Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-19 / 41. (2854.) szám
1933 február 19, péntek. .-HITOS? Törköly József képviselő a bankszanálási alapok kuratóriumában tagságokat követel a nemzeti kisebbségek és a betétesek számára A gazdasági bajok és a banktörvény — Első az elszegényedési folyamat megállítása — A képviselőház elnöksége megcenzurázta Törköly beszédét Prága, február 18. Parlamenti jelentésünkben tegnap közöltük, hogy a bánik javaslat alkotmányjogi bizottságbeli vitája során felszólalt Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő is. Törköly dr. beszédének egyik tíz soros szakaszát a patnlaimeniti cenzúra törölte. A fontos beszédet a cenzúrázott rész mellőzésével alább ismertetjük: — A banktörvény tárgyalásánál — kezdte beszédét a szónok — első sorban is kifejezést adok annak, hogy a kormánypolitika teljesen rendszertelenül dolgozik. Ama kell a törvényhozási és kormányzati intézkedéseket első sorban életbe hívni, hogy a valódi gazdasági életképesség megteremtessék, hogy a gazdasági élet virulhasson és a belső tőkeképzés uj tőkéket teremtsen, hogy azokból lehessen uj alkotó tőkékkel ellátni a gazdasági életet és lehető legyen a megtakarítás, legyen betét- tőke. A mai állapot mellett a be tét-tőke biztonságáról gondoskodni harmadrangú feladat és az elszegényedési folyamattal szemben igazán vérszegény valami. A banktörvény-javaslat intézkedései nem alkalmasak a bizalom megújhodását megteremteni, sőt alkalmasak ama gyanú táplálására, hogy a javaslatnak tényleg rejtett céljai is vannak. A törvényjavaslat vontaképpen csak 11 nagybank és azok közül is főleg csak két nagybank érdekében történik. Ide akarnák koncentrálni az összes betéteket. A kisbetétes szerepe — óriási módon befolyásolja a kistőkés betevőknek lelkületét az, hogy a banktörvény-ja vaslapban kifejezetten megírva látja, hogy őreá azért van szükség, mert beteg pénzintézeteik vannak, amelyeket szanálni kell, vagy pláne mégegyszer szanálni kell és ehhez az ő betét-kamatuk százalékos igénybevételével megteremtendő, vagy tel- jesitő-képességét fokozandó alap kell és a betét-tőkék ezen beteg intézetekbe is kerülhetnek, amelyeket név szerint nem is ismernek. Tehát nyíltan fel van tárva előttük, hogy az elhelyezése kis megtakarít ott tőkéjüknek abszolúte nem rizikó-mentes. A bizalom kialakulására nagy befolyással vannak a suttogások is. A Zems’ká banka és a Hypotecsná baka nagy érdekeltségeket vállaltak — mondják a titkos híradások — Szlovenszkón két fő- és több kisebb szlovák pénzintézetnél. Ezért kell a törvényjavaslat, hogy mód legyen ezek szanálására és a két nagy, állami befolyás alatt , működő bank veszteségének a megtérítésére. Egy percig sem állítom, hogy ezek a suttogások igazak lennének, de a törvényjavaslat nem tar talán az olyan rendelkezéseket, amelyeket, mint argumentumokat. lehetne felhasználni a settenkedő gyanú elűzésére. A javasiat G^egstíhatatfsn intézkedései De elfogadhatatlan a törvényjavaslat azért is. mert számos pragrafusában az abszolutisztikus intézkedések lehetőségét tartalmazza, amel/y tény a jogbiztonság hiányának érzetét csökkenti a betevőkben. így bevezetik a demokratikus önkényuralmat a gazdasági életbe is. Azt mondja a betevő, hogyha nyílt ut van biztosítva az erőszak, illetve a visszaélések lehetőségének, akkor sok keserű tapasztalat után feltehető a.z erőiszak, a visszaélés alkalmazása a javaslatból ki nem olvasható téren is. Ilyen abszolitisztkus intézkedésekre nyitva van az ut ott, ahol a törvény arról beszél, hogy a betétesek között, akkor, amikor a pasz- szivák kiegyenlítésére nem elégséges a pénzintézet vagyona, különbséget lehet tenni dis- crétionálisan úgy, hogy egyes hitelező 80 százalékos kielégítést is nyerhet, mig más semmit sem és a törvény azon rendelkezésében is, amely megadja a betételfogadási jogosultság megvonására az alkalmat a kormánynak anélkül, hogy taxatíve felsorolná azokat a hiányokat, amelyeket a kérdéses pénzintézetnek orvosolni kell, különben megfosztják betételfogadásii jogosultságától. Ilyen ut az is, hogy az üzletrend alapél veinek megállapítása a pénzügyminiszternek korlátlan joga. Ugyancsak minden korlátozás nélkül áll az igazgatóság és az igazgatókkal szemben alkalmazott felmondási jog is a hatalom rendelkezésére. Erősen esik latba az is, hogy a pénzitézet saját ipari vállalatainak finánc ir ozás át eltiltja a törvény, de annak a lehetőségét nyitva hagyja, hogy az egyik b®nk m<egáHapodást köt a másikkal, hogy egyik vegye át és financirozza a másik iparvállalatnak az érdekeltségét és ez kölcsönösen vice-versa történhessék. Ebből a kistőkés arra következtethet, hogy azok az ipari vállalatok feltétlenül valami veszedelmes vállalatok lehetnek, amelyek bőséges rizikóval járnak és nagy aggodalom fogja el azon nyílt kijátszás lehetőségére, hogy a bankok kölcsönösen finanszírozzák egymás ipari érdekeltségeit és akkor a betéttőke mégis rizikóba jut az ipari vállalatok révén. De joggal felteheti a kérdést a betétnyújtó kisember, hogy hát mit is fognak általában és rendesen csinálni az ő betétjével? Mezőgazdasági vállalatba való elhelyezésiről szó sincs, mert a bankokrácia az agrárérdekekkel nem törődik. Ipari vállalatokba nem engedik, miért ez kockázatos. Talán valami kereskedelmi vállalatban engedik keresni, mert ott kockázat nincsen? Ha ezen lehetőségek egyikéhen sem engedik a betéttőkét használtatni, akkor meg miért hívják és fogadják el a betétet? A kisember is megérti, hogy nem azért, hogy őrizhessék a pénzét és kamatot is fizessenek érte. Hát úgy sejti, hogy valamit nem mondanak meg neki igazán. Ezért gyanút foghat és esetleg még jobban bizalmatlan lesz vagy lehet. Ha pedig a bankok a törvényjavaslat szerint fognak eljárni, akkor egy általános pangás következik, amikor a betéttőke nem keres és ha nem keres a bank, hitel nélkül maTad a termelés és a törvény- javaslat el fogja érni azt, hogy a hitel- viszonyok még jobban tönkre fognak menni. 1 banktörvény és a nemzeti kisebbségek Nagy hibája a törvényjavaslatnak, hogy a nemzeti egyenjogúságnak nem akar érvényt szerezni és több olyan rendelkezést tartalmaz, amely arra a feltevésre ad jogos okot, hogy a nemzeti kisebbségek a gazdasági életben továbbra is és a törvényjavaslat alkalmazásában is hátrányosan fognak kezeltetni. Itt van a kuratórium kérdésre. Itt képviseletük a nemzeti kisebbségeknek nincs. Á magyarság a közelmúlt után már azt követeli, hogy nyílt, a törvénybe foglalt sza vakkal és azokat szankcionáló cselekede- ’tekkel garantálják, hogy az ő betétjüket a betét elfogadására jogosult néhány kisebbségi pénzintézetbe nyugodtan elhelyezhessék és ne kelljen nekik attól tartani, hogy az asszimilációs politika érdekében, nemzeti; r'go miatt, betétjével kárt szenvedjen. Ezíovenszkón magyar intézet szanálva nem lett, tehát a másodszori szanálásról itt nem lehet szó. Magyar pénzintézetnek nincs módjában ipari vállalatokat támogatni, mert ilyen magyar vállalat Szlovenszkón már aligha van. A még létező néhány pénzintézettől nem sza- ban a szabad működési teret elvenni, ment a magyar kistőke szolidaritására a gazdasági élet talpraállitása érdekében föltétlenül szükség van. Már pedig a magyar kistőke bizalommal csakis a minden bizalmat megérdemlő, kötelességeit híven teljesítő, egy pár még hírmondónak megmaradt kisebbségi pénzintézetbe fogja pénzét szívesen elhelyezni. Ez annál is inkább megsziviselendő, mert a bizalom legtöbbször személyes jellegű. Azt pedig semmiféle hatalmi szóval netn lehet kormányozni. A Javaslat szövegezése A törvény szövegezése csapnivalóan rossz. Hosszú vajúdással titokban készült, ami máris aggodalmat kelthetett a célok tekintetében. Jogfosztásokhoz vezető rendelkezések úgy lettek megszövegezve, hogy azok a precizitást, a kellő fogalommeghatározáso^ kát, a szükséges taxációkat, sőt még az irá>» nyitó exemplikativ fölsorolásokat is nélkülözik. Lehetetlen ellentmondásokat is tartalmaz. A legkisebb kívánsága kell tehát, hogy legyen a parlament jogi bizottságának, hogy a részletekben való tárgyalás megkezdése előtt adas- sék vissza az egész törvényjavaslat a kormánynak újból való és precíz, szakszerű szövegezés végett. Az elmondottak alapján kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban sem vagyok hajlandó elfogadni. Trapl miniszter beismeri a bankjavaslat hiányosságait Az alkotmányjogi bizottság ülése Prága, február 18. A banktörvényjavaslat' alkotmány jogi bizottsági tárgyalása során Trapl pénzügyminiszter is fölszólalt. Beszéde elején rámutatott azokra az okokra, amelyek a törvényjavaslat beterjesztését előidézték. Az állam akkor alakult meg — mondotta a miniszter —, amikor általános gazdasági .káosz uralkodott és amikor a csehszlovák pénzintézetek, különösen a bankok, provinciális berendezésüek voltak és egyszerre nagy föladat teljesítése előtt állottak. Nemcsak benn az országban kellett nagy föladatokat végezniük, hanem összeköttetésbe kellett lépniük a külfölddel is. Árukereskedelemmel is foglalkoztak, amit azután az 1924. évi banktörvénnyel be kellett tiltani. Ezek az üzletek ugyanis nagy megterhelést jelentettek a bankokra nézve, mert nagy rizikóval jártak. A valuták ingadozása mellett nagy nyereséggel is lehetett számolni, de nagy veszteségek is érték a bankokat. Az 1924. évi banktörvény ,ennek véget akart vetni, mert kitudódott, hogy 1922-'ben, amikor a csehszlovák valuta, már megszilárdult, ezek az áruüzletek óriási veszteséggel zárultak- A hitel és a követelés kamatlába között fönnálló ellentét is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormány most a bankügyek rendezéséhez fogott. Ez a rendezés talán a félúton áll meg, nincs még teljesen kiaknázva minden lehetőség, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a régebbi törvények is hiányosak voltak. Az 1924. évi törvény a bankok szanálását is előírta, amit végre is hajtottak, azonban bebizonyosodott, hogy az anyagi eszközök nem voltak elegendőek, nem volt elegendő tapasztalat, kellő áttekintés az ügyek felett, úgy hogy nem lehetett még azt sem megái lapítani, hogy milyen károkat szenvedtek a bankok. A mai válság a bankok működésének újabb irányt adott, amely nem válik a bankok előnyére. Ismeretes, hogy a mai válság hitelválság. Ez a hitelválság nagyon érzékenyen érintett© az államot is. A legnagyobb feladat a bankokra hárul, amelyek egyrészt a külföld bizalmatlansága következtében nem tudtak elegendő külföldi hitelhez jutni, másrészt gyorsabban kellett fizetniük tartozásaikat, ugyanakkor azonban bizonyos pénzügyi kötelezettségük volt az iparral szemben, amelynek hitelre volt szüksége, hogy üzemét fenntarthassa. Nagyon nehéz volt a probléma rendezéséhez hozzákezdeni anélkül, hogy a régi törvények hiányai ne pótoltassanak. A miniszter ezután kifejtette álláspontját a bankok szanálása tekintetében. Az alkotmányjogi bizottság ma délután befejezte az általános vitát, amelynek folyamán Oserny előadó rámutatott arra, hogy a képviselőháznak most alkalom adódik munkára, meri; eddig minden parlamenti miuuka a kormány kezében volt centralizálva és jogos volt az a felfogás, hogy nem a kormány a parlament végrehajtó közege, hanem fordítva, A bízott,ság ezután áttért a részletes vitára, letárgyalta a kiiliön alapról és az általános alapról szóló szakaszokat, szavazásra azon* bán nem került sor." A felszólalók nagy része számtalan módosító indítványt tett. így a harmadik szakasznál fölszólalt Törköly József magyar nemzeti párti képviselő, akf szóbelileg megindokolta írásban benyújtott módosító indítványait, amelyeket legközelebb ismertetni fogunk. Törköly után a bizottság áttért a 4. és 5. szakasz feletti általános vitára. Lelketlen izgatók fölbujtására egy adóvégrehajtás miatt ezer főnyi tömeg támadta meg a pacsai csendőröket, mire azok sortüzzei védekeztek Két halottja és három sebesiiltje van az adödemonstrádónak A magyar belügyminiszter nyilatkozata Budapest, február 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A képviselőház mai ülésén Farkas Tibor, Gaál Gasztou független kisgazdapárti sürgős interpolMiciót terjesztett elő Teleszlky János külföldi tárgyalásaival kapcsolatban. Követette, hogy a kormány tűzze a Ház napirendjére a gazdasági kérdéseket és ne burkolja pénzügyi tanácskozásait misztikus ködbe Ezután bejelentette, hogy ma egy távirat érkezett hozzá, mely azt jelenti, hogy válás ztók erű létében, a aaalamegyei Paesán adóvégrehajtás közben a csendőrök ma reggel két embert agyonlőttek. Bejelentése a Ház minden oldalán óriási zajt vált ki. Keresztes Fisoher belügyminiszter azonnal válaszol Farkas Tibornak és kijelenti, hogy ma reggel Paesán tényleg sajnálatos esemény történt, ami a következőkép folyt le: Reggel vásár volt és hatósági személyek az adóhátralék miatt lefoglalt állatokat kihajtották a piacra árverés végett. Amikor a tömeg meglátta az árverezőket, szidalmazni kezdte őket, úgyhogy az árverezők szorult helyzetbe kerültek. Az állatokat az ott lévő tulajdonosoknak visszaadták, a tömeg azonban ennek ellenére is fenyegető magatartást tanúsított, mire csendőrök segítségét kérték. A nyomban kivonult esendő,rök szembeszáll litak a tömeggel, de az ezerfőnyi tömeg a csendőröket a® iskoláig szorította vissza, mire & csendőrök szorult helyzetükben 8őrtüzet adtak le, amelynek következtében két ember meghalt három személy pedig súlyosan megsebesült. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy valószínűleg lelketlen hajtogatásra támadta meg a tömeg a csendőröket s kövekkel és oserépdarabokkal dobálták meg őket. A vizsgálat minden irányiban megindult. A két halott neve Kis József 27 éves és Kálr mán József 18 éves földművesek. A belügyminiszter ezután emelt hangon a következőket mondotta: — Innen, az ország színe előtt figyelmeztetek mindenkit, hogy ne izgasson senkit, mert annak sajnálatos következményei lehetnek. A vizsgálat máris megállapította, hogy az utolsó hetekben a vidéken állandóan erős agitáció folyik és valószínűleg tervszerűen megindított izgatás következménye az incidens. A belügyminiszter beszédét az ellenzék több izíben közbekiáltásokkal igyekezett zavarni. Ha jer és Pergler a választási bíróság előtt Prága, február 18. A választási bíróságot február 29-re hívták egybe. Az ülés napirendjére Major István kommunista és Pergler Károly cseh nemzeti liga-képviselő mandátumának ügyét tűzték ki. Egész biztosra vehető, hogy a választási bíróság mindkét képviselőt megfosztja mandátumától 3 nac
