Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-18 / 40. (2853.) szám

1932 február 18, csütörtök. t>bagai-Ma(Aar-hi rlae» Az alkotmányjogi bizottság nem tudja határidőre befejezni a bankvitát A koalíció szónokai módosításokat jelentenek be - Minden oldalról erős kritika fogadja a javaslat fogya­tékosságait - Törköly képviselő az első magyar szónok Prága, február 17. A képviselőház alkot­mányjogi bizottsága tegnap kezdte meg a banktörvényjavaslat SteJetti vitát, amelynek folyamán Btráns^y cseh nemzeti szocialista képviselő, mint már röviden jelentettük, a cenzuragyakoríattal foglalkozott s kijelentette, hogy törvénytelen a parlamentben elhangzot­takat, avagy egyéb az igazságnak megfelelő híreket kobozni, ha azok esetleg riasztó jelle­gűek is volnának. Riasztó jellegük egyedül abban rejlik, hogy az igazságot részletekben hozzák nyilvánosságra, holott, ha a teljes igazságot megmondanák, akkor azzal nem nyugtalanítanák úgy a közvéleményt. Keibl német nemzeti párti kijelentése sze­rint a hitelügy egészen más alapokra állítandó fel, a tárgyalás alatt levő javaslattal ezta fej­lődést csak megakadályozzák. Az a körüli mény, hogy az egész hitelügyet az állami köz- igazgatás kezébe adják, azt a közmeggyőző­dést érleli meg, hogy a bankügyét államosíta­ni akarják. Bachler német demokrata hibáztatja azt a titkolózást amelyet a törvényjavaslat körül tanúsítottak. Ha az érdekeltek véleményét elő­re megkérdezték volna, a javaslat bizonyára jobb lenne mai alakjánál. A javaslat szövege egyáltalában nem kelt bizalmai, mert álta­lános bizalmatlanságot tartalmaz a bankinté­zetek vezető funkcionárusaival szemben. A legnagyobb hiányát abban látja a szónok, hogy a felelősség túlságos szigorítása követ­keztében a bank vezető funkcionánisai a hitel­nyújtást a jövőben meg fogják nehezíteni. An­nak a reményének ad kifejezést, hogy a szak­embereket és az érdekelt köröket ankétra fogják egybehívni s ennek az ankétnek az ered ménye alapján a javaslaton majd lényeges dódositásokat fognak eszközölni. A mai vita Az alkotmányjogi bdzotteág ma délelőtt Trapl pénzügyminiszter jelenlétében folytatta az általános vitát a bank törvényjavaslat fölött. A vitában törvényhozóink részéről részt vett Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő. Az első szónok Kopecky kommunista volt, aki azt hangoztatja, hogy a bankok szanálásá­val nem fogják megmenteni a munkásság ke­nyerét. Ostry cseh ipa.rospárti véleménye szerint a banktörvényjavaslat biztosítja a betétesek bi­zalmát a pénzintézetek iránt. A 'törvény jó, azonban úgy látszik, mint hogyha a vállalko­zók köreiben csalódást keltene. Helyes a tör­vényjavaslatnak ama rendelkezése, amely sze­rint a pénzügyminisztériumot meghatalmazza a kamatláb kérdésének rendezésére, azonban jobb lenne, ha ezt a kérdést már egyenesen a törvényben, elintéznék. Mares cseh szociáldemokrata kifogásolja azt, hogy az általános vita folyamán a gazdasági válság okait vitatják meg, holott az alkotmányjogi bizottságnak azt kellene fölülvizsgálnia, vájjon a javaslat jogi és al­kotmányjogi szempontból megfelelő-e. Ha igy folytatják a vitát, ngy a t-izennégynapos határidő nem elegendő a javaslat le tárgyalá­sára. A szónokok között eddig egyetlen egy sem szólalt föl' az ellen, hogy az állam beavat­kozik a bankügyekbe, azonban sok fölszólal ás- tr-1 kitűnik, hogy ez az állami beavatkozás oly- formáju, amely senkinek nem okoz fájdalmat. Föltétlenül szükségesnek tartja, hogy az össze­férhetetlenség kérdését az alkotmányjogi bi­zottság rendezze és pedig a banktörvény kere­tén belül, vagy pedig ragaszkodjék az össze­férhetetlenségi törvény módosításához. A vitás kérdéseket minden demagógia és harci szava­zás nélkül kompromisszummal kell a bizott­ságban elintézni. Stem kommunista képviselő a törvényjavas­latból azt következteti, hogy megingott a biza­lom a bankokkal szemben. Ezt a bizalmat sze­rinte nem lehet törvényjavaslatokkal helyreál­lítani. Kalas cseh agrárius üdvözli a javaslatot, mert ez bizonyítéka annak, hogy a súlyos gaz­dasági kérdések a politikai kérdések fölé emel­kednek. Viszont szomorú az a tény, hogy az államnak kell beavatkoznia a bankügyekbe, hogy megvédje a katasztrófától a pénzintéze­teket. A javaslat igen nagyfontosságu és épp ezért kell a javaslat keletkezésének okaival is foglalkozni. Mares képviselő véleményével jel­ien tétben, szükségesnek tartja a terjedelmes vitát. Ha a polgári .pártok kritizálják a javasla­tot, úgy ezt nem azért teszik, mert egyes bank- funkcionáriusokat védeni akarnának, mert nem személyekről, hanem magáról az ügyről van szó. Bizonyos, hogy egyes bankigazgatók tény­kedésükkel óriási kárt okoztak a pénzintéze­teknek, másrészt azonban nem lehet a bank­funkcionárius tevékenységét összehasonlátani más hivatalnok munkájával. Helytelenek a ja­vaslatnak azon intézkedései, amelyek szerint a bankigazgató egy lábbal mindig a börtön­ben áll és sóba sincs biztosítva az exiszteó­riája. így egy bankintézet vezetősége soha­sem fog vállalni kockázatot s ez nagy hatással lehet a banktevékenység jövőjére nézve. Fönntartja magának azt a jo­got, hogy a részletes vita folyamán érvényre juttathassa a javaslat egyes intézkedéseivel szemben táplált aggályait. Ezután az ülést fél­beszakították s annak folytatását délutánra halasztották el. A délutáni ülésen No®ák cseh néppárti kép­viselő az összeférhetetlenségi kérdésről be- szét, majd Hadács nemzeti demokrata beszé­de után fölszólít Törköly József dr. képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, kinek beszédét lapunk holnapi számában fog­juk ismertetni. Lapunk zártakor az ülés tart. PADION MAGÁTÓL MOS Virágnál is fehérebbé, ha mindenki megjegyezné:-jjT Oldd fel a Radiont hideg vízben. Ezen oldatban főzd a ruhát ■^15—20 percig. __öblögesd előbb meleg-, majd-^ hidegben mindaddig, míg a víz "teljesen tiszta marad. RT \ 52 A ruszinszkói magyar pártszövetség követelése: Minden nyomorenyhitési akciót a falu népére Is ki kell teriessteni A pártszövetség Beszkid kormányzó segélyezési akciójával kapcso­latban a segélyezés kiterjesztését és politikamentességét kívánja Ungvár, február 17. Megemlékeztünk ar­ról, hogy Beszkid Antal dr. kormányzó a rohamosan növekvő és pusztító éhínség le­küzdésére, saját kezdeményezéséből eredő­en, külön akciót indított s abba belevonta az összes politikai pártok vezetőit is. A kormányzó a lefolytatott megbeszélések anyagát e a felmerült kívánságokat memo­randumba foglalva sürgősen felviszi á mi­nisztertanácshoz. A memorandumban való felhasználás végett a ruszinszkói magyar pártszövetség álláspontját és kívánságait Köszörű Károly pártszövetségi főtitkár Írás­ban nyújtotta be a kormányzóhoz s © bead­vány kivonatos szövegét az alábbiakban is­mertetjük: — Minthogy nyilvánvaló, hogy a falu la­kossága teljesen egyenlő mértékben oszto­zik az inségoikozta szenvedésekben a városi lakossággal, kívánjuk, hogy mindenféle nyomorenyhitési akció & fain népére is kiterjesztessék, A falu népe sürgősen olcsó élelmiszerekkel, kenyérmaggal látandó el, valamint jószág­állományának megmentése érdekében ta­karmányról is gondoskodjék a kormányzat. Kívánjuk, hogy az éhezőik között min­denféle különbségtétel szűnjék meg, te- háit segélyben ne csak azok részesülje­nek, kik a beteggegélyző intézeteknek három hónapon át tagjai voltak, hanem mindazon éhezők^ akik a segélyre rá vannak utalva, akkor is, ha a betegse- gélyzővel sohasem voltak kapcsolatban. A most érvényben lévő rendszer éppen a legnyomorgóbb néposztályt sújtja, pl. a napszámosokat. — Minthogy a pusztuló kisgazda, földmű­ves és kisiparOistársadalmat a teljes tönkre­meneteltől az ínség pillanatnyi enyhítésével megmenteni nem lehet, hogy ez a kisgazda, földműves és iparostársadalom talpraáll- h ásson, feltétlenül szükséges, hogy e társadalom­nak a kormányzat sürgős moratóriumren- delettel jöjjön a segítségére, mert a bankok jelenlegi hitelpolitikája és a kamatok nyomása alatt ez az értékes| ál­. V lámáik o tó társadalom teljesen elvérzik. Ugyanekkor uíasittassék a pénzügyi kor­mányzat, hogy a hátralékos adókat írja le s a folyamatban lévő adóárveréseket haladék­talanul szüntesse be. — A magyar pártszövetség a munkanél­küli-segélyek kiosztása helyett szükségmunkálatok végzését látná kívá­natosnak, annál inkább, mivel a segélyezés maii rend­szere nem megfelelő és sok visszaélésre ad alkalmat. A munkanélküli nyomorgó tömeg túlnyomó része is szívesebben dolgozna és végezne produktív munkát, mintsem hogy könyöiradományok szerzése végett naphos­szat a városháza előtt legyen kénytelen ácsorogni. Munkaalkalmak teremtésével s a tétlen­ségre kárhoztatott tömegek foglalkoztatá­sával jelentős közmunkákat lehetne el­végeztetni, az éhezőket keresethez jut­tatni g ez a módszer a leziillött közmorál emelése szempontjából is igen üdvös lenne. A magyar pártszövetség rendkívül nagy súlyt helyez a segélyeknek minden politi­kai propagandától való mentesítésére. Köz­tudomású, hogy itt, Kárpátalján minden közérdekű népjóléti akció rövidesen a kor­mánypártok politikai zsákmánya lesz. Ép­pen ezért hatékony ellenőrzést követel ar­ra nézve, hogy a segélyezés munkáját a falvakban végző jegyzők előtt ne a politikai pártállás le­gyen a segélykiosztásnál mérvadó, ha­nem az ínség mérve s a szükség paran­csoló szava! A magyar pártszövetség módját fogja ejteni, hogy a nyomor mocsarában ilyen módon ha- lászgató politikai fölhajtók névsora nyilvá­nosságra kerüljön... Két repülőgépet súlyos baleset ért Nyitra környékén Nyitra, február 17. (Tudósítónk telefonje­lentése.) Ma délben riasztó hírek keltek szárny­ra a városban arról, hogy két katonai repülő­gép a város határában lezuhant. A hír annyi­ban bizonyult igaznak, hogy az S—32. számú repülőgép Üzbég határában lezuhant. A repülő­gépen ülő Lesák József alhadnagy a fején és a térde fölött szenvedett súlyosabb sérülése­ket. Beszállították a katonai kórházba. A sze­rencsétlenség színhelyére katonai bizottság szállt ki annak megállapítása végett, hogy mi okozta a gép lezuhanását. Egy másik katonai repülőgép Alsóköröskény határában kényszer- leszállást végzett. A leszállás pillanatában az erős szél fölborította a repülőgépet s annak mindkét szárnya összetört. Általános tisztogatás helyett — koalíciós békéltető bizottság Prága, február 17. A kormány politikai bizottságának mai ülésén résztvettek a koa­líciós pártok k'lubelnökei is. A bizottság kí­vánságára létrehozták a koalíciós pártok „békéltető" tanácsát, melynek feladata lesz a koalíción belül előforduló személyi kon­fliktusokat elintézni. A bizottság, amely tu­lajdonképpen becsületibiróságnak tekinthe­tő, nyolc tagból fog állani és pedig: öt kép­viselőiből és három szenátorból. A becsületbiróság felállítása ujalbb bizo- geknek, melyek a koalíciós sajtóban fel-tfel- nyitéka a koalícióban dúló egyenetlene©* törnek. 3 mnanan

Next

/
Thumbnails
Contents