Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-14 / 37. (2850.) szám

1032 február 14. vasárnap. 'PRSGAI-MA'G^AR-HtRltAP 13 MILYEN IDŐ VARHATÖ Miután a* északatlanti óceáni depresszió csak las­san halad előre, a leimelegedés sem nagyarányú. A hőmérséklet maximuma Pi ágában —4, a mini­mum —17 fok. — Időproguózis: Félig derült, a hegyekben kisebb hóesés, északnyugat íelől lassú felmelegedés, nyugat—északeyugati széllel. Földünk katasztrófa-korában élünk: az emlősállatok kipusztulóban vannak VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor szágha még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala. Lőrinckapu ucca 17 , II (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12., III. em. eszközli. ❖ POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-ucca 17. (Centrabpassage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő ucca 69., I em. jobbra. NYITRAI szerke«ztőség és kiadóhivatal: Káptalan-ucca 25 — Method-tér 3 UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. * — Felkérjük isten tisztelt előfizetőinket hogy a P. M. H. 1932. évi nagy képes naptá­rának expediciós és hélyegköMsége fejében 5 (öt) koronát vagy bélyegekben, vagy az elő­fizetési di’hoz csatolva szíveskedjenek kiadó­hivatalunkhoz beküldeni­Vidám rovat .. -.-'aH2r»»®BSBrass8 (CÉG VÁLTOZÁS.) A „Szent György és a sár­kány" cimii kocsma tulajdonosának meghalt a fe­lesége. — Megtartod azért a kocsmát, Gyurikám? — kérdi a kocsmárost egyik barátja. — Megtartom, csak a nevét változtatom meg. — És pedig? — Ezentúl csak „Szent György" lesz a neve. * (A JÓ VIDÉK.) — A mi városi villaraosvasu- tunknál ki van zárva mindenféle összeütközés. — Olyan modern a felszerelése? — Nem mondhatnám. De összesen csak egy kocsi közlekedik. * (A LEGHASZNOSABB ÁLLAT.) Tanító: Melyik a leghasznosabb állat? Pistike: A csirke, mert azt nemcsak halála után, hanem születése előtt is megehetjük. * (KÖLTÉSZET ÉS VALÓSÁG.) Kiadó: Tisztelt uram, a maga regényében rengeteg a fölösleges személy. író: Na és? Az életben talán nem igv van? * (A NÉNI ÉS A BODRI.) Mondd, nénikéin, miért, lövik agyon a Bodrit? — Mert öreg, nem Iát jól, folyton nyöszörög és nincs semmi hasznunk belőle. — És téged mikor fognak 'alőni? * (A LÁTSZAT CSAL.) -Micso’a megértő pár! Milyen gyönyörűség látni magukat amint igy össze­bújva, egymás mellett ülnek és olvasgatnak. — Igen, a törvénykönyvet tanulmányozzuk, hogy milyen alapon lehetne legkönnyebben elválni. * (MAGYARÁZAT.) — A papa azt mondta, hogy az újság gyakran hoz Kacsákat. Mondd mama, mi az? — Hát például, ha az újság azt írja, hogy egy | tehénnek négy borja születet., hát akkor abból a négy borjúból három kacsa — A magyar nemzeti párt hivatalos órái Komáromban. A magyar nemzeti párt ko­máromi kerületi központja naponta 8—2 óráig a tagok rendelkezésére áll a párt Deák Ferenc uccai helyiségében. — Munkácsi előfizetőink figyelmébe! Föl­kérjük az igen tiszteli munkácsi előfizetőinket, hogy lapunk vasárnapi képes mellékletéért járó havi 2.50 Ke előfizetési dijat Stern Izidor mun­kácsi bizományosunknál szíveskedjenek meg­fizetni, — Veszélyes padlástüz egy érsekujvári bér­palotában. Éra-ekujvári tudósítónk jelenti: Pén­teken délelőtt 9 óra előtt a, Szokol-ház melletti nagy bérpalota padlásán a víztartály deszka- burkolata, amely szalmával is körül volt véve, az ott dolgozók vigyázatlan^ ga folytán meg­gyulladt. A ház-beliek nyom rí ,a hozzáfogtak a tűz eloltásához 6 amikorra i tűzoltók megér­keztek, sikerült a tüzet látszólag el is fojtani. Nem is kívánták, hogy a megérkezett tűzoltók beavatkozzanak. Pár perc múltán azonban a tűz újra föllobbant s nagy lánggal égett. Nem­sokára nagy apparátussal megkezdődött az ol­tás s több, mint- egyórás megfeszített munkával sikerült a tűzfészket szétrombolni s a tüzet végleg eloltani. A kár nem jelentékeny. I Első bauská-bystreai ruhafestő veo-ytisztitó és srőzmosőgyár KemáílS Dávid, Bartó Bi/strlca Ruhafestés vegytisztitás. gőzmosás Megbízható ki.szolgá'ás. Olcsó ára1' Alapítási év 1902. I A nagy em’ősök közül a lólajtáf pusztulnak ki először Mí lesz az ember sorsa? Prága, február 13. A geológusok és bioló­gusok egy tekintélyes részének véleménye szerint mi mostan a földtörténelein katasztrofális korszaká­ban élünk. Sok tudós véleménye, szerint ez a katasztró­fa azzal végződik, hogy az emlősállatuk^ am/lvek aiz úgynevezett diluviális és aluviális korszakot jellemzik, kipusztulóban vannak és velük együtt tű­nik el az ember is a föld felszínéről. Ez nemcsak egyszerű jövendőmondás vagy fantasztikus képzelődés, hanem nagyon ko­moly tudományos kutatóimmkálatok ered­ménye. A legnagyobb szaktekintély ezen a téren Antonius dr., a bécsi Sohönbrunn- állatkert igazgatója, akinek speciális terré­numa a zoológiában a lófajtájuak tanulmá­nyozása ée az ő vizsgálatai tették bizonyos­sággá a fejlődésnek előbb jelzett irányát. Antonius dr. ugyanis megállapította, hogy a lovak egykor olyan nagy családja ment­hetetlenül közeledik a teljes kipusztulás felé. Természetesen nemcsak a házalóra kell gondolni, amelynek pusztulása nem annyi­ra természeti okokra vezethető vissza, mint inkább tecihnikiai és gazdasági körülmények­re, amennyiben a háziló munkaereje mind­inkább nélküHö'ZIbető'vé válik. A technikától, sőt az embertől teljesen függetlenül megy végbe a lófajtájuak kihalása és ott is pusz­tulnak a lófajtájuak, ahol „a nagy pusztító", az emiber egyáltalában nincs is jelen. Itt van mindjárt az egér,szürke tanpan, az európai vadló. Egykor a zoológia a tarpant elszabadult házilovak leszármazott ivadéká­nak tartotta, Antonius dr. azonlbán kétségte­lenül megállapította ennek az állatfajtának eredeti vad természetét. Az eurótpai vadló még egészen a legújabb időkig is élt, per­sze egyre ritkábban és ritkábban jelentke­zett. 1876-ban terítették le a legutolsó tarpan- kancát egy oroszországi kormányzóság­ban. Az újkori egypatájúak egykor 19 fajtájából a történelmi időkben öt fajta teljesen eltűnt. Ezek az orosz tarpan, a nyugatszilbérini ku- lan., az Atlas vadszamara, az igazi quagga és a burchell-zebra, amelynek utolsó képvi­selője 1908-bn pusztult el a schönbimnni ál­latkertiben. A megmaradt tizennégy lófajta már csak tengeti az életét, szinte sirató mházíban él és Antonius dr. szerint hamarosan el fog következni az az idő, amikor ennek a tizennégy fajtának a nyoma is már csupán lexikonokban lesz megtalálható. Elsősorban kihalásra van Ítél­ve a tundráknak rejtélyes fehérlova, mely­nek ősét az örök jég közé befagyva találták meg, ivadékai azonban néhány els>zórt pél­dányban egész a legújabb időkig megmarad-' tak. A faji pusztulás várja elsősorbau a vad­szamarat, a zebrát és a félszamarak hordáit. Mi lehet az oka a fajták eme szörnyű pusztulásának? Csupán az ember, a kultú­ra, a vadászás volna vétkes ebben? Egész bizonyos, hogy nem. Az ember legfeljebb csak siettette és siet­teti az állatfajták pusztulását, részben a steppék benépesítése által, rész­ben tömegiró vadászattal, részben pedig a házi lóifajta tenyésztéséivel, amelynek javára elveszi a legelőt a vad fajtáktól. Ezek azon­ban csupán együttható erők, amelyek egyes állatfajták pusztulásában egyáltalában nem is jönnek számításba, mint például az afri­kai vadszamaraknál, amelyekre sohasem vadásztak és amelyeket az emberi települé­sek sohasem zavartak meg rendes élet­körül mén yei k ben. A tényleges oknak tehát mélyebben kell feküdnie, az állatfajták pusztulása valószí­nűleg egészen belső okokból következik be és itt elsősorban a jelentékeny klímaválto­zásokra kell gondolnunk, amelyek az állat- viliág élet körülményeit megmásították. Az életképes szervezet a kedvezőtlen be­folyások alatt is tovább kitart, sőt a kedvezőtlen körülmények a Darwin­tól© teória értelmében még magasabb fejlő­désre sarkalják a fajtákat. A ben söl eg gyengék azonban elpusztul­nak, mert már nincs' erejük az alkalmazkodásra és a továbbfejlődésre. És ezért nincs is szük­ség olyan geológiai katasztrófákra, aminők a föld történetéiben időkről-időikre jelent­keztek, hogy egyes állatifajták kipusztulja­nak. A fajta épp úgy pusztul el, mint az egyén: aggkori gyengeségben. Vannak ugyan a fajták között Matuzsálem-koraiak is, amelyek a szerves lények kifejlődésének pillanatáig vezethetik vissza életkorukat, mint például az ausztráliai szalamander- shal, amely már harmincmillió évvel ezelőtt élt a tarka homokkő geológiai periódusá­ban, vagy például a lingula nevű százlábú, amelynek zárványait a föld legrégibb réte­gében meg lehet találni és amely fajtának a korát száz millió évre becsülik. Ezek azonban kivételek, melyek csupán a sza­bályt erősítik meg. Azt a szabályt, amely Paul Karamerer bécsi biológus megfogal­mazása szerint kimondja, hogy a fajták, csoportok5 sőt családok épp úgy végigcsinálják az ifjúság, megérós, öreg­ség és halál életciklusát, mint az egyének, így a lófajtájuak pusztulása is csupán egyes tag a nagy sorozatban és mi most általában a nagy emlősök kipusztulását éljük. Nem katasztrófa idézi elő ezt a pusztulást, nem kénesőben, özönvízben megy végbe a tömeges halál, hanem lassan és fokozatosan Ás tüsszent, M , <y Vegyen amur,al Iskarot-í Eredeti csomagolás 5 és 10 Ke A Lakéról tabletták öreg és fiatal számára a hygienikus légzöszáj- és torokápolás specifikumát képezik, különösen hurutosodásnál, köhögési ingernél, katarrhusnál, száj- szárazságnál stb. — F. Ahlgtens, Tekniska Fabrik, Géllé, Scnweden. — Minden gyógyszertárban és drogériában kapható. Ha nem találja, úgy közvetlenül megrendelheti a főlerakatnál: Brauners Apoiheke zum weisser. Löwen, Praha ii, Píbopy 12. következik be geológiai korszakunk utolsó szaka, amelyet az emlősállatok kipusztulása jellemez. És mi fog történni az emberrel? Testi felépítése és biológiai természete szerint is az ember emlősállat. Semmi sem szól amellett, hegy az emlő­sök eme generális kipusztulásában egye­dül az ember, a homo sapiens fajtája ma­radjon meg. Az emberiség nagyszerű szellemi fejlődése, a technikai és kulturális vívmányok alapjá­ban véve semmi egyebek, mint a gondvise­lés kompenzációi az ember organikus ala- osonyabbrendüségéért. Ezek a szellemi erő­feszítések, a haladásnak beláthatatlan fejlő­dései egyes biológusok szerint a haldokló fajtának kétségbeesett erőfeszítései. A higiéniának, az orvostudománynak, a szülészeti segélynek, a csecsemők védel­mének nagy vívmányai — bármilyen pa­radoxként hangozzék is ez — csupán ar­ra alkalmasa^, hogy az ember életerejét aláássák. Kikapcsolják tudniillik a fajta életéből a természetes kiválasztódás fo­lyamatát, tulajdonképpen életképtelene­ket segítenek az élethez és a tovább- tenyésztödéshez. Hogy ebből a kulturált emberiségből egy ujaibb, erősebb, életképesebb fajta, keletkez­zék, egy Übermensoh, aki az emlősállatok világának kihalását túléli, alig hihető. Utó­pisztikus regényekben olvashatjuk, hogy a nap fényének kihűlését, a növény- és állat­világnak kihalását, a viz kiszikkadását az ember túléli, mert a technika vívmányai odáig fognak majd fejlődni, hogy az ember mindezeket majd mesterségesen pótolni tudja. Lehetséges, ha erre egyáltalán sor kerül, ha az ember megéli a nap kihűlését és a föld kiszikkadását. Egyelőre azonban attól ke-ll tartani, hogy jóval előbb követke­zik be az öregségi korszak. Ezt már hirdeti az emlősállatok világénak pusztulása. És utánunk? xx Mit jelent a „Tündérujjak“? A „Tündér- ujjak jelenti: Itt vagyunk s a hatóság enge­délye lehetővé teszi 'Számunkra, hogy a kézi- mimkaujság révén, amely nyolcadik évfolya­mába lép, kiterjesszük a női ügyességek egész kultúrkörét. Az a törekvésünk ugyanis, hogy a „Tündérujjak" minden hó elsejével megjele­nő friss számaiban a képek egész garmadájá­val ismertessük a hímzés, szőnyeg-készítés, horgolás, batikolás, a gyermek- s női ruhaké­szítőé, a fehérneműk, térítők, függönyök stb., stb. legszebb, legmodernebb előállitásmódját. Erre szolgál minden egyes számunk ingyenes melléklete is: a leszámolható kézimunkáiv. De mivel a háztartásban élő s elfoglalt nőnek más területen is szüksége van okulásra, szórako­zásra, a cikkírók egész seregét foglalkoztat­juk. Ezért, adunk minden számban nőve'Ián Ki­vid egy csomó ismertető, Ízlésfejlesztő cikket, is. A legfontosabb elvünk a szemléltető módon való tanítás. Minden uj esztendőben egy pom­pás ajándékkal lepjük meg olvasónőinket. Az i(je<i meglepetés egy reme szőnyeg. A 70X100 cm. alapmóretü kelimszőnyeget, mint minden család számára értékes berendezési tárgyat, mindenki megkapja, aki egész évre egy összeg­ben előfizet. Ebből a célból a k ' dyesebben jár el, ha a Lipa ujságvá Halainak (BraLislava, Dlha u-lica 13.) .beküldi a Tündéim,jjak 1932. évre szóló előfizetési diját. Ke 108. es ehhez mellékel Kő 4-et a. szőnyeg portójának költsé­géül. Nyomban utána megindítjuk a lapot s el­küldjük' ingyen az ajándékszőnyeget. — Félévi fogház gyújtogatásért. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi kerületi bíró­ság esküdtszéke előtt Vas Elekné hatvan-két­éves gutád asszony állott vádlottként- egy gyuj- togatásd ügyből kifolyólag. A tárgyalást Vi-ncze Aurél dr. bírósági elnök vezette, az ügyészi tisztet most látta el először Stelczer Viktor, az uj komáromi ügyész. Vas Elekné tavaly augusztusban éjjel a saját istállója ablakába ezalmacsutakot helyezett el, ezt meggyujtotta s várta, hogy az istálló leégjen. Badara Pál nevű szomszédja még idejében észrevette s el­fojtotta a tüzet, mely a nagy szárazságban végzetessé válhatott volna. Az esküdtszék bű­nösnek mondta ki gyújtogatás kísérletében s a bíróság hathavi fogházra ítélte Vas Eleknét. Kinlévöséqeit a legelőnyösebben inkasszálja a \ hatóságilag engedélyezett inkasszó intézet fiókja P Baüská Bystrica Horná ul. 9. Tel. 102. j — Két szülő inzultálta a huszti zsidó hitok­tatót. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A huszti izr. hitközség hitoktatóját. Friedmann Alfrédet, amiért egy leányt, hittanból megbuk­tatott, a, leány anyja az uc-eán arcúiütötte. F ancsak inzultálta Friedmannt egy másik szülő is. A kinos esetnek a biróságon lesz foly­tatása. — Tiltott határátlépés — bordatöréssel. Ru­szinszkói szerkesztőségünk jelenti: Radu Gri- gor apsai parasztlegény mindenáron át szere­tett. volna jutni Máramarosszdgetre, hogy ott élő rokonait meglátogassa- Határátlépési iga­zolványa nem lévén, egy este a sötétség leple alatt fölmászott az aknaszlatinai. vaeihid pere­mére és valóságos cirkuszi mutatvány végezve igyekezett át a román oldalra. Sikerült is neki a jeges vasperemen a híd közepén túl, román oldalra jutni, ott azonban egyensúlyát elveszt­ve, a szédítő magasságból a parti kövezetre zuhant- Összetört tagokkal találták meg a ro­mán határőrök és a máramarosszigeti közkór­házba szállították. Élet-halál között lebeg. A német adósoknak kötelességük csatla­kozni a hitelfenntartó megállapodáshoz. Ber­linből jelentik: A Németországnak nyújtott rövidlejáratu külföldi bankhitelek fenntartá­sáról szóló egyezményt már aláírta a Biro­dalmi Bank, az Aranyleszámitoló Bank és több külföldi bankbizoltság. Ez az egyez­mény lép március 1-én a bázeli megállapo­dás helyébe. Mint a bázeli megállapodásnál, az uj egyezménynél is, az egyes baukhitele- zők és adósok között csak csatlakozásuk ese­tén áll be a határozmáuyok hatálya azzal a különbséggel azonban, hogy a hitelezőknek joguk van a csatlakozásra, az adósoknak azoubau kötelességük. Legközelebb szükség- reudeletet bocsátanak ki, amely a német adó­sok csatlakozási kötelezettségét kimondja.

Next

/
Thumbnails
Contents