönőr. — Nem lesz neked arra szükséged nemsokára. — Bocsánat, uram! — felelte 6zelid bangón a grófné. — Amint, hogy Versaillefs fényes lépcsőin, azonképpen a nyaktiló faléipcsŐin 6etn tudok fölmenni anélkül, hogy ne legyezném magamat. Nos, egyik legszebb, legértékesebb gyarmatát Franciaország annak a végzetes legyezőcsapásnak köszönheti, amellyel Husszein, algíri béy a francia főkónzul arcát illette. A vakmerő inzultus megtorlásaként a francia kormány csapatokat küldött Algirbe, amelynek meghódítását igy kezdték meg a franciák 1830-ban. NÉHÁNY NEVEZETES LEGYEZŐ Vannak olyan történelmi nevezetességű legyezők, amelyek vagy szépségük, eredetük vagy éppen a hozzájuk fűződő emlékekre való tekintettel, szinte fantasztikus értéket képviselnek. — A XVIII. század egyik nevezetes ereklyéje az a legyező, amelyet Sévignó asszony ajándékozott a leányának, férjezett Grignan-nénflk, s amelyet Francois Boucher „Venu6 öltözködése" cimü híres festménye ékesített. Ennek a festménynek kiváltképpen az adott különös nevezetességet, hogy az istennő arcán határozottan föl lehet ismerni Montespanné arcvonásait. Ez a legyező Londonban 1870-ben huszonháromezer frankon kelt el és cserélt gazdát. Nimon de Lenclos legalább is egy tucat nevezetes é6 értékes legyezőt gyűjtött össze, amelyeket a bibliából és a vallástörténeleinből vett jelenetek és alakok rajzai ékesítettek. Egyik legyezőjét a „Jeruzsálem ostroma" cimü híres festmény di6zi tette. A XIX. században a legértékesebb és a legfl«ébb legyező gyűjteményi Eugénia francia Császárné mondhatta magáénak, aki óként á*t a legyezőt j tartotta nagy bécebéh, Amelyet az Akkori idők | egyik leghíresebb festője és rajzolója, Gavárni ján az 1932. évre az igazgatóság illetményeit 75.000 koronában állapította meg és a felügyelői) izottsiáig tagjaiul megválasztotta Kemény Lajost, ízűk Emilt, Lernbepger Sámuelt, Mii óta Albert dr.-t és Recbtorik Vladimírt. A kővetkező felszólaló Reisz Gyula dr. nemzetgyűlési képviselő, a bank ügyésze volt, aki jelentette a közgyűlésnek, hogy 1931. év március 18-án, Kadosa Pál 50. születésnapja alkalmából a Dunabank százezer koronás Kiadosa-alapot létesített, amelynek kamatait évente beteg és segítségre szoruló tisztviselők támogatására fogják fordítani. A közgyűlés a Kadosa-nlap létesítését helyeslőén vette tudomásul. A közgyűlés végén Kadosa Pál szólalt fel és magyár nyelven mondott köszönetét a meleg üdvözlésekért. Kötelességemet teljesítem, — úgymond — ha megígérem, hogy a jövőben is munkatársaim bevált támogatásává! a Dunabank alapjainak megszilárdításán dogozom. — Ólsson mérnök csodaórája. Stockholmból jelentik: Olesön Dávid svéd mérnök, a boforsi fegyvergyár szakértője olyan egyetemes órát szerkesztett, amely nemcsak a rendes időt, hanem a nap és hold felkeltét járását, lenyugtát és egymáshoz váló viszonyát is mutatja. Az óra feltünteti a virradat é6 szürkület kezdetét, a hold változásait, az évet, hónapot, hetet, napot, névnapot és egy egész sereg asztronómiai jelenséget. Az érdekes szerkezetnek körforgó csillagtérképe is van, amelyről ez égboltozat minden momentuma leolvasható, azonkívül két forgatható glóbusa, amellyel az idő a föld bármely pontján pillanatok alatt ínegállapitható. Az óra alatt hangos beszélővé! felszerelt rádiófélvevő és gramofon van, amely bármikor automatikusan működésbe hozható. — A csodálatos órával előre meghatározott időre önműködően fel lehet gyújtani vagy el lehet oltani a villanylámpát és egy kávéfőzőt is meg lehet vele indítani. Az Olsson-óra teteje kováosmüvelyt ábrázol, melyben minden óraütés előtt vörösen kigyullad a kohó, majd a kovács felemeli kalapácsát és az üllőn kiveri az órák számát, mire a kohó tüze ismét kialszik. Az egész komplikált mechanizmus minden emberi beavatkozás nélkül oly pontossággal működik, hogy még a szökőévvel együttjáró változásokot is feltünteti. — Halálos végű verekedés Nyitraujlakon. Nyiirai tudósítónk jelenti: Tegnap délután Barabás István nyitraujlaki gazda felelősségre vonta Vavrik Károly falubeli legéinyt, akit azzal vádolt, h>gy gazdaságából szárnyasokat lopott. A meggyanúsított legény kereken ta* g adta a lopás elkövetését, ami annyira dühlbe ózta Barabást, hogy a kezében tartott vas- villával nekirontott Vavriiknak és néhányszor oly erővel sújtotta fejbe, hovv az eszméletlenül esett össze. Vavrikot azonnal Lakására szállították és orvost hívtak, aki azonban nem segíthetett rajta. Másnapra kiszenvedetl. A halálos végű verekedés ügyében megindult a bűnvádi vizsgálat. festett egyenesen az ő számára. Ugyancsak értékes gyűjteménye volt Rotschild bárónénak. Még a legolcsóbb legyezője is ezer frank értéket képviselt, azok pedig, amelyetek Lameret vagy Lebrun festményei ékesítettek, húszezer franknál is nagyobb összegekért keltek el a párisi árverési csarnokban, a Hőtel Droiiot-ban. Ámde ennek a gyűjtemények legértékesebb kincse mégis csak az a legyező, amelyet Watteau „Ver&aillesi ünnepségek" cimü festménye diszit. Ugyancsak Watteau mesteri kezére vall Bassano hercegné legyezőjét ékesítő festmény: „Ünnepség Kythéráhan". — Ezeknek a mestermüveknek azonban egy lépéssel sem maradt mögötte Sagan hercegnő legyezője, amelyet Boucher „Csókvásár" cimü festménye diszit. Nagy értéket képviselt az a legyező is, amelyét a nagy olafez zeneszerző, Roseitii felesége számára főételt áz akkori idők egyik legkiválóbb rajzolója, Gustave Dóré. Kevésbbó művészi, de igazán eredeti és érdekes volt Patti Adéíiha legyezője, amelyen a világhírű énekesnő összegyűjtőt té az autogratomijait azoknak az uralkodóknak, akik előtt énekelt A LEGYEZőNYELV A legyezőnyelv kiváltképpen Spanyolországban volt divatos, ahonnan azután úgyszólván egész Európában elterjedt. A jobbkarról lecsüngő, összecsukott legyező azt akarta jelenteni, hogy: Vőlegényt várok. A balkarról lecsüngő, összecsukott legyező jelentése: Menyásszony vagyok. Ha a legyező széle az ajkat érintette: Kétkedem benned. A szivtájra fektetett legyező azt akarta tolmácsolni, hogy: Szeretlek és miattad szenvedek. A gyorsan mozgatott legyezővel a hölgy azt akarta tudtára adni áljának, hogy: Nagyon szeretlek. De bezzeg nem jót jelentett, amikor a hölgy a legyezőt hirtelen összecsukta s ugyanakkor jobbkezéből átvette a balkezébe: Féltékeny vagyok. Távozzál tőlem! Mikor az ifjú megpillantotta az erkélyen a menyasszonyát, aki legyezgette magát, legott megértette, hogy Ma távozom hazulról. De hogy ha a hölgy nem az erkélyen, hanem az ablaknál jélent meg s a legyezőt mozdulatlanul tartotta a kezében, azzal jelezni kívánta, hogy imádója ne várjon reá, mért: Ma itthon maradok. Az arc. elé tartott, félig rtyitott legyező jelentése: Vigyázz! Figyelnek bennünketl i 1932 február 28, vasárnap. Falu Tamási SÉTABOT A nevem uj még, nem kopott, Simogatod és suttogod. Dajkálgatod és lengeted, S a szived körül kergeted. De mert a szív is megbotol, Ha sétálsz, rátámaszkodoL S megy veled hűn a sétabot, Mig egy sarokban otthagyod. Szlovénokéi panaszok egy betegbiztosító ellen Egyik pozsonyi olvasónktól kaptuk az alábbi panaszos sorokat: Köztudomású dolog, hogy a betegbiztosító intézmény Szlovenszkón ma nem örvend a legnagyobb rokonszenvnek. Népszer öt Ínségének nem éppen szociális volta miatt örvend, hanem ellenkezőleg: antiszociális magatartása miatt. Egész köteteket lehetne írni azokról a sérelmes esetekről, amelyek nap-nap után előadódnak e szociális intézmények körük Mikor a „kereskedők és magánalkalmazottak első prágai biztosi tója" vagy két évvel ezelőtt bejelentette Sziovenszkóra való bevonulását, az érdekelt magánalkalmazottak örömmel vették ezt a hirt, mert arra számítottak, hogy betegségük ideje alatt ezután mégis csak humánusabb eljárásban fognak részesülni, mint eddig. Legalább is erre lehetett következtetni a betegbiztosítónak egész Szlovenszkót elárasztó ügynökei rózsaszínű ígéreteiből. De nem kevésbé voltak hangzatosak e biztosító által kiadott ügyviteli szabályzatok, amJeiyiek. szabad orvosválasztást, speciális gyógyszereket, szanatóriuokat, fürdőket, hv- inánus bánásmódot stb.-t ígértek. Mindezzel térmészeöesen meghódították a magánalkalmazottakat, akiknek nagy-része belépett ezen intézet tagjai sorában. Kezdetben nem is volt komolyabb baj, amíg — mint mondani szokás — az uj seprő jól sepert ... Ma azonban, sajnos, már más a helyzet. A súlyos panaszok csokrából ez alkalommal csak néhány szálat akarunk kiszakítani. Először is általános panasz az, hogy a szabad orvosválasztás ma már csak hiú remény. A biztosító állapítja meg, hogy mely orvosok közül Választhat a beteg. Szakorvost csak a legkivételesebb esetekben engedélyeznek. Akkor is rendszerint csak „bajmegállapitás“-ra, A szakorvosi kezelés kérését visszautasítják azzal, hogy arra nincs szükség. Van olyan eset is, hogy egy ót hónap óta fekvő súlyos betegnek nem engedélyezett az intézet akara- toskodó „kontrolny lekárja" szakorvosi kezelést azzal a megokolással, hogy az illető betegsége nem indokolja meg a szakorvosi kezelést. Holott a „kontrolny lekár" ur a beteget nemcsak, hogy nem vizsgálta meg, de nem is látta. De nemcsak a tagokkal szemben ilyen szűkmarkú az intézet. A vele összeköttetésben álló orvosok valósággal terror alatt állanak. S minthogy az orvosok jövedelmi forrása ma a betegbiztosító, nem igén akarnak vele ujjat huzni és inkább lenyelik a legkeserübb igazságtalanságot is, csakhogy kenyerük némileg biztosítva legyen. íme egy eset: Egy közismert pozsonyi orvos hónapokon keresztül ápolt odaadóan, szinte példátlan buzgalommal egy súlyos beteget. S amikor a három havi gyógykezelési idő után benyújtotta szerény igényű számláját, a legnagyobb meglepetésére közölték vele, hogy mindössze 96 (kilencvenhat koronával) hajlandók őt e bárom havi nehéz munkájáért „honorálni" azzal az indokolással, hogy a beteget három napon keresztül naponta kétszer látogatta meg a betegség kezdetén, már pedig — igy vélekedik a biztosító vezetősége — az ilyen beteget kórházba kellett volna szállítani. Hiába bizonyította nekik a szakorvos, hogy az illetőnek súlyos belső vérzése volt s szállításra még akkor sem lett volna alkalmas, ha nevezetesen a kórház megfelelő osztályán hely lett volna, ami csaknem kizárt dolog. De hiába volt minden. Az intézet nem fizet, így azután nem kell különösebb képzelőtehetség annak föltételezéséhez, hogy ez az intézet Szlovenszkón mily aránytalanul hatalmas összegű pluszt könyvelhet el. A tagok és orvosok tehát — mint látható — teljesen ki vannak szolgáltatva ez intézet vezetősége kénye-kedvének s nem áll rendelkezésükre semmiféle védelmi eszköz. Éppen ezért szükséges volna, hogy egyszer már az illetékes hatóságok közbelépjenek és rendét teremtsenek az intézet szlovenszkói poatáján.
