Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-17 / 39. (2852.) szám

^P^GAltA^Cí^AR-HlttíiAEf 1932 február 17, szerda. sstr^mmK^mKSHzriexsas^siBsar^s^^im^imm A középkor egyik nagy skolasztikusa géppel akarta helyettesíteni az agy munkáját Hogyan lehetne megrövidítem a gondolkodási munka megszokott útját? —Lullus gondol- kodőgépe s a nagy csalódás — Hogyan jutott Leibniz a számológép felfedezésére? arany e a színek fogalmából adódtak, egyet ha­tározottan megjelölni. A többértelműség megma­radt s igy el kellett ejteni azt a lehetőséget, hogy ezen a Szokatlan utón biztos ítéletekre s uj igaz­ságokra lehessen eljutni. így végül fel kellett ad­ni Lullus eljárását s vissza kellett térni a gondol­kodás és kutatás régi megszokott útjaira, amelye­ken a felismerés lassabban, de mégis bizonyos biztonsággal történik meg. » A gondolkodó masinától a számológépig Megoldott és megoldatlan problémák — A Prágai Magyar Hírlap eredeti cikksorozata — (3) Gyakran nagyon különösek az utak. amelye- Ken az emberi szellem a tudásra, bölcsességre és megismerésre törekszik s minden kornak meg minden népnek gondolkozása számos példát szolgáltat erre. Különösen a középkor volt gaz­dag leleményességii ezen a téren s valamennyi fakultás mesterei szorgalmasan fáradoztak azon, hogy olyan eszközöket találjanak fel, amelyek gyorsabban és könnyebben vezetnek el a dol­gok megismerésére, mint a logikai kutatás fá­rasztó és hosszadalmas útja s amelyek ezáltal minden hatalomnak birtokát,' amit tudás és bölcsesség adhat, fáradság nélkül közvetíthessék. A középkoré filozófia különös alakja A legérdekesebb kísérletek egyike Raimundus Lullus nevéhez fűződik, a középkori filozófia eme különös alakjához, akinek élete igazán bővelke­dik regényes motívumokban. Raimundus Lullus 1234. és 1315. között élt Spanyolországban. Filo­zófus, teológus, kalandos életű rajongó. Mint barcelonai nemes család sarja korán az udvar­hoz került. Harmincéves korában egyszerre Je­ten kegyétől érintve, megváltoztatta életmódját, eladta birtokait, otthagyta nejét és gyermekeit, szent Ferenc rendjébe lépett s kilenc évig komoiy tanulmányokkal foglalkozva, arra készült, hogy a hitetleneket a szó hatalmával hódítsa meg a keresztény hit számára. Lelkesedett a skolaszti­kái formulákért s egy uj módszer gondolata fo- gamzott meg a fejében, amelynek segítségével egészen mechanikusan be lehet bizonyítani minden igazságot, ez az a híres lullusi mesterség, az Ars magna Lulli, amelyet 1276-ban adott ki. Ez a művészeti is egyike volt azoknak az eszközöknek, amelyek arra voltak hivatva, hogy a lépésről-lépésre és fokról-folcra haladó logikai gondolkodás hosszú útját megrövidítsék, egyúttal egyike volt a leg­különösebb rendszereknek, melyeket spekulatív koponyák ebből a célból valaha ig kiagyaltak. Az összes ismeretek megszerzése Az arisztoteleszi logika területén végzett ta­nulmányok Lullust arról győzték meg, hogy az összes logikai fogalmak kombinációja által el kell jutni mindazon ismeretekre, amiket ál­talában fogalmakkal ki lehet fejezni. Hogy miként gondolta ezt, azt a következő pél­dával kíséreljük megvilágítani: Ha az arany fo­galmát az összes lehetséges szinfogalmakkal kap­csolatba hozzuk: az arany fekeje — az arany fehér — az arany zöld — az arany kék — az arany sárga — stb., akkor ezek között az általá­ban lehetséges fogalmi kapcsolatok között benn kell lennie annak az egynek is, amely az arany valódi színének megfelel. Ha tehát volna olyan ember, aki sem látás, sem hallás utján nem tudta, hogy az arany milyen szinü, ezeknek a kombiná­cióknak során azt is megtalálja, amely az arany valódi színét kifejezi és ilyen módon megszerez­heti a szükséges ismeretet. Mindenesetre azon­ban a lehetséges kombinációk során azt az egyet meg kell határozni, amely a valóságnak megfelel. Ezt talán egy uj kombinációs sor képzésével lehet elérni, amely az aranynak egyedül lehetsé­ges színéről szól. Több ilyen kombinációs por kapcsolata és keresztezése által a képzett fogal­mi kombinációkból egyesek kiesnek, vagy nega­tívoknak bizonyulnak, úgy, hogy végül csupán egyetlen kombináció marad meg mint egyedül logikus és biztos, amely az arany tényleges szinét fejezi ki. Leg­alább is Lullus igy képzelte a dolgot. Az egész eljárás tehát a szavaknak, mint a fo­galmak szimbólumainak sematikus kombiná­ciója az összes lehetséges kapcsolatokba s ép­pen azért, mert sematikus eljárás, az egész művelet géppel végrehajtható. így jutott el Lullus a gondolkodó gép eszméjére s ezt a masinát meg is konstruálta. A gép lényege abban állott, hogy a filozófiai fo­galmak hét koncentrikus körön voltak elrendez­ve, a körök forgatása megadta ezeknek a fogal­maknak összes lehetséges kombinációját s ezek­nek utján kellett volna azután elérni az összes lehetséges kérdések és problémák megismerését. Lullus azt hitte, hogy ezzel a géppel felfedte a kabbalának annyira tisztelt titkát, amelynek ismerete szintén az istenség és a világ összes dolgainak megismeréséhez vezet el — a közép­kor hite szerint. Hiábavaló fáradozások Luiius módszere -a tudományos világban óriá­si feltűnést keltett. Maga Lullus is tagadhatatla­nul agitál, óriási tevékenységet fejt ki felfedezé­sének terjesztésére. Folyton zaklatja a világ ha­talmasait, a pápákat, hogy támogassák, iskolát alapit, lefordítja főmüvét arab nyejvre, azután elindul Afrikába, hogy maga mutassa módszere hatását a hitetlenekre. Háromszor fordul meg ott s mindig nagy bajokba keveredik. Az utolsó alkalommal Tuniszban megkövezték és sérülései­be belehalt. Azok a felfokozott remények, amelyek a kü­lönös találmány felfedezőjét betöltötték, a leor- társakon is teljesen erőt vettek s Lullus lelkesí­tő ép lelkes szavait mindenütt örömmel fogadták. Általában úgy hitték, hogy az ars magna Lulliban megtalálták azt az utat, amely az összes feladatok és problémák gyors megoldására s ezzel az összes ismeretek s az egyetemes tudás megszerzésére vezet. 4 v Bécs, február 16. A szerencsétlen véget ért Ru­dolf trónörökös egykori lakája, Johann Losek 88 éves korában elhunyt. Az egykori trónörökös hü szolgájának halála ismét ráirányította a figyelmet a mayerlingi titokra, amelyről Loseknek sokat kel­lett tudnia, fogadalma kötötte azonban, hogy sem­mit sem fog elárulni a trónörökös tragikus halálá­nak körülményeiről. Pár hónappal halála előtt el­határozta, hogy nem viszi a titkot magával a sirba. Fiának, Wolkersdorf polgármesterének tollba mondotta emlékeit, amelyek a beavatottak szerint a mayerlingi tra­gédia egyik közvetlen tanújának teljesen hiteles és megbízható előadását tertalmazzák. A wolkersdorfi polgármester nem csinált titkot abból, hogy édes­apja úgyszólván végrendelelileg rábízta a mayer­lingi tragédia megfejtésének kulcsát, sőt arra is célzást tett, hogy jó pénzért eladná valamelyik ujságvállalatnak édesapja emlékezéseit. Az irásmii mindössze négy oldal terjedelmű, de ál­lítólag minden benne van. ami a mayerlingi tragé­diát igaz és helyes megvilágításba helyezheti. Jo­hann Losek hűségesen szolgálta a trónörököst, aki­nek teljes bizalmát élvezte és Mindazon szlovénekéi és rusziuszkói I illetőségű magyar nemzetiségű főiskolai I hallgatók, akik tanulmányaikat a prágai fő­iskolákon végzik és az 1931-32. tanév II. felében is díjtalan vagy féláru étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kér­vényüket a Nagybizottság elnökségéhez cí­mezve, az alábbiak tekintetbe vételével, 1932 február 20-ig MágócSy-Dietz Sándor dr., Prága, Váolavské nám. 62. II. 17 címre küldjék el. I. A bélyegtelen kérvénynek tartalmaz* nia kell az alábbi sorrendben a következő­ket: I. a kérelmező vezeték- és keresztneve, 2. az egyetem, 3. a fakultás megnevezése, 4. az immafcrikuláeió kelte, 5. hányadik fél­évre iratkozik be, 6. állandó lakhely, 7. val­lás, 8. teljes születési dátum, 9. esetleges élvezett ösztöndíj vagy más segély, 10. nyi­latkozat, hegy a menza házirendjének ma­gát a’áveti és azt betartja, 11. a tandíjmen­tesség kelte és száma, 12. ifjúsági egyesü­leti tagság igazolása. II. Díjtalan vagy íéláru kedvezményben csak azon szegénysorsu főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előír1 módon eredmé­nyes előhaiadást tudnak igazolni és erköl­Nagy buzgalommal vetették magukat az eljárás gyakorlati kiaknázására, a filozófusok, asztroló­gusok s alchimisták ilyen módon akartak gyors felvilágosítást szerezni az őket érdeklő kérdések­ről, a papság, sőt maga á pápa is behatóan fog­lalkozott az ars magna Lullival, amely szerzőjét kora leghíresebb emberévé tette. Száz éven át fáradoztak azon, hogy a Lullus módszere által keltett reményeket megvalósít­sák s ilyen módon gyarapítsák a tudomány kin­cses házát. Száz évi fáradságos kísérletezések után aztán kiderült, hogy a gondolkodó gép nem tartja be, amit ígért. Hiába alkalmazták a kombinációkat s a kom­binációs sorokat, hogy valóban határozott s egyértelmű feleletekre jussanak, igy például — hogy a felhozott példáknál maradjunk, — nem volt lehetséges a kapcsolatok során, amelyek az vele volt Mayerlingben is a szerencsétlenség órá­jában. Ezt különben Hoyos grófnak hátrahagyott emlék­iratai is megerősítik. A bécsi Sonn- und Montagszeitung tud ősi tója érdeklődött Losek polgármesternél és meg akarta szerezni az értékes kéziratot, a polgármester azon­ban csak annyit árult el, hogy elhunyt édesapja tényleg közvetlen tanúja volt a tragédiának. Apja a szomszéd szobában tartózkodott, amikor izgatott szóváltást hallott. Erre be akart rohanni a szobába, de az ajtót zárva találta. Nekivetette a vállát, mire a következő pillanatban lövések dör­dültek el. Ekkor még nagyobb erőfeszítéssel ló­dult az ajtónak, a zár felpattant és Losek volt az első, aki pár pillanattal a tragédia után belépett a szobába. A wolkersdorfi polgármester állítása szerint Rudolf trónörökös végrendeletet hagyott hátra, amelynek létezéséről egyedül hü szolgája tudott. A végren­delet a trónörökös életének történetét, politikai testamentumát, családjának, barátainak szőlő bú­csúját és üzenetét tartalmazta. Rudolf trónörökös ' végrendelete sohasem került nyilvánosságra. esi iiuiguviséletük kifogástalan. Ezért erede­tiben vagy hiteles másolatban melléklen- dők: 1. oly szegénységi-vagyontalansági bizo­nyítvány, amilyet a főiskola a tandijelenge- dés iránti kérvényekhez megkövetel, 2. ta­nulmányi eredményt igazoló iratok (az első éveseknél érettségi, a magasabb évfolya­moknál kollokviumi, államvizsgái, szigor­lati bizonyítvány). A díjtalan vagy féláru-k edvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetik, akiknek tanul­mányi előmenetelük alapján tandíjé [enge­désre igényük van. A eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottsági határozat közlésére ajánlási bé­lyeggel ellátott és megcímzett válaszboríték csatolandó. A február 20-ika után beérkező vagy hiá­nyosan felszerelt kérvényeket a bizottság nem veszi figyelembe. A beérkező kérvé­nyek is természetszerűen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja enged­ni, illetve a bizottság indokolás nélkül is redukálhatja az igényeket. A díjtalan vagy féJáru-kedvezményt az első félévben élve­zőknek újból kell kérniük. Az esetleg meg­A woikersdoríi birtokában van a mayerlingi tragédia titkának hiteles megfejtése A polgármester nemrég elhunyt édesapja hü szolgába volt Rudolfnak és közvetlen tanúja a mayerlingi drámának — Ifjabb Losek értékesítem akarja a négyoldalas emlékiratot Pályázati hirdetmény a prágai magyar rasüia kedvezményei iránt az 1931—32 iskolai év II. feléken Persze a Lullus-féle gondolat elejtése nem tör­tént meg egyszerre, a következő századokban ie akadtak egyesek, akik azt hirdették, hogy csak a helyes alkalmazási módot kell megtalál­ni, hogy Lullus módszerét eredményre lehessen vinni. Giordano Brans, Athanasius Kircher, a laterna magica feltalálója szintén komolyan és behatóan foglalkoztak a kérdéssel, persze szintén csak ne­gatív eredménnyel. Akadt azután egy egészen nagy filozófus és matematikus elme, Gottfried Wilihelm Leibnitz, a differenciális számítás egyik feltalálója, aki teljesen meg volt győződve az ars magna Lukinak, vagy legalább is az elvnek a helyességéről és az ebben az irányban végzett kutatásai során jutott a számológép felfedezéséhez, amelynek tehát tulajdonképpen Lullus a szellemi atyja. i A számok ugyanis alkalmasak arra, hogy mecha­nikai és kombinatorikus, kapcsolatok által egy­értelmű s megbízható eredményeket adjanak, amiket Lullus hivei hiába kerestek az általános fogalmak birodalmában. —■wwt’rnjnwpiiiujiwini■■■wau— ubituiuii mwiiwiiinroii Win ■ww^i adott kedvezmény másra át nem ruházható és a menza-bizottság határozatával bármi­kor meg is vonható. Törköly József dr. képviselő, a prágai magyar menza igazgatója. Szabó Adorján leleszi háziönök király- heimeci előadása. Királyiiekneci tudósítónk. Írja: A királyhelmeci Katolikus Olvasókör farsang végén családias jellegű összejövetelt rendezett. A műsoros estélyen bevezetőül Szabó Adorján leleszi premontrei házfőnök érdekes előadást tartott Thurzó Imre és Nyáry Krisztina fényes főúri nászáról, mely a menyasszony királyhelmeci otthonában, a Nyáry-család kúriájában — amely utóbb Lorántffy Zsuzsánna kedvenc tartózkodási helye volt, jelenleg pedig a járásbíróság épülete — végbement esküvő után a Tbur- zók ősi váréiban, Bitsén zajlott le 1618-ban káprázatos pompa között. A két főúri sarj egybekelésének történetével kapcsolatiban az illusztris előadó ismertette Tbur.zó Imré­nek, a nagynevű Thurzó György nádor sok szép reményre jogosító fiának, az alig 24 éves korában elhalt ifjú főurnak a Bethlen Gábor felkelésében vitt főbenjáró szerep­lését. Nemkülönben méltatta Thurzó Imre lelki szépségekben gazdag hitvesének, a so­kat szenvedett Nyáry Krisztinának nemes alakját, aki Thurzó Imre korai halála után Eszterházy Miklós nádorhoz ment nőül s maga is fiatalon hunyt el, örök mintaképe maradván a hitvesi és anyai erényeknek s a hitbuzgő, istenfélő magyar nagyasszony­nak. A főúri pár élettörténetének hátteréül Királyheimec múltjának vázlatos képe szol­gált, valamint az a kapcsolat, amelyben Ki­rályheimec a leleszi prépostsággal, mint egykori birtokosával és földesurával állott hosszú évszázadokon át. A tanulságos elő­adást az Olvasókör termét zsúfolásig meg­töltő közönség élénk érdeklődéssel hallgatta végig s az előadót melegen ünnepelte. — Nagy tetszést és derűtséget váltott ki Török Rezső „Forog, nem forog" c. egyfelvonáso- sa. A kiválóan ügyes műkedvelők: Udvar­helyi Böske, Kun István, Kemechey Jenő és Szűcs Ilonka, éleíhü jellegzetességgé! ábrá­zolták a parasztkomédia mulatságos alak­jait. Az előadást Kalapos,I. kántor rendezte. A nézőtéren uralkodó vidám hangulatot még magasabbra fokozta egy vidám jelenet, mó­ljáét Kemechey Jenő és Kun Islván adott elő. A zárószó jogán Mécs László, a király­helmeci katolikus egyházközség lelkipászto­ra köszönte meg a tőle megszokott meleg­séggel az előadók sikeres közreműködését s híveit az egyházközség ügyei iránt való további buzgó érdeklődésre buzdította Vé­gül, engedve a minden oldalról felhangzó kőzóhajnak, két, eddig még ki nem adott, gyönyörű költeményét szavalta el viharos tapsok kíséretében. Hisszük, hogy ez a mun­kás szeretet, amelynek' a költö-lelkiipásztor olyan meggyőző erővel hirdető apostola, egyre fokozódó visszhangra talál a szivek­ben ezután is és az egyházközség örvende­tes felvirágzását fogja eredményezni. — A valóban pompásan sikerült estélyt kedélyes teázás követte, ni lg a fiatalság táncra per­dült. A tiszta bevétel az Olvasókör céljaira szolgál. % § 4

Next

/
Thumbnails
Contents