Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-20 / 42. (2855.) szám

1932 február 20, szombat. ^mgaiA\a.gV&rhirlab 3 Painlevé tovább kisérletezik Helyzete bizonytalan — Tardieu és Lávái nemet mondott P á r i s, február 19. Painlevé éjjel három óráig folytatta a politikai vezérekkel való tár­gyalásait. Az eredmény sovány, mert a tárgya­lások a Painlevé és a volt kormánytöbbség ve­zérei: Tardieu, Laval és Reynaud közötti sza­kítással fejeződtek be. Az esti órákban minden kedvező mederben folyt. Az első megbeszélé­sek folyamán a dezignált miniszterelnök bizto­sítani tudta a radikális párt és az eddigi kor­mánytöbbség támogatását, úgyhogy már Co- cherellebe táviratozott Briandért, akinek tár­canélküli miniszterséget kínált föl. Este tíz órakor váratlanul fölborult minden. A Marin- csoport néhány képviselője ülést tartott és a 84 tagból álló frakció nevében döntést hozott, amelyben olyan miniszterelnököt kíván, aki föltétlenül a többségi pártok közül kerül ki s aki nagy erkölcsi tekintéllyel rendelkezik. — Baloldali körökben ez a határozat nagy fölhá- borodást váltott ki. A radikálisok kijelentet­ték, hogy a döntés Painlevé, a baloldali pár­tok és a francia tudomány megsértését jelenti, ezenkívül a köztársasági elnök megsértését is, aki Painlevét époen erkölcsi és politikai tekin­télye miatt bízta meg a kormányalakítással. A közép néhány kisebb frakciója, igy a radikális baloldal és a katolikus demokraták, a határo­zat után azonnal hátat fordítottak Marin cso­portjának. Painlevét Marinék határozata nem lepte meg. Nyugodtan folytatta tárgyalásait és közölte a köztársasági elnökkel, hogy misszióját nem te­kinti befejezettnek. Este tiz után Franciaor­szág valamennyi heves politikusa egymásután megjelent Painlevé lakásán. Tardieu, Reynaud, Herriot, Daladier és Chautemps egymásután tanácskoztak a dezignált miniszterelnökkel, aki három órakor kiadta a tárgyalások ered­ményéről 6zóló jelentését, amely rendkívül pesszimisztikusan hangzott. Painlevé közli, hogy a kibékülés bázisán széleskörű kormányt akart alakítani és e célból megszerezte a ra­dikális párt és a középpártok beleegyezését. A tárgyalások folyamán Tardiennek fölkináJta a hadügyminiszteri tárcát, Lavalnak a külügy­miniszterit, Reynaudnak a gyarmatügyi mi­niszterit és Champetier de Ribesnek a nyugdij- ügyi miniszterit, mig önmaga számára tartotta meg a belügyi tárcát. Hosszú vita után Tar­dieu és Reynaud visszautasította ezt a megol­dási módot, amennyiben a belügyminiszteri tárcát maguknak követelték. Painlevé ezt a kívánságot nem teljesíthette s ezért a tárgya­lások eredménytelenül végződtek. Az eddigi többséggel való szakítás után Painlevé kilátá­sait pesszimisztikusan kell megítélni. A mai helyzet P á r i s, február 19. A tegnapi kellemetlen tapasztalatok után Painlevé mégis folytatja a kormány megalakítására irányuló tárgyaláso­kat. A dezignált miniszterelnök kijelentette, hogy ma végleg átvette a megbízatást a kor­mány megalakítására és délután újból tárgyal­ni fog a pártvezérekkel. Ha kell, kormányát Laval és Tardieu bevonása nélkül alakítja meg. Bútor teszi otthonossá a lakást Brno — Praha — Bratlslava ■— Pardubice Olomouc — M. Ostrava — Opava — KoSice Szövetkezett ellenzéki pártjaink számos módosítást követelnek a banktörvényjavaslat szövegén Türköly képviselő az alkotmányjogi bizottság részletes vitája során eddig kilenc módosító javaslatot terjesztett be — A kisebbségeknek a szanálási képviseletére nézve a németek is tettek javaslatokat Prága, február 19. A bankjavaslatnak az alkotmányjogi bizottságban való tárgyalása, illetve részletes vitája során Törköly József dr. képviselő, a magyar nemzeti párt orszá­gos elnöke, szövetkezetit ellenzéki pártjaink képviselői klubja megbízásából számos mó­dosító és kiegészítő indítványt nyújtott be az eredeti kormány]avaslatboz s azokat szó­belileg indokolta. A fontos javaslatokat alább ismertetniük. Az első módosító indítvány arra vonatko­zik, hogy a bankok szanálására rendelt Különleges Alap kuratóriumának tagszáma 27-re, a póttagok száma 25-re emelendő. Mint ismeretes, az Általános Alap a háborút követő idők viszonyai által okozott bank veszteségek térítésére létesült. A betétesek és a nemzeti kisebbségek képviselete a kuratóriumban A kuratórium tagjai számának emelését Törköly dr. képviselőnek második kiegészí­tő javaslata tette szükségessé, amely arról gondoskodik, hogy a Különleges Alap kura­tóriuméiban a betétesek és a nemzeti ki sebbségek is képviselethez jussanak. Ez a módosító javaslat az eredeti novella I. cik kének második bekezdéséhez kapcsolódik be s a következőképpen hangzik: Az I. cikk (3. pár.) 2. bekezdésének má­sodik mondata után a következő intézkedés iktatandó: „A kuratórium tagjául elismereudők min­den országból a betétesek képviselői és pedig oirszágonkint egy rendes és egy póttag. Minden országban a betétgyűjtési jogosultsággal bíró pénzintéz etek mind­egyike tartozik egy-egy delegátust kikül­deni az illető ország betétesednek képvi­selői megválasztására. Ezek a delegátu­sok az ország legnagyobb betétállományá­val rendelkező pénzintézet által a jelen törvény végrehajtásáról szóló rendelet ben meghatározott időben és módon a nevezett intézet székhelyére hivandók össze és ott az összehívó intézet elnöké­nek vagy helyettesének elnöklete alatt szavazattöbbséggel megválasztják az or­szág betéteseinek a kuratóriumba rendes és póttagként kinevezendő képviselőjét és az erről felveendő jegyzőkönyvet a pénz­ügyminisztériumnak haladéktalanul be­terjesztik. A kormány köteles az országok betéteseinek megválasztott képviselőit a felterjesztés szerint a kuratórium rendes és póttagjául kinevezni és -azok ötéves tagságának az öt év letelte előtt való megszüntetését el nem rendelheti. A be­téteseket képviselő kuratóriumi tagoknak igazolt kiadásait a kiküldő pénzintézetek kötelesek megtéríteni és azok megtérité- sében a betétállományuk arányában vesz­nek részt. Minden olyan nemzeti kisebb­ség részére, amely a legutóbbi népszámlá­lás adatai szerint valamely országban 200.000 lél éknél többe t számol, kötele s a kormány a kuratóriumba egy-egy, az utolsó népszámlálás hivatalos adataival igazoltan az illető kisebbséghez tartozó bankszakembert a kuratórium rendes és póttagjául kinevezni. A kinevezésre a ja­vaslatot az illető nemzeti kisebbség pénz­intézeted teszik és pedig ugv, hogy úgy a rendes, mint a póttagságra három jelöltet javasolnak, akik közül a kormány köteles egy rendes és egy póttagot kinevezni. A jelölés mindig a legnagyobb nemzeti ki­sebbségi pénzintézet székhelyén és veze­tőjének vagy helyettesének elnöklete alatt történik és egyhangúság hiányában Szavazattöbbség dönt. A szavazásnál min­den nemzetiségi kisebbségi pénzintézetet egy szavazat illet. Nemzeti kisebbségi pénzintézet az, amelyiknek az ügyviteli nyelve a cégbíróság bejegyzése szerint a nemzeti kisebbségi nyelv.“ Hasonló szellemű határozati javaslatot nyúj­tott be Hacher dr., a nőmet munkaközösség képviselője. Óvatosság a kCnnyelmüan gazdálkodó intézetekkel szemben Közismert tény, hogy a múltban szanálás­ra szorult bankok súlyos helyzetükből sok esetiben nem okultak, ellenkezőleg, voltak olyan protekciós pénzintézetek, különösen Szlovenszkón és Ruszinszkón, amelyek egye­nesen a szanálási pénzekből élték, emellett közgazdasági tevékenység helyett az illető in­tézetek vezetőségei rawobb súlyt helyeztek a kortespolitikára. Alapos az aggodalom, hogy éppen ezek az intézetek ismételten fognak igényelni szanálási segélyt. Törköly alább következő javaslata éppen annak akarja ele­jét venni, hogy egyes pénzintézetek a köz­alapok terhére súlyos pénzeket elpolitizál­hassanak. Ez a javaslat, amely a novella ha­todik cikkéhez fűződik, így hangzik: (2) Azon pénzintézeteknek, amelyeknek már egyszer engedélyezve lett a háború utáni viszonyokból kifolyó veszteségek fe­dezésére segély, ha ennek elégtelensége folytán kiegészítő segélyért, vagvis újból való segélyért, illetve újból való szaná­lásért folyamodnak, ilyen kiegészítő, vagy uj segély csak az esetben engedélyezhető, hogyha a) az Ellető intézet az első segélyének igazolt elszámolását a kuratóriumhoz Írás­ban beterjeszti és azt a kuratórium kellő­képpen igazoltnak és a közérdek szempont­jából a felhasználást helyesnek nyilvánítja, b) az ültető intézet ugyancsak a kurató­riumhoz intézett beadványában világosan kifejd és taxatíve felsorolja azokat az oko­kat, amelyek miatt a már egyszer elnyert segély elégtelen volt és amelyek az újból való segélyezést a közérdek szempontjából is indokolják és azt a kuratórium részben vagy egészben elfogadja s ez alapon az alapok kuratóriumiban való újabb segélyezést ajánlja. Azon intézetek, amelyek az első segélyt kimutathatóiag egészben vagy részben osztalék kifizetésé­re, vagy politikai célokra használták fel, kiegészítő, vagy uj segélyben nem részesít­hetők. Ennek a ténykörülménynek minden kétséget kizáró felderítéséről a kérvény elintézése előtt a kuratórium gondoskodni tartozik. A betétesek és nemzeti kisebbségek az Általános Alapban A betétek biztosságát célzó, úgynevezett Általános Alapról intézkedő nyolcadik cikkhez Törköly drr. kép­viselő olyértelmü módosítást javasolt, hogy az Alt alános Alap kuratóriumi tagjainak és póttagjainak száma 21—21-re emelendő. Miután emez alap kuratóriumában sem volt eddig intézményesen biztosított he­lyük a betéteseknek és a nemzeti kisebb­ségnek, ezért Törköly dr. képviselő az Ál­talános Alap kuratóriumi tagjairól szóló intézkedésekhez ugyanazt a kiegészítést in­dítványozta. amelyet a Különös Alap ku­ratóriumi tagjaira vonatkozólag javasolt. Itt említjük meg röviden, hogy a különleges és az Általános Alap a közvélemény előtt a „szanálási alapok11 gyűjtőnéven ismeretes. Az alapbeli tagságidig Az Általános Alapról szóló 1924/238 számú törvény 11. paragrafusának első bekezdése szerint minden bank az Általános Alapba tagdíjként — egyebek között — az általa ki­fizetett betéti és folyószámla kamatok össze­gének 1.5 százalékát kitevő összeget köteles befizetni. A most tárgyalt javaslat IX. cikke ennek az illetéknek 3 százalékra való eme­lését indítványozza. Törköly ezzel szemben a módosító kormányjavaslat kilencedik cik­kének teljes törlését s az eredeti 1.5 százalé­kos tagiileték meghagyását indítványozta. A csődbe jutott bankok és hitelezőik A osődbejutott bankok hitelezőinek és be­téteseinek kárpótlásáról az eredeti törvény 16. paragrafusa s a novella XI. cikke intéz­kedik. A novella eme cikkének második be­kezdése pongyola fogalmazása miatt vagy inkább szándékosan azt ál lapítja meg, hogy amennyiben a csődbejutott bank vala­mennyi hitelezőjének és betétesének az Alap­ból való teljes kielégítése' nem történhetik meg anyagi eszközök hiányában, úgy a segély egy része egyes hitelezők kedve­zőbb kielégítésére fordítható. Ez az intézkedés tág teret nyit a protekció­nak, ezért ehelyett törköly dr. képviselő mó­dosító indítványa a következőket mondja: (2) Ha az alapnak az eszközei, illetve a rendelkezésre álló összeg az előző bekezdés szerint való segélynyújtásokra nem elégsé­gesek, akkor a 80 százalékos kielégítéshez szükséges összeg az alapnak a rendelkezé­sére álló összeg mértékéig százalékszerüen leszámítandó, ugv azonban, hogy a betevők és az (1) bekezdésében említett hitelezők teljesen egyenlő százalékban elégitendök ki. Meghalt a siási exkirály Berlin, február 19. III. Frigyes Ágost volt szász király, akinek súlyos betegségéiül teg­nap beszámoltunk, tegnap este meghalt. Fri­gyes Ágost 1865 május 25-én született Dreze­dában. György király és Anna királyné, szü­letett portugál infánsnő, gyermeke volt. Ti­zenkét éves korában kinevezték a szász had* sereg hadnagyává, 1891-ben Becsben nőül vette Antónia Mária Lujza osztrák-toscánai főhercegnőt. A kezdetben boldog házasságból hat gyermek született. Később a házastársak viszonya elhidegült és Lujza és Frigyes Ágost 1903-ban elváltak. A király 1904 októ­ber 15-én kezdte meg uralkodását és 1.91.8 november 13-án lemondott a trónról. Azóta csendes visszavonultságban élt Sybillenhorst nevű szászországi birtokán. Német aleinököt kap a szenátus Prága, február 19. Megírta a P. M. H., hogy a szenátust február 24-ére, délután 4 órára egybehívták s az ülés napirendjén a jöve­delmi adó módosítása, valamint egy alelnök választása szerepel. A német agráriusok és cseh nemzeti demokraták között ugyanis az 1929. évi nemzetgyűlési választás után. olyan megegyezés jött létre, amely szerint a szenátus egyik alelnöki tisztét a két párt föl­váltva tölti be. Két évvel azelőtt Luksch né­met agráriust választották meg alelnökinek, tavaly lemondott s helyét Votruba nemzeti demokrata foglalta el. Ez évben újból hely­csere lesz s Votruba átengedi helyét egy évre Lukischnak. inkát t?em szállítják át a pozsonyi állami kórházba Prága, február 19. A Lidové Noviny mai szá­ma ismét foglalkozik Tuka Béla megbetegedésé­vel s azt irja. hogy elsősorban úgynevezett- fog- ház-pszichiózieról van szó, amely Tukánál teljes lelki összeomlás formájában nyilvánul meg, azonkívül pedig szakszerű vizsgálatnak kell alá­vetni Tuka régi szembaját, nagyfokú rövidlátását. Tukát a lap szerint a pozsonyi pszichiátriai kli­nikán kellett volna elhelyezni s a szemklinikán is kezelték volna. Azonban az ez ügyben folyó hivatalos eljárás során legújabban arra az elhatá­rozásra jutottak, hogy Tukát semmiképpen sem szállítják át Lipótvárrcl a pozsonyi állami kórházba. Arról, hogy hol fogják gyógyítani, még nem dön­töttek. A lap végül még azt is irja, hogy Tuka egész­ségi állapota iránt főkép Tuka egyik volt védője érdeklődik s az ő segítségével állítólag enyhíte­ni akarnak Tuka sorsán a fegyházban. De Mm győz si ir választásiéi? London, február 19. Írország e héteu uj parla­mentet választ. A választások kedden kezdődtek, de a részletes eredményekről egyelőre nem érkezett jelentés. Valószínűnek vehető, hogy a döntő küzdelem Cosgrave kormánypártja és De Valér?, köztársasági pártja között fog lefolyni. A köztársasági párt bizonyára az uj parlament legnagyobb pártja lesz. A munkáspárt, amely eddig De Vaierat támogatta, most kijelentette, hogy De Valera kormányát csak akkor hajlandó támogatni, ha az magáévá teszi a szocialisták programját. De Valera tehát csak akkor alapít­hat kormányt, ha a választásokon abszolút több­séget szerez. Dublinban Cosgrave egyik befolyá­sos hivét a köztársasági jelölt legyőzte. A válasz­tások eredménye a legutóbbi hírek szerint a kö­vetkező: köztársasági párt 42 mandátum, kor­mánypárt 28, független munkáspárt 2, munkás­párt 4, független képviselők 10. — Pöstyén-fiirdö előkelő vendége. Pös­tyénből jelentik: A petróleumdiktátor: Sir Henry W. A. Delerding, a Royal Dutdh Petroleum Trust elnöke, gyógykezeltetés | céljából Londonból Pöttyén -(fürdőibe érkezett,

Next

/
Thumbnails
Contents