Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-13 / 36. (2849.) szám

'PRA:<xAI-/V>AGV.4ft-HIRLAI> 1932 február 13, szombat. awBmiiBgiauiKtgsBgi'iMiiUi ni* i vstnasm JSzn>HÁz-KörrVvKcn>Tüit^ Budapesti hangversenyek Budapest, február 12. Az elmúlt hét érdekes vendége a berlini "Watzke Rudollf, akinek nagy terjedelmű, ér­ces mélybaritonját tavaly ismerték még Bu­dapesten filharmóniai szereplésekor. Ritka haugmatéria birtokosa, minden fekvésben jól megalapozott ez a bariton, amelynek fé­nye és szárnyalása a magasságban épp oly szembeötlő, mint tömörsége és zengése az alsó ok távújában. Sajátos éneklése, helye­sebben egy különös német iskola eredmé­nyezi a mindig gömibölyii, vivőképes hango­kat, amelyek formálása a művész energiájá­nak javarészét köti le. Láthatóan a hang­produkció tökéletessége a fővágya. Elismer­jük, hogy gyönyörű orgánumával érdemes is neki foglalkozni. De hibának tartjuk, ha annyira rabjává lesz. Zenei fantáziája sze­rény kezdetben mozog, dallamvonalában nélkülözzük az átélés tüzét, ritmusában pe­dig nem egyszer bántóan pongyola. Hibái, zenei önkényességei kivétel nélkül a hang- fitogtatásból erednek. Komoly műsorral jött, német mesterek töltötték ki az estét. Bach Kreuzstaibkantateje mindjárt a mélységes villásos költészet tisztult légkörébe emelte a hallgatót. Sajnos Watzke nem sokat tett a mü hatásának biztosítására. Száraz egyhan­gúsággal szólaltatta meg kényes szólamát, amelynek csodás koloraturái elmosódtak. Nagy meglepetést szerzett a befejező korái eszményi finomságú előadása, amellyel a lipótvárosi Szent István-bazilika énekkara igazán méltónak bizonyult a klasszikus nagymesterhez. A Demény Dezső vezényle­tével énekelt korái és a kamaraegyüttes kí­sérete sokban kárpótolt az énekrész fogya­tékosságaiért. A következő Ha en cl el Arioso- ban a hang elkápráztatott s talán még a többszöri értéknyuijtásokat is meg tudtuk ezért bocsátani. Egy Schubert ciklus követ­kezett még a műsor első felében. Ebből a megrázó s hangvételében jól eltalált Toten- graebers Heimweh emelkedett ki. A közön­ség melegen fogadta a művészt s sokat tap­solta kitűnő kísérőjével, Horz Ottóval együtt. A műsor másik felét nem hallgathattuk meg, mert a Zeneművészeti főiskolába Vaszy Viktor zenekari estje invitált ben­nünket. A fiatal karmesterek közül a leg­tehetségesebb. Pompás rutinját a Székes- fővárosi Zenekar élén szerezte. Tartalmas muzsikus, meleg kedéllyel, sok tűzzel és az­zal a biztos ízléssel, amely minden opnsz- ban megtalálja és aláhúzza a lényegest. Esz­közeiben finom és választékos, semmi túl­zás a felépítésben, csak a mozdulatok öko­nómiáját szeretnék a rokonszenves dirigens figyelmébe ajánlani. Igaz, hogy a nagy kar­mozdulatok abból a zenekari hevületből nőt­tek ki, amely ilyen vérbeli muzsikust oly érthetően magával sodor. Az orkosztérdina- mikában tobzódik a hangszerek szerelmese s Vaszy Viktort valóban ennek nevezhetjük. Egyéniségének sokoldalúságát műsorával igazolta. Saját Vígjáték-nyitányával kezdte. Ötletes, színes munka, amelyet a Budapesti Hangversenyzenekar remek együttese hiány nélkül tolmácsolt. Strauss Don Jüanját lo­bogó temperamentum és Igazi muzsikus ösztön hajtotta. Költői tartalmát épp úgy megkapta a hallgatóság, mint gyújtó szin- hatásait. Haydn D-dur szimfóniájában a klasszikus kiegyensúlyozottság mellett a tartalom naiv derűjében gyönyörködött a közönség. A hangverseny szólistái: Horváth László, aki Saint-Saens gordonkaversenyét játszotta férfias melegséggel és precizitás­sal, és Far nádi Edith, aki Haász dr. uj zon­goraversenyében egy csapásra meghódította a legigényesebb publikumot és a szakem­bereket. Grandiózus technikával rendelke­zik; fölényes muzikalitása, szinérzéke csak Kentner Lajoséhoz hasonlítható. Az uj zon­gorakoncert hálás feladat volt számára, szerzője pedig konstatálhatta, hogy a mű­vésznő szólamát azzal a Osa jkovszkyra em-! lékeztető lendülettel vitte, amely a műből szerteárad. Angeli Gaston uj név a hangverseny- publikum előtt. A zenei társaságokban is­mert énekművész Schubert pcézifiének szen­telte debüjét. Moduláeióképes, gondosan ki­csiszolt hangja pompás segítőre talál egyé­niségében, amely a dalban elmerülve an-; nak rejtett finomságait is napfényre hozza. Ips7; dajénekes, akinek nincsenek operai ambíciói. Alános előkészület eredménye az ilyen szívvel-lélek kel és teljes átéléssel mu-| II ■■ — ■lMggli— JPWUItijJnJMMHUHiüUB'IIP.BfW■WHMTOJJüaiWIilUMrm zslkait dal. A művészt lelkesen tapsolták minden számáért. A koncerten közreműkö­dött Kerpely Jenő gordonkaművész. Különösen értékes műsor volt a Székes- fővárosi Zenekar vasárnapi hangversenyén. Az együttes fegyelmezett játéka Bor Dezső karnagy érdeme. De ma már a hangszer­csoportok egyre teljesebb egyensúlyát és a szólamok hangzásszépségét is feljegyezhet­jük. Magyar szimfónikus alkotást ismertünk meg a soproni Kárpáthy Sándor tollából. A mü a jobb jövőbe vetett bit ihletett megnyi­latkozása. A polifonikus szövésű, ügyesen hangszerelt négyrészes szvit mély hatást váltott ki. Szerzőjét a dobogóra szólították az elismerő tapsok. Majd a Zsidónő és Aida «>gy-egy részlete következett, ezekben S. Szathmáry Margit operaénekesnő csillog­tatta meg gyönyörű magas szopránját olyan kultúrával és tökéletes szövegmondással párosul tan, amely egyenesen operaszinpad- ra kívánkozik. A másik szólista, M. Hír Sári Liszt A-dur zongoraversenyének brilliáns előadásával, a nagy műhöz méltó virtuózi- tásával szolgált rá a felzugó tapsviharra. Befejezésül Csajkovszky „1812“-jét kapta a publikum a maga imponáló erejű hangtöme­geivel, amelyek oly lenyűgözően érzékelte­tik a Napóleon fölött aratott moszkvai orosz diadalt. A Filharmóniai Társaság vasárnapi utol­sóelőtti bérleti koncertjének főpróbája csu­pa köztudatiban élő, klasszikus remekművel örvendeztette meg a közönségnek konzerva­tívabb felét, amely kevéssé áhítozik izgal­mas vagy problematikus újdonságokra. Mily lvár, hogy a műsoron még egy magyar szer­ző sem juthatott szóhoz! A produkciók töké­letesek voltak, Dohnányi Ernő elnökkar­nagy a legkifinomultabb stílusban szólaltat­ta meg a VarázsfuvoíLa-nyitányt és Beet­hoven II. szimfóniáját, a szivéhez nőtt zene­kar minden dicséretre méltó, tüneményes virtuózitásu és kristályos hangzású előadá­sában az ő nagyszerű egyénisége tükröző­dött. Debussy „Egy faun délutánjáéban csodaszép pasztellt kapott a hallgatóság, amelyben egy ütem sem halványodott el a bemutatója óta eltelt időben. Ma ebhez a műhöz nem mint modern alkotáshoz közele­dünk, hanem mint leszűrt értékhez, amelyet semmiféle evolúció sem törhet meg. Sokan tanultak ebből a vezérkönyvből és hamisí­tatlan francia zene szelleméből a jövőben is meríteni fogunk. A hangverseny vendége, Kulankampff Georg berlini hegedűművész, Brahms versenyművét tolmácsolta a leg- magasabbrendü technikai és muzikális ké­pességekkel, szinte felülmúlhatatlan tökély- lyel. A rokonszenves, szerény művész, aki először járt Budapesten, átülő sikerrel ra­gadta el a zeneértő közönséget. A megszo­kott sejtelmes, ábrándos beállítás helyett már az I. tétel valóságos üdítő élmény volt férfias vonalvezetésében, amelyet csalhatat­lan zenei ösztön diktált. Semmi hatáskere­sés a II. tételben, amely a szivekhez férkő­zött, csak éppen „a zene“ csengett eredeti izében, igazi kedélyméiységében. Kápráza­tos fény és virtuozitás ölelkezett a zárótétel magyaros-cigányos tematikájában. Tónusban semmi erőltetett vibrálás Kulenkampffnál, aki színeket és ritmusokat egyszerű eszkö­zökkel állított egymás mellé olyan önfegyel- mezéssel, amely csak a zeneköltő iránti ra­jongó hódolatból születik. Ez az előadás eleven cáfolata a zenébe való erőszakos tar­talmi bele magyarázásoknak, érzéshullámzá- so'knak, mert tiszta' muzikális megoldásá­ban mutatta meg a zeneszerző és zene lé­nyegét. Ez a Brahms meggyőző s ezt meg­érezte első pillanatban a közönség. Wemgartner Félix régi ismerőse a ma­gyar zenevilágnak. Ezúttal hosszúbb távol­iét után láttuk viszont a Budapesti Haug- versényzenekar lelkes gárdájának élén. Le­higgadt dirigáló művészete és stilusmagya- rázása egyforma élmény hallgatóinak és ze­nészeinek. Minden részletre kiterjedő figye­lemmel építette fel a IX. Szimfónia örök- szépségű tételeit, amelyeknek mindegyik hangja benne él. De ezen tökéletes detail- munka dacára mily biztos kézzel emelte a szimfóniák szimfóniáját az öröm legmagasz- tosabb himnuszáig. Grandiózus egységben zengett a beethoveni muzsika, formában és hangzásban egyaránt. Külön gyönyörűség volt a lebilincsolően egyszerű, pózmentes vezénylés valóságos esztétikai látványossága ma, amikor már-már megszoktuk a vehe­mens mozdulatokat, a zeniétől figyelmünket elvonó karmesteri hadonászást. Az együttes és elsősorban a Székesfővárosi Énekkar va­lóban remekelt és átszellemülten követte We in partner elképzeléseit. A szólókvartett nem állott feladata magaslatán. A IX. szim­fónia előtt Studer Carmen, a mester hitve­Az ádázé betekintési joga az adé- és forgalmi adéflgmratokba Közli: ülés Emii nyug. pénzügyi tanácsos, a magyar nemzeti párt pozsonyi adóügyi irodájának vezetője Sűrű rétege az adózóknak panaszolja, hogy az adóhatóságok és kivetőbizottságok az adózók vallomásait figyelmen kivül hagyják és az adó- megállapitásokat becslések alapján eszközük, amelyek többé-kevésbó helytelenek. E pana­szok azzal végződnek, hogy a becslésekkel szemben az adóalanyok tehetetlenek, mert a ha­tóság egyszerűen az adókivetés jogosságát azzal indokolja, hogy az becslés alapján történt Az adózók legnagyobb része e kijelentés által félrevezetve vagy egyáltalán nem élnek jogor­voslati jogukkal, vagy pedig ha ezt meg is teszik, nem tudják fellebbezésüket kellően meg­indokolni. Jelen sorok célja az adózók figyelmét e fontos jogára terelni, melynél adva van az a lehetőség, mellyel magát esztelen becslések ellen védje s jogorvoslatát kellően indokolhassa. Az adózó e jogát félreérthetetlenül biztosítja a törvény 331. §-ának 3-ik bekezdése, mely kö­vetkezőképpen hangzik: „A fellebbezés határide­jének tartama alatt, fellebbezési eljárás folyamán vagy a legfelső közigazgatási bírósághoz be­adandó panasz határidejének tartama alatt az adózónak meg kell engedni a vonatkozó ügyira­tokba való betekintést, valamint azt, hogy ezek­ből másolatokat vegyen, feltéve, bogy ezek betekintését és másolatbavételét közokok vagy hivatalos titkok nem gátolják. A szakközegek becslései, a tanuk bizony!tékái és adatszolgál­tatók jelentései — kivéve az aláírásokat. — a ki­vételek alól fel vannak mentve“. Ugyanezt tárgyalják a törvény végrehajtási utasításának 310. és’ 312. §-ak Amennyiben az adózó fent jelzett jogát érvé­nyesíti, megállapíthatja a becslés tartalmát és annak helytelenségeit. Ha a becslés kellően okadatolva nem lenne, könnyű lesz helyzete a jogorvoslat kapcsán az adóalanynak azt legyőzni, amennyiben módjában áll rámutatni a becslés hiányosságára. Indokolás esetén az adózó oly helyzetbe jut a betekintés által, hogy módjában van jogorvoslat folyamán igazoló javaslatait előterjeszthetni. Ha az adózó közönség az adóügyekbe való be­tekintés jogát érvényesíti és az így szerzett infor­mációit jogorvoslat kidolgozásánál kellően ki­használja, kétségtelenül eléri azt, hogy az adóha­tóságok az adóalap beszerzése körül nagyobb kö­rültekintéssel fognak eljárni, miáltal az igaz­ságtalan megadóztatások száma okvetlenül csök­kenni fog. se és volt tanítványa vezényel te el a férfi­kézibe illő Brahms C-moll szimfóniát. A ma­nuális résziben bármily kifogástalan volt a kiválóan muzsikális asszony munkája, még­sem szabadulhattunk attól az érzéstől, hogy a vezénylés művészete — legalább is a ze­nében — az erősebb nemre tartozik. Sauerwald Géza, (*) Hacki Zoltán pozsonyi kiállítása. Pozsonyból jelentik: Hacki Zoltán művészetéről a budapesti kritika nagyon elismerőleg nyilatkozott. Most Po­zsonyban állit ki. Hacki Zoltán figurális dolgai mind érdekes és szép alkotások. így az „önarckép modellel", a „Pipázó munkás" s a „Gramofon mellett" és az „önarckép félaktban" ciinüek még a jók és szépek közül is kiválnak. Mindegyiken érez­zük a teljességet, a befejezettséget. A művész táj- kompozíciói megkapóak. Egyéniek, kiforrottak, senkire sem emlékeztetnek. Hacki szinpompás pasztelljei egytől-egyig a művész pompás, szinte tökéletes technikáját hirdetik és azt, hegy az al­kotójuk derűs, harmonikus világszemléletü ember. A pesti elismerő kritika valóban jól kiérdemelt volt és bizonyos, hogy a pozsonyi müértők is sze­retettel fogadják a művész itthoni bemutatkozá­sát. (G—I.) (*) A Rimaszombati Magyar Dalárda estélye. Rimaszombati tudósítónk Írja: A teljesen- reorgani­zált Rimaszombati Magyar Dalárda szombaton este gazdag és változatos müsoru estélyt adott a Polgári Olvasókör szinültig telt dísztermében. A jó erőkből álló férfikar hat müsorszámmal szerepelt a progra­mon, amelynek mindegyikét részletekig menő gon­dossággal kidolgozva, művészi színvonalat elérve hozta ki Halász József karnagy fegyelmezett beta­nításában és mesteri vezénylete mellett. Az első szám Váry: Jeligéje volt, amivel a sikert azonnal bebiztosították, Storch: Dalra cimü hatalmas kóru­sa, Stojanovich: Szerenádja, D. Szabó: Magyar népdalai, Révfy: Grand Cafó-ja és az újrázásként előadott Volga c. orosz népdal egytől-egyig zugó tapsokat elért tökéletes interpretálásban került előadásra, a legszebb re .enyekre jogosítva a fej­lődés utján hatalmas lépésekkel előretörő és nagy­részben egészen uj erőkből összeállított rimaszom­bati magyar dalárdát. A dalárdái számok közé több sikerült betétet tűzdelt a rendezőség. A dalárdái Mi sem természetesebb, begy az előadottak figyelembevétele mellett a legtöbb esetben ká­rog becslések — melyek számokon kivül ctak azt tartalmazzák, hogy ezen becslés legjobb tu dornás és lelkiismeretesség mellett eszközölte tett — eltűnnek és helyt adnak helyes aíapokr; fektetett és a törvény követelményeinek megfő lelően indokolt becsléseknek. A csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások állást Prága, február 12. A Magyarországgal foly látott kereskedelmi tárgyalások állapotává és menetével a tegnap tartott miniszter tanáé, is foglalkozott Kroíta dx., a kiHügyminiiszte: helyettese a tárgyalásokról részletes jelen tést tett. A jelenlegi állapotból arra lobé’ következtetni, hegy a tárgyalás — ameh egyébként a mai nehéz gazdasági viszonyok között nagyon nehézkes — úgy halad, hogy nemsokára eredményesen befejeződik. Elin­tézetlen még a sertésbentlingonjs és a klirrag- elijárás számos részletkérdése. A kormány­ban az az egyöntetű nézet uralkodik, hogy mindkét fél javára való volna a kereskedel­mi tárgyalások mielőbbi befejezése. Csehszlovákia francia behozatali kontingensei. Ismeretes, hogy a csehszlovák—francia kereskedel­mi szerződés pótegyezményei egyes csehszlovákiai áruk számára, igy a sonka, üveg, zománcedény, fa, kefekötőáru és komló számára behozatali kon­tingenseket állapítanak meg. Ezeket a kontingen­seket a prágai kereskedelmi minisztérium az érdé kelt szakipari szervezetek központjaival egyér telemben fogja kiosztani az egyes termelők, illetve gyárosok között. A minisztérium minden esetben kiállítja az áru eredetét igazoló tanúsítványt, melynek hatálya időbelileg korlátozva lesz s ame­lyet a francia hatóságok elfogadnak. Az angol bankok nehézségei. A Daily He-' rald jelentés© szerint több anogl bank fize­tési nehézségekbe jutott, különösen a német- országi befagyott hitelek miatt. Illetékesek nézete szerint az államkincstári hivatal föl­adata lesz ezeknek a bankoknak a bukástól ■való megmentése. jelige után Szabó Sári György Dezsőnek ez alka­lomra irt verses prológját szavalta el, Halasy Ró­zsi, Tokár Julcsa, Durda Margit és Szabó Sári pe­dig magyar táncokat mutattak be Dobránszky Já­nos ügyes betanításában, Mihalik Alice pedig Oláh Kálmán cigányzenekarának muzsikája mellett ri­maszombati magyar dalköltők szerzeményeiből adott Ízelítőt, Plentzner Frigyes városi erdömér nők az erdő dalosainak életét illusztráló, lírai han gulatu tanulmányát olvasta fel. (* *) Siczák filmen. Slezák Leó, a bécsi állami operaház tenoristája műfajt változtatott. Idén lé pett fal először operettben berlini színpadon. - Slezáknak nemcsak mini énekesnek, hanem mini humoros színésznek is sikere volt. A siker hatás; alatt több filmvállalat szólította fel szereplésre i testes tenoristát. Slezák az egyik ajánlatot el fogadta és „A szerelmi diplomata", cimü filmben fog debütálni. (*) Dohnányi a nemzetközi Chopin-pálvázat zsű­rijében. Varsóból jelentik: A nemzetközi Chopin pályázat bírálóbizottságába a következőket hívták meg: Dohnányi Ernő dr., a budapesti Zeneművé szeti Főiskola tanárát, F->ehn Alfréd tanárt (Bér Un), de Greef Artúrt, a brüsszeli konzervatórium tanárát, Casellát, a római zeneművészeti iskol; igazgatóját és Igumnoff zongoraművészt (Szovjet- oroszország). (*) Kálmán Imre uj operettje. Budapestről jelen tik: Kálmán uj operettje, Az ördöglovas, közvetlenü befejezés előtt áll. Az operett főhőse Sándor Móri' gróf, a híres magyar urlovas. Sándor gróf szerepé a Theater an dér Wien igazgatója, Hubert Ma rischka fogja játszani. Bécsi színházi körök sze rint, az operett magyar vonatkozású részeinek ki állítása rendkívül fényes Kálmán Imre uj operett jének budapesti előadási jogát a Király Szinhá. szerezte meg. (*) Pánik Hollywoodban. Ezekben a hetekbe' mindössze hat filmet készítenek a fűm fővárosában A nagy vállalatok közül a „Columbia" hat hétre becsukta műtermeit, a „United Artiets" és .; , Pathé" április előtt ki sem nyitja az atelier aj te ját. Chaplin táviratot küldött a United Artistának amelyben értesítette, hogy 1S32—-33-ban semmi esetre sem készvt filmet. Fúziókról, csődökről likvidálásokról beszélnek, rengeteg egzisztenck van kenyér nélkül. A sztároktól a munkásokig mindenkit az idegesség jellemez. Senkisem tudja, mi okozta a hirtelen letörést? y

Next

/
Thumbnails
Contents