Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-21 / 43. (2856.) szám
MAI SZÁMUNK I KÉPES HÉTTEL 28 OLPÜL Ár ^ 43. (2856) szám Vasárnap 1932 február 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450f félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egye* szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—KÖ. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ DZüRÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L* Panská ulice 12. HL emelet. Telefon: 34184. 8ŰRGÓHYC1M: HÍRLAP. PRRHfl AZ UJ BANKTÖRVÉNYRŐL \ Irta: TARJÁN ÖDÖN Tizen négyszeri 'módosítás után megismerhette a nagyközönség az 1924. évi banktörvényeket kiegészítő törvényjavaslatot, melynek [beváltott célja a betevők érdekeinek fokozottabb védelme. Jól emlékszünk, miként dobták bele a kor- mánytámogató pártok kompenzációs eszközként a közvéleménybe a készülő banktörvény ügyét. Titokzatosan készítették elő, az érdekképviseleteket sem hallgatták meg, az újságolvasó közönség a koalíciós pártok sajtójából csak annyit tudhatott meg, hogy a törvény elfogadását egyes pártok rendkívül sürgősnek jelezlek s mindenképpen még az elmúlt esztendőben el akarták a törvényhozással fogadtatni, más pártok viszont éppen ezért késleltették a tervezet letárgyalását. Be\alIottan a cél a nagyközönség bizalmának fokozása. Kétségbe vonjuk azonban nemcsak ama tapasztalatok alapján, melyeket az 1924. évi banktörvények alkalmazásából meríthetünk, hanem az előttünk levő javaslatnak úgy intenciói, mint alkalmazásának módszereiből, hogy ezt a célt aligha fogja elérhetni Sok szó esik manapság a gazdasági fejlődés irányáról és ezzel kapcsolatban a kapitalizmusról, melyet sokan halálra Ítélnek, míg mások elképzelhetetlennek tartják a modern termelés fenntartását a kapitalizmus nélkül, amely — bár változott formák között — de mégis meg fogja őrizni uralmát a termelés felett. Tagadhatatlan, hogy a gazdasági válság számos olyan körülményt hozott felszínre, amelyek rávilágítottak a kapitalizmus hibáira, amely a tőke hozadékinak biztosítását mindenek fölé helyezve összeütközésbe került a jól felfogott közérdekkel. A gazdasági válság befolyása ahhoz a természetes tapasztalathoz vezetett, hogy a mezőgazdaság válsága mindenütt átterjedt az iparra, melynek foglalkoztatása ugyanolyan mértékben csökkent, amily mértékben a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége és ezzel vásárló ereje hanyatlott. A mezőgazdaság és ipar válságának következményei szükségszerűen kihatással vannak a bankokra, melyeknek kihelyezései egyrészt az adós-ok kamatfizetési köteiezetőségeinek bizonytalanná válása, másrészt a fedezetül nyújtott értékeknek a válság következtében beállott csökkenése folytán veszteségeket szenvedtek. Maga a folyamat annyira természetes és semmiféle mesterkélt eszközzel el nem hárit- iható, hogy szinte érthetetlennek' látszik a törekvés, mely a bankoknak a gazdasági élettől való függőségét elhomályosítani szeretné. Vannak jól és rosszul vezetett bankok, úgy amint vannak jobban vagy rosszabbul vezetett iparvállalatok, vagy mezőgazdasági üzemek. A bankéletnek sok egészségtelen kinövését ismerjük és feltétlenül szükségesnek látjuk a túlzott jövedelmek megszorítását és a bankok üzleti tevékenységének bizonyos fokú ellenőrzését, mely az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak közvetlenül vagy közvetve nyújtott hitelek ellenőrzésére kiterjed. De teljesen elhibázottnak látszik a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ama intenciója, mely a gazdasági élet és bankok közötti összefüggést teljesen figyelmen kívül hagyja és a nagyközönség bizalmát a bankok, iránt ezek felelős vezetődnek stigmatizálásával akarja megalapozni. A banktörvényjavaslat felülről kezdi a gazdasági élet megalapozását. A kormány nem a gazdasági életet igyekszik egészségessé tenni azzal, hogy a munkanélküliség leküzdése érdekében az ipar foglalkoztatását tűzi ki főfeladatául és egyrészt fogyasztópiacokat biztosit a kivitelre utalt ipar számára, másrészt az állam, házat rtásban szigorúan keresztül vitt takarékossággal céltudatosan emeli a fogyasztóképességet és ezzel csökenti az iparnak a külföldtől való függőségét. Az ipar prosperitása pedig elsősorhan a mező- gazdasági termelés jövedelmezőségétől függ. A készülő banktörvény egyenesen a végső következményen kezdi. Úgy ahogy az eddigi banksza Hálásoknál figyelmen kívül hagyták azt, hogy a pénzintézet a hibás vezetés, vagy London, február 20. A japán ultimátum ler i után az ellenségeskedés Sanghaj körül reggel 7 óra 30 perckor (éjfél után 30 perckor középeurópai időszámítás szerint), azaz harminc perccel a kitűzött határidő után újra megindult. Valamennyi japán üteg bombázni kezdte Csapéit és a japán katonaság a pergőtűz védelme alatt és tankok támogatásával megkezdte az előnyomulást. A csata az egész vonalon teljes erővel tombol. Uyeda tábornok, a jiapán szárazföldi haderő főparancsnoka a Petit Párisién munfea- trásának kijelentette, hogy nem visel háborút a kínai nép vagy a kínai hadsereg etilen s csak a kínai csapatok visszavonulását, valamint a Wusung-erődök átadását követeli, továbbá a japán áruk ellen hirdetett bojkot visszavonásit. Ha a kínaiak nem teljesítik ezeket a békés feltételeket, akkor természetesen kénytelen erélyes intézkedéseket tenni. Csai tábornok kínai főparancsnok a Jour- nalll külön tudósítójának a következőket mondotta: — A japán ultimátumra gránátokkal és golyókkal felelek. Ha megvernek, akkor sem fáradok el és ha kell, száz évig folytatom a Japán elleni háborút. Sanghai különben hamarosan észreveszi, hogy mit jelent a háború. Néhány nap múlva a városban nem lesz élelem. London, február 20. A ma reggeli kezdődött nagyarányú csata változatlan hevességgel tombolt. A japánok eddig erélyes támadásaik ellenére nem tudták a kínaiakat kiűzni állásaikból, akik kétségbeesett bátorsággal küzdenek. Hiába vonult feli ellenük a nehéz tüzérség, a tankok egész serege és hiába zúdítottak reájuk a repülőgépek félóránkint bombákat, állásaikat nem hagytak el. A küzdelem Kiangwan falu közelében tört ki, három és fél mérföldnyire Sanghajtól északra. A faiiu a délelőtt folyamán háromszor cserélt gazdát, most ismét a kínaiak birtokában van. A szűk I uccákban az égő házak között elkeseredett közelharcra került sor. Kiangwan a Sanghajt a Wusung-erőddel összekötő fontos vasútvonal mellett fekszik. A kínaiak a japánok bekerítő mozdulataitól féltek s megelőzték ezt a taktikát, amennyiben Csapéi mögött délnyugati hányban megtámadták a japánokat más okból szenvedett veszteségeket, most is számításon kívül látszanak hagyni azt a legfontosabb körülményt, hogy a termelési lehetőségek megszűnésével előbb-utóbb minden adós bonitása megszűnik s ennek következménye szükségképpen a bankok statusában jelentkeznék. Csehszlovákia volt a legelső állam, mely már 1924-ben szükségét látta, hogy a bankoknak segítségére siessen és a háborús és azt követő veszteségekért azoknak kárpótlást biztosítson. A törvény végrehajtása azonban elsősorban kisebbség szempontból nem bizonyult megnyugtatónak, mert nemcsak a nagy nyilvánosság, hanem a törvényhozás számára is megtagadta a kormány az ellenőrzés lehetőségét s igy mi csak annyit tudunk, hogy az egymilliárdot meghaladó bankalapot és az és áttörték a Sanghai-nankingi vasútvonalat. Ez a vidék teli van vizárkokkal és a terepet kitünően ismerő kínaiaknak jó védelmet nyújt. A japánok hárem gyalogos osztagot a wusungi utón a Wangpu folyó mentén a kiangwani Kóversenytérig akartak előretolni, hogy onnét a kínai hátvédet megtámadják. Uyeda tábornok főhadiszállását a Kiangwan- frontra helyezte át, miért a harc a jelen pillanatban itt a leghevesebb. A Osapei-fronton ugyancsak heves harc tombol az északi pályaudvar környékén. Mindkét fél azt állítja, hogy eC/őnyomul. Szemmelláthatóan a kínaiak tartani tudták eddigi állásaikat. A japán repülőgépek reggel bombázták Wusung erődjét, amelyet ugyanakkor a nehéz tüzérség is lőtt. A japán hadsereg egy része állítólag rábukkant Csankajszek tábornok 87. és 88. hadosztályának részeire, amelyeket ugyancsak erre a frontra vetettek. A nemzetközi koncessziók területén egyelőre nyugalom van, mert a küzdelem elég messze folyik Sanghajtól. Állandó minisztertanács Londonban Londonban, február 20. A japán ultimátum lejárta utáni helyzet mindennél jobban érdekli az amgol lapokat. Angliában a keletázsiai események fejleményeit rendkívül aggodalommal ítélik meg. A kormány külön bizottságot állított össze, amely permanensen foglalkozni fog a Távol Kelet eseményeivel. A Londoniban időző miniszterek kivétel nélkül e bizottság tagjai, amelyet Sir Stanley Baldwiu vezet. MacDonald szemoperációja után Clhequers-be távozott, ahol állandóan tájékoztatják a- kínai eseményekről. ♦ Géni, február 20. A Mnai delegátus kívánságára a népszövetségi tanács tegnap a diplomaták, az újságírók és a közönség óriási érdeklődés© mellett rendkívüli ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a népszövetség plénumát a Távol Kelet eseményeinek megbeszélésére március 3-ra Gernfbe összehívja. Az összehívás a népszövetségi paktum 15. cikkelye alapján történ,ik, amelyre Kína hivatkozott. Tekintve, hogy a lefegyverzési konferencián csaknem valamennyi tagállam képviselője Genifben tartózkodik, állami pénzekből 45 évre biztosított évi ötvenmillió korona hozzájárulást egymás között osztják fel azok, akik a kormány bizalmából a törvény által létesített ellenőrző szervekben ülnek. Ebből a szempontból az uj törvényjavaslat sem jelent haladást és a betétek biztosítása a köztársaságban élő kisebbségek számára azzal a kétségkívül súlyos következménnyel jár, hogy kiterjeszti az állami bürokrácia befolyását, amelytől pedig mi so'k jót nem várhatunk. De ha a szubjektív szempontokat kikapcsoljuk, akkor sem ismerhetjük el szerencséseknek és célravezetőknek a törvényben kifejezésre jutó törekvéséket. Más államokban is jelentkeztek az elmúlt esztendő folyamán a bankválságnak sokkal súlyosabb az tíüésft idy közelii terminusra össze lehetett hívni.' A tanácsülés eleijén Jen dr. kínai delegátus megindokolta az összehívásra irányuló kívánságot. A legújabb jéLenté&ek szerint a japán hadsereg borzalmas kegyetlenkedéssel folytatja a küzdelmet Sanghajban. Negyvenezer japán katona és ötven hadihajó állomásozik Sanghaiban. Egy német orvos megállapította, hegy a japánok duinudum- Uövedékeket használnak. A nemzetközi kom cesszió az operációs bázis. A sanghaiii kínai hatóságokhoz intézett kegyetlen japán ultimátum lejárt és az uj nagy harc minden pillanatban kitörhet A helyzet rendkívül kritikus s igy a tanács kötelessége, hogy azonnal megfelelő intézkedéseket tegyen. A kínai delegátus szavaira Sato japán delegátus felelt, aki rendkívül nyíltan tárgyalt Japán céljairól s egyúttal a sorok között a népszövetséget is megvéd ót a, ami nagyon rossz benyomást keltett a teremben. A népszövetség eddig nem tudott Ki na különleges viszonyaihoz alkalmazkodni. Annakidején, amikor a szovjet Mongóliát annektállta, a népszövetségnek egyetlen szava sem volt. Sato szerint Japánnak oly fontos anyagi érdekei vannak Mandzsúriában, hogy minden körülmények között védeni fogja érdekeit, amelyeket az antijapán bojkott veszélyeztet. A japán delegátus egyúttal bejelentette, hogy Mandzsúria független állammá alakult át. Jen válaszában csupa kérdést intézett a népszövetséghez. Mit óhajt a tanács tenni, ha látja, hogy a japánok ezer és ezer kilométer környezetben valamennyi kínai nagyvárost bombázzák? Mandzsúria ezer évig Kínához tartozott s most sem választható el tőle. Hiába állítja Japán, hogy független államot akar Mandzsúriából teremteni. Koreáról annakidején ugyanezt állította s Korea ma mégis a japán birodalom egyik része. Jen azzal a kérdéssel fejezte be beszédét, hogy mit óhajt a tanács tulajdonképpen tenni, mert annyi bizonyos, hogy a jelen órában borzalmas, a világháború legreüenete- sebb napjaira emlékeztető csata tombol Sanghaj körül. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül „A küzdelem az egész vonalon teljes erővel megindult" A japán ultimátum lejárta után kiújult a sanghai háború — A tankok, a pergőtűz, a légi bombák, a nehéz ágyuk akcióba léptek - A kínaiak hősi ellentáliása — ja kinál vezér százéves háborút jósol
