Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-14 / 37. (2850.) szám
10 'PRKGAlMAGtATlHTRLAé 1932 február 14, vasárnap. A kora tavasz kalap — Vasárnapi divattevéi — Vége a télnek, de egyelőre csak a fejünk számára. Mert különben még a téli meleg holmikat kordjuk. Künn fagyos, zimankós az idő és a délben áttörő napsugár hidegen csillogó hólepleken játsza a tavasz csalóka prelúdiumát. Becsületesen felvesszük a bundát, vagy a lágy szőrmékkel diszitett posztókabátot, lábunkon, megvetve az esztétika törvényeit, ólomsulyu hócipőket vagy csizmákat hordunk, — de a kalapunk az már tavaszi szenzáció: szalma! A forró nyár szimbóluma lett a tavasz első fecskéje. Nem logikus ugyan, mert a bunda pendantja a bársony és a velour volna, — de divatos és ez elég. Ennyi a magyarázat és ennyi az indok is. Kicsit bizarr dolog, bunda és szalmakalap, amit eddig csak lágy mouselinhoz vagy könnyű georgettéhez viseltünk, — de mint az életben, úgy a divatban is gyorsan megbarátkozunk a váratlan változásokkal, — sőt várjuk is őket! Nemcsak az anyaga feltűnő a kora tavaszi kalapnak, alakja is az. Kalapot mondani ugyan egy kicsit merész állítás! Kalap is, nem is, sapka is, nem is, minden lehető alakot felvesz és olyan parányi, mint még soha. Szabadon hagyja a fél homlokot, sőt baloldalon látni engedi a szépen ondolált fürtök nagy részét. Még erősebben jobboldalra húzva viselik, mint eddig. Szinte észre sem vesz- szük, hogy hordjuk. De ami a fő, újszerű és jól áll, a miniatűr karimák vagy Ízléses dra- pirozások bájos keretet adnak az arcnak. Az ősszel feltűnt és gyorsan közkedveltté vált „postillon** és „Eugenie** kalapok, éppen az elterjedt voltuk miatt, kiszorultak a divatos. tavaszi kalapok közül. Az újszerű kalapok ezekkel ellentében puhán dolgozottak. Legyen az anyaguk szalma, szatin vagy filc, úgy a miniatűr karima, mint a féloldalas tetőrész drapirozottak. A legkedveltebb forma a barett! Még azok a modellek is, amelyek karimával dolgozottak, baretthez hasonló formával készülnek, azaz a felsőrész és a karima is puhán ráncoltak. A tavaszi kalapdivat barettjéhez hasonló változattal már a télen is találkoztunk, de ezektől a mostaniak díszítésben és anyagban különböznek. Anyagokban legdivatosabb a szalma, még pedig az erősen fényezett. Uj szalmák jöttek Párison keresztül forgalomba. így a laza szövésű ,.Remaillée“, a vastag, fényes és matt szalmából font ,.Monielupo“ és a, „Mántova“, melynél a szalma fényes celofánnal kombinált. Azok számára pedig, akik tavalyi formáikat esetleg félretették, megnyugtatásra szolgálhat, hogy a fentieken kívül még a grosrain, bankok. bengál és panamaszalmák is mennék. A filc is erősen tartja a télen át kivívott pozícióját! Nagyon sok barett és kalap készül belőle, vagy kézzel fonott szalma- és filccsikokból. Hasonlóan bájos barettek és turbánok készülnek fényes szatin- ból vagy jersey bői, steppeléssel vagy hajtókával. Most az átmeneti időkben sok fehér kalapot látni, de mint divatszin a zöld, búza- kék, piros árnyalatok és a barma szerepelnek. A tavaszi kalapdivat nem hanyagolja el a nehezen megszokott, de ma már olyan népszerű tolldiszt sem. Különböző hosszúságban viselik őket a kalap magasabbik oldalára tűzve, a kabáttal vagy ruhával harmonizáló színben. Azonban újdonság mégis csak a virág lett az idei tavaszon. Természetesen, mint ilyet, az eddig megszokottnál jóval erősebb mértékben favorizálják. Sok, egészen ferdén viselt szalmakalap készül apró virágokból összeállított pánttal, úgynevezett „Cathepeig- ne“-val. A jácint, rózsa, mák, kamélia és gyöngyvirághoz hasonló imitációk divatosak lakkból, glasszóbőrből, posztóból, vászonból esetleg szalmából készülnek. Legtöbbször fehér vágy pasztellszinüek. Éz a hirtelen életre keltett előszeretet a művirágok iránt természetesen a haldóklóvirágkészitőipar fellendi- tése érdekében történik, ama régi igazság újabb tanúságaként, hogy a divat, az i>ar és •a kereskedelém szoros kapcsolatban vannak egymással. A divatmelléklet mai modelljei tipikus tavaszi kalapmodelleket mutatnak. Az első és harmadik szalma- és filckombinációval készülnek, magasra tűzött szalagdisszel. A második eredeti módon összeállított búza kék szatinturbánt ábrázol, fehér bőrkaméliával di- szitve. A negyedik barna filc piros virágpánttal és az utolsó modell egy drapirozott zöld. jerseybarettet mutat, kétféle szinü tolltüzék- kel. Radványi Magda. — A magyar tanítók ügyeimébe. A magyar tannyelvű elemi és polgári iskolai tanítói állami vizsgáló bizottság tájékoztatás céljából közli, hogy a jelen iskolai évtől kezdve a bizottság hatáskörébe csakis a következő vizsgák tartoznak: polgári iskolai szakvizsgák, népiskolai tanítói képesítő vizsgák és ! az 1918-ig bezárólag szerzett magyar oklevelek nosztnifíkáló vizsgái. Csakis ilyen vizs- j gákról adhat tehát, a bizottság információkat is. A bizottság címe: Bratislava—Pozsony, magyar gianuássiüun* % Pályázati hirdetmény a prágai magyar menza kedvezményei iránt az 1931—32 iskolai év li. felében Mindazon szlovenszkód és ruszinszkóá illetőségű magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmányaikat a prágai főiskolákon végzik és az 1931-32. tanév II. felében is díjtalan vagy féláru étkezési kedvezményben részesülni kivannak, kérvényüket a Nagybizottság elnökségéhez címezve, az alábbiak tekintetbe vételével, 1932 február 20-ig MágócSy-Dietz Sándor dr., Prága, Váelavské nám. 62. II. 17 címre küldjék el. I. A bélyegtelen kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendben a következőket: I. a kérelmező vezeték- és keresztneve, 2. az egyetem, 3. a fakultás megnevezése, 4. az immatrikuláeió kelte, 5. hányadik félévre iratkozik be, 6. állandó lakhely, 7. vallás, 8. teljes születési dátum, 9. esetleges élvezett ösztöndíj vagy más segély, 10. nyilatkozat, hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 11. a tandíjmentesség kelte és száma, 12. ifjúsági egyesületi tagság igazolása. II. Díjtalan vagy féláru kedvezményben csak azon szegénysort főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredményes előhaladást tudnak igazolni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan. Ezért eredetiben vagy hiteles másolatban melléklendők: 1. oly szegénységi-vagyoutaiansági bizonyítvány, amilyet a főiskola a tandíj elengedés iránti kérvényekhez megkövetel, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (az első éveseknél érettségi, a magasabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány). A díjtalan vagy féláru-kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetik, akiknek tanulmányi előmenetelük alapján tandijeletnge- désre igényük van. A- eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottsági határozat közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcímzett válaszboríték csatolandó. A február 20-ika után beérkező vagy hiányosan felszerelt kérvényeket a bizottság nem veszi figyelembe. A beérkező kérvények is természetszerűen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja engedni, illetve a bizottság indokolás nélkül is redukálhatja az igényeket. A díjtalan vagy féláru-kedvezményt az első félévben élvezőknek újból kell kérniük. Az esetleg megadott kedvezmény másra át nem ruházható és a menza-bizottság határozatával bármikor meg is vonható. Törköly József dr. képviselő, a prágai magyar menza igazgatója. „Á rádió hullámain közvetített prédikációnak sok esetben hihetetlenül szuggesztiv hatása van“ Félórás beszélgetés Tóth Tihamérrel, akinek vasárnapi prédikációit az Európaszerte élő inagyarok százezrei hallgatják Az „Erdélyi Lapokéban jelent meg az alábbi interjú, amely bizonyára nagyon 6ok szlovenszkói és ruszlnszkói rádiótulajdonost közelről érdekel. Budapest, február. Nemcsak Magyarországon, de messze a határokon túl is nagy áhítattal és szeretettel hallgatják Tóth Tihamér dr. rádiós-prédikációit, melyeket az egyetemi templomból közvetít a budapesti Stúdió. Magam is, feleségemmel együtt, buzgó hallgatója vagyok a kiváló és nagyon népszerű hitszónok mikrofonon továbbított vasárnapi szent bes zédeinek. Ezért kétszeres örömet szerzett nekem az alkalom, hogy lapunk részére félórás beszélgetést folytathattam Tóth Tihamér dr. címzetes apát, egyetemi tanárral, aki Ernszt Sándor visszavonulása óta újabban a budapesti papnövelde kormányzói állását is betölti. Itt ülök vele szemben a Prohászka Ottokár- uccai papnövelde-épület kormányzói szobájában és szinte túláradó szuggesztiőval beszél az ő vasárnapi működésének legeseményesebb élményeiről. — Professzor, minő visszhangját tapasztalja a rádió hullámain szétvitt mikrofon-prédikáció’nak? Tóth Tihamér beszél, miilíha csak a szószékről hallanám, közvetlenül, a meggyőzés meleg hangján: — A rádióban közvetített egy-egy szent- beszédem után halom-számra érkeznek a levelek a Stúdióhoz. A -levelek írói a társadalom llegkülönbözőbb osztályaiból kerülnek ki. Legtöbben, az élettől megvert, meggyötört emberek, lelki vigaszt kérnek. Számtalan sok levél Írója azért könyörög, hogy szerezzek neki állást. Sajnos, nem vagyok berendezkedve arra, hogy minden lev-élre válaszolhassak, hiszen erre egész nagy irodát kellene fenntartani. A világ minden tájáról érkező levelek között sok van, amelyik könnyekig meghat Nemrégen két különböző helyről két vak ember küldött üdvözlő levelet az uj esztendőre. A jellegzetes vakirás a világosság felé tartva, egészen értelmesen és tisztán elolvasható. Erdélyből, sőt speciálisan Nagyváradról is sok levelet kapok. Nemrégen Brassóból egy gimnáziumi igazgató irt meleghangú levelet, melyben megköszöni az élh-er hullámaim át közvetített szentbeszédemet. Biharból kaptam egy kedves fényképet, mely azt a jelenetet örökíti meg, amikor a család a rádió mellett elhelyezkedve, hallgatja a prédikációmat. — Nem tudom, mi a közvetlen titka annak, hogy a rádió hullámaim közvetített prédikációnak sok esetben hihetetlenül szuggesztiv hatása van. Ennek tulajdonito-m, hogy messze vidékekről eljönnek csak azért, hogy itt, az egyetemi templomban meggy ón hass a nak. Egyszer egy haWff&t&m Nyitráról feljött Pestre, hogy közvetlenül az egyetemi templomból hallgathassa meg a vasárnapi prédikációmat. A templom zsúfolva volt és így a nyitrai hívem egy oszlop mögé szorult. Prédikáció v»é- gén panaszokodott, hogy otthon a mikrofonon keresztül jobban tudja „élvezni4* a prédikációmat. Most, karácsony éjszakáján valóságos fausti jelenetet idézett elő a mikrofonon továbbított éjféli szentmise. Egy tönkrement urihölgy karácsony éjszakáján méreggel és gázzal el akarta -magát pusztítani. Egyszerre csak az egyetemi templomból felzendült a „Mennyből az angyal!“. A halálra szánt nő lelki egyensúlya egyszerre visszazökkent. Az élethez visszatért hölgy ezt a fausti megtéréséit maga irta meg nekem levélben. — Sok rádió-hallgatóim reklamálja, hogy sorozatos prédikációimat a rádió folyamatosan miért n-em közvetíti ? Sajnos, az ilyen kívánságoknak nem tehetek leget, mert szent beszédem közvetítésére a rádió minden vasár- uáp nem áll rendelkezésemre. Különben is külön bizottság állapítja meg rendszerint, hogy a Stúdió melyik vasárnap melyik templom-bői közvetítsen szentbeszédet. Akik prédikációim sorozatát ismerni akarják, azoknak ajánlom, hogy könyv alakjában olvassák el. — Ausztriából egy bencés paptól levelet kaptam, melyben kén, hogy engedjem meg prédikációimnak német nyelvre való lefordítását. Természetesen készséggel beleegyeztem. Rádióban is közvetített prédikációim ezenkívül Belgiumban is lefordították. Eddigi müveimet összesen nyolc nyelvre fordították le. Immár hatodik éve, hogy prédikációimat közvetíti a rádió. Eleinte azt az ellenvetést hangoztatták, hogy a -rádiós prédikációk miatt majd elnéptelenednek a templomok. Hála Istennek, ez az aggodalom egészen alaptalan volt. Mutatja legjobban az, hogy vasárnapi prédikációim alatt mindig zsúfolva van az egyetemi templom. A később érkezők már az uccára szorulnak. Nem győzöm elégszer hangoztatni, hogy a rádiós prédikáció hallgatása nem pótolja a kötelező szentmi se-ha Ugatást. A gyakorlatból tudom, hogy az én hallgatóim ezt nemcsak megértik, de követik is. A rádión közvetített prédikációknak különösen nagy jelentősége van a falvaikban és a tanyák között, ahol kilométernyi távolságokon nincs templom és a járatlan utak sokszor lehetetlenné teszik, hogy a nép rendszeresen látogassa a templomot Azt is tapasztaltam, hogy a más vallásuak közül is igen sokan hallgatják a mikrofon-prédikációimat. Nagyon mulatságos esetről kaptam egyszer értesítést. VdlaiKi az egyik szlovenszkói városban a rabbi feleségével akart beszélni. Nagy keresés után ráakadt a konyhában. Kezében főzőkanál, fején a rádió-kagyló és nagy figyelemmel hallgatja a budapesti rádió- prédikációt. Beszélgetés közben megemlítettem a professzornak, hogy tapasztalásom szerint az ő egósze-n egyéni és újszerű prédikációs beszédformáinak máris számos követője van az egyházi szónokok között. — Igen, ezt magam is tapasztalom, — felelte. — Már magában véve a mikrofonon való közvetítés természete is megköveteli, hogy a prédikáció témája belekapcsolódjon a világi, sőt a körülöttünk lejátszódó napi dolgokba és ezen keresztül fogja meg a tömegek lelkét. Amit mondunk a szószékről, az kétezeréves, de ahogyan mondjuk, az újszerű és száz évvel ezelőtt bizonyára nem lehetett volna elmondani Így és talán száz év múlva sem lehet majd. — Mindezeken túl és mindezektől függetlenül, mint magánembert, érekli-e a rádió és milyen mértékben? — kérdeztem tovább. — Engem minden vonatkozásban érdekel a rádió, — felelte. — Nemcsak csodálom, de szeretem is. Sajnos azonban, igen kevés időm jut arra, hogy a -rádiót hallgathassam is. Van egy nagy Philips-gépem és amikor hozzájuthatok, végigutazom Európát. Minden állomáson csak öt percet tölthetők, mert többre nem télik. Igen sok helyről kapók meghívást, hogy menjek le, mert szeretnének személyesen is ismerni. Sajnos, a szives meghívásoknak nem tehetek eleget, mert nagy elfoglaltságom egészen leköt. Az egyetemen rendes óráim vannak és most újabban itt van a százhat kispapom, mely bizony elég munkát ad. Mindig azt mondom, hogy hála Istennek, van dolgom elég. Sok munka, sok baj, de sok öröm is- Ebben az egy mondatban foglalhatom össze az egész napi munkám summázatát. Távozóban kikísér az előszobáig. Most megszólal az épület jetzőharangja. Egy óra. — Ez nekem szól, — mondja és szívélyes búcsúra nyújtja kezét. — üdvözletemet küldöm az erdélyi testvéreinknek. És már siet is vissza uj munkára. Én pedig egy kedves és kellemes élménynyel gazdagabban hagyom el a pesti papnövelde régi falait. Dobozi István. — A kereszténvszo dali sta párt tisztújító gyűlése Zólyomiban. Besztercebányai tudósítónk irj-a: E napokban tartotta a.z országos keresztény-szocialista párt zólyomi helyi szervezete tisztújító gyűlését Ferjentsik Gyula Dániel elnöklete alatt. Mint vendégek jelen voltak Muliczky István besztercebányai körzeti elnök és Haléeius Kálmán körzeti párttitkár. Az elnök üdvözölte a nagy számban megjelent tagokat, beszámolt a párt multévi működéséről és örömmel állapi tolta meg, hogy a keresztényszocialista párt Zólyomban és vidékén számos uj taggal szaporodott, majd megköszönte a beléje helyezett bizalmat s bejelentette, hogy a párt ügyrendje érteiméiben uj elnökség választandó. Haléoius Kálmán titkár rövid, de mélyen átérzett beszédben méltatta Ferjentsik elnök érdemeit, elsősorban az ő munkájának köszönhető, hogy a párt Zólyomban és vidékén egyre népszerűbbé válik. Muliczky István körzeti elnök meleg szavaikkal köszönte meg Férjéntsi-knek áldozatkész működését és hangsúlyozta, hogy sohasem volt oly szükség a keresztény- szocialista párt zászlaja alatti szervezkedésre, mint e nehéz időkben. Ezután megejtették a tisztujifást. Helyi elnöknek újból egyhangúlag Ferjentsik Gyula Dánielt választották meg, társéi nőik Markovics Samu nyug. bankigazgató és Lőrincz István, pénztáros Kvett József, jegyző Varjú László lett. Majd a 14 tagú választmányt választották meg. — Nagysikerű tisztújító gyűlést tartott a párt negyedi helyi szervezete is, amelyen Pekavics Lajos és Kardos Győző mondottak lelkes hatású beszédet. A helyiszervezet tiszteletbeli elnökének id. Petrovics Jánost, elnöknek Petrovics Lajost, társelnököknek Szabó Nándort, Décsy Ferencet és Takács Gézát, titkárnak Ficza Ferencet, pénztárosnak Atkáry Vilmost s ellenőröknek Szabó Bélát. Atkáry Gyulát és Makács B'élát választották meg. ,
