Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)

1932-02-12 / 35. (2848.) szám

£ __________ _____ 'É’&ÁixAl'J. v fcA\*klAR‘ in a *ChAA> Xu itA február 12, péís Az OOÖL-fog passrtáí- naponta használva - fogait fehéren s száját tisztán tártjáé Nincs Megegyezés a fogtechnikusoktól szóié törvényjavaslatra nézve Prága, február 11. A képvisellőlházban tegnap a szociálpolitikai bizottság albizott­sága a fogtechnikusok praxisáról szóló tör­vényjavaslatot tárgyalta. A napirenden ezenkívül még tiö/bb kezdeményező javaslat is szerepelt, amelyeket. tegnap megvitattak. A vita azonban pozitív eredményié nem ve­zetett, mert az egyes pártok álláspontja tel­jesen eltérő egymástól. Változások ai iskolaügyi minisztériumban Prága, február 11. Dérer iskolaügyi minisz­ter végrehajtotta az iskolaügyi minisztérium részleges átszervezésék Három eddigi ügyosz­tályt éspedig a II. osztályt (középiskolai ügyek), a VII. osztályt, (legiszlativ. alapítvá­nyok és diákjóléti ügyek) és a VIII. osztályt (kulturális kapcsolatok a külfölddel) két osz­tályba tömöritettek. A II. ügyosztály a jövő­ben is a középiskolai és a tanítóképzői ügyeket fogja vezetni, valamint, a középiskolákra vo­natkozó külföldi kapcsolatok ügyeit is. Ezen osztály főnöke Spisek dr. miniszteri tanácsos, aki eddig a VIII. osztálynak volt a főnöke. Az egyes osztálytagozatok főnökei: Sime-k József osztálytanácsos az I. osztálycsoport. Neuhöffer dr. miniszteri tanácsos a II.. vagyis az ad mi-1 Oisztrativ csoport. Racek Henrik dr. miniszteri tanácsos a III.. vagyis a személyi ügyeket in­téző csoport főnöke, a külfölddel való kulturá­lis kapcsolatok csoportja élén pedig Kraus Fe­renc dr. osztálytanácsos áll. A VII. osztály magábanfoglalja az eddigi VII. és VIII. osztály agendáit, kivéve a középiskolák és a külföld­del való kulturális kapcsolatok ügyeit. A VII. osztály élén Appelt Vilmos dr. osztályfőnök áh. A VE. osztály a következő csoportokra ta­gozódik: 1. legiszlativ, jogi ügyek, főnök: Pa- lecsek Vencel dr. miniszteri tanácsos; 2. ala­pítványok, főnök: Komorus Vencel dr. osz­tályt ötanácsos; 3. diákjóléti ügyek, .főnök: Merbout Cirill osztályfőtanácsos; 4. kulturális kapcsolatok a szláv világgal, főnök: Prchlik Antal ősz tál yf ö tanács oe; 5. kulturális kapcsola­tok a világ többi részével, főnök: Bohus Fe­renc osztálytanácsos. Ajánlja a „Nagyasszonyt44 nőismeró'sei pr közt! A banktörvényjavaslafte a legfaatasaM újítás a baukvezetöség magániogi és fnádi felelősségének fokozása A 101 oldal terjedelmű törvényjavaslat indokolásában részletesen kifejti a kormány céljait — A betétesek és hitelezők érdekvédelmének problémái Prága, február 11. A kormány a képvise­lőiház mai ülésén benyújtotta a bauktör- vényjavaslatot. A javaslat terve már a múlt ősszel merült föl. Az előkészítő tárgyalások sokáig tartottak, különböző miniszteri bi­zottságok foglalkoztak a javaslattal. A pénzügyminiszter a tárgyalásokat szigorúan bizalmasaknak minősítette és a cenzúra szigorúan őrködött afölött, hogy a sajtó a készülő törvényjavaslatról véleményt ne nyilván!tihasson. A javaslat, amelyet a kép­viselőház mai ülésén beterjesztettek, még nem teljes, mert egyes rendelkezéseiben még a koalíció keretén belül sincsen végle­ges megegyezés. Maga a javaslat számos más pontban is felületes. Most először lesz alkalma a képviselőháznak egy kormány­javaslaton lényegesebb módosításokat esz­közölni. A javaslat 101 nyomtatott oldalon jelent meg s ebből az indokolás 56 oldalt tesz ki. Az indokolásban igen érdekes megállapítá­sok olvashatók. — Az utóbbi időben — olvassuk többek között az indokolásban — különösen a kül­földön nyert tapasztalatok alapján fölmerült a bankügyek terén az a jelenség, hogy a betétesek és hitelezők érdekében a pénzintézetek vezető személyeinek ma- j gán- és büntetőjogi felelősségét fokozni j kell. E iák toroknak mind en erejüket az I intézet hasznára kell fordifaniok és mén- ! tesdteudök kell magukat a funkciók hal- j ni ozásától. A bankok becsületes és helyes gazdálkodá­sa hasznot és biztonságot jelent a részvé­nyeseknek is, akik az intézettben pénzükkel érdekelve vannak. A bankügy helyes veze­tése érdeke a vállalkozó köröknek, amelyek a bankoknál hitelt keresnek, mert a bank vagy pénzintézet anyagi bajai sokszor az ő romlásukat idézhetik elő. A banktörvény­nek az a célja, hogy a bankok felől egyezer^ smindenkorra elhárítsa a pénzügyi zavarok lehetőségét, különösen a lelketlen és szak­szerűtlen vezetés által előidézett kompliká­ciókat. A módosítás értelmében a rendkí­vüli alapok és az általános alapok újabb pénzforrásokat kapnak s pénzforrásokkal kíván a kormány az intézeteken segíteni, különösen azokon, amelyektől egyes ipari és kereskedelmi ágak függenek és amely ipari és kereskedelmi ágakat az iizembe- szüntetés veszedelme fenyegeti. A törvényjavaslat harmadik részének fel­adata az, hogy a betétesek, hitelezők és részvényesek jogi alapon való biztonságát kiegésaitse. Ennek azonban előfeltétele, hogy a bankok élén kvalifikált személyek álljanak, akik az üzletet tisztán a közérdek szempontjai szerint vezetik és teljesen ki­zárják, figyelmen kívül hagyják a saját vagy hozzátartozóik érdekeit Ugyanezt a célt szolgálják — az indokolás szerint — az uj rendelkezések, amelyekkel a magán- és büntetőjogi felelősséget meg­szigorítják, a bank üzemkiadásait leszál­lítják, elsősorban is a vehető személyek illetményeinél é? végül az egész bank­gazdálkodást egy szakorgánum ellenőrzé­se alá helyezik, amely az állam közigaz­gatásának vau alárendelve. Az uj törvény ebben az értelemben a másfaj- táju pénzintézetekbe is behatol. Különösen a betétüzletek körüli túlzott konkurrenciát Prága, február 11. A miniszterelnökség épületében tegnap a késő esti érákig ta­nácskoztak a gazdasági miniszterek, Trap\ pénzügyminiszter jelentést tett az állam pénzügyi helyzetéről és egyúttal előterjesz­tette különböző takarékossági intézkedések­re és egyes adó- és illetéknemek esetleges nyomja el és emeli a büntetőjogi felelőssé­get valamennyi pénzintézet vezető íukcioná- rusainál. Az 1924. évi 237. számú és 238. számú törvé­nyek hiányait, amely intézkedések a szanálási terhet a közre hárítják, a novella negyedik ré­szével akarják kiküszöbölni. Ha egy intézet anyagi zavarokba jut, úgy a részvényeseknek, mint a vezető funkcionárusoknak ennek segít­ségére kell sietniük, szükség esetében még a jövedelmek visszafizetésével is mert ezekre igen gyakran sem erkölcsi, sem jógii igényük nincsen. Az állami közizgazgatás közvetlen befol vasán a,k biztositásával megran a lehetőség arra, hogy a Szanált in­tézeteknek az állampénztár műiden veszede­lem nélkül segítséget nyujth-asson. A novella fentemlitett céljai szükségessé teszik a viszinyokba való mélyebb belenyúlást s ez­ért az eddigi intézkedéseket a javaslat ötö­dik részében újabb intézkedésekkel egészítik ki. Eszerint a vezető funkción árusok túl­ságosan magas jövedelmét le lehet szállítani. Ebben az ötödik részben — az indokolás sze­rint — kielégítően akarja a kormány legújabb intézkedéseivel a banktisztviselők nyugdíjalap­jának kezelését rendezni, jogi alapra fektetni s a pénzintézeteknél az üzemi tauácsok beve­zetését is előírja. emelésére vonatkozó javaslatait, melyekkel az állainhástaxtás egyensúlyát kívánja biz­tos ita ni. A vita folyamán részletesen fog­lalkoztak a miniszterek gazdaságii és szociá­lis kérdésekkel, elsősorban a munkanélkü­liségi problémával. Ezzel kapcsolatban újabb beruházási akcióról is tárgyaltak. Trac! a gazdasási miniszterek Mzetfságénah elterjesztette újabb takariksssáii és adóemelési javaslatait PÁTER LAURENTIUS TITKA 60NÖGYI QEGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (28) — Nagyon óvatosnak kell lennem. Nem szabad ószreveaniök, hogy engem érdekel­jelek ezek a világi, hivságos dolgok, Majd ki­böki a kapus testvér magától. — Tehát még most is úgy hiszi, hogy a gyónó a kolostorban kereste fel páter Lau- rentiust? — Igen. Ez már nemcsak hit, hanem bizo­nyosság. Páter Laurentius Ladnay gróf te­metésének napjától a tárgyalás drámai jele­netéig nem hagyta el a kolostort —• És elhihető-e, hogy a gyilkos acra me­részkedett volna, hogy elmenjen a kolostor­ba, felkeresse Páter Laurentiust és meg- győnja szörnyű bűnét? Kezébe adja magát valakinek, aki, ha pap is, mégiscsak ember? — Kapitány ur, én soha hipotézisekkel nem dolgoztam. Nekem tény kell és pozitív nyom, amin építhetek. Éppen ebben az ügy­ben kell a legnagyobb óvatossággal eljár­nunk. Látta, ugye, hová vezette szegény Roltót a hipotézis? Ami pedig a pszicholó­gia! kételyeit illeti, olvassa el Burghardot, Sok olyan kondottierit ismer meg benne, aki már előre abszoluciót kért elkövetendő bűneire. Ezzel persze nem akarom határo­zottan azt állitani, hogy a gyilkos ment vol­na el lelkiismeretének szörnyű nyomására Laurentius gyóniató-zsáinolyáig. — Akkor hál? — Leheteti valaki olyan is, aki nem kö­vette el a gyilkosságot, csak bűnrészes volt benne, vagy - tudott róla s lelkiismerete ■mégsem bírta el azt a terhet, hogy Anita (Copyright by Prágát Magyar Hírlap.) Loos ártatlanul szenvedjen, — Nagyszerű, mind jobban bámulom ma­gát, Kurt! — Vigyázzon kérem, a falaknak is fülük lehet. János fráter! — Tehát a gyónó lehetett Hanna Mir- bach is? — Jó. hát ha magának mindenképpen hi­potézis kell. Régi iskola. Az ajtón kopogtak. János fráter hirtelen vállára kapta a zsákot s hangosan köszönt. — Nagyon köszönöm, kapitány ur. az Is­ten fizesse meg! — Menjen csak, testvér, a konyhába, ott már ki van készítve a porció! Majd hangosan elkiáltotta magáit: — Bújj be! Kistermetű legényke lépett be, ravaszul hunyorogtak a szemei. — Te vagy az, Pali?! Hát mi jót hoztál? — Csupán ezt a levelet ni! Egy hosszúkás levélboriitéfkot tett az asz­talra. János fráter rápillantott s nyomban felismerte Anita Loos finom betűit. XIX. Anita mindenben úgy járt el, amint a ha­di tanácskozáson megbeszélték. Zsemibery vitte ki autóján a® állomásra. Amíg a vonat befutott, a másodosztályú vá­róteremben húzódtak meg. Kerülni akarták a feltűnést De így is sokan felismerték a szenzációs bünpür hősnőjét. Kiváncsi tekin­tetek szegeződtek rájuk s az egyik fotó­riporter, aki számitott erre az alkalomra, egy váratlan pillanatban le i« fotografálta őket. Anita mellett egy elegáns hölgy ült a pádon, aki abban a pillanatban, amikor a fényképezőgép feléjük szegeződött, felkapta karjait s arca elé tartotta. Odakünn nagy robaj. A gyorsvonat sza­ladt be. A perron egyszerre megélénkült. A siet ők harsány kiáltozásokkal, vidám neve­téssel rohamozták meg a harmadosztályú kocsikat, Zsembery egy másodosztályú fél­fülkéibe segítette fel Anitát. A hordár fel­rakta a csomagokat. Még csuk néhány pillanatuk volt az indu­lásig. — Köszönöm, doktor, mindazt, amit ér­tem tett. A jó Isten jutalmazza meg a jó­ságát. — Aztán csak pihenni, Anita. És mindent úgy, ahogy megbeszéltük. Nyugalom é® óva­tosság. Olykor-olykor írjon is nekünk, ha éppen ránk gondol. És visszavárjuk. A doktor vidáman lobogtatta kendőjét a kigördülő vonat után. Anita fáradt, mosoly­gással viszonozta az üdvözlést. Most először érezte magát szabadnak, hogy a gyorsvonat ablaka mellett állott s gyors száguldozással szaladtak előtte a táv- irópóznák, a gyér hóval borított földek, me­lyek Fölött, varjuseregek keringtek. Egy kanyarulatban felbukkant előtte a ladnai völgy. A távolban egy domboldalról komor épület kontúrjai bontakoztak ki, a ladnai kolostor, mögötte, már az aranyhegy tövében, a fenyvesek zöld koszorújából pi­ros tetőzet kandikált ki, a balsors tanyája, a Ladnay grófok kastélya Most elemi erővel rohanták meg a vissza­emlékezések. Eszébe jutott az a végzetes szombat este, amikor jobb belátása ellené­re ne ki-vágott Tatra-kocsiján a hegyek aljá­nak, végigszáguldotta ezeket a csatakos uta­kat, hogy a ladnai kastély kapujánál álljon meg. De lilába csöngetett, hiába várta, hogy megnyissák a kaput. Bár az emeleti szobák­ból élénk, világosság csapott ki a kapuig, a csöngetésre senki sem mozdult és neki meg kellett fordítania kocsiját. Mennyit faggatta őt Kurt tegnap este er­ről a látogatásról. Hogy nem találkozott-e egy másik autóval, vagy nem vett-e észre semmi különöset, semmi gyanúsat. Nem, csak azt tudja, hogy mennyire meg­törtnek, levertnek érezte akkor magád, amikor vissza kellett fordulnia anélkül, hogy Pétert láthatta volna. Szegény Péter, akkor talán már halott is volt. Milyen ve­szedelembe sodorta a halott Péter. És most mégis milyen fájó szivvel gondol rá s nem bántaná a sok megaláztatás, végtelen szen­vedés sem, ha ő életiben lenne s még egy­szer hallhatná azt a bársonyos fértfihongot, még egyszer belenézhetne a mélytüzű sze­mekbe. Könnyek szöktek a szemébe s otthagyta az ablakot Leült a fülke aj lóméi letti sarká­ba s lehunyta szemeit. Az ajtót most felnyitották. Könnyű ruiia- öusogást hallott s átható parfüm illata ütöt­te meg. Visszaemlékezett Kurt szavaira: Minden­kit jól megfigyelni, de mindenkivel szem­ben óvatosnak lenni, aki az utón hozzászegő­dik. És Poprádon aztán igyekezzék, hogy minden megfigyelőt ügyesen lerázzon ma­gáról. A hölgy barátságosan köszöntötte, ő né­ma főiből int ássál fogadta. Kis kézitáska volt az idegennél, azt felrakta a hálóba s az ab­lak melletti sarokban helyezkedett el. Ma­gas, Feltűnő eleganciáju nő volt, a legújabb divat szerint öltözött, minden darabjáról szinte leritt a kitűnő bécsi márka. Kalapját is letette s Anita megfigyelhette, milyen dús, sűrű fekete haja van. Kézitáskájából, u ti olvasmányt vett elő s nyomban az olva­sásba merült. Kis idő múlva Anitáihoz for­dult s magyarul kérdezte.

Next

/
Thumbnails
Contents