Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-17 / 39. (2852.) szám

t>ra:cai-AWAar-h 1 rlai> 1932 február 17, szerda. A kisállamok delegátusai szánokolnak Genfben Argentína, Svájc, Jugoszlávia, Ujzéland — Összehívják a nép* szövetség plénumát T — Újabb népszövetségi jegyzék Japánhoz Geaif, február 16. A lefegyverzési konfe­rencia imái ülésén Boscih argentínai külügy­miniszter, Motta, a svájci álliaimiszö vétség el­nöke és Marinkovlos jugoszláv külügyminisz­ter beszélt. Általában azt várták, hogy az argentínai delegáció vezetője állást foglal abban a kérdésben Is, hogy mikor lép be Ar­gentína ujira a népszövetségbe. Bosch azon­ban erről a kérdésről egyáltalán nem nyilak kozott, csupán a lefegyverzésről beszélt. Nagy érdeklődés előzte meg Motta svájci delegátus nyilatkozatát. Motta szerint az első teendő, hogy a keletázsiai konfliktust miinél előbb rendezzék, mert ellenkező esetiben a konferencia nem vezethet sikerre. Szerinte a fegyverkezések leszállítása a legalkalma­sabb eszköznek látszik a világ gazdasági krí­zisének kiküszöbölésére. Az uj francia ja­vaslatok hasznos megoldási tervet ajánla­nak, de csak a népszövetség valósíthatja meg azo­kat, amelytől egyetlen nagyhatalom sem áll távol. b Motta ezután meleg szavakkal emlékezett meg az Egyesült Államok jelentőségéiről, de ebben az összefüggésben egyetlen szót sem szólt Szoyjeteroszoriszágról A német-francia megegyezés az általános béke előfeltétele. E bejelentést a delegátusok helyesléssel vették Prága, február 16. A Národni Oevobozsná Írja: Bizonyos, hogy az agráriusok és a szociál­demokraták közötti feszült viszony az utóbbi időben lényegesen kiéleződött és pedig az ag­rárpárt végrehajtó bizottságának utolsó ülése óta, amikor a jobbezámy kikényszeritette uíiti- mativ követeléseinek határozattá való emelé­sét. Nagyban hozzájárul a helyzet kiélesedésé­hez az is, hogy a pénzügyminiszter a múltban nyilvánosság­ra hozott terveivel teljesen egyedül maradt, még a saját pártja, a cseh nemzeti szocialista párt is megtagadta a jóváhagyást. Ilyen körül­mények között nem lehet komolyan venni a cseh szociáldemokratáknak azt a tervét, hogy a politikai válságon „külső eszközökkel'4 kell segíteni éspedig elképzelésük szerint a „gaz­dasági miniszterek bizottságának ,titkári hiva­talát' kellene fölállítani". Az agrárius Venkov folytatja támadásait a munkanélküli segély ellen. Mindezek az adatok csak . azt bizonyítják, hogy a koalíció berkeiben komoly a helyzet 6 Brdink dr.-nak, a Nemzeti Bank alkormány­zójának vasárnapi beszéde érthető föltünést keltett a baloldali körökben. A szociális bizto­sítási központ reagál Brdlik beszédének azon részére, amelyben azt javasolta, hogy a szociál- ibiztositási illetékek fizetését két évre szünetel­tetni kellene. A biztosítási központ fölhívja a figyelmet arra, hogy ez az ötlet csak teljesen indokolatlan elő folté telekből indulhatott ki. Egészen természetes, hogy a konjunktúra évei­ben emelkedtek a bevételek, de ugyanolyan mértékben emelkedtek a biztosítottak igényei is. 1930-ban és 1931-ben sokkal kisebb volt a szociális biztosítás jövedelme, mint amennyi elő volt irányozva, igy 1931-ben a 620 millió korona előirányzott il­letékek helyett ténylegesen csak 550 millió folyt be. A Národni Osvobozeni azt hja, hogy Eng- lis után most már a második nemzetgazdaság­iam teoretikus is Bründng német példáját akar­ja követni. El kell ismerni, hogy az árdiszpari- tás igen komoly gazdasági probléma. Azonban teljesen helytelen az a nézet, hogy az árak és jövedelmek közötti viszonyt olyan egyszerűen rendezni lehetne. Ila az ár disz paritást a mező- gazdasági és ipari termékeknél rendezni akar­juk, úgy elsősorban is világosságot kell deríteni ezen diszparitás okait illetően. A lap szerint az árdiszparltást elsősorban is a túl magas vámok idézik elő, másodsorban a nagyipar dumping- poütikája. mert a legtöbb ipari ág még árvesz­teség mellett is exportálni akar. tudomásul. Motta szer int a konvetnciós tcrve- ziert helyes bázis, de megjavítására kell töre­kedni. Mariekovics jugoszláv külügyminiszter fő­leg a lefegyverzés erkölcsi előkészítését sür­gette. Csak az edcölosi lefegyverzés hozhatja meg a biztonságot és teheti fölöslegessé a fegyverkezést. A teljes materiális lefegyver­zés nem garantálja a biztonságot és egyál­talán nem jelenti azt, hogy a jövőben nem tör ki háború. A francia javaslatokat Marin- kovios értékes kiindulópontnak tartja. A ma délelőtti ülés utolsó szónoka Wilford ujzeelandi delegátus volt, alki a francia ja­vaslatokat a régi genfi jegyzőkönyv újjáélesz­tésére irányuló törekvésnek nevezte. Mint ilyenek pusztán európai problémát jelente­nek, amely az Európán kívül álló államokat nem érdekelheti. Tardieu válaszol a német javaslatokra Pár is, február 16. Tardieu hadügyminisz­ter Genfben valószínűleg már holnap felelni fog a német lefegyverzési javaslatokra. Az Echo de Paris szerint a francia delegáció vezére nem­csak arra mutat rá, hogy a versaillesi szerződés s a cseh néppárt egyik lapja tegnap már hi­vatalnokkormány lehetőségéről is irt, amit azonban más politikai körökben ma lehe­tetlennek tartanak. Az agráriusok körében vi­szont erős a hangulat a parlament föloszlatása mellett, mert most tartják legalkalmasabbnak a pillanatot arra, hogy a szociáldemokratáikkal leszámoljanak. Információink szerint azonban egyelőre sem hivatalnokkormányra, sem pe­dig uj választásokra gondolni 6em lehet s a monstrum-többség továbbra is folytatni fogja meddő „munkáját", mert a pártkasszák üresek. A választások különben egyetlen egy koalíciós pártnak sem ígérnek győzelmet. A nemzeti de­mokraták és a cseh iparospárt főleg azért fog­lalnak állást az esetleges uj választások ellen, mert attól félnek, hogy Stribrny nemzeti ligája szavazataiknak nagy részét elvenné. Az általános világpolitikai bizonytalanság mel­lett tehát a belpolitikai bizonytalanság is meg­marad. A szociáldemokrata Právo Lidu hasábjain Macek József dr. képviselő élesen állást foglal Brdlik javaslata ellen, főleg a bérleszállítás ter­ve ellen. Szerinte az ipari racionizálásnak ér­telme elsősorban az, hogy a nyersanyag olcsób­bá tétessék, ezzel szemben a munkabéreket emelni kell. Hotcvetz a csehszlovák kereskedelmi politikáról Hotowetz Rudolf dr. volt miniszter a cseh gazdasági egyesületben előadást tartott Csehszlovákia 1931. évi gazdasági helyzeté­ről. Boncolgatta az utóbbi idők gazdasági számadatait, amelyekből kitűnik, hogy a csehszlovákiai gazdaságot a világkrizis erő­sen érintette, azonban még mindig nem olyan veszedelmesen, mint a többi államo­kat. Ez nem lehet ok elibizakodásra, legfel­jebb biztatás a további munkára. A válság •legyőzésének főakadálya a felemelt kamat­láb, veszélyezteti a termelés prosperitását és a deviza intézkedések után egyáltalán nem volt rá szükség. Rámutatott a csehszlo­vák kereskedelempolitika hibáira. Elhanya­golja a kivitel érdekeit a belföldi termelés túlzott védelmével. A csehszlovák fizetési mérleg legerősebb pillére a kereskedelem­politika, ettől függ a valuta szilárdsága és az állam gazdasági, sőt talán politikai exisz- tenciája ix Az 1931. évi kereskedelmi mér­alapján Németország nem kérheti a Franciaor­szággal való fegyverkezési egyenrangúságot, hanem hozzá fogja fűzni, hogy a birodalmi őr­ség évek óta nagyobb és erősebb, mint ahogy a versaillesi szerződés előirja s a német hadse­reg gyorsan agresszív támadóerővé változtat­ható át. A japán-kínai ügy komplikációi Genf, február 16. A népszövetségi tanács ma Kina és Japán delegátusa nélkül ülést tar­tott és órák hosszat azon vitatkozott, vájjon eleget tegyen a kínai kívánságnak és összehív­ja a népszövetség plénumát. A delegátusok dél­előtt nem tudtak megegyezni. Csupán abban ha­tároztak, hogy sürgősen fölhívást intéznek Ja­pánhoz és figyelmeztetik a népszövetségi pak­tum 10. cikkelyére, amely a népszövetség tag­államai territóriumának érintetlenségéről szól. A fölhívás állítólag angol iniciativára vezethető vissza. Ez az első eset, hogy a népszövetség most egyedül Japánhoz intéz jegyzéket, míg eddig minden alkalommal mindkét felet meg­intette. teg aktívummal végződött, azonban a külön­böző devizái ntézk^diések és a külföldi valu­ták esése nagyrészben értéktelenné tették a csehszlovák követeléseket. Az idegenforga­lom, a vasúti forgalom csökkent, úgy hogy a fizetési mérleg valószínűleg nem lesz olyan kedvező, mint a múlt években. Sze­rencsére a betétek még olyan magasak, hogy a helyzetet ma kritikusnak nem lehet minősiteni. Az előadó véleménye szerint a válság okai nem a pénz terén keresendők, sem pedig a kapitalizmus válságában. Nem segit sem a termelésbe, sem a kereskede­lembe való állami beavatkozás, nem segíte­nek monopóliumok, kontiugentálások, enge­délyezési eljárások, mert ezek még rosszab- bitiják a helyzetet. A válság legfőbb oka az egyensúly fölbil- lenése az árukínálat és árukereslet kö­zött. A túltermelés következtében óriási meny- nyieégben halmozódott fel az el nem adott áru és ez maga után vonta az áresést. Kez­dődött a nyersárunál, folytatódott a félkész- árunál és elérkezett egészen a pénzügyekig. Ez egészen természetes és szükségszerű folyamat. A szerencsétlen vámpolitika úgy­szólván elzárta az államokat egymástól. Az értelmetlen vámpolitikát feltétlenül abba kell hagyni. Csehszlovákiának kellene ma­gára vállalnia a vezető szerepet a gazdasági közeledés terén, legalább is Középeurópá- ban, mert úgy látszik, hogy ebben a tekin­tetben a népszövetség teljesen tehetetlen. Trapl pénzügyi tervei A képviselőház alkotmányjogi bizottsága ma kezdte meg a bank törvényjavaslat tár­gyalását, amely — miniden bizonnyal — nem lesz ment viharosabb vitáktól, ami már ki­tűnik abból, hogy egyes cseh polgári lapok nyíltan a járás­iját ellen foglalnak állást. A sajtókampány disszonanciájából arra lehet következtetni, hogy a bizottságnak megadott tizennégy napos tárgyalási idő aligha lesz elegendő és valószínű lég meg kell majd hosz- szabbitani. Ezzel újólag megakad a parla­menti munka, mert — mint már több Ízben jelentettük, — a nemzetgyűlés egyik Házának sincsen munkaanyaga. A vecernik Práva Lidu értesülése szerint a politikai hét legfontosabb eseménye lesz Trapl miniszter pénzügyi terveinek beje­lentése. Ezeket Trapl a minisztertanácson fogja előterjeszteni. A tervek egyrészt takarékosságot tartalmaz­nak, másrészt újabb bevételi forrásokat ke­resnek. Az alkotmányjogi bizottság megkezdte a bankjavaslat tárgyalását Prága, február 16. A képviselőház alkot­mányjogi bizottsága Micsura képviselő el­nökletével és Trapl pénzügyminiszter je­lenlétében ma megkezdte a banktörvény- javaslat feletti vitát. A javaslat előadója Stcrn agrár képviselő volt, aki ismertette a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit. Ez a törvényjavaslat szerinte mélyen belenyúl a pénzintézetek struktúrájába. Hogy a javas­lat megtalálta-e a helyes utat a betétek biz­tosítására s a bizalom fenntartására, ezt a kérdést az alkotmányjogi bizottságnak kell majd eldöntenie. Javasolta, hogy a vitát két részre tagolják és pedig általános és részle­tes vitára, amit a bizottság el is fogadott. Az általános vita első szónoka Sfcránskv cseh nemzeti szocialista képviselő volt, aki elsősorban is a cenzúrával, különösen a gaz­dasági cenzúrával foglalkozott. A banktörvényjavaslat nyiltan megmondja a közvéleménynek, hogy a bizalom megren­dülésének idején az állam még a pénzintéze­tek ügyeibe is bele akar avatkozni, hogy a hitelezők és betétesek bizalmát ismét vissza­nyerhessék a pénzintézetek. Amit itt csiná­lunk, — mondja a szónok —, uovanezt csi­nálják mások is, mert elejét akarják venni a pénzügyi katasztrófának. Stránsky beszéde1 további során állást fog­lalt az ellen, hogy egy személy kezeibe össz­pontosítsa a legkülönbözőbb igazgatósági tag­ságokat Feltétlenül ragaszkodni kell ahhoz, hogy egy bankfunkcioUárus, vagy tisztviselő leg­feljebb egy ipari üzem igazgatóságának le­hessen a tagja. A bankok igazgatósági tagsága és a képvise­lői mandátum között fennálló összeférhetet­lenségi kérdés rendezése ugyan kimaradt a javaslatból, azonban ha a parlament teljha­talmat ad a kormánynak arra, hogy bármely igazgatósáigot feloszlathat és a bank életében mélyrenyuló intézkedéseket tehet, úgy min­den képviselőnek meg kell értenie azt, hogy a páriáimént nem hagyhatja meg tagjait a bankok igazgatóságában. A vitában részt vettek még Keibű német nemzeti párti és Baoher német gazdasági párti. Az általános vitát szerda délelőtt ki­lenc órakor folytatják. Az alkotmányjogi bi­zottság minden nap délelőtt kilenc órától este nyolcig ülésezik. Hoover offenzivája a krízis ellen Washington, február 16 A Reprezentációs Háj hétfőn késő este elfogadta azt a kormányjavasla­tot, amely a hitelnyújtás feltételeinek megenyhi- tésével több milliárd dollárt szabadit föl és bo­csát az amerikai kereskedelem rendelkezésére. Az uj banktörvény vitája három óra hosszat tar- tott és nyugodtan folyt le. Ezentúl bizonyos hitel­nyújtásokat a kormány garantál. A képviselőkáa a javaslatot 315 szavazattal 15 ellenében elfogadta és a szenátushoz továbbította. Mills pénzügyi kan­cellár becslése szerint ezzel 10 milliárd dollár ke­rül forgalomba és igy remény van a gazdasági krízis leküzdésére. Hoover általános támadása a gazdasági krízis ellen megindult. Megszüntetik a magyar népjóléti minisztériumot Budapest, február 16- (Budapesti szer- kés ztőségünk telefon jelentése.) A minisz­teri tárcaközi bizottság, amely a népjóléti minisztérium fenntartásának vagy feloszla­tásának megvizsgálásával volt megbízva, elhatározta, hogy a minisztériumét végleg megszüntetik. A minisztérium eddigi mun­kaköréből a hadirokkant-ügyeket a honvé­delmi minisztériumba, a közegészségügyi és közjótékonysági ügyeket a belügyminiszté­riumba, az Országos Tárasadalombiztositó Intézet ügyeit pedig a pénzügyminiszté­riumba osztják be. A román kormány kényszer* kölcsönt akar kivetni az ingafian vagyonokra Bukarest, február 16. A pénzügyminiszter a kamara pénzügyi bizottsága elé terjesztette a mezőgazdasági adósságok konvertálásával kapcsolatban azt az uj adó javaslatot, amellyel a kormány belföldi kény szerkői csont akar el­rendelni. A kormány körülbelül tizmi.Hiárd lei jövedelmet vár ettől az adótól, amelyet a készpénz- és a részvényvagyonra nem ter­jesztenek ki. Minden ingatlan és bizonyos ingóvagyomra öt esztendőn keresztül éven­ként a vagyon értékének egy-egy százalékát, összesen tehát öt százalékát vetik ki külön adóként. A kényszerkötcsönt 30 éven belül fizetné vissza az állam. A koalíció táborában ismét élesebbre fordult a helyzet A pénzügyminiszter magára maradt terveivel — A súlyos pártellentétek dacára lényeges változás nem várhatá — Brdlik beszédének utöhullámai — Hotovetz a kereskedelmi politikát hibáztatja A baloldal tiltakozik Brdlik professzor tervei ellen 3

Next

/
Thumbnails
Contents