Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-25 / 46. (2859.) szám
1932 február 25, csütörtök. 'pragaiAWAarKI rlap 3 Szttllo-ellenes támadás, amely—Szüllőt Igazolja Prága, február 24. A Lidové Noviny egyik legutóbbi számában Szüllő Géza dr.-ról, az országos keresztény szocialista párt elnökéről hosszabb lélekizetü cikk jelent meg Halu- Eicky tanár tolláiból. Természetesen a legrosszabb indul altit ál próbálja jellemezni SziüllŐ három évtizedes politikai oeuvre-jét, de a cikkíró éppen egyoldalú beállítottsága miatt annyira elveti a sulykot, hogy végeredményében megcáfolja önmagát s Szüllőt igazoljá, amikor olyan politikai erényeire mutat rá a forradalom előtti múltjából, melyek eddig a szlovén szkóli magyar nyilvánosság előtt nem voltak eléggé ismeretesek (mert Szüllő maga nem dicsekedett velük), de csattanósan igazolják Szüllő következetes irányvonalát és szeretedét a szlovákság felé, másrészt bizonyítják azt, hogy Szüllő kisebib- ségpolitiikaii tekintetben mór politikai pályája elején, az államfordulat előtt, a magyar rezsim alatt is ugyanazt az utat járta, amelyet ma jár: a nemzeti igazságosság és egyenlő elbánás követelésének útját. De ne vágjunk elébe Haluzicky visszafelé sült következtetéseinek s álljon itt maga a cikk minden tévedésével és inszinuációjával. — Gondolkozá'Sbeli labirintus az — irja Haluzicky — melyben a mi politikai tekintetben különösen az országos keresztény- szocialista pártban összpontosuló magyar ellenzékünk él és mozog. A világ körülöttük a nemzetek közeledésének lehetőségéről tárgyal, fűzi a közös érdekek szálait, tárgyal, vitatkozik, sőt Pestre hivta egybe a Pan- eurótpa-Unió magyar csoportja a középeurópai államok gazdasági konferenciáját, magyar politikusok és gondolkodók, mint Grata, Friedrich, Vámbéri professzor Csehszlovákiába utazgatnak, mint a csehszlovák- magyar uj gazdaságpolitikai érintkezés tapogatózó szervei — de mindez nem érinti a pókhálóit annak a tévelygést körnek, amely az itteni magyarok célja és taktikájának alapja. Vezérük, Szüllő Géza dr. képviselő ‘—aki nemrégiben egész csendben ünnepelte hatvanadik szülétésenapját — a napokban kijelentette politikai elvbarátai előtt Komáromban, hogy gravámenes politikájának princípiumai nem változnak, s hogy az ő politikai miszticizmusa a szlovénekéi igazhitű magyarságnak egyetlen evangéliuma. — Az államfordulat után lassan, hosszú várakozás után a pozsonyi zsupa képviselőtestületéből a közéletbe evező Szüllő dr. taktikájának egyik komponense minden alkalommal, amikor arról van szó, hogy a volt Magyarország feudális rezsimje nem kedvezett a nemzetiségeknek, annak a hangoztatása volt, hogy ez szemenszedett valótlanság, így beszél Szüllő s utána Gregorovits, Tarján és mások. Pedig kétségtelen, hogy éppen Szüllő nagyon is jól tudja, hogy Magyar- országon a nemzetiségek el voltak nyomva s talán éppen a legtöbbet a szlovák kisebbség szenvedett. Hiszen éppen mint Magyar- ország egyik tiszta szlovák ajkú kerületének képviselője azok közé tartozott, akiket bizonyos érdek fűzött a szlovákok életéhez. Éppen Szüllő volt az, aki a választókerületében a Tergina kir. tanácsos tanfelI détkezési jog elvének keresztülvitelére és következményeinek Magyarországra való ki- } terjesztésére, mert a trianoni szerződések alaptétele hamis volt, minthogy Magyarországon a nemzetiségek nem voltak elnyomás alatt. Hia pedig ez az alaptétel hibás, akkor a békekonferencia által levont következtetéseket is revideálni kell, vagy pedig teljesen eltávolítani. S ez a cél: mindent latba- vetini, hogy bekövetkezzék a békeszerződések revíziója, ez az, ami miatt Szüllő feláldozza jobb múltját, amely tiszteletet szerzett számára a kiváló szlovákok körében is. — Szüllő, a magyar nemes, volt cs. és kir. kamarás, aki jól volt beschreibotva a bécsi kabinetirodában is, tagja a pesti magyar kaszinónak. A kaszinó tagjaira kötelező szabály, hogy nincs nagyobb bűncselekmény, mint a hamis játék. S ezt a szabályt megtartják, amint az a nemesi morál előírja, s talán betartja Szüllő is. Dé a közéletben való hamis játék talán olyan fogalom, amely nem esik a társadalmi élet kontrollja alá s kivonja magát a politikai élet kritikája alól is. Ellenkezőleg a politikai hamis játék erénnyé válik, amely elnémít minden személyi, vagy közéleti értékvesztőségtől való féléimét. A nagy gondolatnak — irja a továbbiakban Haluzicky tanár — mindent fel kell áldozni, még a hamis játék rizikóját is, s nincsen semmi, ami fékezné a lel ki isme retet és az erkölcsöt, ha olyan nagy célról van szó, mint a volt Magyarország felújítása. Minden eszköz — hazugság, rágalom, s a tények tudatos elhallgatása — meg van engedve, ha a magyar hazafiságról van szó, amit újból be kell oltani a demokráciával már átitatott lel kékbe. Innen Szülőnek a magas gesztusa, amely a jelen és jövő cseh szlovák-magyar megértési törekvéseknek még a felcsillanását is eleve elutasítja. A szlovenszkói magyar politika vezére szerint nem lehet és nem szabad semmiről sem tárgyalni mindaddig, amiig a trianoni szerződés sérelmei nincsenek orvosolva s amiig a szlovenszkói magyarok fel nem szabadulnak a járom alól, amely őket lenyűgözi az egész közéletben, különösen gazdasági és kulturális téren. Nem szabad megengedni a tárgyalást, mert a ki nem elégített Magyarország és a telhetetlen Csehszlovákia nem egyenrangú felek a megértésre- Csak akkor lehet hozzákezdeni a gazdasági viszonyok kiegyenlítéséhez, s a szerződések megkötéséhez, amikor bármely utón s bármely eszközökkel beteljesedett a vezető politikai gondolat. — Ez körülbelül az a gondolatmenet, amely Szüllő és politikai hívei fejében forog- Nemesi elképzelésében ismét szétterpeszr- kednek a volt büszke „szabadságsziget“ széles határai, amelyről Szüllő lelkének volt jobbik, ma már elhaló része, tudta, hogy ott van szolgaság, de amelyről ma kijelenti, hogy ott nem volt elnyomás. Akkoriban valószínűleg nemesi szeszélyről volt szó, amely őt, a császári és királyi kamarást arra késztette, hogy befolyását és hatalmát éreztesse néhány nagyúri ellenlábasává 1 szemben. Ez a szeszélye most csökönyösségé változott, amely politikai vízióktól eltelve nem akarja látni a reális és lehető politika erős alapjait. A vizionistákra pedig áll a törvény, hogy ki szoktak vetődni a forgó életből. Ez a sors vár Szüliőre és az ő politikai teóriájára is. Ennyit ir a Lidové Noviny cikkírója, aki azt hiszi, hogy Sziüllő „megtagadja azt a jobbik múltját, amely tiszteletet szerzett neki a kiváló szlovákok előtt is.“ Noshát, Halu- zimsky teljesen hamisan Ítéli meg Szüllőt. Ha elfogultságtól mentesen vetné egybe Szüillő Géza háboruelőtti magatartását a maival, akkor azt kellene megállapítania, hogy amiképp akkor a szlovákok tiszteletét vívta ki, amikor egyenjogú polgártásait látva bennük nemcsak szóval, de tettekben is a védelmükre kelt, ugyanúgy most a magyarság osztatlan tiszteletét és bizalmát bírja, amikor a kisebbségi sorsiban a kisebbség és fehérebbé ■T 2 31 egyenjogúságért küzd a mai rezsim szertelenségeivel szemben. Ha Haluzinsky megbecsüli Szüllő prevrateíőtti gerincességét, meg kell becsülnie a prevrat utáni gerincességét is. Hiába károg a rosszhiszeműség, hogy Szüllő harca a szertelenségek ellen csak arisztokratikus gesztus, mert éppen a Hailu- ziosky fölhozott adatai bizonyítják, hogy ez igenis belső szükséglettől diktált életforma nála, egész életén végig vonuló erkölcsi következetesség, amelyhez legkülönbözőbb körülmények között is hü marad. Szüllőnek a szlovákság iránti lojalitása — melyre Haluzinsky igy rámutatott — ma az őslakos-testvériség programjában jut kifejezésre, sőt a kisebbségi magyarság egész politikája is szintén erre a szilárd bázisra épül. Szüllő őslakos-koncepciója — minden hamis interpretációval ellentétben — éppen nem a nemzeti ellentétek szitásának, hanem — igenis, — a lojális megértéshez vezető útnak a politikája úgy kisebbségi, mint pedig államközi viszonylatban. S ez az ut sokkal reálisabb, mint a Haluzinsky-féle inperialisía fantazmagóriáktól elvakult térdre-kéuyszeri- lési elmélet, mely minden, csak nem építő 'tényező. A kölcsönösségi viszonyok egyetértő, kétoldalú, legális ujjárendezése: ezt hirdeti Szüllő s ez reálisabb, mint a hatalmi politika nyelvöltögető irreális csökönyössége, amely csak kígyót-békát tud kiáltani a magyar kisebbségi politika minden megnyilvá- . múlására. A lefegyverzési konferencia plénuma befejezte a fővitát Henderson zárószavai - Megkezdődött a bizottságok munkája — Tardieu délutáni beszéde Géni, február 24. A lefegyverzési konferencia fővitáját ma délelőtt végre befejezték. Utolsónak Afganisztán, Albánia, Görögország és Panama delegátusai szónokoltak, de sok újat nem mondottak a tárgyról!!. Henderson elnök zárószavaiban levonta a tizennégy napos fő vita tanulságait. Véleménye szerint igaza volt Gibson amerikai delegátusnak, amikor kimondta, hogy nem kormánykonferencia ülésezik Genfben, hanem a népek konferenciája. Sok organizáció jelentette be csatlakozását a lefegyverzési tárgyalások eszméjéhez, de a gyermekeket kifelejtették. A jövő háborúi a legkeményebben éppen a gyermekeket sújtanák. A továbbiakban Henderson m egállap itatta, hogy sok tekintetben már most megegyeznek a delegátusok véleményei. Az elnök lelkes szavakkal ünnepelte azt a jóakaratot, amely Genfben megnyilvánult a lefegyverzés ügye iránt b megállapította, hogy a delegátusok egyforma határozottságot mutattak a konferencia sikerének kierőszakolására. Sok kormány a szent egoizmusról is megfeledkezett, hogy csak biztosítsa a sikert. Henderson szerint a konferencia igazi munkája csak most kezdődik. A bizottsági tárgyalások hosszúak és komplikáltak lesznek, de a végső eredmény mégis biztosítottnak llátszik. A konferencia ma átköltözik abba az uj házba, amelyet Genf városa acélból és üvegből építtetett a bizottságok számára. A konferencia második és nehezebb része ebben az uj környezetben fog lebonyolódni. Német-francia tárgyalások Tardieu, az uj francia miniszterelnök és külügyminiszter, ma reggel Genfbe érkezett és Pietri uj nemzetvédelmi miniszter társaságában délelőtt rövid ideig jelen volt a tanácskozáson. Később hosszas tárgyalásokat folytatott Nadolny nagykövettel, a német delegáció vezérével. A konferencia köreiben nagy feszültséggel várják Tardieu ma délutáni beszédét, amelyet a főbizottság első ülésén elmond. Benes a főbizottság előadója Genf, február 24. A lefegyverzési konfe- I rencia főbizottságának ma délutáni elsö ülésén Henderson javaslatára a bizottság előadójává egyhangúan Benes dr. csehszlovák külügyminisztert választatták. A magyar képviselőház ülésén interpelláció hangzott el a jugoszláv határon előfordult atrocitások ügyében Az interpelláló képviselő erélyes d plomáciai közbelépést követelt ügyelő által üldözött szlovák tanítóság védelmére kelt, s tette ezt oly eredményesen, hogy Terginát áthelyezték Pestre alá- rernleltebb állásba. Ha pedig Szüllő ezt esetleg elfelejtette volna, talán visszaemlékezik még, hogy hogyan bántak a közéletben szereplő szlovákokkal a háború kezdetén, amikor maga is azt tartatta az egyetlen védelmi módnak számukra, hogy rendelkezésükre bocsátotta magánlevelezését a volt Magyarország legkimagaslóbb politikusaival, hogy ennek következtében a magyar kormány vizsgálatot vezető orgánumai visszatorpanjanak. S tudott dolog róla végül, hogy a háborúban a leg- rosszabbtó] mentett meg nem egv — akkoriban politikailag gyanús — szlovák katonát. Nem lehet tehát vila tárgya, hogy neki tudomása van arról, hogy milyen volt a szlovákság élet-e a háború előtt és a háború alatt. — Most természetesen — irja a Lidové Noviny cikkirója — Szüllő közéleti szereplése teljesen fedi a magyar külpolitika aspirációit, amely Trianon igazságtalanságait hangoztatja és abban keres indokokat téziséhez, hogy a békeszerződések megkötése alkalmával hamis feltételekből indultak ki. Nőm lett volna állítólag szükség az ömrenBudapest, február 24. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentése.) A képviselőház mai ülésén, mielőtt az elnök megnyithatta volna az ütést, a szociáldemokraták viharos botrányt rendeztek és magukból kikelve követelték a Ház föiosz- iatását. Jó negyedóráig tartott, amíg az elnök a rendet helyre tudta állítani. Az elnök ezután elparentálta Lukács László volt miniszterelnököt, majd napirend előtt Korodi Katona János egységespá rti k ép v is elő a jugoszláv határon előfordult incidensek ügyében szólalt föl. Napirenden van — úgymond —, hogy a jugoszlávok békés polgárokat a határra visznek, összevernek és átkergetnek Magyarországra. Különösen a kelé- - biai határszakaszon fordulnak elő atrocitások. Ifjabb Jeges József hirlapiró múlt év februárjában ilíuminált állapotban áttévedt a határon, jugoszláv határőrök lefogták, véresre verték, börtönbe vetették és azóta is ott van. Kovács Dezső és felesége szabályszerű útlevéllel ment Jugoszláviába, ahol kémkedés ürügyével mindkettőjüket elfogták és bebörtönözték. Majoros Antalnét magyar területen fogták el, átvitték a határon és bebörtönözték. Horvát József földművest ugyanígy elfogták, átvitték a határon, véresre verték, majd visz- szavitték a magyar határra és megfenyegették, hogy ha Magyarországon beszélni fog a történtekről, baja lesz. Kórodi Katona fölkérte a külügyminisztert, hogy diplomáciai utón tegyen erélyes lépéseket az anomáliák megszüntetése érdekében. Fölveti a kérdést, vájjon az olasz határon is igy mernek-e elbánni a határmenti lakosokkal a jugoszlávok. Budapest, február 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kedd esti miniszter- tanács foglalkozott az országgyűlés tagjainak ossz e fér h ét et 1 ens égér öl s z ól-ó tö r v é n y j-a .v as lattal és elfogadta annak végleges szöveget. Körülbelül nyolc-tíz nap alatt a törvényjavaslat indokolása is el fog készüln' A cseh szociáldemokraták tíz százalékos kamatadó bevezetését lavasolják Prága, február 24. Winter, Remes, Macek és Chalupa cseh szociáldemokrata képviselők javaslatot nyújtottak be az egyenes adókról szóló törvény módosítására vonatkozólag. A novella szerint mindazok, akik hosszúlejáratú értékpapírok és betétkönyvek után kamatokat fizetnek, továbbá akik osztalékot fizetnék, köetelatessenek a kifizetésnél ezen összegekből tiz százalékot levonni s erről nyugtát adni. A levont összegeket minden hónap tizenötödik napján az állampénztárba kellene beszolgál tatniok. A nyugta bizonyítókul szolgálna arra nézve, hogy tulajdonosának milyen kamatjövedelme van. Jogi személyek, amelyek ilyen kamatjövedelmeket élveznek, nem kötelesek jövedelmi adót fizetni, föl volnának jogosítva arra, hogy az ezeh nyugtákon feltüntetett összegek erejéig a kereseti, a föld- vagy a házadókból leírást kérhessenek. A javaslat szerint az uj törvény 19-32 május elsején lépne érvénybe. A Frávo Lidu ehhez a következő megjegyzést fűzi: Gyafkoríati.lag ez annyit jelentene, hogy az. aki kamatok fejében évi 10 000 koronái kap, ebből 1000 korona adót fizetne, amit azaz intézet vonna le, ahol a pénz el viu helyezve. rRADl°N m sr1- m
