Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-16 / 38. (2851.) szám

JTjrW-ik-w-Ak. « * Hki-w. a .v . ~y. . Jr4_i_u-^»r. i.uo*a< i v <4 > ... a fogaim pedig azért oly vakítóan fehérek - meséli a szép asszony mert gyermekkorom óta mindig Odolt használok . Odol-fogápolásnak az eredménye, ha fehér a foga s friss a lehelleie. Általános bérieszállitást, a szociális terhek ciökkentétél s a szén és a vasút alsóbbá tételét javasolja Brdlik, a Csehszlovák Nemzeti Bank alkormányzója Brdlik német mintára árdiktátort szeretne megbízni az árak kiegyenlítésének munkájával Meghalt a hradzsini káptalan magyarbarát püspöke " Prága, február 15. Tegnap reggel szív- szélhüdéeben meghalt Podialha Antal dr. prágai felszentelt püspök. A 6? éves püspök szokásához híven kora reggel íróasztalához ült, hogy tudományos .-munkáját végezze, miközben sziivgörcsöket kapott és pár pilla­nat alatt meghalt. Temetése a Szent Vitus templomból csütörtök délelőtt 9 órakor lesz. Az egyházi szertartások után holttestét a prágai olsani temetőben fogják örök nyuga­lomra helyezni. Podlaha dr. Prágában szü­letett 1865-ben és életének legnagyobb ré­szét. is Prágáiban töltötte. A Straka-Akadé- miának és egy prágai reáliskolának volt kezdetben hitoktatója, majd a cseh egyetem magántanára lett. 1903-ban kanonoknak nevezték ki. Az állanifordulat után vikárius lett, 1920-ban püspökké szentelték fel. Az egyházi irodalom terén értékes munkát végzett. Kiváló történetíró volt, több mun­kában foglalkozott a prágai Szent-Vid-dóm történetével s kitűnő ismerője volt a cseh­szlovák és magyar 'katolicizmus történelmi kapcsolatainak, olyannyira, hogy a magyar kutforrásokat magyar eredetiben tanulmá­nyozta. A Szent-Vencel-milléniuTrii ünnepsé­gek megrendezésében vezető szerepet töl­tött be. A Szent Vencelre vonatkozó mű­kincsekből fejedelmi gyűjteményt gyűjtött össze s a gyűjteményt a Szent-Vencel-ün­nepségek kapcsán a Hradzsinban ki is állí­tották. A hradzsini káptalan egyik legtudó- eabb, lég rokon szén vesebb tagját vesztette el a kiváló püspökben, aki nagy rokon szerv­vel viseltetett a magvarok iránt. Prága, február 15- A Zemedelská Jednota köz­gyűlésén Brdlik mérnök, a Csehszlovák Nemzeti Bank alkormányzója megnyitó előadást tartott, amely bizonyára nagy visszhangot fog fölverni. Brdlik az agrártermékek árainak visszaesésével kapcsolatban állást foglalt az ipari termékek ol- csóbbátétele mellett. Szerinte az agrárárak emelése ma lehetetlen, mert nem lehet a mezőgazdasági árakkal manipulálni olt, ahol az ország behozatalra szorul. Szó lehetne erről a búzánál, melynek ára ma már a világparitáson felül van, a. rozsnál meg túl ter­melés van, éppúgy az árpánál is. Szükséges lesz tehát a termelést csökkenteni és talán tavaszi búzával pótolni. A répa ára aligha magasabb lesz a tavalyinál, mert a cukor­gyárak ma már csak 9 koronás árakról beszél­nek. A sertésbehozatalt mindenáron korlátozni kell. Addig nem is javul a helyzet, amig a mező­gazdák nyomorát meg nem érzi valamennyi ház­tartás. A nemzetnek meg kell változtatnia életmódját és alkalmazkodnia kell a válsághoz. Ezt a célt szolgálják a devizarendeletek is. Mi­után az agrárárak javulása nem várható, törekedni kell az ipari termékek árainak leszál­lítására. Szükség van ennél az állam beavat­kozására is éspedig a forgalmi adó leszállítá­sával, a száilitási tarifák olcsóbbáíételével s esetleg a müírágyaalap létesítésével Bidlik azonkívül az árak leszállításának útját a szo­ciális terhek csökkentésében látja. A szociális biztositó központ alapjaiban 480 millió koro­nával több fekszik, mint amennyi kellene. Hogy ez az általános árleszállítás sikerülhes­sen és az árak az arany értéke szerint iga­zodhassanak, elsősorban is a bérek leszállítá­sára van szükség. Ennek a kartellek és kötött lakásgazdálkodás rendszere mellett a kollektív szerződések a legnagyobb akadályai. Ma a bér sokkal magasabb,- mint volt az 1927-es legmagasabb konjunktúra idején. Ezeket a bére­ket tartani nem lehet, mert ez még, az. állam­pénztárt ie tönkretenné. A mai gazdálkodás ered­ménye a külföldi kölcsön. Német mintára | árdiktátort kellene kinevezni s széles hatáskörrel felruházni. Első feladata volna a bérleszállítás, azután a szén árának a leszállítása, végül a vasút olcsóbbátétele, amely a legdrágább Európában. Brdük elutasítja a v álé ág ellen ajánlott inflációé tervet, mert ez az ut 'túlságosan veszedelmes. Lehetetlennek tartja, hogy a Nemzeti Bank a ka­matlábát leszállítsa. Ha a íöntvázolt politikát követnők, — fejezte be Brdlik — úgy két év múlva eltűnne a válság. I képviselüház iitolüáifliii bizottsága kedden teli mm a banktünrény támlását £ héten csak a koalíció nyolcas bizottságai fognak ilásecoi A kormánykörök a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgya­lások gyors befejezését remélik Práffa, február 15. A parlamentben e hét folyamán csupán egy bizottság fog ülésezni: az alkotmányjogi bizottság, amely Keclden délután három órakor megkezdi a bcmKtörvényjaraszai tárgyalását. Különben sem a képviselőház, sem a sze­nátus plénuma nem dolgozhat, mert a kor­mány nem tudja foglalkoztatni a két házat. A kormány sok hetes sikertelen tanácskozá­sai titán a koalíciós bizottságokra hárította át a kulisszamögötti tárgyalásokat. A koalíciós nyolcas bizottságok e héten is folytatni fog­ják munkájukat. A 'lakók védelméről szóló törvényjavaslatot tárgyaló nyolcas bizottság egyelőre nem tudott zöldágra vergődni s végül is abban állapodott meg, hogy a javaslat tárgyalásába belevon szakembereket is. A pol­gári pártok azt is követelik, hogy a népjóléti miniszter az általa kidolgozott lakbórjavas- latot sajtó utján hozza nyilvánosságra, hogy a közvetlenül,érdekeltek is megisroérhessék. A koalíció szociálpolitikai nyolcas bizottsá­ga a bét folyamán folytatni fogja a munka- nélküli alapról szóló törvényjava&lat fölötti vitáját. A bizottság elsősorban Is azt fogja megvitatni, hogy ki kezelje az alapot, defi­niálni fogja a munkanélküli fogalmái és meg­szabja, hogyan történjék a munkanélküli se­gély kifizetésének az ellenőrzése. A nyolcas szeszbizottság valószínűleg csü­törtökön folytatja tárgyalásait. A benzinnek szesszel való keverése kérdésében az az alapvető megegyezés jött létre, hogy a keve­rést árdrágítás nélküli hajtják végre. Az erre vonatkozó indítványt most a pénzügyminiszr tér vizsgálja felül. A gazdasági tárcák minisztereiből álló kor­mánybizottság szombaton még a Magyaror­szággal folyó kereskedelmi trgyalások utol­só etapjának r iá nyelveit állapítja meg. A csehszlovák delegácó megkapta az irányelve­ket a hagyma, a tüzelőía és hízósertés beho­zatal kérdésében. A csehszlovák kormánykö­rök arra számítanak, hogy már a közel jövő­ben aláírják a kereskedelmi szerződést. A szerződés legkésőbb két hónapon belül ér­vénybe is lépne. — A Riviérára készülő egyéni utalok szi­ves figyelmébe! Felkérjük azokat az olva­sóinkat, akik a közeli hetekben mint egyé- ni utasok készülnek a Riviérára, hogy ar­ra nzsmáíkat legalább egy héttel előbb ren­deljék meg, mert a rivtérai főidény nagy vendégserege teljesen megtöltötte szállo­dáinkat és penzióinkat s Így az utolsó pilla­natban rendkívül nehéz szobát biztasd tank Egyéni utakat 1080 K-iól felfelé tud utazási osztályunk nyújtani. ■a—n—M——ÉBdM— PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNÖGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (31) A hétórai misén minísztrált páter Solon- nak, utána a konyhába sietett, hogy síze- rény reggelijét elfogyassza. Fráter Vende- íin ugyancsak meg volt elégedve a tegnapi mendikálás eredményével s két keményre főtt tojást is adott Jánosnak a nagy bögre teához. Különös várakozással tekintett Já­nosnak a kastélyban való látogatása elé s nem győzte a lelkére kötni, hogy jól meg­rakassa a zsákot. Ha beáll az olvadás, még Noé bárkájával is nehéz lesz kikecmeregni innen. Jó negyedórát tölthetett a konyhán, ami­kor lihegve szaladt be fráter Jeremiás, az asztmás portás. — Fráter János, sietni, sietni, már ugyan­csak tülköl az autó. Odorik sóhajtozva szólalt meg a kályha melletti kuckóból: — Hejh, amikor még én ilyen fiatal és jó- csontu legény voltami Két-három napot is barangoltam zsákkal a hátamon, mázsát ci­peltem. Oh az a Pöstyén, az a Pöstyén, csak eigyszer eljuthatnék még oda. — Ne bánkódjon, Odorik testvér, majd csak kitavaszodik és segítünk a baján. Elült a hóvihar, de annál nagyobb volt a hideg. A friss levegő egyszerre pirosra csattan tolta az arcát. Felkapta a szerszám- batyut s vígan iramodott a dombon lefelé. A főkomornyik már messziről barátságo­san üdvözölte.­— Ezt már szeretem, ha valaki igy a sza­vát tartja. (Copyright by Prágai Megyar Hírlap.) — Remélem, a munka után is meg lösz elégedve velem. Hát az éjszaka is jártak ki­sértetek a kastélyban? — Már nem is mertem utánanézni. De ma ki rekesztjük őket. Az autó gyors tempóban haladt a kastély feló vezető utón. János szorgalmasan kér­dezősködött, mintha teljesen idegen lenne a kastély környékén. Amikor a fenyő sorba ériek s a temetőbe vivő utat meglátta, felkiáltott: — Jaj, de szép, de romantikus. Ez bizto­san a családi temetőbe visz.' — Ügy van. Százötven éve temetkeznek ide a Ladnayak. Amelyik félt a kripta sötét­jétől, az a szabad földbe, a többi a kriptába. Most megfordítottuk a címert az utolsó Lad- nay után. A portás kaput nyitott s Jóska bevitte a kocsit a garázsba. Bizony, nagy szemét s pi­szok gyűlt már össze abban. — Nem győzzük ketten a munkát — men­tegetőzött. — De a személyzetet arannyal sem lehet visszacsalogatni. Amióta azt a szerencsétlen csendőrt megölték a temető szélén, igen rossz hírbe keveredett a kas­tély. János nem szólt, a szapora beszédbe, de annál inkább megfigyelt mindent. Amikor a. főbejáraton beléptek a hallba, az elragad­tatás kiáltása tört ki belőle. — Ez igazán gyönyörű. Én még ilyen szé­pei sohasem láttam. A komornyiknak jólesett az egyszerű ba­rát álmélkodása. — Hált bizony sok szép dolgot fog látni. Hagyja csak a szerszámládát itt, most be­járjuk a szobákat, hogy tájékozódni tudjon. — Minden ajtóra uj zárat tegyek? Akkor bizony három napig sem leszek készen. Te­mérdek itt a szoba! — Oh nem, az nem szükséges. Egyelőre csak a könyvtárszobára s a dohányzóra ra­kunk uj zárat. Ezekben találtaim a rendet­lenséget. A komornyik felfelé indult a széles már- ványburkolatu lépcsőkön, a fráter utána. A lépcső hatalmas folyosóra torkollott, amely­nek falait Ízléses rézkarcok s ritka vadász- trofeumok díszítették. Az emeleten nyolc szoba van egymás mellett. Az első a meggyilkolt gróf dolgozó- szobája, ezt belül is ajtó kötötte össze a má­sodik szobával, a dohányzóval. A harmadik teremnek is beillett, ez volt a könyvtár. Sorban állottak a falak mellett a hatalmas regálék, egészen a mennyezetig megtöltve könyvekkel. A terem közepén hosszú, masz- sziv tölgyfaasztal futott, amelynek csak egyik vége állott szabadon, a másik két re­gálé között be volt építve a falba. Olyan asztal volt ez> aminő régi könyvtárajkban gyakran látható, nem voltak lábai, hanem mint egy óriási koporsó a padlózatig ért. Arra szolgált, hogy a regálékból kivett s ta­nulmányozásra kinyitott könyveket elhe­lyezhessék rajta. Akár kétszázat is sorjában. Ide nyitottak be először. És ekkor a frá­ternek különös érzése támadt.. Magasra szegte a fejét s orrába mélyen levegőt szí­vott. — Itt nemrégen dohányoztak. — Már pedig itt nem dohányozhatott sen­ki, ha csak nem a kisértet — jegyezte meg a komornyik, de el sápadt s remegés szállt az inaiba. Az asztal, körül szőnyeg futott. János kél térdre ereszkedett s fürkésző szemmel vizs­gálta a szőnyeget. Két térden csúszva hala­dott előre. Jól a közepe táján lehetett már, amikor diadalmasan felkiáltott: — Ehun van, nil Aki dohányzik, nyomot hagy maga után, még ha úgy vigyáz is. Va­laki itt állt, cigarettázott s a hamu lehullott a szőnyegre. — Akkor az éjszaka itt volt valaki — re- 'begte a komornyok — mert én tegnap Rad- náról hazatérve éppen ezt a szobát úgy ki­takarítottam, mint a tükröt. — Ejnye, ejnye, ha nem lennék egy ko­lostor jámbor lakója, magam is hinnék a dohányzó kisértetben. Csakhogy a kísérte­tek nem materiális lények s nem is annyira tudományszomjasok, mint a mi ipsénk. Mert az valószínű, hogy tanulni jár ide. Vagy ta­lán — kutat valami után. Lassan toválbbcsuszott, mert a szemét megütötte valami, ami mindennél jobban érdekelte. A szőnyeg közepe táján a szélen egy rozsdabarna folt vált ki a sötétzöld alapszín bői. Odaintette a komornyikot. — Hát ez a folt meg micsoda? Ezen a va­donatúj szőnyegen. Láttáé már valaha? A komornyik a föld felé hajolt. — Láttam már régen, hónapokkal ezelőtt, nem is tudom megmondani, mióta van rajt*. — Na és mit gondol, honnan van ez a folt? — Oh, hát az asztalon volt sok ti ntásüveg, kék tinta, fekete tinta, vörös tinta. Vagy a gróf ur, vagy a grófnő lelökhette az üveget s itt maradt ez a csúnya folt., A fráter az asztalba kapaszkodva feltá- pászkodott. — Hát persze, persze, egyszerű a magya­rázat. ... No de már én nem térdepelek to­vább, a misén is eleget térdepeltem, még görcsöt kap a lábam. Tehát, erre az ajtóra uj zárat teszünk. Most gyerünk tovább. (Folytatjuk.) Minden válságnak vége szakad egyszer. A fődo­log az, hogy a lehetőségekbe vetett hitet el ne veszítsük, hogy nemzeti államunkat kiépítsük és biztosítsuk azon pillanatig, míg a cseh nemzet végre teljesen felszabadulj?) 4*

Next

/
Thumbnails
Contents