Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-21 / 43. (2856.) szám
18 1932 február 21, vasárnap KőZCjAZDA^ÁGT1. A gabonabehozatali bizottság Prága, február 20. A búza és rozs behozatalának engedélyezése .bőrül kifejlődött s a ga- bonaibeihozatalt engedélyező bizottság működése óta meglévő vita ezekben a napokban uj stádiumba került. A gabonabehozatalt engedélyező tárcaközi bizottságban a földművelés képviselői legújabban erélyesen sürgetik ama régi követelésük teljesítését, hogy a buzabeho- -zatal számára a jövőben ne állapitta.ssanak meg kontingensek, mint az eddig történt és ezeket a kontingenseket ne osszák szét az egyes exportáló államok között, hanem az agrárok most ahhoz ragaszkodnak, hogy a bizottság esetről-e-setre, a köztáraságbeii fogyasztás tényleges szükséglete szerint engedélyezze a behozatali búza kontingenseit és ha a fogyasztás érdekei azt megengedik, úgy egy időre teljesen be is szüntethető a buzabehozatal. Emellett az agráré rd ekel leégek azt javasolják, hogy a behozatal a belföldön vásárolt búzához 1:1 arányban engedélyeztessék, vagyis, hogy egy vagonra szóló behozatali engedélyt csak az kaphasson, aki igazolja, hogy egv vagon belföldi búzát vásárolt. Az agrárok e követelését. különösen a pénzügyi és közellátásügyi minisztérium képviselői ellenzik s arra hivatkoznak, hogy a buzabehozatalt, amely elkerülhetetlenül szükséges, mégis csak szilárd alapokra kell helyezni s nem lehet azt a bizottság tetszésére bízni. Miután egyelőre a februári kontingens kérdése nagyon sürgős, ezért a bizottság többi tagjai már abba is beleegyeztek, hogy a februári importbuzakontingens 3000 vadonra kszállittassék, ezt azonban az agrár- csoport határozottan ellenzi. A bizottság nemagrár tagjainak egy másik közvetítő indítványa az volt. hogy február és március hónapban összesen 6000 vagon búza behozatalát engedélyezzék, az agrárok azonban ezt a javaslatot is elvetették s így a kérdés eldöntését most a g lasági miniszterek tanácsára kellett bízni, A 'behozatalt engedélyező bizottság tegnap taii tt ülésén azonban a rozsbehozatal kérdésében is nagy ellentétek merültek fők Tizen- né^v mar* előtt a kereskedelemügyi minisztérium a gabonabehozatalt engedélyező bizottság ki\ ágára teljesen beszüntette a rozsbehozatali engedélyek kiadását egyheti időtartamra. az egy hetet újabb héttel hosszabbitották meg ■s a bizottság tegnap tartott ülésén az agrárok azt követelték, hogy a rozsbehozatalra engedélyeket februárban már egyáltalán ne adjanak. A bizottság ezt az agrár indítványt nagy többséggel elutasította. Az agrárcsoport kiküldöttei erre bejelentették, hogy okvetlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy a rozskérdést is a gazdasági miniszterek tanácsa döntse el, és addig az ideig rozsbehozatali engedélyt ne adjanak ki. A bizottság többsége erre megállapította, hogy a bizottság gyakorlata eddig csak a buzabehozatal szabályozására irányult, mig a rozs behozatalát a bizottság nem szabályozta s igy, ha most a bizottság a kétszer egyhetes rozsbehozatali tilalmat nem hosszab'bitott.a meg, úgy automatikusan a régi gyakorlat lép hatályba, vagyis hogy a rozs behozatala teljesen szabad addig az'" ideig, amíg a gazdasági miniszterek tanácsa másképpen nem határoz. Ezt a nézetet tette magáévá a bizottság elnöke, Friedmann dr. meghatalmazott miniszter is. A tegnap tartott ülésen érdemben csak a februári 'lisztbehozatali kontingens kérdését intézték el olyképpen, hogy az eddig engedélyezett havi kontingensnek a felét engedélyezték februárra, ami 250 vagon lisztbehozatalt jelent. A „csendes társ" adóbevallása Prága, február 20. Lapunk szerkesztőségétől igen sokan kértek 6 kérnek tanácsot arra vonatkozólag, hogy mint valamely üzleti vállalkozás csendes társai miképpen készítsék el adóbevallásukat, illetve hogy milyen adók fizetésére vannak egyáltalán kötelezve. Manapság ugyanis igen sokan vannak, akik a jobb időkben megtakarított pénzüket fizetéses alkalmazás hiányában vagy más okból ilyképpen kénytelenek gyümölcsöztetni, mert önálló vállalkozásra egyrészt nincs elég pénzük, másrészt az manapság nagyon kockázatos és a bankbetétkamatok nem elégségesek a létfenntartásra. Ezért a csendes üzlettárs megadóztatásának kérdése manapság közérdekű. Erre a kérdésre ad pontos választ Holy Ferenc dr. prágai ügyvédnek a Steuer6chutz (Adóvédelem) legutóbbi számában megjelent oikke^ melynek címe: Miképpen adóztatják meg a csendes társnak az üzletből származó jövedelmét. A közérdekű cikket a következőkben ismertetjük. Tegyük fel — írja Holy dr. — hogy, valaki egy üzletben 200 ezer K tőkével részesedik, ezen ki- vül 95 ezer K évi szolgálati fizetése van. Az üzletben elhelyezett pénzéért hat százalékot kap 6 az elért nyereségben további 12 százalékkal részesedik. Az üzlet nyeresége a betéti kamatok beszámításával, amelyek a kereseti adónál nem alkotnak levonható tételt, összesen ......................... 90.000 K Eb ből a csendes társ kamatok ciánén kap................................................... 12.000 K A tiszta nyereség ezek szerint . . 78.000 K Ebből a csendes társ kap további 12 százalékot................................................... 9.360 K Az üzlettulajdonos tiszta nyeresége 68.640 K Az üzlettulajdonos az üzlet 90.000 koronás hozadékával alá van vetve az általános kereseti adónak s a tiszta nyereséggel, a 68.640 koronával pedig a jövedelemadónak. Az általános kereseti adó az első 30.000 korona után A Csehszlovák Nemzeti Bank évvégi számadásai .Prága, február 20. A Csehszlovák Nemzeti Bank most hozta nyüvánosságra az 1931. évi gazdálkodásáról szóló elszámolásokat, amelyekből az alábbi adatokat ismertetjük. A jegybank egész évi forgalma összesen 31.913 millió koronát tett ki s a csökkenés 303 millió koronát tett ki. A pénztári forgalom 235.444 korona volt s az 1930. évi pénztári forgalommal szemben 1317 millió csökkenést mutat. Az aranykészlet 1931. december 31-én 1648.8 millió korona volt s egy év alatt 104.2 millió koronával növekedett. A rnérlegérték 1649.6 millió korona volt 8 az 1,105.943 korona különbözetet a külföldi követelések számlájára vezették át. A külföldi valutakészletek 9.4 millió koronát tettek ki s 16.6 millió koronával voltak kisebbek, mint 1930. végén. A mérlegérték szerint való átszámítás után a fölösleg 624.702 korona volt 8 a valutakószletet 9.8 millió koronával számlázták. Az eszkontált devizakészletek az év végén 35.3 millió koronát tettek ki, 27%3 millióval többet, mint 0.5 százalék, a többi 60.000 korona után 2.5 százalék. Ez az esőt áll fönn akkor is, ha a csendes társa az üzletben tényleg tevékenykedik e egy munkaerőt helyettesit, mert csak I társasüzlet esetén élvezi minden további társ a 0.5 százalékos alacsonyabb adótétel kedvezményét a további 30.000 korona keresetnél. A csendes társ a szolgálati szerződésből származó 45.000 korona jövedelmét a bevallási iv első oldalán a jövedelemadó ciim alatt a D) bekezdésben köteles feltüntetni. A 12.000 kamatjövedelem az E) betéten, a nyereségben való részesedés 9360 korona összegben a C) lapon tüntetendő föl, minden esetre a törvény szerint levonható tételek levonásával. A C) lapot a csendes társ nem köteles teljesen kitölteni s elég, ha az üzlettulajdonos által benyújtott kereseti adóbevallásra hivatkozik, ami egyébként az adóbe vallási ivekből is kitűnik. A csendes társnak sem a kamatjövedelme, sem a tiszta nyereségben való részesedése nincs alávetve a járadékadónak, miután mind a két bevétel meg van adóztatva jövedelem adóként, amire azonban az adóhivatal figyelmét a bevallásban külön fel kell hivm. A csendes társ tehát az üzleti részesedésével csak a jövedelemadónak van alávetve. Teljesség kedvéért rá kell mutatni még arra is, hogy az oly csendes társ is, aki esetleg a külföldön él, az egyenes adókról szóló törvény 1. paragrafusának 1. bekezdés 2. b) pontjában foglalt rendelkezés szerint a csehszlovák köztársaság területén működő üzletből származó bevételét itt köteles bejelenteni s a bevétel után jövedelemadót fizetni. Végül azt kell még megjegyezni, hogy abban az esetben, amikor egy csendes társsal működő üzletnél a minimális adót kivetik, akkor az üzlet tulajdonosának az üzleti vagyonát és a csendes társ betétjét veszik az adókivetés alapjául. 1930 végén. 0.6 millió korona leírása után a mérlegértéket 37.7 millió koronával számlázták. A váltótárca 1682 millió korona volt, ami 1321.6 millió koronával több, mint 1930 végén. Az 1931. év folyamán összesen 268.857 darab váltót eszkon- táltak 4523.1 millió korona értékben. Az eszkont- ból származó jövedelem 31.3 millió korona, ami 18.9 millióval több az 1930. évi ilynemű jövedelemnél. A benyújtott váltók közül 14543 darabot viezautasítottak s nemfizetés miatt megóvtak 1647 váltót 7 millió korona értékben. 1930-ban nemfizetés miatt 1306 váltót kellet óvatolni 6.5 millió korona értékben. Az órtékpapir-eszkont az év végén 1156 darab volt 476.8 millió korona értékben. Az értékpapírokra nyújtott kölcsönök állománya 156.7 millió korona, ami 125.1 millióval több az 1930. évvégi állománynál. A bankjegyforgalom az év végén 7679.2 millió korona volt az 1930. évvégi 7823 millióval szemben. A bankjegyforgalom napi átlaga 1931-ben 6469.1 millió korona, 1930-ban 6627.6 millió korona volt. A zsirószámlákon 306.6 millió korona volt az 1930. évvégi 569.7 millió koronával szemben. A vagyondézsma bruttó jövedelme az 1931. év végéig 7719.3 millió korona, ebből visszatérítettek 1230.3 millió koronát s igy a tényleges állapot 5906.4 millió korona. Az 1931. év folyamán vagyon- dózsma óimén befizettek 213.2 millió koronát. A Nemzeti Bank nyereségeinek összege 96 millió 388.033 korona az 1930. évi 112,249.430 koronával szemben. Ebből az üzemi költségek fedezésére 34 millió 434.715 koronát fordítottak, a bankjegynyomtatási költségekre 6 millió 22.830 korona kellett, a kötött pénztári utalványok kamataira 1 millió 347.783 koronát fordítottak, a külföldi követeléseken elszenvedett veszteségek — a külön tartalékalapból való átvitel után — 17 millió 342.223 koronát, összesen 56 millió 207.559 koronát tettek ki. A leirások összege 3 millió 415.376 korona s igy a tiszta nyereség 33 millió 765.098 korona az 1930. évi 52 millió 456.717 koronával szemben Az igazgatóság a közgyűlésnek azt indítványozza, hogy a tiszta nyereségből az alkalmazottak nyugdíjalapjára félmilliót (tavagy 3 mülió volt), a munkások bérének javítására 200.000 koronát (tavaly 4 millió 620.975 korona) fordítsanak. A tartalékalapnak a törvény szerint 876.509 koronát kell juttatni s a 6 százalékos osztalékra összesen 24 millió 300 ezer koronát fizetnének ki, mig a szuper- dividendára összesen 3 milliót fizetnének. Az állam részesedése a nyereségben 3 millió 900 ezer korona (tavaly 11 millió 700 ezer korona volt). Ezek szerint részvényenként összesen 280 korona dividenda volna fizetendő. A banktörvény szerinti tartalékalap 8 millió 893.952 koronát tesz ki. A külön tartalékalap a devizákon szenvedett veszteségek fedezése után, amire 74 millió 575 ezer 869 korona kellett, mindössze 20 millió maradt. A tőketartalékalap változatlanul 1 millió 800 ezer korona maradt. Némileg csökkentek a szociális alapok is az értékpapírokon elszenvedett veszteségek következtében. A Szepességi Bank r. t. Késmárk 1931. évi mérlege Meghívó. A Szepességi Bank r. t. Késmárk (Zipser Bánik A. G. Kezmarok) részvényesei az 1932 február hó 29-én délután 3 órakor Késmárkon a központi épület bankheiyiségé- ben megtartandó 69-ik rendes közgyűlésire tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat. 1. Jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő megválasztása. 2. Az igazgatótanács és felügyelő- bizottság jelentése. 3. Az 1931 évi zárszámadás előterjesztése és a felmentvény feletti határozat. 4. A tiszta nyereség felosztása. 5. Esetleges indítványok. Késmárk, 1932, február 15-én Az igazgatótanács. Vagyon: Készpénz és azonnal esedékes kiö vetélések csehszlovák pénzintézet éknél 8.852.649.69 K. — Devizák, idegen pénznemekre szóló kifizetések és csekkek 31.543.80 K. — Váltók és kereskedelmi utalványok 14.624.325.60 K. — Értékpapírok 4.030.120.90 K. — Részesedések 2.213,047.42 K. — Adósok; a) értékpap Írókkal fedezett követeléseik 975.823.— K, b) egyéb adósok 32.031.130.67 K, c) jelzálog hitelek 29.719,225.30 K, ösz- szesen 62.726.178.97 K. — Ingatlanok és leltár 2.234.000.— K. — Átmeneti aktívák 336.394.40 K. — Egyéb aktívák 4.508.20 K. — Átfutó tételek 1.454.276.85 K. Összesen 95.052.768.98 K. Teher: (1931. december hó 31-én-) Befizetett részvénytőke (23.000 darab egyenként 300 K névértékű) 6.900.000-— K. — Tartalékok: Általános tartalékalap 2.536.960.— K. — önkéntesek 300.000.— K. — Betétek betétkönyvecskékre 68.378h23.46 K. — Betétek folyószámlára 10.325.613.96 K. — Hitelezők 5.412.722.60. — Kifizetetlen szelvények 12.510.— K. — Átmeneti tehertételek 414.642.51 K. — Egyéb tehertételek 87.991.80 K. — Átfutó tételek 1.454.276.85 K. — Tiszta nyereség 683.804.65 K. Összesen 95.052.768.98 K. Veszteségek; Kamatok 4.285.508.95 K. — Dologi és személyi kiadások 2.011.174.56 K. — Adók és illetékek 436.718.05 K. — Leírások és tartalékolás: a) ingatlanok után 38.330.58 K, b) leltáron 39.053.54 K, c) követelések után 186.517.27 K, d) folyószámla- követeléseknél beállhátó veszteségek különleges tartalékalapja javára 200.Ö00.— K, e) váltóköveteléseknél beállható veszteségek különleges tartalékalapja javára 100.000 K, összesein 563.901.39 K. — Különféle veszteségek: a) értékpapírok után 34.271.90 K, b) egyébben 18.562.— K, összesen 52.833.90 K. — Tiszta nyereség 683.804.65. K. — összesen 8.033.941.50 K. Nyereségek; Nyereségáthozat az elmúlt 1930 évről 20.850.02 K. — Kamatok 6.398.829.31 K. — Dijak és jutalékok 1.478.330.36 K. — Különféle pyereségek 135.931.81 K. — ösz- szesem 8.033.914.50 K. Igazgatótanács: Wein Károly s. k. elnök, Betihleníalvy Ernő s. k., Dr. Guhr Mihály s. k.,'-r i iiii mm'ií 1 A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi rása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenó s „A trágyázás elmélete ás gyakorlata" a. most megjelent k nvvét, melyet a szer/ vételkötelezet.tség nélkül is megküld bele kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘— Ke, Cim: Abovce p. Strkovec. Dr. Kéler Tibor s. k., Kolos Ödön s. k., Mar- kevicih János s. k., Nitsch Andor g. k. Dr. Szántó Ignác s. k., Seholtz Albert s. k., Szig-' narovits Károly s. k., Dr. Wein Tibor s. k. — Felügyelőbizottság: Dr. Mattyasovszky s. k. elnök, Faykiss Rudolf s. k., Janecskó János s. k., Patonay Adolf s. k., Stenczel Pál s. k., Szepesi Lajos s. k., Szlovák János s. k-, Az állami iparügyi tanács az adókérdésekről. Az állami iparügyi tanács adóügyi bizottsága tegnap tartott ülésén számos aktuális adókérdéssel foglalkozott. Miután a textilipari termékek forgalmi adója átalányositásának útjába újabb akadályok gördültek, a bizottság ezt a kérdést levette a tárgy- sorozatról. A bizottság tudomásul vette azt, hogy a pénzügyminisztérium a husadó mindennemű leszállításával vagy csökkentésével szemben a leghatározottabb elutasító álláspontra helyezkedik. A pénzügyminisztérium ugyancsak a leghatározottabban ellenzi az autóbusz-adó csökkentését, illetve törlését is. A bizottság azzal a javaslattal fog fordulni a pénzügyminisztériumhoz, hogy az adómentes létminimum határát emeljék föl 10 ezer K-ra. Bulgária külföldi adósságai A bolgár statisztikai hivatal jelentése szerint a bolgár kereskedők és gyáriparosok összesen mintegy 2 milliárd 332 millió 10.779 lévával tartoznak idegen valutákban, a külföldi gyáriparosoknak és kereskedőknek. Tovább csökken a vastermelés. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint ez év januárjában 50.902 tonna nyersvasat állítottak elő. A nyersacél mennyisége ugyanakkor 60.999 tonna. December hónapban 59.534 tonna nyersvasat s 65.003 tonna nyersacélt, 1931 januárjában 104.607 tonna nyersvasat és 137.038 tonna nyersacélt termeltek. A szlovenszkói bányamüvek korlátozzák a termelést. A szlovenszkói bányamüveknél a múlt hetekben újabb jelentős munkáslétszám apasztás történt. így a bindtei ércbányában a múlt napokiban bocsátották el e munkások egy nagy csoportját s ha a helyzet nem javul, újabb 250 munkás elbocsátása esedékes. A kotterbachi bányamüvek január folyamán 229 bányamunkást bocsátottak el s további 400 munkás elbocsátását tervezik. Az alsóözalóki rézércbányában a munkát már a múlt év végén teljesen beszüntették, s ott 500 munkás vesztette kenyerét. A gereblyei és ráztokai ércbányák a műit hónapiban szüntették meg a munkát. A felsorolt bányaüzemek a munkabeszüntetést azzal indokolják, hogy a kormány megengedi a külföldi ércek behozatalát, amelyekkel a bányatulajdonosok árban nem képesek fölvenni a versenyt. Állandó bírósági szakértők. A kereskedelmi kamarák központjának jogügyi bizottsága tegnap tartott ülésén az igazságügyi minisztériumnak az állandó bírósági szakértőkről szóló törvénytervezetével foglalkozott. A javaslat számos intézkedése ellen igen sok kifogást jelentettek be az egyes kamarák. A legfontosabb az, hogy az állandó bírósági szakértők rendszerének általános bevezetése esetén — az eddigi tapasztalatok szerint is — számos oly személy szerezné meg a bírósági szakértői címet, akinek valóban nincs elég szakismerete. A kamarai központ nézete szerint az állandó bírósági szakértők rendszere csak abban az esetben volna elfogadható, ha a törvény biztosítaná azt, hogy a birósági szakértők kinevezését a szakérdekeltségek indítványozhatnák. Csöndes a prágai értéktőzsde Prága, február 20. A mai tőzsde a tipikus szombati tőzsdék jegyében állott, igen osekély kötések mellett csak minimális árfolyaméi tolódások állottak elő. A jegyzések legtöbbje csak névleges volt. Általában azonban az irányzat jól tartott volt. A bankpiac változatlan maradt, a beruházási piac nagyobb ellen- állóképességet tanúsított. Az ipari részvények piacán szilárdult; Oseh-Morva 5, Kömigshofi, Dux-Bodenbachi 3, Cseh Cukor, Schöller, Rlnghoffer, Nyugatcseh Szén, Poldi 2 koronával. — Esett: Cseh Kereskedelmi 3, Sohötipr lese mi, Prágai Vas 2 koronával. — A bankpiacon Némzeti Bank 5 koronával esett. ¥ETÖMAG. Nemes sör árpái A mi klímánkon meghonosodott, igen bötermö, finom sörárpa, erős szalmával* Nemesített vető xabl Súlyos nagy szemű, vékony polyvályu, magas szalmáju, nagy hozamú. Nemes kukoricái Igen korai, nagy fehér szemű, őr ási terméshozammal. Megrendelhető: Pefenady Uradalomban, Pefenady posta: Velké-Kostolany, stanica: Leopoloov. i11 ■ Vételár, árpa és zabnál; Bratis'avai börzei alapár és 25% nemisitési felár. r— ' ....- Kukoricánál: Bratislavai börzei a'apár és 50% nemesitési felár. 1
