Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-04 / 28. (2841.) szám

'SRWAt’MáM&AR.'M I WtAC *■—)Tr TBF^.SUw&SUIt'l'j 1922 február 4, eft&Wrtök. I—Hl II Ilii 1 W% © • ©*10^®® Zf Ba$or Gizi Pár perces beszélgetés a művésznővel a Nemzeti Színház Kamaraszínházában a „Parcellán" előadása előtt Budapest, február 3. Bajor Gizi egyike a íeigeiiogialtabb pesti színésznőknek. Az em­ber talán ei sem hinné, ka aem tőle magától hallaná, mennyi rengeteget dolgozik ez a tö­rékeny testű kis egzotikus virág, akii minden ideigenszerü megjelenése ellenére is szívvel, lélekkel magyar! Hogy mennyire az, bizo- nyilja az is, begy visszautasítja a legfénye­sebb külföldi! ajánlatokat, csakhogy itthon maradhasson a Nemzeti Színháznál, amely­nek évek hosszú során át ő a büszkesége, mágmetiikus vonzóereje, büvcs, h Ikszavu tün­dére. Bajor Giziről, az asszonyról nem lehet sokat beszélni, széles skálájú művészete anv- nyira betölti egész lényét, hogy az ember nem tudja különválasztani a művésztől az asszonyt. Csodálatos, érdekes teremtés, élve­zet hallgatni, amint különös, megszokott, rap- szódikus modorában válaszol a kérdésekre. Rendszeres beszélgetést nem lehet kezdeni vele, fantáziája annyira nyugtalan, csapongó. A legnagyobb könnyedséggel röppen egyik táigyról a másikr-., hogy visszatérjen ismét s ismét a zenére, amit imád é3 ami nélkül nem tud élni!" Most is, amit oi! ül toilettaszmia előtt, pár perccel az előadás megkezdése előtt, izgaottan c-JIogó szemmel, mint az el­ső báljára késriö fiatal leány urasitást ad Csorna néninek, az öltöztetönőnek, hogy uj le­mezt tegyen a gramofonra. Édes, halk meló­dia tölti meg a levegői, lerázzuk a cigaret­tánk hamuját és Bajor Gizi lélekbe muzsiká­ló, halk, fátyolos hangján beszélni kezd. — Rengeteget dolgozom, az egész életem ■— kivéve a pár heti nyári pihenőt — szaka­datlan láncolata a munkának. De azért jól van ez igy! Rabszolgája vagyok művészetem­nek, amely leköt teljesen és kielégít. Nagy társaságba nem járok, nem érzem jól magam idegen emberek között. Csathó Kálmán ókat szeretem a legjobban, Cs. Aczél Ilona és a húga, Margit a legjobb, legkedvesebb barát­nőim, bensőséges, meleg viszony fűz bennün­ket egymáshoz. A művészetemen kívül van még egy nagy szerelmem: a zene! Imádom a muzsikát és a rádiót! Amint reggel fölébre­dek, szobalányommal azonnal kinyittatom a rádiót, vagy fölhuzatom a gramofont, amit még 8 fürdőszobába is magom után vitetek. — Mi a kedvenc zen éje V — Istenem, ez nagyon nehéz kérdés, szé­gyellem is bevallani. A jazzt szeretem a leg­jobban, ami nem is csoda, hiszen ez a műfaj A leghívebb zenei fotográfiája a mai izgal­mas, hajszás életnek. Mindent szeretek, ami muzsikával függ össze és különösen örülök bzuriyogliné Tüdős Klára énekes darabjának, a ,,Gyöngykaláris“-nak, amit a Nemzeti Szín­ház előadásra elfogadott és a főszerepet én játszom benne. Nagyon érdekes darab. Négy- Ötszáz éves magyar dalokból van összeállítva, olyanformán, hogy az egyik dal felel a másik­ra. Szunyoghné egyébként rendkívüli tehetsé­ges nő, azt hiszem, a siker nagy lesz­~ Hogyan szánta el magát az énekes sze­repre? — Nagyon egyszerijein. Rámosztották, én el­olvastam, megszerettem és eljátszom, — Külföldi szereplés? — Egyelőre szó sincs róla. Nem hagyom itt a Nemzeti Színházat, pedig igen előnyős ajánlatokat kaptam. Maga az első újságíró, •akinek beszélek erről! Az ősszel Londonba hívtak Gilbert Miller színházába, ahol a Víg­színházban nagy sikert elért Grand Ho'ol cí­mű darab táncosnő szerepét kellett volna el­játszanom. Berlinbe is hívtak a Lessing Thea- terbe, oda sem mentem. Nagyon jól érzem magam ittkon a magyar színpadokon, külö­nösen a Nemzeti Színházban, ahová annyi kedves emlék fűz. Sok gyönyörű, forró este! Kedves szerepek a „Süt a nap", „Azra", „Por­cellán", „Édes ellenség". A három utóbbi da­rabban egyébként a karácsonyi ünnepek alatt is fölléptem. Látja, ilyen az én életem! Mun­ka és munka, se vasárnap, se ünnepnap és ón mégis boldog vagyok, örülök, ha játszha- tom, pedig nr'nden egyes föllépésem előtt rettenetesen izgulok, nagy drukkmájszter va­gyok é3 nagyon jóban vagyok Szent Antallal! — ígér neki? — És meg is adom! — válaszol mosolyog­va. _ Drukkolok, izgulok, pedig tudom, hogy nincs okom rá és mégis... Ha a teozófusok- kal tartanék és hinnék a reinkarnációban, uj- Ta születve ismét és ismét csak * színésznő lennék... — szól halkan, tűnőd ve, messze- néző szemmel. A gramofon lejárt, a zene elhallgatott. Csór­ni némi újabb lemezt tesz föl. Friss, pattogó ritmus tölti be a kicsi öltözőt, a folyosóról szapora léptek zaja szűrődik be, az ajtó hal­kan fölnyilik és belép Cs. Aczél Ilona csoda­szép halványzöld toalettben, fején ugyanolyan színű kis párisi kalapnál, kezében virágos napernyővel, a tavasz illúzióját keltve a rideg félben — teljesen felöltözve, úgy, ahogyan a „Porcellán" első felvonásában játszik. Mele­gen üdvözöljük egymást és most már hár­madban folyik tovább a beszélgetés, míg az ügyelő csengője félbe nem szakit. A párisi hangosfilm szereplésre terelődik a beszéd. Megkérdem, mi a véleménye a francra művé­szetről? — Nem vagyok híve a francia művészet­nek, nem azért, mintha nem tartanám kivá­lónak, hanem azért, mert nem ismerem elég­gé. Egész éven át el vagyok foglalva és csak nyáron van alkalmaim átrándulni Párásba, persze akkor már ott. sincs szezon. De ha is­merném is eléggé, a mi páratlan magyar mű­vészetünket akkor is fölibe helyezném, mint ahogyan fölibe helyezem minden nemzet, minden művészetének. És ez nem elfogult­ság. Hogy mennyire nem, bizonyítja az a ren­geteg idegenbe szakadt és a legtöbbször ide­gen név alatt szereplő magyar művész, akit az egész világ ünnepel. De nemcsak a szín­művészet terén vannak nagy sikereink oda- künn, nem szabad megfeledkeznünk a ma­gyar képző művészetről és a magyar színda­rabokról sem, amelyek még a mai gazdasági világválságban is keresett cikkek külföldön. — A mai nőkről és a szerelemről valamit, művésznő. * 12 Mindazon szlovenszkói és ruszinszkói magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmányai­kat a brünni vagy pozsonyi főiskolákon végzik és az 1931/32. tanév II. felében is díjtalan vagy fél­áru étkezési kedvezményben részesülni kivannak, kérvényüket a Nagybizottság elnökségéhez címez­ve, az alábbiak tekintetbe vételével, 1932. február hó 15-ig Janson Jenő tanár, Bratislava-Pozsony, Safarik-tér 4. I. 6. cimre küldjék el. í. A bélyegtelen kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendben a következőket: I. a kérelmező vezeték- és keresztneve, 2. az egyetem, 3. a fakultás teljes megnevezése, 4. az immatrikuláció keltét, 5. hányadik félévre iratko­zik be, 6. állandó lakhely, 7. illetőség, 3. vallás, 9, teljes születési dátum, 10. esetleges élvezett ösz­töndíj vagy más segély, 11. nyilatkozat, hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 12. a tandíjmentesség kelte és száma, 13. ifjúsági egyesületi tagság igazolása. II. Díjtalan vagy féláru kedvezményben csak azon szegénysorsu főiskolai hallgatók részesül­hetnek ,akik a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredményes előhaladást tudnak igazolni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan. Ezért eredetiben vagy hiteles másolatban mellék­lendők: 1. oly szegénységi-vagyontalansági bizonyítvány, Róma, február 2. Az olasz lapok legújabb híradása szerint, a Szicília déli partvidéke mentén cirkáló halászok Cirgenti ég Marsala közt fekvő Sciacca nevű vá­roskával szemközt, különös hullámmozgást fi­gyeltek meg a tengeren. A tenger mélyéből óriási hullámhegyek* majd gőzfelhök törnek föl s a tajtékzó hullámok fel­színét döglött halak ezrei födik. Az olasz geológusok és óccánogáfusok vélemé­nye szerint, ezúttal nem fantasztikus rémlátasról van szó, mert pontosan azon a helyen, ahol a halászok ezt a szokatlan természeti jelenséget megfigyelték, valaha csakugyan szigetecske buk­kant föl többizben és tűnt el ismét a tuiger mé­lyében. Annyi bizonyos, hogy száz évvel ezelőtt, 1831. julius 17-én, a Szicilia déli partján 'evő Sciacca nevű városka ég Pantelleria szigete közt, fölcsapó lángok és iszonyú tengeralatti robaj közepette egy szigetecske bukkant föl a mélyből­A tenger elnyeli a diplomáciai bonyodalmat Sciacca városkával szemközt, amely légvonal­ban negyvennyolc kilométer távolságra van Porto Empedocle-től, a meleg forrásokban gaz dag, gyönyörű fekvésű városkától, van egy viz- alatti vulkán, amely immár háromizben vetett felszínre és süllyesztett ismét viz alá egy szige­tet. Ezt a szigetet az olasz geológusok háromféle név alatt ismerik; második felbukkanásakor Isola Craham, (mások szerint) Isola CiUiia volt a neve. de ugyanakkor, bizonyára I. Ferdinánd, Nápoly ég Szicilia királyának tiszteletére, Isola Ferdinandea nevet kapta, Első megjelenése az 1701. esztendőre esik, ami­kor váratlanul felbukkant a mélyből, de rövid vulkánikus jelenségek, után isimét alámerUlt. — Nagyon visszavonult él eret élek, tehát a mai nőket, férfiakat nem ismerem eléggé. A szerelemről csak annyit mondhatok, in.gy nemcsak a művész, de minden ember életé­ben elengedhet.ellen édes gyönyörűség, amely nélkül az élet nem sokat ér, A szerelem az élet muzsikája, amely nélkül elviselhetetlen volna a rideg valóság. Szereleim, vagy szere­tet, bensőiséges igaz szeretet, mindegy, okvet­lenül szükséges, hogy betöltse, színessé tegye az életünket, úgy a művész, mint a magán­ember életét. A második csengetés hasítja át a levegőt, a művésznő nem fejezheti be mondatát, még egy gyors üzenet, kézifogás, mert a következő percben már a lámrpék előtt kell állnia. — Szívből üdvözlöm a Prágai Magyar Hír­lapot, kitünően szerkesztett újságnak ismer­tem meg. Ugyanis két évvel ezelőtt Porosz- kán nyaraltunk az urammal és állandó olva­sói voltunk a lapnak. írja meg még azt is — szól vissza a folyosóról —, hogy Bajor Gizi sohasem utazik vonaton, mindig autón járok, nem azért, mert félek a robbantásoktól, ha­nem, mert nem biroin a vonat beosztott, elő­re kiszámított megállásait. Az autómmal én rendelkezem, akkor állok meg, amikor jól­esik és ott szállók ki, ahol legszebb a vidék. És m'ár szalad a színpadra, ahol igy foly­tatja : — .^Erzsiké".. • „Idenézz"... Katicabo­gár!... Szármay-Kalos Margit. amilyet a főiskola a tandijelengedés iránti kérvé­nyekhez megkövetel, 2. tanulmányi eredményt iga­zoló iratok (az első éveseknél érettségi, a maga­sabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szi­gorlati bizonyítvány). A díjtalan vagy féláru-kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetik, akiknek tanulmányi előmenetelük alapján tandijelengedésre igényük van. Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bizott­sági határozat közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcímzett válaszboríték csatolandó. A február 15-e után beérkező vagy hiányosan felszerelt kérvényeket a bizottság nem veszi fi­gyelembe. A beérkező kérvények is természetsze­rűen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja engedni, illetve a bizottság indokolás nélkül is redukálhatja az igényeket. A díjtalan vagy féláru kedvezményt az első félévben élvezőknek újból kell kérniök. Az esetleg megadott kedvezmény másra át nem ruházható és a menzabizottság határozatá­val bármikor meg is vonható. GROSSCHMID GÉZA dr., szenátor, a menzabizottság elnöke. (Kérjük laptársainkat e közlemény átvételére. Szerk.) Másodszor 1831. julius 17-én jelent meg, alig 3—4 méter magasan a viz szintjéről. Egy szicí­liai hajóskapitány, aki hajójával Girgenti felé tartott, julius 10-én 15 méter magas s mintegy száz méter széles vizosziopot pillantott meg, amely körül hevesen háborgott a viz; mikor ju­lius 17-én Cirgentiböl visszatért, a vizoezlop he­lyén krátert látott, amelyből hatalmas gázfelhők és vulkánikus anyagok törtek a magasba. A krá­ter körül szerteszét salakmaradványok és döglött halak ezrei födték a viz felszínét. A sziget fölbukkanását megelőzően, junius 28-tól julius 2-ig terjedő időben, Sciacca városka lakói földrengést éreztek; julius 13-án pedig, szemközt a városkával, ugyanazon a helyeu, ahol 1701-ben vulkánikus kitörés volt, hirtelen gőz- oszlop tört fel a magasba s átható kénszag ter­jedt szét messze a levegőben elannyira, hogy negyedhárom kilométernyi körzetben az ezüst tárgyak megfeketedtek. Julius végén Swibourne angol hajóskapitány nemzete nevében Isola Craham néven birtokba vette a szigetet, amelyet Hoffmann német geo­lógus vizsgált meg legelőbb. A szicíliai hajóskapitány Isola Ferdinandea, má­sok pedig Isola Ciulia elnevezést adták a sziget­nek. Azon a helyen, ahol ez a sziget felbuk­kant, néhány évvel megelőzően még 80 méternyi mélységet mértek a hajósok, ezzel szemben az iij sziget 27 méter magasan emelkedett ki a víz­ből s kerülete mintegy 1150 méter volt Augusztus havában azonban a sziget süllyedni kezdett s október végén területe már egyszint­űd került a tenger felszínével, hogy azután december 8-án végképp eltűnjék az összacsapó hullámok közt. Noha az élete rövid volt, élénk diplomáciai vi­Pályázati hirdetmény a brünni és pozsonyi magyar menza kedvezményei iránt az 1931 >32. iskolai év II. felében A legendás sziget, amely harmadszor jön föl az óceán mélyéből A tenger habjaiból fölmerült szigetet két hatalom is igényli A háború kitörését a sziget eltűnése akadályozta meg tára és jegyzék váltásra adott okot az a kis szi­get * A nápolyi királyság ugyanis fenuhatósági jo­got formált reá, mert hiszen elsőnek egy szicíliai hajóskapitány pillantotta meg, aki a nápolyi király nevében, birtokba vette s ennek jeléül kitűzte föléie a királyi lobogót. Ámde ugyanígy cselekedett Swibourne angol hajóskapitány is, aki viszort sz angol lobogót tűzte ki rajta. Természetesen, a szigetnek nem a területe, hanem a hadászati je­lentősége volt fontos mindkét államra nézve. A diplomáciai jegyzék váltás és vitatkozás csak nem akart véget érni; s már-már úgy volt, hogy a két állam közt kenyértörésre kerül a dolog. De íme: mielőtt a vitás kérdésben dönthettek volna, a sziget visszasüllyedt hullámsirjába, véget vet­ve ilvmódon a további tárgyalásoknak. Caterinella legendába Harmintegy esztendő pergett le ezután, ami­kor 1863-ban az elsüllyedt sziget helyén újabb vulkánikus kitörések előjelei mutatkoztak s a fönnebb ismertetett természeti jelenségek köze­pette, a sziget ismét fölbukkant a mélyből. Ez­úttal azonban még rövidebb volt az élete. A szicíliai néphit kegyeletes legendával övezi körül a rövidéletü szigetet Pantelleria szigetén élt egy Giovanni Grasso nevű fiatal halászlegény, aki halálosan beleszere­tett a sziget legszebb leányába. Caterinella azon­ban hallani sem akart a szerelmes halászlegény­ről, akit barátai váltig vigasztaltak és biztattak: válasszon maga számára más leányzót, hiszem olyan sok szép leány szívesen fogadná az udvar­lását. Giovanni azonban kijelentette, hogy vagy Caterinella lesz a felesége, vagy senki! — Caterinella! — szólt a leányhoz Giovanni egy napon- — Én őrülten szeretlek téged, te pe­dig rám sem hederitesz. És én mégis tanúbizony­ságát akarom adni irántad való nagy szerelmem­nek: egyedül, egymagám átmegyek a Ferdinan- dea-szigetre és elhozom onnan számodra azokat a gyémántokat, amiket éjszakánként láthatunk innen a partról odaát ragyogni. Caterinella csak a vállát voDogatta e még csak válaszra sem méltatta a szerelmes ifjú szavait, aki máris indult, hogy csónakát a .tengeri útra előkészítse. Barátai hiába igyekezték őt lebeszél­ni szándékáról; hiába figyelmeztették, hogy épp ma is lángnyeivek csaptak föl a sziget kráteré­ből: a szerelmes ifjú nem hallgatott rájuk, ha­nem legott útra kelt. Még láthatták, amint Giovanni kikötött a szi­geten, fölkapaszkodott a kráter lejtőjén, ahon­nan még búcsút intett barátainak, majd füst­ős gázfelhők közt végképp eltűnt, mint valaha az Olimpusz zordon sziklái közt az antik iste­nek ... Giovannit többé sohasem látták vi­szont. Néhány nap múlva a sziget süllyedni kezdett s 1831 decemberének első napjaiban fülsiketítő sus­torgás és robaj közepette végképp aiámerült. Azon a helyen, ahol elsüllyedt, meg órák Lösz. sznt forró, gőzölgő vizoezlop emelkedett föl mint­egy harm'nc méter magasra, átható katrányeza- got árasztva szerteszét. Majd ez a jelenség is véget ért, s most már nyoma, sem maradt a szi­getnek ... Caterinella, lelkifurdalástól gyötrődve, zárdá­ba vonult. Aljechin a londoni mezőny élére állott A lérímem a sakkban erősebb a nőnél London, február 3. A London Chess Empi­re versenyének mai második fordulóján. Aljechin világbajnok könnyűszerrel győzte lo a sakkozás női világbajnokát. Mise Menüiket, aki igen passzívan operált a vezérszárnyon, mig Aljechin vehemas támadással ellenfelé­nek királyszárnyát szétrombolta. Az angol Milner Bory igen értékes pontot könyvelt el, amennyiben egy Aljechin-huszárjáték meg­nyitásban figurát nyert Tartakower-rel szem­ben. A Pintér—Maróczy vezércsel-játék nyugodt lefolyás után remivel végződött, mi? a Sultfbi Khan—Fbhr közötti Caro-Kanti megnyitásu játszma függőben maradi és való­színűleg remivel fog végződni. Bürger félbe­szakított játszmában hátrányosabb helyzetben van Kashd^nnal szemben, mig Koltmóvs^‘ü nak jobb kilátásai vannak Thoma$ elleni par­tijában. Az első forduló függőben maradt játszmáit is elintézték. Aljechin szabad gyalogjával behatolt és itt Sül tan Khan a játszmát feladni kényszerült. Kashdan legyőzte Milner Barvt egy igen nehéz végjátékban. A Bürerer-Kolta- novszky játszmát blokkirozott állásban re­mire adták. Flohr heves támadással legyőz­te Thomast. A II. forduló után tehát Aljechin vezet két egységgel.. * 3 — 3 nap Budapesten vagy Bécsben 100 K. A PMH utazási irodájának olcsó és néo szeri 3 nanos budapesti vagy bécsi tartózkodást nyújtó nnrnnTornái nem csak azért közked­veltek mert fölötte olcsók (100 K). de azért is. meri kior óhál tan jók. 2 koronás válás*, bélveg beküldése esetén a PMH utazási iro* dája. Bratislava, Central Passago megküldi az arranzamának prospektusát. 6

Next

/
Thumbnails
Contents