Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-26 / 47. (2860.) szám
^yr X* XI. évf. 47. (2360) szám Pétitek * 1932 február 26 b' Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. II képes meTíéklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyet szám áré 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszlcói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELELÖS szerkesztő DZURANYl LÁSZLÓ FORGACB GÉZA Szerkesztőség: Prágán* Panskó ulice 12. tt, emelet. — Telefon: 310311. — Kiadóhivatal; Prága 1U Panská alice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYC1M: H l R L fl P, P R H H fl MIÉRT DESTRUÁL GRATZ? Irta! TARJÁN ODON Néfhány hét előtt kifejtettük © lap hasábjain a Csehszlovákiában élő magyar kisebbségnek a iküzéipeurópai kibontakozás ügyében elfoglalt álláspontját és rámutattunk azokra a súlyos következményekre, amelyekkel egyes felelőtlen magyar tényezőknek meggondolatlan, de főként megvalósíthatatlan terved kisebbségi jövőnk alakulását hátrányosan befolyásolhatják. A Csehszlovákiában élő magyar kisebbség saját érdekében őszintén kívánja a népek megbékélését, mert ez az egyetlen lehetőség számára, hogy a népek versenyében a teljes egyenjogúság feltételei mellett élhesse ki kulturális és gazdasági életét. Csak egy uj nagy rendezés, mely elháríthatatlan események nyomása alatt megszünteti a békeszerződések által teremtett igazságtalanságokat és helyreállítja a győzők és legyőzőitek közötti teljes egyenlőséget, juttathat bennünket is a Wilson által beígért, de csuful elárult önrendelkezési jogunk birtokába. Számtalanszor megmondtuk, hogy állam- polgári kötelességeink becsületes teljesítése sohasem jelentett© az igazságtalanságokba való beletörődést és az itt élő magyarság kulturális és gazdasági erőinek elsorvasztása sohasem lesz képes megtörni sem nemzetünkhöz való hűségűnket, sem elszántságunkat,' mellyel a nemzetközi szerződésekben biztosított jogainkért a jövőben is küzdeni fogunk. Határozott, de jószándókot feltételező figyelmeztetéssel akartuk az utódállamokban házaló magánküiügymiiniszterek tekintetét a magyar kisebbségek érdekeire felhívni. Tárgyilagosan sorakoztattuk fel érveinket annak igazolására, hogy a Gratz- Hantos-iféle elgondolás ezidőszerint és egyoldalú kezdeményezésre megvalósíthatatlan és a helytelen elgondolások erőltetése nagy taktikai hátránnyal jár, mert azt gyengeségnek tekintik és az elkövetkezendő tárgyalásoknál a rosszabb idegzetű féllel szemben ezt a körülményt könyörtelenül kihasználják. Ezért követeltük az utódállamokban élő magyarság és elsősorban a saját nevünkben, hogy a mi akaratunkkal számoljanak és ne nehezítsék meg a magyar kisebbség boldogulásáért amugyis nagy nehézségek között folytatott munkánkat. A közép-európai problémát, a gazdasági válság és a munkanélküliség leküzdésére rendelkezésre álló eszközöket és a válság előrelátható tartamát is csaik az érdekelt államok gazdasági és pénzügyi helyzetének teljes ismerete mellett lehet áttekinteni. A gazdasági élet nemzetközi összefüggéseinek alapos tanulmányozása vezethet el bennünket odáig, hogy nyitott szemmel lássuk az eseményeket és vállalhassuk a nagy nyilvánosság előtt állásfoglalásunkért és a jövő alakulásáról nyilvánított meggyőződésünkért a felelősséget. Évek óta hirdetjük és bizonyítjuk, hogy a nemzetközi áruforgalom szövevényes struktúrája kizárja az egyes kisállamok részére a válság elleni védekezés lehetőségét és súlyos áldozatok árán fogja az államokat arra kényszeríteni, hogy saját érdekükben eltakarítsák a népek gazdasági boldogulásának az utjából azokat az akadályokat, melyek a helyzet félreismeréséből származó elzárkózás következtében a mai állapotokhoz vezettek. A kibontakozást szolgáló terveknek azonban száimolniok kell az adottságokkal és különösen figyelemmel kell lenniük a közhangulatra, amely az egyre mélyülő válság hatása alatt mind nagyobb tömegeket hajt a szélsőségek felé. Nagyfokú lelki ismeretlenség kell a mai viszonyok között ahhoz, hogy bárki is megvalósiIhatatlan elgondolásokkal fokozza a gazdaságú válság bizonytalanságának terhe alatt vergődő embertársainak kétségbeesését. A tájékozatlanságot és tudatlanságot sem fogadhatjuk el mén'ségnek, a körülményeknek szándékos helytelen beállítását pedig megbélyegzőndő bűnnek tekintjük, mert senkinek sincs joga saját egyéni ambícióinak szekerét emibeírtársainak kétségbeesése által huzatai. Giraitz dm. volt magyar kü-lügymimiszter egy budapesti napilapban újólag nyilatkozott az utódállamok közeledéséről. Állításai és elgondolása nélkülözik a jóhiszeműséget. Jogunk van ezt leszögezni, mert a kibontakozási lehetőségek akadályairól táplált véleményt megismerhettük egy előadásából és Briining nagy beszédet mondeft a birodalmi gyűlésen A vita harmadik napja — Külpolitikai akció - Harc a nemzeti szocialisták ellen Bérűn, február 25. A birodalmi gyűlés ülésezésének harmadik napján a kedélyek némileg megnyugodtak és Briining hatalmas beszéde alatt a vita nem igen vesztette el politikai jellegét. Később természetesen újra elfajult a helyzet és ismét vad közbekiáltásokra és b otrán yháborura került a sor. • A mai ülés első szónoka Leicbt prelátus, a bajor néppárt tagja volt, majd az elnök Brüniug kancellárnak adta át a szót, aki ma nem helyéről, hanem a szónoki emelvényről beszélt Nyilatkozatát azzal kezdte, hogy a német külpolitika ellen elhangzott ellenzéki támadások miatt kért szót, mert a világ mai feszültségében rendkívül ártalmas, ha.külpolitikai szempontiból nézeteltérések merülnek fel a belföldön. A feszültség mai korszakában a külpolitikát hidegvérüen és a belpolitika kívánságaira való tekintet nélkül keli! folytatni. A német külpolitikának egészen más volna a súlya a világ színe ©lőtt, ha a német nép képes volna arra, hogy a legfontosabb külpolitikai események idején beszüntesse a belpolitikai vitatkozást. így például sokkal jobb lett volna Németország szempontjából, ha a világ tegnap és tegnapelőtt nem gyönyörködhetett volna a birodalmi gyűlés káoszának szomorú szín játékában. A külpolitikai expozét Brüning a keletázsiai események kommentálásával kezdte meg. Németországnak nagy érdeke, hogy a béke megmaradjon és a népszövetség tekintélye ne szenvedjen csorbáit. A német kormány teljes erejével részt vett a népszövetség békéltető akciójában és reméli, hogy sikerülni fog a békét biztosítani. Ezeknél a szavaknál a nemzeti szocialisták padsoraiban hangosan fölnevetnek, mire a kancellár élesen a szélsőjobboldal felé fordult és megkérdezte: —• Uraim, talán más javaslatuk van? Az ellenzék elcsitult és a kancellár nyugodtan folytathatta: — A keletázsiai béke kérdése psziholó- giailag összefügg a memeli kérdéssel. A memeli állapotok régóta a német kormány egyik legnagyobb gondját jelentik. A hétszáz éves német lakosság kultúrája és jogai érdekében élet-halál harcot viv a litvánokkal. A kormány a jogilag ellő irt utat Választotta az igazság helyreállítására. Meglátjuk, vájjon a litván kormány teljesiti-e azt, amit a népszövetség számára előír. Egyetlen pillanatig sem fogok késlekedni a Litvánok ellen más rendszabályokat foganatosítani, — jelentette kj emelt hangon a kancellár — ha a körülmények a helyes pillanatban ezt megkövetelik. (Brüning © szavait a birodalmi gyűlés nagy többsége percekig tartó helyesléssel vette tedomá- suhfc Brüuing most a nemzeti szocialisták felé fordult s olyan tényekről rántotta le a leplet, ami rendkívül kellemetlen volt számukra. A Qemzeti szocialisták külpolitíkusa, Rosenberg képviselő ugyanis balti származású, aki csak a háború után vette fel a német állampolgárságot. . Legutóbbi beszédében mégis megtámadta a balti németeket, amennyiben kifogásolta, hogy a kovnoi német követségnél litván áltompolgárok^^malu aiWmazásban, ami szerinte a wrffl^^WmanyTTOÖlenciájá- oak a jele. . —- Rendkívül kellemetlenül érintett, — folytatta beszédét Brüning Rosenberg felé fordulva —, hogy Rosenberg képviselő ur hely telem tette, hogy a kovnói litván követség személyzetének negyven-ötven százaléka litván állampolgár. A valóságban a kovnói német követségen csupán egy olyan tolmácsnő van alkalmazva, aki egy balti némethez ment' férjhez. (A Ház többsége e bejelentésre éktelen kacajban tör ki). Ezenkívül egy balti portás és egy balti szolga van alkalmazásban. Mind a hárman előbb oroszok voltak, most pedig litván állampolgárok, de német nemzetiségűek. Ha tehát Rosenberg ur ezeket támadja, a litvániai néimetséget támadja meg. Rosenberg lesütött szemmel és némán hallgatta végig ezt a beszédet és nem válaszolt rá. A bénító pesszimizmus okai A beszéd további folyamán Brüning részletesen foglalkozott a német nemzeti párt kül- politikusának, Fredlag Lorringhoven képviselőnek támadásairól. A német—osztrák vámunió kérdéséiben, igazolta a kormány eljárását, majd genfi leszerelési beszédéről nyilatkozott és jellemzőnek találta, hogy a világsajtó legnagyobb és egyedül számító része sokkal objektivebben és helyesebben ítélte meg a német kancellár beszédét, mint propaganda-okokból a német nemzeti párt. Majd a jóvátételek kérdésére tért át és megállapította, hogy a német felfogás változatlan és a birodalmi kormány elhatározta, hogy jóvátételt többé nem fog fizetni. A kormány mindent elkövet, hogy a további deflációt megakadályozza, de világgazdasági okokból helyzete rendkívül nehéz. Az ellenzék ezt a helyzetet viszont igyekszik mindenképpen miég jobban elmérgesiteni. — Neme tors zágban egyre tért hódit a bénító pesszimizmus — mondotta Briining —, amelyet nem annyira a gazdasági nehézségek, mint inkább a céltudatos agitáció terjeszt. Éppen ezért megkíséreltem, hogy a súlyos gazdasági problémákra való tekintettel ne tetézzem a bajokat a fölösleges belső harcokkal és a köztársasági elnök hivatali idejét parlamenti utón meghosszabbítsam. Goebbels képviselő tegnapelőtt azt állította, hogy a nemzeti szocialistákat előbb megtámadtam, azután mindent elkövettem, hogy megnyerjem őket Hindenburg elnökségi idejének meghosszabbítására. Igenis, mindent megkísérelte m, hogy a gazdasági megnyugvás érdekében minden fölösleges politikai harcot kikerüljek és e célból a nemzeti szocialista párttal is hajlandó voltam tárgyalni A nemzeti szocialisták nem panaszkodhatnak & velük való bánásmód miatt. Goebbels képviselő tegnap kénytelen volt elismerni, hogy a birodalmi kormány a közelmúltban négy betiltott nemzeti szocialista lapnak megengedte az ujra- megjelenést, ami a toleranciának egyik legpregnánsabb jele. — Ez a tolerancia azonban nem azt jelenti, hogy a nemzeti szocialista párt fenyegetéseitől megijedünk és azt sem, hogy önök visszatérhetnek az elmúlt idők eszközeihez. Ha a birodalmi őrségben visszaélések keletkeznek, akkor ebből hajlandó vagyok minden következtetést levonni. (A kancellár e megállapítását a parlament többsége hosszantartó helyesléssel vette tudomásul. Ez alkalommal a nemzeti szocialisták is helyeseltek.) — Állandóan azt hangoztatják, liogy a november 9-iki rendszer, vagy a Brüning- rendszer ellen hadakoznak. Arra kérem önöket, ne hozzanak engem összeköttetésbe november 9-ikével. Ezen a napon ott voltam annak a rohamcsapatnak a vezetőségében, amelyet a forradalom leverésére alakítottak. Ezen a napon még sokan nem fedezték föl, hogy mi tulajdonképpen a hazájuk. (Brüning e fordulattal valószínűleg Rosenbergre célzott.) Ne gondolják, hogy a német népet félrevezetik bizonyos gyanu- sitgatásokkal és helytelen állításokkal, ne gondolják — kiáltotta Brüning —, hogy Hindenburg történelmi jelentőségű alakjának megítélésén változtatni tudnak. Amikor Brüning megkezdte a nemzeti szocialista párttal való leszámolást, a Ház hangulata ismét puskaporos lett és ezentúl állandó közbekiáltások hangzanak el és az obstrukciós kísérletek halmozódnak. Goebbels elsfi agitádós beszéde Breslau, február 25. Goebbels dr. tegnap a nemzetgyűlés üléséről Breslauba sietett, hogy megtartsa első propaganda-beszédét Hitler érdekében. Goebbels ismételte azt, amit a birodalmi gyűlésen Hindenburg ellen mondott. Hindenburg egységre való felszólítását helytelennek tartja, mert előbb világnézetileg egyesíteni kell a németséget, hogy az egység megszülethessen. A sors most a nemzeti szocialisták kezébe adta a jövőt. Hitler jelölésével a párt mindent egyetlen kártyára tesz és tudja, hogy most vagy mindent elveszt, vagy mindent megnyer. — Egyébként Goebbels azt jósolta, hogy tizenkét órával Hitler elnökkéválasz- tása után valamennyi szükségrendelet megszűnik és mindenki számára lesz munka és kenyér.
