Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-25 / 46. (2859.) szám

13S2 február 35, cstttöirtök. 5 (3.) A részvénybankotk végrehajtóbizott- ságdnak és igazgatóságának tagjai, a föl­ügyelőbizottság kifejezett beleegyezése nél­kül, nem köthetnek a saját részükre, vagy mások számlájára a részvénybankok üzlet­körébe tartozó ügyleteket, nem vehetnek részt személyesen felelős tagként más rész­vénybankban, nem lehetnek más részvény­bankban végrehajtóbizottsági, igazgatósági és fölügyelőbizottsági tagok. A tilalmat meg­szegő végrehajtóbizottsági, illetve igazgató- sági tag a részvénybanknak kártérítéssel tartozik. A kártérítés helyett a részvénybank követelheti, hogy a végrehajtóibizottsági és igazgatósági tag a saját részére kötött ügy­letet neki átengedje és a más számlájára kö­tött ügyletből eredő jövedelmet kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a részvénybank­ra engedményezze. E követelés az ügylet megkötésétől, vagy a más társaságban való részvétel megszűnésétől számitott 5 év alatt évül el. (4.) A végrehajtóbizottság és igazgatóság határozataiért és intézkedéseiért nem felel az az igazgatósági, vagy végrehajtóbizottsá­gi tag, aki — mihelyt erről tudomást szerez — tiltakozik és tiltakozását a fölügyelőbi­zottságnak 14 nap alatt bejelenti. S£i nem lefcset feSügyelőbizottsági tag? A javaslat 22. cikke a fö'lügyelőbizofcteágról szól. Ennek 2. bekezdése fölsorolja azokat a személyeket, akik a fölügyelőbizottság tagjai nem lehetnek. Törköly József dr. benyújtott javaslata e bekezdés kiegészítésére irányul s SÍRKÖVEMÉI rwndcakdiaerntbejz ér kkrilelkers, gyári áron KÖ1PAR.GE&RTELEPB BAMSKABYSIRm kimondja azt, hogy a fölsoroltakon kívül nem lehet a föliügyelőbizottság tagja: e) volt igazgatósági és volt fölügyelöbi- zottsági tagok, amíg a fölmentvényt meg nem kapták. Ugyanezen § (3.) bekezdése teljesen tör­lendő volna s .helyébe iktatandó a következő uj rendelkezés: (3.) Kizárja a választhatóságot a bank előljárósági tagjával, illetve a vezető hiva­talnokával való házasság, a rokonság és a sógorság egyenes ágon. Éspedig ki vannak zárva mondottaknak egyenes ágon rokonai és sógorai korlátlanul, oldalági rokonai és sógorai pedig másodiziglen, rokonoknak szá­mítva azokat is, akiknek rokoni kapcsolata örökbefogadáson alapul. Ki vannak zárva továbbá azok, akik a (2.) bekezdés b) pont­jában említett személyek valamelyikével, il­letve azoknak a jelen bekezdésben említett rokonaival szolgálati, vagy rendes javadal­mazással járó megbízotti viszonyban álla­nak. Aki a részvénytársasági bank valame­lyik igazgatójával, vagy végrehajtóbizottsá­gi tagjával az említett rokonsági, vagy só­gorsági viszonyban, vagy a jelen bekezdés (2.) pontjában említett viszonvban áll és en­nek eltitkolásával a végrehajtóbizottsági tag tisztjét elvállalja, az illető igazgátósági, vagy végrehajtóbizottsági tagnak az ügyvitelből eredő kötelezettségéért a részvénytársasági banknak készfizető kezesként felel. — Olyan részvénytársasági banknál, amely az állam­mal, vagy valamely minisztériummal, vagy valamely állami üzemmel bármilyen szerző­dési viszonyban van, a nemzetgyűlés tagjai fölügyelőbizottsági tagok nem lehetnek. Változatlan érdeklődét mellett folyik a bankjavaslat bizottsági vitája A koalitiá pártjai ellentmondó álláspontot foglalnak el Törköly képviselő újabb módosító javaslatokat nyújtott be ­Prága, február 24. A képvlselőház alkot­mányjogi bizottságának tegnap tartott ülésén — mint azt már rövidén jelentettük — a bank- javaslatnak a részvénytársasági bankok szer­vezetét s az előljárósági tagok összeférhetet­lenségét tárgyaló 20. cikke vitája során Tör­köly dr. képviselő hosszabb felszólalás kapcsán •beterjesztette szövetkezett ellenzéki pártjaink képviselői klubjának idevágó módosító indít­ván vait. Törköly dr. a bankszervezeti indítványt a kő vetkőz ó k é ppen in d ok ol ta: A törvényjavaslat beszél az elöljáróságról — mondotta Törköly dr. —, de ennek pontos meg­határozását, vagyis azt, hogy kik az elöljáró­ság tagjai, nem adja meg. Ezt a hiányt már a törvényalkotás precizitása érdekében is pótolni kell Szerintem ki kell mondani azt, hogy az elöljáróság a vezérigazgatóból, az ügyvezető igazgatókból, a végrehajtóbizottságból és az igazgatóságból áll. Ki keli mondani azt, hogy ez a nagy cím: „vezérigazgató11 nagy működési kört csak akkor nyer el, ba ez a nagybankok szempontjából szükséges. Ki kell azonban mon­dani, hogy vezérigazgatót alkalmazni csak 3 millió koronát fölülhaladó alaptőkéjű részvény­bankoknál lehet. Az ügyvezető igazgatót is meg kell kötni a törvényben, amely szerint az egy és félmilliót meg nem haladó részvény ban­koknál csak egy ügyvezető igazgató lehet, míg az ezen fölüli összeggel rendelkező részvény- bankoknál az alapszabály állapítja meg, hogy mennyi az ügyvezető igazgatóknak a száma. Fontosnak tartanám azt is, hogy a törvény­iben magában expressis verbis elrendeltessék és megköttessék a végrehajtóbizotteágnak a léte­sítése és ez ne legyen fakultatív, amennyiben azt az alapszabályok szükségesnek tartják, ha­nem hogy törvényileg legyen kötelező. A vég- rehajtóbizottság legyen tényleges gyakorlója az ügyvezetésnek, ennek kezébe kelljen letenni a döntést és rendelkezést az üzletikor minden ágára vonatkozólag mindazon ügyekben, amely ügyeket maga a törvény, vagy az alapszabály a közgyűlésnek nem tart fönn, vagy amit nem soroz külön az igazgatóság hatásköréibe. A végrehajtóbizottságot az igazgatóságnak kellene választani és pedig a társaság soraiból, tehát a részvényesekből. Lehetőleg az volna kívánatos, hogy ez a bizottság szakemberekből' álljon és igy az ügyvezetés kezelése szakszerű­ségnek megfelelő legyen. A szakképzett veze­tők, a vezérigazgató, az ügyvezető igazgatók, akiknek szolgálati viszonyuk van a részvény­társasággal, ezek szintén tagjai volnának a bi­zottságnak, azonban csak vétó, nem pedig sza­vazati joggal. Ezeknek a vezető tisztviselőknek meg kellene adni azt a jogot, hogy amennyi­ben a végrehajtóbizottság határozatát helyte­lennek, károsnak tartanák, fölterjesztéssel él­hetnek három napon belül a.z igazgatósághoz, amely rendkivüLi ülésében, vagy pedig a ren­des, hónaponként megtartandó ülésében hatá­rozna e kérdésben. A végrehajfőbizottságnak legfőbb teendője volna a részvénytársaságnak, a rész vény banknak vezető tisztviselőit, cégve­zetőit, ügyvezető igazgatóit és vezérigazgató­ját ellenőrizni és ezen ellenőrző eljárásukról' mindig az igazgatóságnak jelentést tenni. Az igazgatóság létesítése természetesen kötelező és ennek meg kellene állapit ami a kötelező tag­létszámot. Konkrét javaslatunk egyébként a követ­kező: A részvénytársasági bank szervezete xx. 8a. §. (1.) Az elöljáróság áll: a vezérigazgatóból, ügyvezető igazgatókból, a végrehajtóbizottság­ból és az igazgatókból. Vezérigazgatói állás csak azon részvénybankoknál létesíthető, ame­lyeknek az alapszabályokban meghatározott alap- (részvény-) tőkéje a 3 millió koronát fö­lülhaladja. Az ügyvezető igazgatói állások szá­mának meghatározását az alapszabályok inté­zik el, azonban olyan részvénybankoknál, ahol az alapszabályokban meghatározott alaptőke az egy és félmilliót fölül nem haladja, csak egy ügyvezetői állás rendszeresíthető. (2.) Végrehajtóbizottság létesítendő minden részvénybanknál. A végrehajtóbizottságot az igazgatóság saját kebeléből választja és pedig lehetőleg egy olyan igazgatósági tagot, aki a bankszakmában, illetve pénzügyi téren szak- képzettséggel bír, vagy rószvénybanküzemnél lefolytatott hosszabb gyakorlatra hivatkozha­tok és egyet olyat, aki jogi szakképzettséggel bir. A végrehajtóbizottság legkisebb létszáma bárom kell, hogy legyen. A végrebajtóbizott- ságnak hivatalból tagjai: a vezérigazgató, az ügyvezető igazgató, illetve ügyvezető igazga­tók, azonban nevezettek szavazati joggal nem bírnak. A végrehajtóbizottság hatásköre az ügyvezetés teljességét foglalja magában, úgy­hogy a végrehajtóbizottságot ..z ügyvezetésre mindenesetre olyan befolyás illesse, amely a törvényes képviselő jogával összhangzásban áll. így megilleti a döntés és rendelkezés joga minden olyan ügyben, amit a törvény, vagy alapszabály rendelkezései a közgyűlésnek nem tartanak fönn, vagy az alapszabály külön ren­delkezései az igazgatóság hatáskörébe nem utalnak. Egyik főkötelessége a végrehajtóbizottság­nap a vezérigazgató, az ügyvezető igazgató, cégvezetők, kereskedelmi meghatalmazottak ellenőrzése. E tekintetben eljárásukról az igazgatóságnak esetről-esetre jelentést tesznek. (4.) Az igazgatóság a legkisebb' részvény- banknál is minimum 12 tagból kell, hogy áll­jon és azokat a részvénytársaság közgyűlése a részvényesek soraiból választja. Az alakulás­kor az igazgatóság tagjait az alapítók nevezik ki, de csak egy év tartamára. Egyébként az igazgatósági tagok három évre választatnak. A régi igazgatósági tagok újból megválaszt- hatók. (5.) Az igazgatóság a végrehajtóbizottság ál­tal közvetve, az irányítás tekintetében adandó rendelkezéseivel pedig közvetlenül intézi a részvénybankok ügyvezetését E célból a végre­hajtóbizottságtól kötelező havi jelentéseket kí­ván. Az irányitó rendelkezéseket a végrehajtó­bizottság foganatosítani köteles. Az igazgató- I ság első faktora a végrehajtóbizottság által 1 végzett ügyvezetés fölött gyakorlandó föl­ügyeletnek. Az igazgatóság jogosult a végre- hajíóbizottság összes tagjait, illetve bármely tagját visszahívni akkor, ha az igazgatóság — Számos női bajnál a természetes „Ferenc József4* keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkal­mazzák. A Fereuc József keserüviz gyógyszer- tárakban. drogériákban és füszerüzletekben kapható. irányító rendelkezéseinek foganatosítását meg­tagadná. A vezérigazgató, illetve ügyvezető igazgató, vagy ügyvezető igazgatók a végre­hajtóbizottság valamely elhatározása ellen há­rom nap alatt fölterjesztést tehetnek az igaz­gatósághoz, amelynek elnöke, vagy külön rendkívüli igazgatósági ülést hív össze a föl- terjesztés letárgyalására, vagy pedig a rendes igazgatósági ülésen terjeszti azt elő. Az igaz­gatóság köteles minden hónapban rendes ülést tartani. Az igazgatóság hatáskörét egyébként az alapszabály határozza meg. (6.) Az igazgatóság tagjaiul a vezérigazgató és az ügyvezető igazgatók, valamint a vezető hivatalnokok és általában a bank alkamazottai meg nem választhatók. Közhivatalnoki és törvényhozói összeférhetetlenség Törköly József dr. képviselő ezután ugyan­csak. a 20. cikkhez szószerint a következőket javasolta: — E módosító javaslat után következnék az eredeti javaslat 8a paragrafusa, amelynek szá­mozása 8b §-ra módosul. Ennek az eredetileg javasolt paragrafusnak a szövegét akképpen kívánnám megmódositani, hogy a „d“ és ,,e“ pontok helyébe a következő szöveg jönne >,d“ pontként: „Nem lehet tagja az elöljáróságnak az ál­lami hivatalnok, vagy a kormány volt tagja, az állandó nyugdíjaztatástól, illetve az álla­mi szolgálatból való kilépéstől, illetve az el­bocsátástól számitott 5 év lefolyása előtt.“ Az eredeti javaslat az állami hivatalno­kokra nézve ezt a kizárást szintén javaslatba hozza, azonban hozzáteszi, hogy „a miniszté­riumnak hozzájárulása nélkül“. A végrehajtó hatalom tultengéee az állami omnipotentizmus a részvénybankoknál az önkormányzati jognak rovására úgyis túlságosan ki van építve, úgy­hogy ezt mindenesetre restringálni kell és ép­pen ezért javasolom, hogy hagyassák ki ez a kikötés, hogy a minisztérium hozzájárulása ese­tén az állami hivatalnok lehessen előljárósági tag és viszont pedig a kormány volt tagjaira vonatkozólag kevésnek tartom az eredetileg jav isolt egyévi határidőt és azt épp úgy, mint az állami hivatalnoknál, 5 évre tartom kiter- j esztendőnek. Javasolom végül, hogy az eredeti „e“pont helyébe a következő szöveg jöjjön: „Azon részvénybankoknál, amelyék az ál­lammal, illetve valamely minisztériummai, vagy állami üzemmel bármiféle szerződéses viszonyban vannak, a nemzetgyűlés tagjai előljárósági tagok nem lehetnek/4 A saját ügyletek kizárása A bank javaslat 21. cikkének vitája során Törköly József dr. a következő két uj bekez­désnek 'törvénybeiktatását javasolta^ Prága, február 24. Az alkotmányjogi bi­zottság tegnap esti bankügyi vitája folyamán Suohy agrárius képviselő hangsúlyozta, hogy ha a törvényhozóiknak lehetőivé tetszik azt, hogy a pénzintézeteik igazgatóságának tagjai lehessenek, ezzel a törvényhozói független­ség atapedvét sértik meg. Suchy fölszólal ás a után áttértek a 21. cikk tárgyalására, amely a bankok ügyviteli rend­jére vonatkozik. Ehhez a tárgyhoz felszólalt tegnap este Richter és Móudry. A 22. cikk kapcsán Jefáíbek osztálytanácsos kijelentette, hogy a törvényjavaslat biztositani akarja a kisebbségi részvényesek jogait, ha a rész­vénytőkének legalább egy ötödét képviselik, amennyiben ezek a kisebbségi részvényesek minden körülmények között képviselethez jutnák a felügyelő bizottságban. A 23. cikk a felügyelőbizottság működésé­nek körét állapítja meg és ehhez a ponthoz csupán Bacher képviselő szólalt fel. A bizott­ság még lefolytatta a vitát a 24., 25. cikkek fölött. A mai ülés Ma délelőtt Genny előadó referálta a 20. cikket. Miután fölszólalás nem volt, az elő­adó a 27. cikk 171a szakaszáról referált, amely csupa uj és igen fontos intézkedést tartalmaz, különösen a tantiéinek kiűzetését, a szolgálati viszony megszüntetését, a fel­mondást és a banktisztviselők üzletkötési ti­lalmát illetőleg. Kalas cseh agrárius képviselő hangsúlyoz­za, hogy a törvényjava slat e rendelkezései miatt senki sem mer majd vezető hivatal­noki állást vállalni valamely bankban. A hat hónapos felmondási idő törvénybeikta- tása súlyosan érintené a vezető tisztviselőket és ezért javasolja, hogy ezt a rendelkezést oly értelemben módosítsák, hogy a fölmon­dással sújtott vezető tisztviselő nemcsak hat hónapi fizetésre, hanem n yugdi j jogosul tsá gr a is tarthat igényt. Richter cseh nemzeti szocialista világo­sabb stilizálást követel. Bacher német demokrata kifogásolja, hogy a törvényjavaslat kidolgozása előtt nemi hall­gatták meg az illetékes szakköröket, mert hogyha ez megtörtént volna, úgy a 17. sza­kasz is sókkal értelmesebb szövegezést ka­pott volna. Nem akar a bankigazgatók védő­iéként fellépni, de a hitelgazdálkodás érde­kében kél szólnia. Szerinte a fölmondásra vonatkozó remdélkezések miatt minden egyes banktisztviselő félni fog attól, hogy cégjegy- zőnek nevezzék ki. Mert ez esetben a három hónapos fölmondási határidő veszedelme fe­nyegetné, ha tiltott üzletkötéseik elmén a bank kötelékéből elbocsátanák. Novák cseh néppárti ugyancsak világo­sabb szövegezést kíván, mert mégsem lehet szerinte a törvény intenciója az, hogy egy banktisztviselőt megakadályozzanak abban, hogy például saját vagyonából értékpapírt, vagy házat vásárolhasson. Ha ezt igy értel­mezik, akikor a banktörvény túllő a célján. Stránsky cseh nemzeti szocialista szerint oly intézkedésekre van szükség, amelyek a bankokkal szemben visszaszerzik a közvéle­mény bizalmát. Ami a bankigazgatóik és szerződéses viszonyban álló tisztviselők üz­letkötési tilalmát illeti, rámutat a szónok arra, hogy már a kereskedelmi törvényben is van ilyen úgynevezett versenytilalmi klau­zula, ha tehát más vállalatnál megtiltják azt, hogy egy tisztviselő üzleteket köthessen a sa­ját szakmájában, miért nem akarják ezt a tilalmat fölvétetni a banktörvénybe is. A mai gazdasági viszonyok mellett radi­kális intézkedésekre van szükség, mert a mai pénzügyi rendszer teljesen cső­döt mondott, egész uj struktúrát kell létesí­teni, mivel a bankok már jóval a gazdasági válság előtt sem állottak a helyzet magasla­tán, azaz nem általános nemzetgazdasági szempontoktól, hanem önző érdekektől ve­zettetve irányították a hitelt. Rámutat arra, hogy Bafa, amikor megindította üzemét, nem tudott a cseh bankoktól hitelt kapni és kénytelen volt német bankokhoz fordulni, amelyek adtak is neki hitelt. Ezzel szemben hitelhez jutottak oly vállalkozások, amelyek ahelyett hogy a termelést kiépítették volna, drágaköveiket és szőrméket vásároltak saját embereiknek s a Riviérára küldték őket. Azt is tudni kell, hogy a világon ma már van egy állam, amelyben nincsenek bankok és takarékpénztárak és maga az állam taka­rékoskodik polgárai számára, mindamellett ebben az országban a termelés kitünően fej­lődik. Ezután fölszólalt Törköly József dr. .ma­gyar nemzeti párti képviselő, aki ehhez a szakaszhoz közös klubunk nevében nyújtott Szövetkezett ellenzéki pártjaink javaslatai a részvénytársasági bankok szervezetének ás az összeférhetetlenségnek szabályozására Törköly képviselő felszólalásai az alkotmányjogi bizottság keddi ülésén

Next

/
Thumbnails
Contents