Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-21 / 43. (2856.) szám
1932 február 21, vasárnap. ^ra:gai-Ma<Aarhirlm> 11 Egy előkelő berlini tőzsdeügynök feleségét az alvilággal való kapcsolatai miatt letartóztatták Edinger asszony kettős élete — A szép nő és a bűnös útra tévedt detektiviőnök titokzatos kapcsolata keveredett, az a berlini alvilág, amelynek külön sajátos fogalma van a becsületérzésről, nem tudta megérteni és méltányolni, hogy a betörök nevét nyilvánosságra hozták, ellenben eltitkolták annak a nőnek a nevét, aki arra vetemedett, hogy betörőkkel lépjen kapcsolatba és együtt kövessen el velük bűntényt. Megkezdték tehát munkájukat a cinkelők, az alvilágnak azon alakjai, akik sajátosan értelmezett moráljuk alapján, vagy pedig bosszúból és haszonlesésből a névtelen levelek tömegével szokták elárasztani a bűnügyi rendőrségeket és ilyen módon kiválóan értékes anyagot adnak a nyomozóhatóságok rendelkezésére. Ezek a cinkelő levelek azt írták a rendőrségnek, hogy nem volt helye a méltányosságnak Edinger asszony esetében, mert az asszony jóval azelőtt, hogy a saját lakásába betöretett volna, már kapcsolatban állott Ruwelf eloldja és el távolit ja a szervezetben lerakodott savakat. Vasmentes, emésztést elősegítő kellemes üdítő ital. lel és a hírhedt „ügyvéd ur“-ral számos betörést együttesen tervezett ki. A bűnügyi rendőrség köté lességszerüen utána járt a cinkelőlevelek állításainak és a következőket állapította meg: Ruwel, aki annakidején a lipcsei bűnügyi rendőrség egyik leghatalmasabb embere volt, hivataloskodásának idején baráti kapcsolatba lépett Edinger gyárossal. A tekintélyes rendőrtiszt igen gyakran megfordult a gyáros lakásán, mindaddig, amig leleplezése meg nem történt. Amíg Ruwel büntetését vezekelte a fegyház bán, Edinger Berlinbe költözött át és a szerencsés konjunktúrában sok pénzt szerzett. Csakhamar már villája is volt Berlin nyugati negyedében, az előkelőségek e városrészében. Amikor Ruwelnek megkegyelmeztek és a börtönből kikerült, felkereste Edingeréket és a férfi nem is hagyta el egykori barátját, s mint egyik üzemének képviselőjét kenyérhez juttatta. A konjunktúra azonban eltűnt, a gazdasági válság Edingert is kikezdte és vagyonilag egyre lefelé haladt a lejtőn. Amikor Ruwel észrevette, hogy kenyéradója már többé nem tudja foglalkoztatni, az asszonyhoz fordult és a nőt bűvkörébe kerítette. Férjének vagyona és üzleti összeköttetései az A tüilöbaj gyógyítható! Még a reménytelennek látszó esetek is! A legújabb, orvosok által eredményesen kipróbált gyógymódról kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve küld felvilágosító füzetecskét J a n k ó J. D. gyógyszerész, Bratislava, 187-es póstafiók. asszonyt kedvező társadalmi kapcsolatokhoz juttatták. Ruwel arra bírta rá az asszonyt, hogy ezeket g kapcsolatokat a lehető legjobban és leggazdaságosabban ki kell használni. Dahlenben, a Messel- Strasse egyik villájában lakott egy igen vagyonos berlini család, Rosenbergerék s a család egyik tagja vezető állást töltött be egy berlini nagybankban. Ez a család is Edinger asszony ismeretségi köréhez tartozott. Ruwel azt a tervet vetette fel. hogy a Rosenberg-villát kell kifosztani. Edinger asszony csinálta meg a pontos terveket, szobát-szobára rajzolt le, átadta a terveket Ruwelnek, aki az egyik betörő-osztagát Edinger asszonnyal együtt küldte Dahlenbe. Azonban csalódtak abban a reményükben, hogy nagyobb készpénzhez jutnak a villában, a betörőket megzavarták, menekülniük kellett és csak néhány ékszert vihettek magukkal. A terv tehát nem sikerült és Edinger asszony reménye, hogy a zsákmányon osztozkodhatik, meghiúsult. Az asszony azonban makacs maradt. A Rosenberger család kiköltözködött Dahlenből és Charlottenburgban bérelt uj lakást. Edinger asz- szony itt is felkereste barátait, megcsodálta az uj lakás berendezését és pontosan megmutattatott magának mindent, hogy hol vannak titkos szekrények, milyen biztonsági zárakat alkalmaztak és az információk alapján újabb tervet készített, amelyen pontosan be volt rajzolva, hegy hol tartják az értékeket. Sőt ő maga jelölte meg a terminust, amelyen a betörést a legkönnyebben lehet elkövetni, tudniillik azt az időt választotta ki, amikor Rosenberger bankjának kiküldetésében Németországtól távol volt és egy óceánjáró fedélzetén utazott Newyork felé. A tervet ózonban már nem tudták végrehajtani, mert Ruwelt, és bandájának tagjait az önbetörés felfedezésével- a bűnügyi rendőrség emberei kézrekeritették. Rassow bűnügyi- tanácsos aki a komplikált bűneset nyomozását vezeti, azon a véleményen van, hogy Edinger asszony sok esetben jön számításba, mint a betörő-világ titkos tipp-adója. Az asszonyt újból letartóztatták és most a bűnügyi rendőrség felhívja mindazokat, akik Edinger asszony ismeretségi köréhez tartoztak és akiket az utóbbi időben betöréses lopás ért, hogy haladék nélkül jelentkezzenek a bűnügyi rendőrségen. (x.) „1 debreceni nagytemplom tornyát nem kardnak, hanem a vallásosság és kultúra szimbólumának látom" Haniu — legulabh nyilatkozata szerint — Magyar- országgal békés harmóniában akar élni és sürgeti a keleteurópai államok szövetségét bér nagyrétben lelke, kulturális irányítója a gazdatársainak, józan, okos, higgadt ember, öröme annak, aiki a falu megmozdulásai iránt érdeklődik. Anda Károly uram jófonmáju, igen értelmes szavú gazda, Haulik Györgyöknél pedig olyan könyvtárai, szívességet, magyaros szeretetet talaj a vándor, amilyet más falu úgynevezett nagy magyar urainál aligha tapasztal. A Haiulik Györgyök viselkedéséből sok falusi és városi „intelligens vezetőember" tanulhatna őszinteséget, becsületes magyarságot. (Fájdalmas tapasztalni, hogy éppen az erre hivatott falusa vezetők mennyire cserbenhagyják sokszor a népüket s csak éppen a szorosan vett vállalt munkát végzik el. Kényelemből, nemtörődömségből, avagy az „exponálás" szó helytelen értelmezéséből-e, azt nem itt kell vizsgálnunk. A „négyszemközti magyaroknak" egész herbáriumát tehetné el egy késői kor szociográfusa a gyűjteménybe.) Bekukkantunk az iskolába is Hétfőn reggel bepillantunk az ifjú nemzedék iskolájába. Osztényi rektor ur éppen a legbonyolultabb hármasszabályt tanítja s mondhatni, olyan pontosan megfelelnek ezek az értelmes szemű, jóképű kis gyerekek, hogy e sorok írója zavarban lenne az összetett példák kibogozását illetőleg, hogyha őt venné vizsga alá a rektor ur... Kerekképü, jóformáju, szorgalmas, nagyon értelmes kis magyarok ezek. Hetedislák, nyolcadisták. A mi időnkben hatig vitték a legviharedzettebb iskolások is, ezek már nyolcadikba járnak. Sokszáz iskolásgyerek van Farkasdon. Itt nincs egyke. S a szegényebbje reggelenként finom puha kenyeret, félliter tejet kap az iskolában akció folytán. Mondják, hogy nagyon meglátszik rajtuk, kövérebbek, pirosabbak lettek. Most is ott van három hatalmas kenyér az egyik pádon s várja a kiosztást. A második osztályban a munka szükségéről tartanak éppen értelemgyakorlatot s mosolyognunk kell, ahogy ezek a pöttöm népek a munka szükséges voltát magyarázzák, elemzik. — Gazdag ember azért dolgozik, hogy el ne vesszen a vagyona, — mondja az egyik. Amire a szomszédja is ráfelel: — Szeginy ember is azér dolgozik, hogy el ne vesszen a vagyona. Az apró népség nem is veszi észre, hol itt a baklövés. Csak mi mosolygunk, öregek, mi már tudjuk, hogy a szegény embernek van igaza: dolgos keze, szorgalma mégmarad vagyonnak mindig, de hogy a gazdag ember vagyonát a holnapi csikágói tőzsde el nem viszi-e, . az nem olyan biztos... És barackot kell nyomnom annak a két emberkének a fejére, aki tegnap délután egy szűk kis uocában oly elkeseredetten ütötte, pofozta egymást. Alig látszott ki a földből ködmönkéjük s csizmácskájuk, máris kiborult belőlük a virtus és „egymást gyilkolták." Aminthogy néha mi is alig tudunk egyebet... Szombathy Viktor. Interpelláció a külügyminiszter úrhoz a postatakarékpénztári betétek kifizetése tárgyában Beadják: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai Miniszter Ur! Évek hosszú során át azzal biztatták a volt magyarországi postatakarékpénztári betétek tüiajdonosait, hogy a betétek kifizetése csak akkor történhetik meg, ha Lengyelország már ratifikálta az államoknak erre vonatkozó egymás közötti magállapodásait. Úgy tudom, hogy a külügyminisztérium kijelentése szerint is ez a ratifikáció már megtörtént, A kifizetés érthetetlen módon, azonban még mindig késik. A postatakarékpénztárak betéttulajdonosai tudvalévőién túlnyomó részben szegény emberek. A mai nehéz gazdasági viszonyok közepette annyira kívánatos volna ezeknek az. összegeknek a kifizetése, hogy soha jobbkor nem jöhetnének ezek az összegek, mint éppen most. Tisztelettel kérdem a Miniszter Urat: hajlandó-e a legsürgősebben intézkedni aziránt, ho-gy a postatakarékpénziári betétek mielőtt kifizettessenek, ha nem fizethetők ki a legrövidebb időn belül, hajlandó-e nyilatkozni aziránt, hogy mi az oKa a késedelemnek, miKor fizetik ki az összegeket ég hány szúzalékban f°gják kifizetni ? Prága, 1982. február 10. ( Aláírások.) — Magyar katolikus istentisztelet Prágában. A prágai magyar katolikusok részére minden vasár- és ünnepnap pontosan negyed 12-kor szentmise van (magyar énekkel és magyar evangéliumolvasással) a prágai ferencesek kápolnájában (Jungmannovo nám.). Berlin, február 20. A berlini bűnügyi rendőrséget nehány nap óta olyan páratlan bűntény foglalkoztatja, amely a most elhalt nagy detektivirónak, Wallacenak tollára volna méltó. Az alvilág titkos szövetségeinek működésébe nyújt betekintést ez az érdekes bűn ügy, amelynek szálai egy szép asz- szony és egy volt bűnügyi rendőrtisztviselő körül fonódnak. 1931 augusztus 27-én egy Edinger Oszkár nevii berlini tőzsdeügynök Leibniz-strassei lakásán betörést követtek el. Ismeretlen tettesek nyomultak be a teljesen elhagyatott lakásba és mintegy negyvenezer márka értékben raboltak össze ékszereket és értékes festményeket. A tőzsdeügynök és felesége, valamint az összes alkalmazottak a betörés idején távol voltak, úgyhogy a vakmerő tett elkövetői háborítatlanul dolgozhattak és teljesen kifoszthatták az elhagyott lakást. A rendőrség nagy eréllyel fogott a nyomozáshoz, de hetek munkája hiábavaló volt, semmi eredmény nem mutatkozott. Végre, csaknem egy hónappal a tett elkövetése után, éppen karácsony estje előtt a betörés ügyére fény derült és az eredmény egészen váratlan volt. A rendőrség hosszas vizsgálat és mérlegelés után ugyanis arra a meglepő eredményre jutott, hogy a betörés terve magától a lakás tulajdonosának feleségétől indult ki. Edinger asszony az előterjesztett bizonyítékok súlya alatt megtört és kénytelen volt beismerni a rendőrségi vizsgálat eredményének helyességét. A rendőrség azt a szenzációs tényt állapította meg, hogy a szép asszony kapcsolatban állott a hírhedt Ruwellel, akit a német kriminalisztika történetében egészen külön fejezet illet meg. Ez a Ruwel egykor a lipcsei bűnügyi rendőrségnek volt elsőrendű hivatalnoka, aki páratlan ügyességgel vett részt a rendőrségnek a bűn felderítésére irányuló munkájában. Működése azonban gyanússá vált, megfigyelni kezdték és leleplezték, hogy a kitűnő bűnügyi tisztviselő tulajdonképpen egy nemzetközi zsebtolvajbanda feje és korlátlan parancsnoka. Ruwelt akkor hét évi fegyházbüntetésre ítélték. A börtönből kikerülve a volt rendőrtisztviselő most már ott maradt az alvilág társadalmában, csakhogy óvatosnak mutatkozott s annak ellenére, hogy állandó megfigyelés alatt állott, nem sikerült semmi törvényellenes dolgon tetten érni. A bűnöző világnak eme érdekes alakjával lépett kapcsolatba Edinger asszony és Ruwel két betörőbandát is az asszony rendel- kcsésére bocsátott, hogy az önbetörést végrehajthassa. A betörőket Ruwel és Edinger asszony a lehető legnagyobb részletességgel informálták, amire azok természetesen „egész munkát" csináltak és még az alkalmazottak nyomorult cók-mókját is elrabolták. Edinger asszonynak két hónappal ezelőtt történt elfogatása s a bűntény leleplezése nagy feltűnést keltett Berlin társadalmi életében, egyben azonban bizonyos részvétet is ébresztett az asszony személye iránt. Feltűnést keltett a bűntény azért, mert a bünügy kapcsán tudták meg az emberek, hogy a hét évi fegyházra ítélt Ruwel, akinek jó magaviseleté miatt a büntetés egyrészét annakidején elengedték, Berlin északi negyedében egy úgynevezett „jogi irodát" tartott fenn s ennek az irodának tevékenysége nyilvánvalóan betörések szervezésében állott. Részvétet is keltett az eset az asszonnyal szemben, mert Edinger asszony köny- nyek között ismerte be a rendőrségen, hogy csupán a férje iránt érzett szerelme vitte a bűn útjára. A lakás ugyanis betörés ellen igen magas összegre volt biztosítva és az asszony ilyen módon akart nyomorúságos pénzügyi helyzetükön segíteni. Sőt sokan voltak olyanok is, — és a nyomozóhatóságok egyrésze is erre az álláspontra helyezkedett — akik úgy sejtették, hogy a terv nem is az asszonytól indult ki, hanem talán Ruwel bírta rá a kétségbeesett eszmére. Ezt a véleményt az a tény is megerősítette, hogy a betörök a biztosítási prémiumnak azt a részét, amelyet az ügy felderítése után a biztositó társaság nem fizetett ki, a saját zsebükből pótolták. — Edinger asszonyt ezeknek a megállapítása alapján szabadlábra is helyezték, míg Ruwelt és bűntársait lelakatolták. Ezzel a fináléval az ügy befejezettnek látszott, amikor egy újabb meglépő momentum következett be. A bűnügyi rendőrség annakidején nem hozta nyilvánosságra Edinger asszony nevét, hogy a szerencsétlent, akit kizárólag Ruwel áldozatának tartottak, tnegkimélje a szégyentől. Azok a körök azonban, amelyekkel Edinger asszony kapcsolatba Bukarest, február 20. Az erdélyi roimán ifjúság nemrégiben ezer aláírással ellátott memorandumot adott át Mamiinak Badacsonyban. A memorandumban arra kérték Mán iut, hogy térjen vissza a politikai életbe. Mamin hosszab beszéddel válaszolt, amelyben többek között ezeket mondta: — Nem mondok uj dolgot, ha azt állítom, hogy ma a nemzet meg van fosztva alkotmányos jogaitól és úgy kezelik és vezetik, mintha kiskorú volna. Az erkölcsi és anyagi csőd szélén állunk. Erőnk mindem megfeszítésével vissza kell állítani Romániában az erkölcsi- ség uralmát, meg kell teremteni a jobiztom- ságot. — Ha Romániát meg akarjuk menteni a gazdasági romlástól, rövid időn belül meg kell teremteni a kejjjeteurópai államok szövetségét. II. Károly királynak meg kell valósítania a modern román államot s be kell vezetnie a keleteurópai államok szövetségébe. Végül pedig Maniu a magyar-román közeledésről szólott: — Badacsonyi villám mögött — mondotta — egy domb: van, amelynek tetejéről látom Erdélyt, látom Bukovinát, látom a Kárpátok kéklő ormait és látom Debrecen nagytemplomának tornyát is a napsütésben felém csillogni. Én a debreceni templom tornyát nem kardnak látom, hanem a vallásosság és a kultúra szimbólumának. Én a szomszédos államokkal és elsősorban Magyarországgal békés harmóniában akarok élni és erre kérem az erdélyi román fiatalságot is. A debreceni templom tornya a vallásosságot, kultúrát és erkölcsösséget jelenti. Legyen ez szimbólum. A román ifjúság is a vaMsosság és erkölcs fegyvereivel vegye fel a harcot. A szlovenszkói kereskedelmi malmok gyűlése. A szlovenszkói kereskedelmi malmok szövetsége a múlt napokban tartott közgyűlésén — mint azt a Lidovó Noviny jelenti — egyebek között tiltakozott az ellen, hogy a kormány a RLmamnrá- nyi vasmüveknek hatvan vágón magyar liszt behozatalára adott engedélyt, bár a köztársaságnak nincs érvényes kereskedelmi szerződése Magyar- országgal. Miután a malomszövetség úgy értesült, hogy a kormány újabb magyar lisztre szándékszik behozatali engedélyt adni, ezért a szövetség elhatározta, hogy e gyakorlat ellen tiltakozni fog az illetékes minisztériumokban annál is inkább, mert a lisztbehozatal ilyen rendkívüli engedélyezése & állítólag a szlovenszkói mező- gazdaság érdekeit is érinti. — Ehhez a hírhez mindössze azt kell megjegyeznünk, hogy senki sem akadályozhatja meg, hogy a malomszövetség a lisztbehozatal ellen tiltakozzék, azonban nagyon üdvös volna, ha a szövetség érdemlegesen megmagyarázná, hogy a lisztbehozatal menynyiben sérti annak a szlovenszkói gazdának az érdekét, aki ebben a gazdasági évben annyit sem aratott, hogy a saját szükségletét fedezhesse. A SALVATOR FORRÁS